Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

Spriccel a föld... BékaroBfbasaSás Vámosmikola határában, a > Májhegy környékén száz éve ! még sok jó szőlő volt. A gaz- I dák az út mellé, építették aj pincéket, présházakat, szám- j szerint vagy harmincat. AI szőlők azonban lassan kipusz­tultak, nem volt szükség a tá- rolohelyre sem. Az utóbbi húsz évben már egyik pincébe j se mertek bemenni. Nemcsak a könnyen beomló falaktól féltek. A szerteszét ágazó, ma . már afféle barlangrendszert! képező pincékben dúvadak ta- ! nyúztak. Az állatorvosnak már évek j óta ez a legnagyobb gondja. Az itt tanyázó állatok köz- és! állategészségügvi szempontból ] egyaránt veszélyesek, mert ve- | szettgyanúsak. Évek óta pró-1 bálkoznak a kiirtásukkal. A méreg, a gáz nem használt. Az uiol-só lehetőség A ROBBANTÁS. Sok éve dolgozik együtt a szobi kőbánya robbantó bri­gádja. A halálfejes zászlós te­herautókról lerakják a pa.vi- tot. Ez a legbiztosabb robbanó­szer. A több'négyzetkilométer­nyi veszélyeztetett területet — ahová a légnyomástól' szilán­kok repülhetnek — a rendőr­ség lezárta. A hatalmas kör szélén lesben állnak a vadá­szok, ha menekülni próbálná­nak a dúvadak. A barlangbe­járatok szájába öt-tíz kiló töl­tetet helyeznek. A cél: a fel­robbantott föld temesse el a lejáratokat. Gyűrjön Zoltán robbantó­mester elcsavarja a kart, meg­rendül lábunk alatt a talaj, a detonáció után magasra spric­cel a föld. Azután néhány másodpercig mintha ezernyi dobot vernének, millió rög puffan á földön. Most már ér­tem, miért volt az elővigyáza­tosság. S miközben a kétszáz méter távoli fedezékből felfelé kapaszkodunk, csendesen azt is megjegyzik: néhány éve hat embert tépett szét a paxit, mert nem tartották be az elő­írásokat. AZ ELSŐ PRÓBA eredménye kiábrándító. A bar­langbejáratok szája csak job­ban kitágult. Az emberek csa­lódottan nézik a krátereket. Üj módszert kell keresni. A döntés: minden vájatot elejé­től végéig ba kell temetni. Ásni, tölteni, robbantani! — adja ki a parancsot a rob- ban tás vezető. Közben már dél is elmúlt, a rádió szerint 27 fok van, s most kezdődik még csak igazán a munka. Az em­berekről szakad a víz. Ismét mindenki fedezékben, vij­jog a robbantást jelző kürt, s megrázkódik a föld'... Kalács­ka Lajos állatorvos kezét nyújtja a robbantómesternek. MESTERMUNKA VOLT! Azután félóránként újabb de­tonáció. Fák röpülnek a leve­gőbe, később már a vadászok­nak is van dolguk. Marad másnapra is munka, de most már biztos elsöprik a földről a dúvadak tanyáját. Elmenőben mégegyszer megnézem a tere­pet. Áz egykori járatokat csak mély árok jelzi. A föld fel­szabdalva, szomorúan mutat­ják gyökerüket a fák. Az emberek fütyörészve sé­tálnak a falu felé. Csulák András Váci úttörőélet JUBILEUM Június 2-án lesz 25 éve an-J nak, hogy egy budapesti felvo- | nuláson először vonultak fel a j piros nyakkendős úttörők. A j negyedszázados jubileum meg- i ünneplésére lelkesen készül-; ne-k a víziúttörők is. Kiskun-j lacházán június 9-től 12-ig rendezik a III. országos jubi­leumi víziúttörő-találkozót, ■melyen az ország víziúttörői­nek képviselői mérik össze el­méleti és gyakorlati tudásukat. Másik nagy esemény a jubi­leumi Tisza-túra, melyen a pajtások jutalomból vesznek részt. Útvonal: Tokaj—Szeged. A víziúttörők továbbképzésé­ről a Fadd-Domboribab meg­rendezésre kerülő országos őrs- és Ifivezetőképző tábor gon­doskodik. Az országos rendez­vényeken a váci víziúttörők is képviseltetik magukat, és re­méljük, hogy sok sikerrel és élménnyel térnek vissza csa­pataikhoz. PETŐFI-RAJ Az Árpád úti iskola Föidvá- ry Károly úttörőcsapatánál a tanév utolsó hónapjában sem szünetel a munka. Az egyik legeredményesebb raj a nyol­cadikosok Petőfi-raja. Az isko­lában köztudott hogy ez a raj egy‘)SftlaiiatTg sem tétlenkedik. A természetjárástól á sport­versenyekig mindenben részt vesznek és mindenben jól sze­repelnek. F. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőinté­zetben az. alábbi orvosok tar­tanak ügyeletet* Hétfőn: dr. Szóró István, ! kedden: dr. Áfra Tamás, szer­dán: dr. Bénik Gyula, csü­törtökön: dr. Bzcsek Tibor. pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap.: dr. Ruzsicska Bála. A beosztásban hét közben változás történhet. VÁCI UAPLO | <m, IM|| i ,...... . ....ii "hi—ii —■ in»i -* -......liiwar-wi "ii— iii^LI»irn ^irr n,wi,mr i......................................................................... . n>.<in^r A P EST MEGYE) HÍRLAP KÖtÖNKIAtíS# XV. ÉVFOLYAM. 111. SZÁM 1971. MÁJUS 1«.. VASÁRNAP Csatlakoztak a váci nők A váci gyárak és üzemek nődolgozói valamennyien csat- ' lakoztak az Országos Bélteta- j nács és a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának felhívásához, s takarókat horgolnak a viet­nami gyerekeknek. V izsgahangversenyek és Szabó Csilla hegedűn ját­szik. Közreműködnek Frank Éva és Ecsedi Réka első és máso- j dik osztályos növendékei. A I szólisták tanárai: Balogh And- ! rés, Kocsis Mária, Cs. Nagy Tamásr? és Szabó Katalin. Zongorán kísér Laczhegyi Mária. A MUNKÁSOK JAVASOLJAK! Vonják felelősségre a fegyelemsértőket! A Váci Állami Zeneiskola zenei pályára készülő növen­dékeinek kedden lesz az első vizsgáltaiig versenye. Este hat órakor a Madách Imre Műve­lődési Központ Vox-termében Cyombolai Katalin, Honti Ilo­na, Rózsahegyi Éva zongorán; Robotka Ildikó mélyhegedűn Ma avatják Ipolydamásdot ha tá rőr községgé Tatiótabb munkaruhát Csütörtökön délelőtt a tö­megszervezetek házában talál­koztak a váci üzemek és vál­lalatok pártszervezeteinek tit­kárai. A megbeszélés témája: hogyan haladnak a kollektív szerződések készítésével, mi­lyen gondjaik adódnak az elő­készítésben ? A megbeszélés Prohászka Józsefa Dunakanyar Vízmű párttitkárának beszámolójával kezdődött. Először arról be­szélt, hogy mint sok más he­lyen, a vízműnél is hosszabb időre, öt évre kötik a szerző­déseket. Az öt évre kötött szerző­dés a dolgozóknak na­Térzene a Dunakorzón Az idősebbek még emlékez­nek a harmincas-negyvenes évekre, amikor pattogó indu­lók hangja, népdalegyvelegek dallamos csokra csendült fel a Dunakorzö végén levő pavi­lonban. A bőripariskolások fú­vószenekara Pohh Gyula kar­mester vezénylésével szóra­koztatta az arra sétálókat. Később a Vogel János ve­zette polgári fúvószenekar vette át ezt a szerepet, sok kedves órát szerezve a hallga­tóságnak. Nehány éve a mun­kásőrség szürke formaruhás fúvósegyüttese telepedett munkaszüneti napok délután­ján a főtérre. S a deákváriak hívó szavára elvitték a zenét a DCM lakótelepének épület­tömbjei közé is. Idén a zeneiskola vállalta, hogy folytatja ezt a kedves he­lyi hagyományt. Májusban — négy vasárnap délutánján — az Ady Endre sétányon, a Fürdő utca lépcsősorának al­ján állítják fel kottatartóikat az ifjúsági fúvósegyüttes tag­jai. Abrahám Balázs karmes­teri pálcája lendül, s a hangu­latos májusi délután sétálga­tott ma is magával ragadja a muzsika varázsa. (Szöveg: Papp R. Kép: Gyimesi S.) — Nagyobb ebédpénzt gyobb biztonságot ad. A tervezetet bizottság dolgoz­ta ki, amelyben a szakszerve­zet, gazdasági vezetés, a párt képviselői kaptak helyet. Mun­kájukat azzal kezdték, hogy megvizsgálták a korábbi kollektív szerződéseket. A terveket üzemegységenként ismertetik a dolgozókkal. Eze­ken az értekezleteken a válla­lat igazgatója és a szakszer­vezeti titkár is jelen van. Min­den javaslatot jegyzőkönyvez­nek, s a javaslattevőt értesí­tik árról —■ hogyan döntöttek. A párthatározatokat messze­menően figyelembe véve a kollektív szerződések foglal­koznak a nők és sok gyerme­kes családok védelmével, az ifjúság támogatásával. Családanyákat például nem lehet egészségre ár­talmas munkahelyre be­osztani. A kollektív szerződéseknek szabályozni kell a munkaren­det és a munkaidő-beosztást. Nem kell viszont szólnia arról, hogy milyen jogai vannak a szakszervezeti szerveknek, mi­re kell költeni a szociális, kul­turális és sportalapját. A szerződéseket június ele­jéig megismertetik a mun­kásokkal. A Kötöttárugyárban április 30-ig termelési értekezleteken foglalkoztáit a szerződésterve­zettel. A dolgozók javaslatai közül kettő: javasolták,, hogy a- vállalat emelje még az ebéd­pénz összegét; szigorúbb felclősségrevo- nást kérnek azokkal szem­ben, akik megsértik a munkafegyelmet. Az Egyesült Izzó váci üzeme nem önálló gyár, nem készít saját kollektív szerződést. Az egész vállalatra érvényes szer­ződés elkészítésében hárman képviselik a váciak érdekeit. A dolgozók javaslatai alapján kérték, hogy a vidéki üzemek — köztük a váci — dolgozói is kaphassanak vállalati se­gítséget a lakásépítkezéshez! Több helyen felvetődött a munkaruha gondja: a kihor­dási időt két évben határozták meg, de a ruhák minősége si­lány — fele ideig sem tarta­nak. Csulák AZ ÉLSPORTOLÓ HÉTKÖZNAPJAI... Sokat lehet edzeni, de eleget - nem! Emerich Utolsó közleményünkben egy gobelinnel kapcsolatban szól­tunk Emerich Gottfrieüről, az 1843-as váci honvédorvosról, a későbbi olmützi rabról. Azóta Medgyes Béla, a váci múzeum belső munkatársa megszerezte a múzeum számára Emerich Gottfried egyéni és családi ok­mányait és fényképeit Baum­gartner Béla szentendrei nyugdíjastól, akinek itt is kö­szönetét mondunk az ajándé­kozásért. Az emlékek között van Eme­rich orvosi diplomájának több fényképmásolata, melyekből kiderül, hogy az 1848-ban kelt okirat a forradalom hatására magyarul íródott. Emerich te­hát alig foglalta el a váci já­rási körorvosi tisztet, máris ki­tört a szabadságharc, és ő ön­ként jelentkezett honvédorvps- nak, s Ilyen minőségben mind­végig részt vett abban. Érde­kes módon Tragor Ignác talán legjobban sikerült, művében a „Vác története 1848—49”-ben című munkában egy sort sem ír arról, hogy a szabadságharc bukása után E merichhel mi történt, és miképpen került vissza a váci járási körorvosi hivatalába.. Tragor Emerich történetét ott folytatja, amikor 1864-ben részt vesz abban a Habsburg-ellenes szervezke­Gottfried désben, melynek szálai a fő­városban futnak össze. A szervezkedésnek — többek közt — azért is kudarcba kel­lett fulladnia, mert irreális romantikus célja az volt, hogy a Habsburgok helyett egy állí­tólag Franciaországban élő ál­lítólagos Árpád-házi leszárma­zottat tegyen meg királynak. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Emerichák a Habsburg nemzeti elnyomás ellen felléptek, miért is Eme­rich 8 évet ült az olmützi vár­börtönben. Tragor Ignác nem vett ész­re semmi összefüggést azzal az eseménnyel, hogy ugyan­csak 1864-ben Vácott Zambelly Lajos 1848-as honvédezredes és társai ugyancsak Habsburg- ellenes fegyveres szervezke­désbe kezdtek, mint később kiderült, a korábbi olaszor­szági események hatására. A hamis vámcédulával . ellátott fegyveres ládák, osztrák hajó­val meg is érkeztek a váci ha­jóállomásra. Itt azonban a do­log kitudódott. Zambellyt elő­ször halálra ítélték, majd ezt 12 évi várfogságra változtat­ták, társai 12-től 8 évig terjedő börtönbüntetést kaptak. Egy budapesti újkortörténé- szünk meg nem jelent kézira­tában kimutatta, hogy a Zam­emlékei belly féle fegyveres felkelés, és az Emerich Gottfried féle szervezkedés nem véletlenül történt ugyanabban az évben, ugyanazon a helyen, bár mint mondottuk az utóbbi szálai Pestre nyúltak. A kettő között szoros összefüggés volt. A két társaság pőre is egyszerre tör­tént és egyszerre hangzottak el az ítéletek is. Olmützi börtönéletének má­sodik évében, 1865-ben készí­tette a múlt alkalommal emlí­tett. börtönceilát ábrázoló szép gobelint, mely múzeumunk ki­állításán látható. A most kapott anyagban van egy hivatalos levél is, melyben az utódok néhány éve választ kaptak a váci városi tanács­tól az Emerich család alsóvá­ros! temetőben levő sírját il­letően. A levélváltásból nem derül ki, hogy tudják-e, Eme­rich Gottfried nem ott van el­temetve. Sírját két évtizede még látták azon a helyen, ahol a múlt században az evangé­likus temető volt és ahová gyászjelentése szerint is te­mették. Amikor múzeumunk kiment a helyszínre, a sűtű bozótban láttunk néhány sír­követ, de lehetetlen volt meg­közelíteni, így nem tudtuk el­dönteni, hogy a sírkő még áll-e. Stefaits István Kalocsai, Kandúr, Margitics, Pajor. Jól csengő név mind­annyi a távolugró gödrök kör­nyékén. Pajor Ferenc a Lőwy Sán­dor utcában lakik. A jó ízlés­sel berendezett szobában fele­sége, Tég'lás Zsuzsa kávérotyo- gással segíti a beszélgetést. Az Újpesti Dózsa távolugró­ja 23 éves. Vácról indult el. Bodnár Ferenc figyelt fel rá — máig is hálás neki — ő támo­gatta akkor is, amikor elhatá­rozta, hogy nagy sportkörben atlétizál tovább. A kávé és a nagyszerű mi­niszendvics után (ez Zsuzsa specialitása: egy kis kocka ementáli sajtra egy szem ru­mosmeggyet szúr) arról beszél­getünk, mit vár magától ebben az esztendőben? — Eddig általános, súlyzós erősítéssel készültem. Felké­szülésemben kevés volt a kife­jezetten ugrásra való edzés. Idén edzésmódszert változtat­tam: csak a távolugrásra kon­centrálok. Rengeteget szökde- lek ólommelényben, hogy az Ugrásban részt vevő izmaimat és a sarkamat erősítsem. A fu­tómunkámon is változtattam. Úgy érzem, hogy a szabályos síkfutás számomra nem alkal­mas a rohamra. Különleges fütómozgást kellett találnom, amelyben magasabban hordom a csípőm. Ezektől a változtatá­soktól remélem a fejlődésem. A továbbfejlődést. Pajor Ferenc ugyanis a Dózsában el­töltött öt év alatt egyenletesen fejlődött: 700, 732, 742, 755, 758 centiméter — így javultak az eredményei. A 758 centit tavaly ugrotta. Száz méteren 10,6 másodpercet fut, de úgy érzi, ilyen futóidő mellett messzebb kellett volna ugra­nia, — Más távolugrók — mond­ja — 10,6-tal 8 méter körül ugranak... A szakemberek benne látják a magyar hármasugrás, Cziff- ra és Kalocsai utánpótlását. — Ha távolugrásban mái megvalósítottam a céljaimat, akkor megpróbálkozom, hogy hármasugrásban is... De most nem vagyok elégedett magam­mal. Egyelőre az a célom, hogy elérjem a 770—780 centi­métert. A többit majd utána meglátom. De ehhez ki kell alakítani azt a munkastílust, ami a legtöbbet hozza ki be­lőlem. Úgy gondolom, . hogy sokat lehet edzeni, de eleget — nem! Naponta két-három órát ta­nul. Az Autóműszaki Főiskola hallgatója. Mire befejezi, ép­pen elkészül az új váci autó­szerviz. Ott szeretne dolgozni. — Mindkettőnknek itt él a családja. Itt építettünk KISZ- házat is — s már mutatják is a terveket. A közeljövőben odaköltöznek. Ha ő nem versenyez, Zsu­zsának van kézilabda-mérkő­zése, ilyenkor elkíséri. Gyak­ran járnak színházba, sok sportoló barátjuk van, akikkel rendszeresen összejönnek. S mindemellett még arra is van ideje, hogy a váci Sportiskolá­ban atlétajpalantákat edzzen. Mesélik, hogy a háziverse­nyek okleveleit a papírbolt­ban veszi, s a díjak is zsebéből kerülnek elő — csokoládék formájában. 23 éves. Idén az EB-szintét szeretné elérni, hogy kijuthas­son Helsinkibe, s utána még mennyi mindent. De máris tö­rődik a váci atlétika jövőjé­vel, elképzelése is van arról, hogy miképpen kerülhetne Vác gyorsan az atlétika élvo­nalába. De ez már egy külön „mise”. B. H. I A Vasárnap reggel nyolc óra­kor az úttoro-határőrszakaszok harci játékával veszi kezdetét az az ünnepi program, amely­nek során délelőtt fél 11-kor liatárőrközséggé avatják Ipoly­damásdot. Az ünnepi beszédet Rácz 1 Sándor vezérőrnagy, a belügy- j miniszter első helyettese i mondja. ! Délután két órakor a Nép- j hadsereg Központi Mű vés z­1 együttese ad műsort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom