Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
1971. MÁJUS 15., SZOMBAT UtGXU Kjiírlap \T„ 1/ _ A Kistarcsai FésűsV endegszerelok fonóban olasz szereti lók dolgoznak a hamarosan munkába álló új fonalszárító berendezésen. Foto: Gárdos A vásárló haszna Bolt bolt hátán - Hol az árverseny? Kereskedelmi vezetők a kőnk urréneidről A közelmúltban Albertirsán, az Újtelepen újonnan épült élelmiszerbolt nyílt. Mintegy háromezer ember lakik a telepen, igazán itt volt az ideje, hogy az élelmiszercikkeket lakásuk közelében szerezhessék be. Múlt hó elején a község egy másik részén, a Szabadságtelepen — itt mintegy kétezer ember lakott eddig élelmiszer- bolt nélkül — szintén újonnan épült üzlet nyílt Bármennyire , is örvendetes, hogy egy nagyközség boítellátottsága ilyen rohamosan javul, ez még önmagában néhány soros hírt érdemelne az újságban, csakhogy itt egyébről is sző van. Arról, hogy amióta megszűnt a vállalati és szövetkezeti működési terület szigorú elhatá- roltsága, éppen ezen a környéken — pontosabban a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egykori területén, vagyis a monori és ceglédi járásban — alakult ki a legélesebb versengés a kereskedelem szocialista szektorai között. Vállalat és szövetkezet Albertirsa két új boltja közül az újtelepi a kiskereskedelmi vállalaté, a szabadságtelepi pedig a helyi ÁFÉSZ-é. A szövetkezet öt éve teliket szerzett ugyan Újtelepen, de azóta sem kezdte meg a bolt Elkapta a köszörű Vázlat egy üzemi balesetről' A gép a műhely ajtó felőli fala mellett áll — 1965-ben készült, az ÉVIG ceglédi gyárában, köszörűgép, eléggé kopott, két hatalmas, gyárilag öntött szemcsés korongja csapként mered az emberre, fordulatszáma 980 percenként A köszörűgép a műhely harmadik gépe, társai, az oszlop mellett betonba ágyazott fúrógép és a szemközti falnál, az eszterga. Az épület három műhelyrészből áll, ez a lakatosműhely. Hárman dolgoznak itt: az 58 éves Böjté János, a 49 éves Halasi János és a 43 éves Papp Zsigmondi. A műhelyben a legnagyobb napsütésben is sötét van, villanyvilágítás mellett dolgoznak a munkások, vagy kint az udvaron. A köszörűgép most hallgat, felette lóg a védőszemüveg és a fekete, olajos kötény. A Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési kerületének gépműhelyében, ezen a köszörűgépen történt a baleset. Kiszliák Péter jegyzőkönyvi vallomása. ',,A köszörű ment, amikor beléptem. Papp Zsigmond már köszörült a gép jobb oldali kövén. Én patkót köszörültem a bal oldalon. Háttal álltam Papp Zsigimondnak. Kiszliák Péter bejött kerékpárral a i műhelybe és odaállt Papp Zsigmond jobb oldalához, beszélgettek. Egyszer csak azt hallottam, hogy Papp Zsigmond elkáromkodja magát: „oda a kezem!” Utána lekapcsolta a követ. Én csak ezután fordultam meg és láttam — Véres a keze. A csövet eldobta, ami a kezében volt. Kijött a műhelyből és Gigor Nándor bekötötte a kezét. Mást elmondani nem tudok.” Polonkai János jegyzőkönyvi vallomása. „Biciklivel mentem be a műhelybe. Papp Zsigmond vízvezetékcsövet köszörült a kövön. Beszélgettünk. Nekem szólt a Zsiga bácsi, hogy ne jöjjek biciklivel be a műhelybe, mert belemegy a vas. Mondtam, hogy jó és jöttem az ajtóhoz. Utánam szólt, megfordultam. Láttam, a keze odaszorult a kőhöz. Láttam, hogy Polonkai bácsi a másik oldalon köszörül. Segíteni akartam Zsiga bácsinak, de ö egyedül kihúzta a csövet. Gazdasági teherautó vitte orvoshoz Papp Zsigmondot” A lakatosműhelyben hárman dolgoznak együtt: Böjté János, ő egészségügyi sétán volt, Halasi János kint az udvaron egy DT 75-ös traktort javított. Papp Zsigmondot mindketten jó szakos, iparkodó embernek ismerik, mindig időre elvégzi a javításokat. A kórházban Halasi János látogatta meg, hűsítőt vitt néki. Böjté János: — Mi csak a munkaidőre vagyunk összezárva, akkor meg annyit dolgozunk, hogy lélegzetű is alig van időnk. Zsigával együtt is megyünk haza, nem szoktunk beszélgetni. Két hónapja voltam nála, vett egy villanymotort, azt néztem meg. Családját csak látásból ismerem. Fél egytől egyig van itt ebédidő, akkor sem beszélünk, az ebédlőbe megyünk, bekapunk valamit, s jövünk vissza. Én általában itt dolgozom az esztergagépnél, nem mozdoluk el, csak ha segíteni hívnak, itt kérem nem lehet sóhajtozni, csak mormogjuk a vezényszavakat, s ha a másik valami nehezebb dolgot forgat, kivétel nélkül segítünk neki, „fogd meg ezt, ide visszük, oda visszük.. ennyi a mi társalgásunk. Sajnáltam az öreget, nekem is volt már ritkítás, régebben, úgy négy-öt éve, mikor a szivattyútengelyt engedtük le, elkapta a két ujjamat. Nem, a kórháziban nem látogattam meg Papp Zsigmondot. Halasi János: — Egymás nélkül mit sem érnénk... Javítunk mi mindent: teherautót, fűkaszát, erőgépeket, munkagépeket, tízmillió fajta munka van itt kérem, nem érünk mi rá egymással foglalkozni. Egymás magánéletébe mi-* nem folyunk bele, ugye — munka végeztével külön útjaink vannak, a Papp Zsigával jól lehet dolgozni, jó szakos, iparkodó ember, időre elvégez minden munkát — általában a munkagépeken dolgozik. Ilyenkor, mikor sok a javítanivaló, a munkaidő tízórás. A műhelyfőnök elment valahova, egy olajos arcú ember, kezét a patkóra szorítja, aztán oda a kőhöz, köszörül, a szikrák csapkodnak, körülfogják az ember derekát. A védőszemüveg a falba bevert szögön lóg. A Besztercei utca 33-as számú házban lakik Papp Zsigmond. Tizenkét éve lakatos, 1966. február 24-e óta dolgozik ezen a munkahelyén, első balesete 1971. április 22-én reggel kilenc óra után történt, két ujját elcsapta a köszörűgép, egyet amputálni kellett, egyet összetoldoztak. Felesége van, két fia és egy kislánya. Előző este öt óra után jött haza, a kerékpárját a falnoz támasztotta, s ment segíteni az asszonynál? etetni az állatokat — a 22 kismalacot, az 5 anyakocát és a 34 baromfit Árpával, búzával, kukoricával, moslékkal etetik őket. Aztán megvacsorázott — sült oldalas volt, meg fejessaláta. A .televíziót csak a híradóig nézi, most is így volt, eltörődve, fáradtan zuhant az ágyba és ilyenkor akár ki is vihetnék a sezlonját, csak hajnalban venné észre. Heggel öt órakor kelt fel, megnézte az állatokat, hogy-mint vannak, teát ivott, sült szalonnát kenyérrel evett, háromnegyed hétkor felült a kerékpárra, hétre ért a műhelybe. Itt eligazították, lucernakaszálási idő jön, javítani kellett a fűkaszát. A gazterelő felhegesztésekor egy csodarab nem passzolt, odafordult a köszörűgéphez, hogy megigazítsa. Előbb még meghegesztett egy pótkocsioldalt, megjavított egy kukoricavetőt, s segített eltolni az egyik pótkocsit a műhely mellől. Mikor a köszörűgéphez fordult, Kiszliák Péter elkérte a kerékpárját, hogy hazamehessen Reggelizni. Mikor Kiszliák Péter megjött, ő még a köszörűn dolgozott. A mű- helyaitó nyitva volt, bejött Kiszliák a műhelybe a kerékpárral, erre Papp Zsigmond megfordult és mondta, ne csinálja, mert vasat szed fel a gumi. Mikor visz- szafordult. akkor kapta el a kezét a kő, a nagykerék. Most nincs kedve semmihez. 19-én m°'?n a kórházba visz- sza. levesük a gipszet és eldől, megmarad-e a másik ujja. Tamás Ervin építését. Tavaly azután a vállalat egy másik telken belefogott az üzletépítésbe, mire az ÁFÉSZ a szabadság-telepiek régi óhaját teljesítette, nekik épített új boltot. — Vállalat és szövetkezet versengése tehát a vásárlónak kétségkívül hasznos — jelenti ki Fekete Lajos, a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, hozzáteszi azonban: — Vállalatnak és szövetkezetnek viszont nem minden új bolt hoz biztosan hasznot. — A vállalat oda épített, ahol hiányzott bolt, mi pedig erre nem azon a környéken, hanem másutt építettünk — állapítja meg Puskovits Gyula, az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ igazgatója. — Az ilyen természetű versenyt mindenki csak helyeselheti, a községben ötmillióért azonban iparcikk- áruházat építettünk, a költségekhez egymillióval járult hozzá a község, de aztán engedélyt adott a megyei ruházati kiskereskedelmi vállalatnak, hogy az áruház tőszomszédságában textilboltot nyisson. Olcsó és leértékelt, de első osztályú kelméket is árusít benne ugyanúgy, ahogy a mi áruházunk is. Ez a bolt hátán bolt nem egészséges verseny. Vonatkozik ugyanez arra is, hogy Ceglédbercelen a Róna Vendéglátó a szövetkezeti presszóhoz egész közel nyitott presszót. Egymástól kissé távolabb, mind a kettő jobban menne és az ellátottság javítását szolgálná. — Cegléden az ÁFÉSZ iparcikk áruház élelmiszer-árusításra is berendezkedett, pedig tőle jobbra-balra néhány száz lépésre ott vannak a mi boltjaink. Mégsem kifogásoljuk, mert ez a verseny — állapítja meg Fekete vállalati vigaz- gató. Aztán sorolja, hogy. az utóbbi években hol mindenütt nyomult be vállalata egykori területére az ÁFÉSZ. Csak a gyümölcsidényben Monoron például az állomáson ABC kisáruházat tervezett a vállalat, a pilisi ÁFÉSZ megelőzte, mire felhagyott a tervvel. Az üllői ÁFÉSZ ugyancsak Monoron nyitott élelmiszerüzletet és húsboltot, Vecsésen pedig kettőt-kettőt. Saját vágóhídja van az üllői szövetkezetnek, tehát képes ellátni áruval húsboltjait. Gyömrőn a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ előbb egy kisebb boltot nyitott, most pedig egy nagyobbat épít. S vagy 30 tsz, MÉK, állami gazdasági áruda és sütőipari kenyérbolt versenyét is állnia kell a vállalatnak, amely szintén nyitott üzletet egykori szövetkezeti területen. Üllőn is például. Gyálott pedig, ahol a népesség rohamos növekedésével egyáltalán nem tartott lépést az üzlethálózat fejlesztése, 400 négyzetméter alapterületű ÁBC áruházat épített és nyitott meg másfél éve. Még egy hasonló áruházat szeretne mielőbb építeni ugyanebben a községben, ahol az egész da- basi járásban ez az egyetlen vállalati bolt. — Kialakult-e árverseny is? — Még nem. Legfeljebb a zöldség-gyümölcs idényben fordul elő itt-ott, hogy valamivel olcsóbban jut a vevő áruhoz az egyik boltban, mint a másikban. A ceglédi vállalat azonban az ÁFÉSZ-ekkel versengve — mint megírtuk —, vásárlási visszatérítést vezetett be. Tíz darab 40 forintot érő vásárlási utalványt hoz forgalomba 400 helyett 390 forintért, tehát 2,5 százalékos térítést nyújt, sőt még ezt is megtetézi azzal, hogy minden utalvány főszelvénye tárgyjutalom-sorsoláson is részt vesz. Nem eloszlani — eladni! Nagykőrös szintén a megye területének ezen a részén fekszik. A helyi ÁFÉSZ és a megyei kereskedelmi vállalatok közös érdekterületéhez tartozott mindig. Néhány hónapja azonban új versenytárs jelentkezett, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bútorboltot nyitott a városban. Pest megyében eddig eléggé szokatlan, hogy szomszédos megyei vállalat áttelepüljön a határon. Erről beszélgettünk örsi Ferenccel, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával. — Nagykőrösön az ÁFÉSZ bútorboltja mellett megítélésünk szerint nem lett volna kifizetődő még egy bútorboltot nyitnunk — ez a véleménye. — Sem választékban, sem minőségben, sem árban nem tudnánk versenyezni az ÁFÉSZ- szel, tehát lemondtunk a boltnyitásról. Ugyanazok a beszerzési források állnak rendelkezésünkre, így hát igazi verseny ki sem alakulhatna. Ha majd a nagykereskedelem nem elosztja az árut, hanem el akarja adni, akkor szó lehet valódi kereskedelmi versenyről is. Előbb-utóbb talán már rövidesen erre is sor kerül. Ezt várja már a kiskereskedelem és ebből a versenyből a fogyasztónak még több lesz a haszna. Szokoly Endre Pest megye lemaradt Csongrádi a továbbjutó A Szóljatok, szép szavak „rádiósvetélkedő” ötödik és egyben utolsó területi középdöntőjét pénteken délután tartották a szentesi Tóth József színházteremben, öt megye — Pest, Bács-Kiskun, Békés, Szolnok és Csongrád — képviseletében a vecsési Jókai, a kiskőrösi Periszkóp, a békéscsabai Juhász Gyula, a szolnoki-Híd nevű együttesek, irodalmi színpadok, valamint a szentesi Horváth Mihály gimnázium diákszínpada mutatta be műsorát A zsűri úgy döntött, hogy a színvonalas műsort adó csoportok közül a szentesi Horváth Mihály gimnázium diákszínpada vehet majd részt a fővárosban sorra kerülő döntőn. Biszku Béla a Május 1 Ruhagyárban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Május 1 Ruhagyárba látogatott Nagy R i- chárdnak, a Budapesti Párt- bizottság titkárának kíséretében. Tájékoztatták a vendégeket a gyár életéről, gondjairól, ezután Biszku Béla felkeresett három gyárrészleget. Beszélgetett az ott dolgozó munkásokkal, majd részt vett és felszólalt az üzemi pártbizottság ülésén. Pulim Árpád a Húsipari Trösztnél Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken az Allatforgahni és Húsipari Trösztbe látogatott. Elkísérte Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára és Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes is. A vendégeket tájékoztatták a tröszt és vállalatainak tevékenységéről, a húsellátásról és az ágazat exporttevékenységéről. Pullai Árpád ezután a Budapesti Húsipari Vállalatot kereste fel, ahol nagygyűlésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott előadást. Elutazott az FKP küldöttsége Pénteken elutazott a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amely Gustave An- sart-nak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével tíz napot töltött hazánkban. A gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányozó küldöttséget fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttség megbeszéléseket folytatott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, a Munkaügyi Minisztériumiján, az Országos Anyag- és Árhivatalban, a Szakszervezetek Országos Tanácsánál és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál. A francia pártküldöttséget s Ferihegyi repülőtéren Bálint József, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatta. 178000 megújított lakáskérelem Az igénylőknek csaknem fele kaphat tanácsi bérlakást A megyei és a fővárosi adatok alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az országos összesítést a régi lakáskérelmek megújításáról. Ebből kitűnik, hogy az április 30-i határidőig összesen 178 000 lakáskérelmet ismételtek meg az igénylők. A korábban nyilvántartott Z4J 000-ből tehát 62 000 la- kásigénylcs újraérvényesí- tése maradt el. (A régi nyilvántartások ugyanis alig követték a változásokat, hiszen az igénylők nem jelentették be, ha máshová költöztek, vagy időközben családiházat, lakást építettek, illetve sokan több helyen igényeltek lakást.) * A lakáskérehnek megítélésében már érvénybe léptek azók a helyi tanácsi rendelkezések, amelyek a tanácsi bérlakásra benyújtott kérelem elfogadását az igénylők rászorultságától, anyagi és szociális helyzetétől teszik függővé. így vidéken általában 1200—1500, Budapesten pedig 1500 forint egy családtagra jutó jövedelemhatár alatt indokolt a tanácsi bérlakás kiutalása, ha az igénylő yagyoni helyzete — nyaraló-, gépkocsi-, telek- stb. tulajdonos — sem mond ellent a rászorult-? ság megítélésének. A megújított lakáskérelmek előzetes összesítése szerint a 178 000 igénylő közül mintegy 84 000 — 47 százalék — kaphat majd tanácsi bérlakást. A kérelmezők fele tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti lakáshoz juthat, s az igénylőknek 1,2—2 százaléka a kedvezményes telepszerű és több szintes tarsasházépítésben vehet részt Országszerte megkezdődött a lakáskérelmek feldolgozása, Miskolc, Szeged, Tatabánya és más nagyvárosok tanácsa, akárcsak Budapesten a Fővárosi Tanács, elektronikus számítógépen dolgozhatja fel a kérelmek adatait. A komputerbe betáplált adathalmaz alapján a gép osztályozza a kérelmeket. E durva sorrend megállapítása után a társadalmi bizottságok veszik át a géptől kapott adatokat és a kérelmeket, hogy a helyi körülmények további részletes mérlegelése és megvizsgálása után. kialakítsák az igazságos sorrendet, és összeállítsák az 1975-ig szóló lakáselosztási tervet JSgyúttaJ az^ igénylőket is értesítik, hogy előreláthatóan mikor kerülhet sor kérelmük teljesítésére. A rendelkezések szerint 1971. július 1-én hatályát veszti az idei lakáskiutalási névjegyzék, de az új jegyzékben is elsősorban azokat veszik számításba, akik már a régiben is szerepeltek.
