Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XV. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM in % no fr'ja.B.Ki* 1971. MÁJUS 4„ KEDD A dolgozók ünnepén Háromórás felvonulás Budapesten — Színes műsorok me gye szer le . Aczél György és Komócsin Zoltán Bukarestben Sok lehetőség tsz együttműködésre A hűvös idő ellenére már a kora reggeli órákban — indulók hangjára —, ünneplőbe öltözött férfiak és nők, fiatalok és idősek igyekeztek Nemes Dezső, Németh Károly, (az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Óvári Miklós, ,az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Bruttyó JóKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a május elsejei felvonuláson, a rádió és a televízió mikrofonja előtt. Budapesten a Felvonulás tér felé. Az ünnep tiszteletére díszbe öltözött a város. A tribünöket a munkásmozgalom veteránjai, kiváló dolgozók népesítették be, soraikban ott voltak a szakszervezetek kongresszusának meghívott vendégei. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos Gáspár Sándor, Kállai *Gyula, <nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Ben esik István, a Hazafias Népfront Országos Takácsának főtitkára; Földvári NAGYKŐRÖS Aladár, a SZOT elnöke; dr. fiorváth István, a KISZ Köz- iponti Bizottságának első titkára; Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács megbízott elnöke; Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; dr. Beckl Sándor, •a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, továbbá a munkásmozgalom több ,régi harcosa, a termelőmunka sok kiváló képviselője. Pontban 10 órakor megindult a felvonulók áradata. .Impozáns volt a sok ezernyi fiatal menetének változó élőképe, kifejezve a proletár intercacionalizmnst, a békét, a vietnami és az arab népeié iránti szolidaritás, a X. pártkongresszus határozatainak szellemét. Az ifjak serege .után megindult a főváros lakosságának ezer színű me- jnete. Déli egy óráig több mint negyedmillió budapesti .tarka forgataga hullámzott a .téren, majd a májusi seregszemle leglátványosabb ,tömegjelenete, a zárókép következett: színes melegítőbe Öltözött kétezerhatszáz fiatal szépen koreografált moz- Igássorozatot mutatott be, végül a felvonulás záróakkordjaiként formálta a térre: '„Világ proletárjai, egyesülje- fék!" Országszerte, s a megyében is gazdag programmal köszöntötték a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét. Kitüntették a konzervgyárai Zászlók, a házak oldalán színes plakátok, szél lengette májusfák az épületek tetején — ünnepi díszt kaptak május 1-én a nagykőrösi.utcák is, s ünnepi ruhát öltöttek a város lakói. Délelőtt tíz órakor több százan igyekeztek Nagykőrös „Városligetébe”, a Cifrakertbe, amelynek szép parkja, mint évről évre, most is a majális vidám programjainak volt színhelye. Az ünnepség kezdetére megtelt a szabadtéri színpad nézőtere, a sorokban külön kis tábort alkottak a Konzervgyár dolgozói. Nem véletlenül, hiszen az ünnepségen sok szó esett róluk és munkájukról... Az elnökségben Nagykőrös párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, üzemek és szövetkezetek képviselőinek társaságában ott láttuk a meghívott vendégeket: Jámbor Miklóst, a Pest megyei Pártbizottság titkárát és Csipái Györgyöt, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeté, nek Pest megyei titkárát. Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára beszédében méltatta a nemzetközi munkásosztály hagyományos ünnepének jelentőségét, s a munka ünnepe alkalmából — országunk fejlődésének tükrében — szólt a fejlődő Nagykőrösről. Elismerő szavakkal emlékezett meg az itt működő üzemek eredményeiről. A rangsorban első helyre kívánkozik a Konzervgyár. Erről szólt ezután Jámbor Miklós, alti a Pest megyei Pártbizottság nevében köszöntötte az üzem dolgozóit. A gyár — mondotta — tartós eredményekkel a város és a megye élenjáró üzemei közé küzdötte fel magát, s munkájuk újabb sikerét jelzi, hogy a kongresszusi versenyben elnyerték a megyei pártbizottság megtisztelő kitüntetését! a vörös versenyzászlót és az oklevelet. A nézőtéren felcsattant a taps, amikor Kovács Sándor, a Konzervgyár igazgatója átvette Jámbor Miklóstól a kitüntetéseket (a képien). Csipái György az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében jelentette be: a gyár elnyerte a Szocialista munka vállalata címet is, majd a kitüntetést átnyújtotta az igazgatónak. Szakszervezeti munkájukért az üzem dolgozói közül Dér Jánosnét és Gömöri Jánosáét tüntették ki, az Élelmiszeripar kiváló dolgozója lett Szász Dánielné, Pintér Lajos, s miniszteri dicséretben részesült Gránát Ferenc. A ' (Folytatás a 3. oldalon) Hétfőn este Bukarestbe érkeztek Aczél György és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,’ a KB titkárai, az RKP KB meghívására. DR. AJTAI MIKLÓS ANGLIÁBAN Dr. Ajtai Miklós, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke vasárnap az angol kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatásra Londonba ^érkezett, ahol hétfőn délelőtt megkezdte tárgyalásait John Davies iparügyi csúcsminiszterrel. Hazaérkezett Párizsból dr. Tímár Mátyás Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hazaérkezett néhány napos franciaországi útjáról. A Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József külügyminiszter-helyettes fogadta. Franciaországi látogatásainak tapasztalatait összegezve dr. Tímár Mátyás a következő nyilatkozatot adta: — Tárgyalásaink őszinték, .nyíltak, célratörők voltak. Az elmúlt években és főleg Fock elvtárs franciaországi látogatása óta bővültek a magyar- országi kapcsolatok, de úgy látjuk, hogy még sok lehetőA munka kongresszusa Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a fővárosban, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és tanácstagválasztások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő ’ állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozások'»!, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása Is mutatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tágítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki a véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt arra, hogy ennek a fontos dokumentumnak az ismeretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozottabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert hogy megkapták a szak- szervezetek a vétó jogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában.. Feladat a szakszervezeten belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig legalább cny- nyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése, a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad alkotó kezdeményezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi részvevőjét —, köztük a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősség- teljes megbízatásuk teljesítéséhez. ség van, az együttműködés különböző formáinak kibontakoztatására. A Magyarországról származó francia áruvásárlások volumene kisebb, mint a magyar beszerzéseké, ezért kerestük annak lehetőségeit, hogyan tudnák növelni vásárlásaikat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szóba került a harmadik'piacokon való együttműködés: Dél-Ameriká- ban, Észak-Amerikában és máshol is kínálkozik ilyen lehetőség. Tárgyalásainkon az egyik központi kérdésként merült fel, hogy a magyar mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek franciaországi bevitelét erősen sújtják a Kpzös Piac rendelkezései, s vizsgáltuk, milyen — mindkét fél számára előnyös — megoldásokat lehetne találni ennek kiküszöbölésére, és arra, hogy hosszabb időre nagyobb stabilitást biztosítsunk e termékeink franciaországi exportjának. — Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök és azok a miniszterek is, akikkel alkalmam volt tárgyalni, nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdaságirányítási rendszer és más kérdések, így például a szocialista demokratizmus ki- szélesítése az új választójogi és tanácstörvény iránt. — Megbeszéléseinkről emlékeztetőt állítottunk össze, amely összefoglalja a legközelebbi tennivalókat, melyeknek eredményei remélhetőleg egy éven belül már jelentkeznek — fejezte be nyilatkozatát dr. Tímár Mátyás. Péter János Pozsonyban Péter János magyar és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter május 2-án és 3-án Pozsonyban találkozót tartott A szívélyes és baráti légkörű találkozón a külügyminiszterek megvitatták az országaik között eredményesen fejlődő kölcsönös kapcsolatok és együttműködések további megszilárdításának kérdéseit. Egyidejűleg eszmecserét folytattak és tájékoztatták egymást több időszerű nemzetközi politikai kérdésről.
