Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
MECt %/tírtap 1971. MÁJUS 13.. CSÜTÖRTÖK Hévíz új büszkesége, a nemrég átadott százszemélyes KlOSZ-üdülő már benépesült. Ötvennégy szoba, étterem, bársarok, társalgó és termálvizes uszoda szolgálja a beutaltak kényelmét. Cipészműhelyben A cipészműhelyből kilátni az utcára, át a túlsó oldalra, az autóbuszmegállóra. A cipészműhelyből kilátni a világra. A cipászműhelyben mindig vannak. Nyugdíjasok, erre járó villanyszerelők, s a postás is hosszabban időz itt. — Mit szól ahhoz, hogy Rogers Kairóban járt? — ... a ... kínai pingpong - puccs... — Háromszor vagy négyszer törtek be tavaly a cukrászdába... A cipészműhelyben megtárgyalják a mindennapi életet, a bel- és külpolitikát. Nixon nyugodtan eljöhetne ide tanácsért, hogyan fejezze be a vietnami háborút. A cipészműhelybe néha ügyfelek, „kuncsaftok” is jönnek. — Most figyeljen ide, ezt a cipőt március, elején vettem Pesten az egyik áruházban. Háromszázharminc forintba került. Autóscipő, ez a neve. Jóképű kis cipő, látja, ilyen antilopféle bőr a f eise je, hasított bőr, vagy mi az ördög. AUTÓKÉI! MIKOR VAN BAJBAN A VEZETŐ? Mindig, amikor a gazdaságban, az üzemben szállítani, hordani, cipekcdni kell. Ehhez soha sincs elég ember, de meg lassú, nehézkes, késedelmes is és milyen költséges! A friss áru a felét éri, ha a szedés után nem kerül azonnal piacra. Ha nincs aki a helyére vigye az anyagot, csak félgőzzel halad az üzem munkája. Mit kell itt tenni.. .7 AZ AUTÖKER MOST NAGY LEHETŐSÉGET KÍNÁL: ÖT ORSZÁGBÓL SZEREZTE BE ÖNÖKNEK AZOKAT A MODERN ANYAGMOZGATÓ ÉS SZÁLLÍTÓ- JÁRMÜVEKET, AMELYEK A SZÖVETKEZETBEN, A GAZDASÁGBAN, AZ ÜZEMBEN, AZ ÉPÍTŐIPARBAN PÓTOLJÁK A HIÁNYZÓ MUNKAERŐT, KÖNNYÍTIK ÉS OLCSÖBBÍTJÁK A TERMELÉST, LEHETŐVÉ TESZIK AZ IDŐSZERŰ MUNKÁK KÉSEDELEM NÉLKÜLI ELVÉGZÉSÉT ÉS A ROMLÉKONY ARUK GYORS, KORSZERŰ ELSZÁLLÍ- - TÁSÁT A PIACRA. KEVESEBB LESZ A GOND, TÖBB A JÖVEDELEM MOTORIZÁLJÁK A SZÁLLÍTÁST, AZ ANYAGMOZGATÁST. AZ ÖNÖK JÁRMŰVEI IS ITT VANNAK: VÁLASSZÁK KI! 1 tonnás SKODA és ZUK nyitott, gazdaságos és fürge kis- tehergépkocsik. Ar: 63 000. Ft-tól 94 700 Ft-ig. 1,2 tonnás TV nyitott és zárt, normál és terepjáró kivitelben. Ar: 63 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig. 2.5 tonnás GAZ 51-es a tqremlőüzemek gyors, megbízható jármüve. Ar: 65 000 Ft. 2.5 tonnás CARPATI és ROBUR — ez utóbbi terepjáró és több célú kivitelben is. Ár: 120 200 Ft-tól 165 300 Ft-ig. 5 tonnás IFA terepjáró, billenős tehergépkocsi. Ár: 260 500 Ft-tól 276 800 Ft-ig. A hozzá való pótkocsi ára: 137 500 Ft, ehhez a mezőgazdasági üzemek 47 százalékos ártámogatást kapnak! 33 személyes LAZ AUTÓBUSZ a termelőhelyre való személyszállítás kitűnő járműve. Ar: 527 500 Ft. 8 személyes BARKAS MIKROBUSZ — percek alatt összeköttetést teremt a központ és a termelőhely között. Ar: 125 000 Ft. RENDELÉS ÉS TÁRGYALÁS: MULTICAR BILLENŐS ES LETRAS GÉPKOCSIK a belső anyagmozgatás, szerelés legmodernebb céljárművei. Ar: 93 100 Ft-tól 113 600 Ft-ig. MULTICAR PÓTKOCSIK Ar: ti 200 Ft-tól 22 900 Ft-ig. 1 tonnás KISDÖMPEREK speciális anyagok gyors mozgatásához. Ar: 35 600 Ft. 1 tonnás ELEKTROMOS TARGONCÁK emelőmagasság: 1,6 m-től 4,4 m-ig. Ar: 169 200 Ft-töl 187 700 Ft-ig TERMOSZ- ES HUTOKOCSIK NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK: NYSA 521-ES TEKMOSZKOCSI 50 kg szárazjéggel, 16 órán át 0 tok alatti hőmérsékelten tartja a szállított árut a 4 köbméteres hűtőtérben, miközben a külső hőmérséklet akár +'35 fok lehet. Ar: 100 000 Ft. IFA W 50-ES TERMOSZKOCSI Hűtési és forgalmi tulajdonságai minden igénynek megfelelnek. Ar: 418 900 Ft. IFA W 50-ES HUTOKOCSI A 22 köbméteres hűtőtérben az NSZKt ban gyártott aggregét —18 C fokos hőmérsékleten tartja az árut. Világszínvonal I Ar: 750 700 Ft. MER UJAUTO KERESKEDELMI EGYSEG Budapest XIII., Gogol utca 13. Információ: telefon 20—22—20. MOST RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK Nagyon jóképű, könnyed, rugalmas. Legalábbis annak látszott. De olyan is, valóban, az ember úgy érzi, cipő sincs a lábán. Éppen ezt akartam. Mondom, március elején vettem, alig hordtam, és, nézze meg, kilyukadt a talpa. Nem akartam hinni a szememnek, ennyi idő alatt, s mondom, alig hordtam ... Visszavinném, s az orruk alá dugnám, de nincs meg a blokkja... Még ha egy százforintos cipő lenne, akkor is mérgelődnék, de eldobnám, egye meg a fene, de ezt? Mit lehet ezzel csinálni... Megtalpalni. Ilyen már sose lesz. Amikor a hegyes fazonú volt a divat, volt egy, amit nagyon szerettem, megtalpal- tattam, hát abból lett egy olyan formátlan csónak... Nem Itt csinálták, persze, nem, de most már nem bízom benne ... A mester fekete viaszt olvaszt a sarok oldalára, forró vassal fényesre egyengeti. Még egy-két gyengéd pofon a ronggyal a bőrnek és — kész. Háziasszony jön, a mester feláll, a polcról leveszi a női cipőt, széles újságoldalba csomagolja gondosan. Sarkalás az is. — Ritkán talpaltatnak az emberek, fejelésre meg alig emlékszem. Olcsók ma a készcipők, ha szétment, eldobják. Erre a műhelyre mégis szükség van, a sarok hamar tönkremegy, az orr is kopik, a vasspiccet fel kell verni. Kis munkák, de valakinek ezt is el kell végezni. — 1953-ban heten, így, ahogy mondom, heten voltunk. Itt he_ tép ütöttük a kaptafát. Vidámabb volt az élet. Énekeltünk, tréfáltunk, volt kihez szólni. Munka is volt annyi, ameny- nyi hetünknek kellett. Most magam vagyok. Azok nyugdíjba mentek, kiöregedtek, meghaltak. Egy éve volt egy tanulóm, két hónap után megszökött, néni csinálja ezt tovább, ennyi pénzért. Most valahol benn Pesten egy gyárban segédmunkás, többet keres, mint én. Én tizennyolc éve csinálom. — írd és mondd, tizenegy ötvenöt kapok egy talpalásért. Eltart két, két és fél órát, de akkor nem szólok egy szót sem senkihez! Uram, már régen el- húzitam Volna innen én is a csíkot, de úgy, hogy az emlékem sem marad itt, ha nem lenne eossz az egyik lábam... — Kihalásra van ítélve ez a szakma — mondja később kissé szomorúan. Üllőn a szövetkezeti műhelyen kívül még egy idős kisiparos javít beteg cipőket. ■ — Nézze meg ezit, kitört a bőre. Centiméter hosszan. Különben jó, csak nem dobom el! Becsomagolom, viszem magammal Pestre. A gyár mellett van egy kátéesz. Nem örülök persze, hogy be kell • cipelnem, s aztán haza, de az itteni kinn van a falu szélén, ki kutyagol el arra! A község közepén őszre felépül a Szolgáltató Ktsz szolgáltatóháza. Fényes, nagyablakos műhelybe költözik oda a cipészet is. — Hát ott nem fogom egyedül bírni. Ketten meg., sokan leszünk, nem hiszem, hogy lesz annyi munka — mondja a mester. Pedig valószínű, hogy lesz. Két szakember kell majd oda. De akad-e vajon még egy cipész? Deregán Gábor A ranypapucs-dij A szakszervezeti együttesek nemzetközi népitánc fesztiválját magyar, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, román és szovjet csoportok felléptével június 10—17-ig rendezik meg Szegeden. A legjobb külföldi és magyar együttes a szegedi városi tanács díjaként Aranypacsucsot kap. T raktoróriások A Vörös Csillag Traktorgyár a negyedik ötéves tervben megváltoztatja termékeinek összetételét. Abbahagyják a 28 és az 50 lóerős traktorok gyártásút. Helyettük 90, 110 és 130 lóerős, négy kerék meghajtású Dutra traktorokat állítanak elő. A 130 lóerős traktorokkal az osztrák Steyr céggel együtt-, működve, 1972 második felében jelennek meg a piacon. INGÁZÓ NYERGEK Magyar foci Japánban Az Alag és Vidéke Bőripari Ktsz minden évben újdonsággal jelentkezik. — A nagoyai magyar asztalitenisz-siker után mi is sikert szeretnénk aratni Japánban labdáinkkal — mondta Iván- kovics Gyula elnök. — Az országban elsőként mi szállítunk focilabdát oda. ötszázat már elküldtünk, májusban még ötszáz indul el. A felez fehérsárga színben készül, a másik fele fekete-fehér lesz. A ktsz újdonsága a műanyag vázra készített lovaglónyereg. Az üvegszálas váz Amerikából érkezik, itt vonják be bőrrel, és ismét visszakerül az USA- ba. Ezek az első kísérletek, az így készült nyergek olcsóbbak, de megmunkálásuk nehezebb a hagyományosan készülteknél. Az újabb megrendelések arra késztetik a ktsz-t, hogy új műhelyeket épitsen, amelyekkel együtt szociális létesítmények is készülnek. S. L. Néhány napig védték... A dabrokai csárda a történelemben Dr. Záhonyi Ferenc, a V eszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal nyugalmazott vezetője, a Balaton- és a Ba- kony-vidék múltjának kiváló ismerője, a Kertai ÁFÉSZ megbízásából kiadványt írt a dabrokai csárdáról. A több mint 250 éves csárda, amely falaihoz fűződő betyártörténeteiről vált híressé, újabb kutatások szerint, történelmi események színhelye is volt. A napóleoni hadjárat egyik, 1809. évi ütközete itt zajlott le a csárda közelében. János főherceg, az Itáliában harcoló osztrák sereg vezére erre vonult vissza kimerült seregével és nyomában haladt az üldöző francia haderő, BeauVeszekedni jó Délután csúnyán összezördült a feleségével. Még arra sem jutott idő, hogy alaposabban kiveszekedjék magukat, mert az asszony sírva elrohant dolgozni. Aznap ugyanis délutáni műszakja volt. Érthető, ha a férfi meglehetősen feldúlt idegállapotban lépett be az üzletbe, hogy húsz deka préselt marhanyelvet vásároljon vacsorára. Rossz kedvében szeretett volna odaszólni a fehérköpenyes eladónak, hogy miért másokat szolgál ki, mikor ő sokkal előbb jött, mint a többiek. Az eladó azonban megelőzte őt és kedves mosollyal érdeklődött: — Mit parancsol? — Húsz deka préselt marhanyelvet — morogta a fogai között. Alig várta, hogy dühtől céklapiro- san odaszólhasson: — Most mi a ménkűnek ad a végéből? Hülyének riéz engem, aki mindent elfogad?.’ Nem lopom én a pénzt? Tessék érte rendes, normális marhanyelvet adni, a közepéből! Az eladó azonban a legszebbik marhanyelvből szeletelt és hajszálnyira a közepéből. S mindezt a férfi legnagyobb megdöbbenésére. — Nekem ne legyen több az áru egy dekával sem — készült felordi- tani. — Megértette ? Húsz deka marhanyelvre van beállítva a gyomrom, egy deltas túlterhelés már komplikációt okozna. Mi a fészkes fenének mér nekem többet?! Maga unszimpa- tikus alak! Nem vagyok hajlandó ennyit elvinni, vegye tudomásul! — ordította volna boldogan, dühtől tajtékozva. De a marhanyelv húsz dekára sikerült és az eladó kedves mosollyal szólt: — Parancsol még valamit? A pénztár előtt még mindig reménykedett, hogy talánk bele tud kötni a középkorú pénztárosnőbe, és levezetheti a felesége részéről ért bosszúságot. A pénztárosnőnek aznap talán már ő volt a tízezredik ügyfele, de kedvesen, barátságos mosollyal vette át a pénzt és kétszer meg is köszönte. Keserű szájízzel, tomboló haraggal lépett ki az utcára. Elhatározta, hogy ebbe az üzletbe sem jön többé családi botrány után. Galambos Szilveszter harnais Eugén olasz alklrály vezérletével. A csárda és a Marcal mocsaras környéke, valamint Karakó község volt' a színhely, ahol megállásra kényszerültek a francia hadak. A védelmi vonalat a győri táborból kiküldött néhány zászlóaljnyi nemesi felkelő tartotta, így adván időt és lehetőséget János főherceg zilált seregének a sor rendezésére. A néhány napos ütközet valóban arra szolgált, hogy a mocsaras gázlót birtokló 1200 főnyi magyar sereg néhány napra feltartóztassa előrevo - nulásában a franciák 28 ezer főre becsült haderejét. Történetírók utalása szerint ez az ütközet, ha János főherceg megáll a karakói sáncoknál és segítségére siet a felkelőknek, másképpen alakulhatott volna a Magyarország területén lezajló napóleoni hadjárat, és valószínűleg elkerülhető lett volna a rövidesen bekövetkező súlyos győri vereség. A csárda ideiglenesen Beauhar- nais Eugén alkirály főhadiszállása volt, bár a szájhagyományok — mint a könyvszerzője írja — azt őrizték meg, és ezt ma is emelegetik, hogy Napóleon járt e helyen. Faluba költözött a bakterház Nem mindennapi módon ép: családi házat a Vas megy( Bő községben Lökös Gyűl vasutas. Munkahelyétől eg kiselejtezett, a vasúti műnk korszerűsítése során felesle gessé vált bakterházat kapót A házat szocialista brigádja nak tagjaival közösen leb or, tották, s tégla-, cserépanyags a faluba szállították. Három szobás összkomfortos szép hé épül, jórészt, az elköltöztete- bakterházból, a hattagú ess Iádnak a Táncsics Mihály ul ca 1. szám alatt a régi vályog ház helyén. A szombathelyi MÁV Igas gatóság vállalati lakásépítő: kölcsönnel is segíti rászorul dolgozóját a házépítésben, vasutaskollégák pedig társa dalmi munkával toldják me a hivatalos segítséget.