Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

PEST MEGYEI VSLÄ6 PROLETÁRJAI, ESYBÖUETSCl AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 9., PÉNTEK Erőnkhöz mérten T öbb mint négyszázezer 1 embernek szerzett Jól­eső örömet miniszterelnö­künknek a tatabányai vá­lasztási nagygyűlésen elhang. zott bejelentése a bérben leg­inkább elmaradt szakmák jövedelmének emeléséről. Ennyit tesz Iá ugyanis azok­nak a száma, akik alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekben, óvodákban dolgoz­nak, illetve orvosi, gyógysze­részi gyakorlatot folytatnak, egészségügyi középkáderek, •alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottai, illetve a fegyveres erők kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthe­lyettesek. Az ő fizetésüket emelik június 1-től 5—20 százalékkal. Mondhatná valaki, hogy tízmilliós országban nem túl­ságosan sok négyszázezer ember fizetésének javítása. Tudnunk kell azonban, hogy most elsősorban azoknak a bérét kellett javítani, akik­nek a jövedelme évek folya­mán indokolatlanul elmaradt. Ezenfelül sem olyan kis szám ez, hiszen a 400 ezer ember egyúttal 400 ezer család, vagyis több mint egy millió olyan állampolgár, aki életét az év második felétől az eddigieknél anyagilag megalapozottabban rendez­heti be. Ennél is szélesebb ré­tegeket érint ez a rendezés, hiszen — mint Fock Jenő be­szédében rámutatott — ez az anyagiakban kifejezésre ju. tott nagyobb megbecsülés jobb közérzetet, jobb munka­kedvet, még alaposabb fele­lősségérzetet vált ki és ennek közvetve újabb családok szá­zai, ezrei érzik kedvező ki­hatásait. Alapvetően azonban e számadatoknál még többről, jelentősebbről van szó. An­nak az alapelvnek az érvé­nyesítéséről, amely a párt életszínvonal politikájából ered, és amelyből egyenesen következik, hogy az ország anyagi erejéhez mérten sor­ra megoldjuk az évek során kialakult problémákat. Iíjból mondhatná valaki, ^ hogy elég régóta nyil­vántartott és szóvátett gond­ról volt ezesetben szó, leg­főbb ideje volt már a bér­rendezésnek. Senki nem is vitatja, hogy valóban régóta megérett problémán igyeke­zett most segíteni a kor­mány, a párt Központi Bi­zottságának korábbi állásfog­lalása alapján, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben. Az érin­tetteknek bizonyára nehéz volt türelemmel, megértéssel kivárni ezt a rendelkezést, de tudnivaló, hogy nem a kor­mány késedelmeskedésén múlott, még kevésbé a jogos igények fel nem ismerésén. Egy-egy társadalmi réteg, csoport bérrendezése azon­ban nem kis összegeket vesz igénybe — ezúttal is éven­ként 520 millió forintról van szó — és ezeknek az oda­ítélésénél nagyon körültekin­tően, alaposan kell figyelem­be venni, mérlegelni az or­szág anyagi erejét, eredmé­nyeit. Szinte közhelyszámba megy már az a hétköznapi nyelvre lefordított, de rend­kívül helytálló megállapítás, hogy csak azt tudjuk elosz­tani, amit megtermeltünk. Márpedig az elmúlt években minden imponáló eredmé­nyünk ellenére sem volt az ország olyan helyzetben, hogy ilyen széles körű bér- intézkedést tudjon bevezetni, noha szükségességét senki nem vonta kétségbe. *v A jelenlegi körülmények között is igen alapos mérle­gelésre volt szükség a döntés meghozatalához. Költségve­tésünkben ugyanis — mint ismeretes —, hiányok mu­tatkoznak, a termelékenység növekedése az előző ötéves tervben elmaradt a tervezet­től. Márpedig ezek nem el­hanyagolható tényezők. A párt és a kormány vezetői azonban kiváló példáját mu­tatták annak, hogy a gazda­sági mérlegelést miként kell összhangba hozni a politikai mérlegeléssel, úgy ahogyan az MSZMP X. kongresszusán a párt első titkára a figyel­met erre felhívta: „Aki poli­tikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gaz­dasági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körül­ményeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése azon­ban nem teheti kétségessé azt az alapelvet, hogy a po­litika az elsődleges”. II őst így történt. Vezetőink 1,1 abban a tudatban hatá­rozták el ezt a fontos gazda­sági-politikai döntést, hogy sokszorosan visszatérül ez az összeg a béremeléssel érintet­tek munkájában, munkaked­vének, felelősségérzetének növekedésében, olyan idő­pontban, amikor gazdasági életünk fejlődési tendenciái egyébként kedvezőnek ítélhe­tők. Nem gondolunk természe­tesen arra, hogy ezzel most minden probléma megoldó­dott. Alapvető cél ezután is az országos társadalmi igé­nyek mind teljesebb kielégí­tése, amelynek anyagi fede­zetét viszont csakis együtte­sen tudjuk a jövőben is elő­teremteni. A tatabányai be­szédben nyilvánosságra ho­zott béremelések nem lebe­csülendő összegei is részei annak az átfogó politikának, amely arra törekszik, hogy a nemzeti jövedelem emelke­désével összhangban növelje a nép életszínvonalát. A IV. ötéves terv időszakában vár­hatóan még következeteseb­ben megvalósul ez az alap­elv, de mindenekelőtt annak megfelelően, hogy a végzett munka tényleges eredményei­hez kapcsolódjék a jobb élet­körülmény, a nagyobb kere­set. Ez már némiképp más problémakört érint: az egyes társadalmi, gazdasági tevé­kenységhez képest túlzott jö­vedelmek korrigálásának problémakörét. Végül is azonban legmagasabb szin­ten ez is összefügg a most bejelentett bérintézkedések­kel annyiban, hogy azoknak juttassunk a közösség pénzé­ből, akik áldozatkészen elő is segítik a közösség hasznát. A z ország adott erejéhez képest fokozatosan ja­vít az életkörülményeken, de ehhez jogosan vár mindenki­től ugyancsak adott erejéhez mérten még több, még maga­sabb színvonalú teljesít­ményt. Ezúttal nem termelő kategóriák jövedelmét növel­te a kormány, de mindany- nyian biztosak lehetünk ben­ne, hogy a kötelességüket tisz­tességgel ellátó tanítóknak, tanároknak, orvosoknak, ápo­lóknak, a külső és belső biz­tonságunkat védő hivatásos tiszteknek, tiszthelyettesek­nek fokozott helytállása va­lamennyiünk további közös boldogulásához járul hoz­zá. Lőkös Zoltán BECS SALT— 61 Csütörtök délelőtt Bécsben az amerikai és a szovjet kül­döttség megtartotta 61. tanács­kozását a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásának le­hetőségeiről. Az összesen egy és egynegyed órás megbeszé­lés hivatalos része 50 percig tartott; ezt követően a küldöt­tek 25 perces kötetlen beszél­getést folytattak. A követke­ző találkozót kedden tartják a szovjet nagykövetségen. Szemjonov, a szovjet küldött­ség vezetője, aki az SZKP XXIV. kongresszusán vesz részt, nem volt jelen a csü­törtöki ülésen. koszigin vitazárója Ai új ötéves terv a párt és a nép kollektív szellemi terméke Ünnepi hangverseny a Kremlben A Kremlben csütörtökön folytatja munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Az elnöklő Saraf Rasidov csütörtökön két külföldi ven­dégnek, Luis Carlos Prestes- nek, a Brazil KP KB főtitká­rának és John Marksnak, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnökének, valamint Konsz- tantyin Rudnyev automatizá­lási és műszeripari miniszter­nek adta meg a szót. Ezután javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befe­jezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-an jelent­keztek szólásra, s közülük 14-en kaptak szót. Ezt köve­tően szavazásra bocsátotta a vita lezárásáról szóló indít­ványt, amelyet a küldöttek egyhangúlag megszavaztak. Ezután Alekszej Koszigin mi­niszterelnök tartotta meg zár­szavát. — Kongresszusunk nagy­szerűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk interna­cionalista szolidaritását vala­mennyi szocialista országgal, az egész világ kommunistái­val, akik programunkban meg­bízható garanciát találnak ar­ra, hogy a Szovjetunió egyre növekvő mértékben hozzájá­rul a béke és a társadalmi ha­ladás céljaiért vívott küzde­lemhez. — Elvtársak! A kongresszus által létrehozott bizottság megvizsgálta az irányelv-ter­vezethez javasolt módosításo­kat és kiegészítéseket. A ki­egészítések és módosítások egy részét a bizottság javasolja az irányelvekbe való felvételre. — A pártkongresszus által jóváhagyott irányelvek képe­zik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolgo­zása folyamán kétségkívül si­kerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására és a munkatermelékenység nö­velésére, a nép növekvő anya­gi és kulturális szükségletei­nek teljesebb kielégítésére. — A terv összeállítását az ötéves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üzemek szerint lebontott feladatainak meghatározását ez év augusz­tus 1-re be kell fejezni. Ez­után a tervet előbb a kormány ZZ Minisztertanács napirendién A KGST további feladatai Hz államtitok védelme ZZ tanácsok információs Eendszerének fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács Titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munka- programot fogadott el azok­ról a központi állami felada­tokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatá­ból, a kongresszuson elhang­zott referátumból és hozzászó­lásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a ja­vaslatok benyújtásáról folya­matosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente át­tekinti a munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtá­sát. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gazda­sági együttműködési vegyes­kormánybizottság IX. üléssza­káról, amelyet március 29—31. között Bukarestben tartottak. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottsá­gok munkájának értékelésé­ről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult a2 irányítási és ellenőrzési tevé­kenység javításához. E hasz­nos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érdeké­ben a kormány határozatban rögzítette azokat az irányelve­ket, melyeket a felügyelő bi­zottságok működésének to­vábbfejlesztése során az ér­dekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszá­molt Ivan Basev, bolgár kül­ügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A kormány megelégedéssel ál­lapította meg hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép ha­gyományos, testvéri barátsá­gának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelenté­sét a KGST országokkal foly­tatott 1971—1972. évi két olda­lú tervegyeztetés eredményei­ről, tapasztalatai‘ól és a to­vábbi feladatokról. A beszá­moló . megállapítja: a terv­egyeztetés keretében 1975-re 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió ki­emelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanya­gokkal és energ ahordozókkal való ellátottságunk, mind ex­porttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal —, kedvezően befolyásolja fej­lesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett beren­dezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több im­portot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és könnyűipari terméke­ink exportlehetőségei kedve­zően bővülnek. Az alapanya­gok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat meg­valósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártás­szakosítás területén is. A nehézipari miniszter je­lentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A külügyminiszter és az or­szágos atomenergia bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomso- rompó-szerződés végrehajtá­sával kapcsolatos teendőket. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „életbiztonság a ten­geren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez ha­zánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kor­mányra. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állam­titok és a szolgálati titok vé­delmének újabb szabályozásá­ra. A rendelet az államtitok, illetve a szolgálati titok védel­mének elveit összefoglalja, mó­dosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormány- rendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügy- miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a ta­nácsok információs rendszeré­nek továbbfejlesztéséről. En­nek érdekében a kormány ha­tározatot hozott, mely részle­tesen megszabja az infor­mációszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján le­hetőségeit nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismereté­ben hozzanak döntéseket, dol­gozzák ki fejlesztési, terület- rendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottságának plénu­ma és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. — Ily módon a szocialista demokrácia elveinek megfele­lően az új ötéves terv a nép egységes akaratának kifejező­je, a párt és a nép kollektív szellemi terméke, alkotói len­dületük és a haladásra való nemes törekvésük megtestesí­tője lesz. — Az SZKP XXIV. kong­resszusa nagyszerű fejezete pártunk történetének, Marx, Engels és Lenin mindenek- felett győzedelmeskedő, hatal­mas eszmei fejlődésének. És valamennyiünket, akik részt vettünk ezen a kongresszuson, az a mélységes örömérzet hat át, hogy nekünk is részünk volt a társadalmi haladás megtervezésének nagyszerű munkájában, amely társadal­mi haladásnak a gyümölcseit minden szocialista dolgozó él­vezheti majd. — Pártunk kongresszusai korszakalkotó események né­pünk és az egész világ kom­munista mozgalmának törté­netében. — Kongresszusaink monu­mentális történelmi emlékmű­vökként szegélyezik a kapita­lista múltból a szocialista je­lenbe vezető nagy utat. Kong­resszusaink mint örökfényű csillagok mutatják a helyes utat az egész emberiség ra­gyogó jövője felé. Ezt követően az elnökség ja­vaslatot kapott arra vonatko­zóan, hogy a kongresszus in­tézzen felhívást az indokínai és az arab népek támogatása ügyében. A javaslat elfogadása után Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára olvasta fel a kongresszus Indokínára vonat­kozó felhívásának tervezetét A közed-keleti helyzettel kap­csolatos nyilatkozattervezetet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára ismertette. Az indokínai felhívás és a közel-keleti nyilatkozat elfo­gadása után a kongresszus át­tért a következő napirendi pontra — a párt vezető szer­veinek megválasztására. Előbb a küldöttek képviselőinek bi­zottságai tanácskoztak, majd délután került sor a kongresz- szus zárt ülésére. Este a kongresszusa küldöt­tek és vendégek a Kreml kongresszusi palotájában ün­nepi hangversenyen vettek részt. A kongresszus ma folytatja munkáját. Évek - alkotásokban Nagymaros: étteremkombinát. Foto: Gábor A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom