Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
1971. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP Kmnczy-díj A szép magyar beszédet jutalmazó Kazinczy-díjat az idén Horváth Sándor Jászai-díjas színművésznek, a veszprémi Petőfi Színház tagjának ítélték oda. A díjat szombat délelőtt adták át a Művelődésügyi Mi- msztériumban. Konferencián A gyermek szabad ideje Az idén hetedik alkalommal megrendezett Nógrád megyei pedagógiai napok szombaton befejeződték. Egy hét alatt 25 konferenciát rendeztek a pedagógia és gyermek- lélektan tárgyköréből, kétezer óvónő, tanító és tanár részvételével. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a gyermekek szabad idejének fel- használásáról szóló konferencia. SsöSimtények PEST MEGYÉBEN TAVALY MAJDNEM HÁROMSZÁZ ÁLLAMI GONDOZOTT GYEREK SZÖKÖTT MEG A NEVELŐOTTHONOKBÓL. A SZÖKÉSEK SZAMA ÉVEK ÓTA VÁLTOZATLANUL MAGAS. Feri 16 éves. A gödöllői kapitányság fogdájából vezetik fel. Családi körülményei miatt két évvel ezelőtt nevelőotthonba utalták. Alkoholista apja rendszeresen bántalmazta. („A pincében egy vaskampóhoz kötött, úgy vert a szíjjal.”) A pomázi intézetből megszökött. Otthon volt egy hétig, majd apja bevitte a rendőrségre. A kalocsai intézetben egy évet töltött. („Az otthonról, a családról nem beszélgettünk egymással. Ami nincs, arról nem lehet beszélni.”) Kalocsáról is megszökött. Hazament, de apja értesítette a rendőrséget. Amikor kiengedték az intézetből, dolgozni kezdett. Amit keresett, apja elitta. („Ennél az életnél még a börtön is jobb. Megtanultam hazudni, lopni.”) Egy intézeti szökött barátjával négy ví- kendházat, hét üzletet fosztott ki. Letartóztatták. A pilisi leánynevelő otthonban tavasszal megszaporodnak a szökések. A nevelők szerint a szökevények többsége hazamegy. De vannak, akik galerikhoz csapódnak, fiúkkal csavarognak, ahogy ők mondják: egy időre „férjhez mennek". A nevelőotthon kapuját csak éjszakára zárják be. Tizenöt éves, három éve a pilisi intézet lakója. Időnként megszökik. („Nem rossz ez az otthon, voltam már sokkal rosszabb helyen is. De ha megunom, elmegyek. Néha elég egy éles szó, a hántás szinte elhajt innen.”) Családja szociális körülményei miatt vették állami gondozásba. Ha megszökik, egyenesen hazamegy. („Otthon szabadnak érzem magam. Azt csinálok, amit akarok. Megengedik.”) A rendőrség mindig otthon találja. . Tizenöt éves. Kétéves kora óta állami gondozott. Édesanyját nemrég ismerte meg. („Nem volt nagy öröm Másnak képzeltem.”) Csendes, zárkózott típus. Egyetlen szökése volt. Anyja nem jött el hozzá, ő ment meglátogatni. („Kíváncsi voltam, hogyan él. Teljesen le- züllött. Részegeskedik, férfiakkal jár. Inkább meg se ismertem volna.”) Szökevény társnői sokat mesélnek élményeikről: szórakozásokról, csavargásokról. ö nem akar szökni többé. Tizenhat éves. Notórius szökevénynek ismerik. Hat éve állami gondozott családi körülményei miatt. („Anyu rendes volt, apu ivott, a pénzen mindig hajbakaptak.”) Az intézetből mindig hozzájuk megy. Több szökött lánnyal egy pilisi galeriba keveredett. („Vásárolni voltunk a faluban. Jött egy srác, azt mondta, tetszem neki. Elmentem vele ...”) A banda tagjait később többrendbeli erőszakos nemi közösülés vádjával bíróság elé állították. Áldozataik visszatértek az intézetbe. A pilisi nevelőotthon kastélyépületében szépen berendezettek a hálók, hangulatosak a társalgók. Az iskola modern* tantermei virágokkal díszítettek. A szövőmühelyben exportra készítenek faliszőnyegeket, munkájukért pénzt kapnak. Az intézet szép és otthonos. A kapura valaki krétával azt írta: Kolostor. Tizennégyen szökésben vannak. A rendőrség ifjúságvédelmi szakértője: — Évenként sok száz állami gondozott hagyja el az intézeteket. Visszatérnek otthonukba, ahonnan éppen azért emelték ki őket, mert szellemi-fizikai fejlődésüket veszélyeztette a szülői bánásmód. Ennél is rosszabb, ha fiatalkorúak bűnözőcsoportjaiba kerülnek, s esetleg maguk is bűntetteket követnek el. Csupán a szökést azonban büntetni nem lehet. A nevelőotthonok nem börtönök. A rendőrség felkutatja, és visszaszállítja a szökevényeket az intézetekbe. A szökések nagy apparátust mozgósítanak, s ez költséges. Az otthonokba rendszeresen ellátogatnak a rendőrség ifjúságvédelmi szakemberei, s a notórius szökevények írásbeli figyelmeztetésén kívül a meggyőző szó erejével próbálnak hatni rájuk, segítve ezzel a nevelők munkáját is. Ez a megelőzést szolgáló tevékenység azonban csak egyik módja lehet a szökések csökkentésének. Dr. Majláth György igazságügyi pszichológus szakértő: — A szökevények problémája is azt jelzi: intézeti nevelési módszereinket korszerűbbé kell tenni. Az állami gondozott gyerekek súlyos érzelmi-értelmi terheléssel kerülnek az intézetekbe. A szökevényeknél — tapasztalataim szerint — ez még fokozottabban jelentkezik. Távol a szülőktől, gyakran idealizálódnák a hazai viszonyok, ezért szöknek vissza otthonukba, ahol újra rombolóan hat rájuk a zilált családi élet. Vagy a szabadság és szabadosság vágya a galerikhoz hajtja őket, s áldozatokká válnak. Miután visszakerülnek az intézetbe, többnyire csak szemrehányás várja őket, intézményesen kapják a tiltást. Ez önmagában azonban nem elég. Sokkal célravezetőbb többet foglalkozni ezeknek a gyerekeknek az érzelmi életével, velük együtt „feldolgozni” múltjuk káros élményeit, vagyis: az egyéni és csoportos pszichoterápiái kezelés módszereivel befolyásolni őket a jóra. Ehhez a munkához viszont a jelenleginél több, képzettebb szakember szükséges. Az otthonokból tehát nem a szép berendezés, ruha, a jó ellátás hiányzik, hanem az eddiginél hatásosabb nevelési módszer... Tény: az állami gondozottakért már sokat tettünk, de a szökések száma változatlanul magas. Szitnyai Jenő Derkovitsösztöndíjasok kiállítása Szombaton megnyitották a Derkovits ösztöndíjasok kiállítását Szombathelyen. A proletár festő szülővárosa ezúttal másodszor ad fórumot a tehetséges fiatal képzőművészeknek. Tíz ösztöndíjas festő, grafikusművész és szobrász huszonöt alkotása látható az új Derkovits-városrész hasonnevű általános iskolájában. A Műcsarnok kamaratermében tegnap öt fiatal alkotó- művész mutatkozott be közös tárlaton. Több tucat táblakép, kisplasztika és szobor ad betekintést a fiatal művészek alkotóműhelyébe. Fővárosi színliazi esték , Élj tiszta tű A kialvó fényű, elcsendesedő nézőtéren felhangzanak — magnószalagról — a költő szavai. Elgondolkodó, akaratlanul is tanító, bölcs egyszerűségű közlésként A tavaly — a közeli napokban egy esztendeje —, élete delelőjén, alkotókedve, munkássága teljében, 46 éves korában elhunyt Váci Mihály hitvallásszerű mondatai, gondolatai: az emberi, a költői helytállásról, hivatásról. A néhány mondat lehetne akár ars poetica is, de több annál, mert a költői magatartáson túl emberi magatartást is sugároz, a közéleti, közösségi emberét. Amilyennek valójában minden embernek lennie kell — a költőnek különösen. A budapesti Irodalmi Színpad Váci Mihály estjének végén ismét a költő szól a közönséghez. E két, szinte személyes erejű találkozás közötti két órában pedig kitűnő műveszek tolmácsolásában hangzik el a Köváry Katalin szerkesztette és rendezte műsorban Váci pályafutásának legszebb, legmaradandóbb (ha egyáltalán illő és kifejező ilyen rangsorolás) költeményeinek egy csokra. Az „Élj tiszta tüzeidben” Váci-sorokat címében idéző est — már amennyire ez az adott Időn belül lehetséges — átfogó képet kívánt nyújtani a „százhúszat verő szívvel” élt (oly keveset, talán azért is oly nagy lobogássa! élt) költő oevre-jéről, felvázolva életútját és felvillantva költészetének sokszínű világát, a lírától, a gondolati — mindenekelőtt közéleti elhivatottságú, elkötelezettségű — verseken át szatirikus megnyilvánulásaiig, amelyeknek középpontjában híres Bürokronézia ciklusa áll. A műsor első része inkább a csendesebb, a szülőföldet idéző, a nyírségi tájat, a nyírségi emberben az egész hazát építő, a dolgos honfitársakat magához ölelő költőt ismerjük meg, aki „mint akác a forgószélben" éli, küzdi életét. A második részben izzik igazán föl a közélet első soraiban „országos alkalmazottként” helytálló, harcoló, pörlekedő, az indulásához, népéhez ezer szállal kapcsolódó költő férfias zengésű, mély- húrú költészete. (Csúcspont ebben a részben a Mohos vödör és A mi ereklyéink — Keres Emil, illetve Szentpál Mónika előadásában. Halljuk a költőtársak egy- egy emlékezését is, mindenekelőtt Illyés Gyuláét (aki Simon István társaságában maga is részt vett a premieren), az útnak indító első versekről, melyeket neki küldött el Váci Mihály. Érdekes újdonság volt a gitáros, furulyás, három tagú Kaláka Együttes, amely néhány Váci-vers (Szelíden, mint a szél; Tenyérbe, ökölbe; Szabadon stb.) népi dallamokkal átszőtt, beat-es megzenésített változatéi adta elő, stílusos hangulati azonosulással. Keres Emil ismert sallang- talan, megkapó közvetlenségű versmondása, Bánki Zsuzsa meleg színezésű, tiszta értelmezésű tolmácsolása és a fiatal Fodor Tamás csendes, lágy fütöttségű előadásmódja volt különösen kiemelkedő, valamint Mikes Lillának a szatirikus mondanivalót pompásan megelevenítő, célbaitaláló művészete. Az est többi résztvevője (Bozóky István, Verdes Tamás, Szentpál Mónika, Csikós Sándor) is harmonikusan szolgálta az Irodalmi Színpad szép törekvését. A sima, egyszerű színpadképben a költő grafikus öccsé- nek, Váci Andrásnak balladái kifejezésmóddal megalkotott metszeteit láthatjuk, s a színház előcsarnokában is megszemlélhetjük műveinek kis összeállítását. L. Z. 9 . Operett-nyitány • A Somossy-ház • Oliva hercegnő ® Kétszer áprilisban Nyit a színház. Költözik újjávarázsolt régi helyére. Esténként már ott fénylik, viliódzik a legyező formájú fényreklám — Fővárosi Ope- rettszínház. Napközben üvegajtaján átsejlik az ízléssel, mértéktartással aranyozott, bí- barkárpitozott előcsarnok. A fal — indonéz faburkolattá, a padló olasz borítású, a csillár csehszlovák, a tükör, az üveg belga, a színpadon osztrák dí&zletemelőgépek. Huszonnégy hazai és hat külföldi vállalat dolgozott az átalakítás négy éve alatt az operettszínházban. A dohánybama kárpittá széksorokban 1017 NÉZŐ i .....•••-' • fog lalhat helyet. Megszünteti ték a páholyokat, az erkély összefüggő széksoraiból jól látni a színpadra. Gombnyomásra fényárban úszik a színház — s most próbálják ki, hogy működik a klímaberendezés —, hűt-e, fűt-e megfelelően. Szabályozni tudják a színháztér páratartalmát. Hidraulikus berendezés emeli kibe a díszletfalakat, ereszti le a vasfüggönyt. A forgószínpad 12 méter átmérőjű; átépítették a zenekari árkot, valamivel előbbre hozták a színpadot, az új hangosító berendezés kiküszöböli a géphangot, a nézőtér faburkolata jó akusztikai hatást biztosít. A hajdani szecessziós épület kívül-belül megtartotta eredeti stílusát, a mennyezet stukkó díszeit, szobrait, csak mérsékelten, szordinóra fogottam A kevesebb aranyozás, díszítés — több, szebb. A hallban, a lépcsőfeljárónál két márványtábla a színJEGYZET Posta — parlagon? noha négy kellett volna, és védtelen, mert sem kerítése nincs, sem rács a tágas ikerablakán. Mindkettő elkelt volna pedig itt, ahol 16—18 millió forint fordul meg havonta! Az öreg posta mellett szolgálati lakás áll. Az újhoz nem terveztek. Ha éjszaka valami történik, senki sem lesz a közelben, aki észrevegye. Az öreg postán LB 25-ös kézikapcsolású telefonközpont működik. Ne tessék mosolyogni, forradalmi újdonság volt ez — Puskás Tivadar korában! Most bármelyik postamúzeumi vezető megnyalná utána a tíz ujját. Az új postára mégis, ugyanilyet szándékoznak beszerelni. Mindenki tudja, hogy kapcsolása lassú, kezelése nehézkes, az egész masina korszerűtlen, de mit lehet tenni? Az igazgatóság csupán 1975-re ígéri nagyobb kapacitású, modem központ beszerelését. Az öreg posta kiszolgálta az idejét. S most megsüppedt teteje alól kaján ablakszemekkel lesi, hogy mi lesz az utódával. Így les már négy hónapja. S vajon még meddig? — nyíri — ház múltját idézi. Az egykori orfeum alapítóinak, építőinek nevét vésték arany betűkkel a márványba. A MÚLT SZAZAD utolsó éveiben, „amikor még az aranyifjúság az orfeumba járt, Traján Vili volt a legnépszerűbb gyerek az éj komolyabb hölgyei körében, benn a nagyszakállú Munczy Lajos vonta a könnyed francia sanzont, és a télikert falán frissek voltak a pohártörés nyomai a legendás pezsgős éjszakákból, midőn a Pomery patakban folyt és ezer forintot elverni egy éjszakán olyan megszokott dolog volt a So- mossy-házban ...” írja Krúdy. A Somossy-ház, a Nagymező utcai orfeum a millenniumi kor pampájával, szemet gyönyörködtető csillogásával vonzotta vendégeit. Azt mondják, a mulatásra Somossy tanította meg Budapestet; együtt ivott, mulatozott vendégeivel. Nagy esték, pezsgős úri murik színhelye volt az Orfeum. Faluk, óriás birtokok kerültek dobra Munczy Lajos zenekísérete mellett. A mulatozások nemcsak a vendégek vagyonát vitték el, hanem Samossy-ét is, ÍJJ TULAJDONOSOK jöttek. 1922 nyarán operett színházzá alakították az épületet, decemberben pedig Hel- tai Jenő lelkes-szépségű avatóversével és Földes—Buttykay: Oliva hercegnő című operettjével megnyílt a Fővárosi Operettszínház. Roboz Irrire, Fa- ludi Sándor, Kabos Gyula, Sebestyén Dezső, Bárdos Artúr és mások igazgatták a színházat. 1945 tavaszán — április 5-én — a Csárdáskiránynővél és Honthy Hannával újból megnyílt a színház. S mi mással nyithatna most, április 17-én, 26 év múltán, mint a Csárdás- királynővel és Honthy Hannával. Kádár Márta Amikor bélyegvásárlás szándékával beléptem a bugyi postahivatalba, még nem gondoltam, hogy a téma a postán hever, csak le keü érte hajolni. Utoljára gyermekkoromban, a városligeti Liliput Színházban láttam ilyen méreteket, mint ebben a postahivatalban. Ám, ami ott kulissza volt, festett világ, az itt maga a szűkös valóság. Parányi előtér, parányi ügyfeleknek, aprócska munkahely, liliputi tisztviselőknek. A baj csak az, hogy sem a postai dolgozók, sem az ügyfelek nem kis méretre készültek, így aztán egymás he- gyén-hátán szoronganak. Kis helyen — sofc jó ember. Az íróasztalok mellett csak lélegzetvisszafojtva, behúzott hassal lehet közlekedni; a megtelt postazsákokat bakugrással kerülgeti, aki bírja. A helyiségek sötétek, levegőtlenek, egy szemfüles KÖJÁL- orvos szaktanulmányra való tapasztalatot gyűjthetne itt. Alig várom, hogy kimenekülhessek. Néhány házzal arrébb, az utca túloldalán takaros új épület hívja magára a figyelmet. Belesek az ablakán — üres. Immár negyedik hónapja, december 20-án lezajlott műszaki átadása óta — kapom a felvilágosítást. Ja, hogy mi lesz itt? Természetesen, az új postahivatal. Persze, ahhoz előbb be kell rendezni: bútorokkal, páncélszekrénnyel, nyilvános telefonállomásokkal, távbeszélőközponttal satöbbi. Aztán, ha majd mindez elkészül, akkor... akkor már csak a sorshúzás van hátra. Aki a fekete golyót húzza, az őrködik éjszakánként a posta előtt. A takaros házikó ugyanis tipikus újszülött: kicsi és védtelen. Kicsi, mert mindössze három munkahellyel készült. Madártojás-gyűjtemény “■ssrs?;. ” 0*1 i ti tudományi Egyetem kihelyezett mezőgazdaság-tudományi karának állattani tanszékére került Kapós Pál rajkai pedagógus nagy értékű madártojás-gyűjteménye. A zömmel a Szigetközben élő 118 madárfajtól mintegy 1200 tojásból álló tájjellegű gyűjteményt főleg az oktatásban hasznosítják.