Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
Hápogó keltetőállomás Hetenként tizenháromezer pelyhes szárnyas A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet Cegléden működő baromfikeltető telepén, hetenként 11—13 ezer darab kiskacsa lát napvilágot. Sztanek Lászlóné telepvezető elmondotta, hogy az idei szezonban eddig 32 ezer kacsa kelt ki. A keltető tojásokat a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet szállítja. A kikelt naposkacsákat a kecskeméti BOV-nak adják át, amely az igénylések alapján elosztja a termelőszövetkeze-, teknek és a háztáji gazdaságoknak. A ceglédi telep kizárólag kacsákat keltet. A terv szerint augusztusig folyik a keltetés. K. L. TIZENNÉGY KILOMÉTERNYI villanyhálózat épült Cegléden 1967 óta. Elsősorban azok a területek kaptak villanyt, ahol az akkori választási gyűléseken a választópolgárok kérték, sürgették, vagy javasolták. PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XV. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1971. ÁPRILIS 7., SZERDA MUNKA A HATÁRBAN Primőrszüret előtt Töltik a spárgatöveket, gondozzák a fákat Tápkockába kerül a paprika palántája Serény munka jelzi a tavasz- várást a ceglédi határban és az egész járás területén. Március elején még az ősszel elmaradt munkák befejezésével szorgoskodtak több tsz-ben, A IV. ötéves tervben konzervüzem, hűtőház épül FEHER-FEKETE OLTOZO A negyedik ötéves terv időszakában Cegléden egészség- ügyi vágóhidat épít a PENO- MAH, a jelenlegi üzem szomszédságában. Az új vágóhíd mintegy 178 millió forintba kerül, ebből az idén 32 millió, jövőre pedig 50 millió forintnyi munkát végeznek el. Az országban ezen kívül háromnégy hasonló jellegű húsfeldolgozó üzemet állítanak fel. •A húsüzemben 2 és fél tonna készárut gyártanak óránként. A konzervüzem naponta 10 tonna áru előállítására lesz alkalmas. 200 vagonos hűtőház csatlakozik az új vágóhídhoz, emellett megfelelő szociális létesítménnyel látják el a gyár új részlegét. Ebben a fekete-fehér öltöző mellett mosoda, ruhajavító, konyha és kulturális célú helyiségek is lesznek. A higiénikus öltözőrendszer jellegzetessége, hogy az itt dolgozók a munkahelyükre érkezve külön ruhatárban hagyják utcai holmijaikat, majd a fürdőn áthaladva, újabb öltözőhelyiségben ölthe- tik magukra a munkaruhát. Műszak végeztével szintén öltözőről öltözőre haladva hagyhatják el az üzemet. A PENOMAH új részlege a jelenlegitől elkülönítve, teljesen függetlenül dolgozik. Fogadalomtétel járásszer te Több mint 180 fiatal tett fogadalmat a KISZ zászlaja alatt a ceglédi járás községeiben, az idei felszabadulási ünnepségek alkalmából. Ezek a fiatalok tavaly április 4-e, óta léptek be a KISZ-be. CAMPINGKIÁLLÍTÁS A ceglédi áruház és a TRIÁL Vállalat campingkiállítást és vásárt rendez április 20-tól 29-ig a Kossuth művelődési ház emeleti nagytermében. A bemutatón az érdeklődők a legmodernebb kirándulási felszerelésekkel ismerkedhetnek. most már a tavaszi tennivalók szólítják a szabadba az embereket. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol primőr zöldségfélét termesztenek, már nevelődik a paprika, a paradicsom palántája, fejesedik a saláta. Nyársapáton, az Aranyhomok Tsz-ben először tápkockába kerülnek a paprika palántái, csak akkor ültetik ki őket a szabadba, ha jobban felmelegszik az idő. Albertirsán a Dimitrov Tsz spárgaföldjein hozzáláttak a tövek feltöltésc- hez. Áprilisiban már megkezdődik a spárgaszüret. Elsősorban a szerződésnek megfelelően .szállítanak, spárgájuk exportáru lesz. Néhány tsz már piacra hozta az első piros retek csomóit és újhagymáját. Tavasszal sok zöldfélére, friss árura lesz szükség mindenütt. Épp ezért a zöldborsó vetését, a burgonya ültetését időben megkezdték. A gyümölcsössel rendelkező gazdaságokban a fák második permetezése most folyik. A nyeséssel végeztek. Hamarosan virágbaborulnak az őszibarack-, a - cseresznye- és a meggyfák. A tavaszi fagyokra is felkészülnek és ha szükséges, füsttel, fagyűző tüzekkel igyekeznek megóvni az idei termést a károsodástól. (—es) MALACTÓL A SELVEMKENDÓIG Hetipiac Kocséron Szépen dolgozik az ÁFÉSZ-áfvevőtelep Kocséron hetenként egyszer, csütörtökön van hetipiac. A piacon mindent talál a vevő: választási malactól selyemkendőig. Sok a vidéki árus, de vidéki vevő is akad. Tiszakécs- kéröl almát hoznak, körösi asszonyok zöldségféléket, virágmagvakat és palántákat árulnak. A pesti maszek kereskedők autón járnak le, tojást vesznek és 10 fillérrel mindig többet adnak darabjáért, mint az átvevőhely. Azért az átvevőhelyre is jut tojás. Amikor naposcsibéért és baromfitápért odamennek az asszonyok, tojást is visznek. A 10 A városiasodó Cegléd A fejlődés új korszaka A FELSZABADULÁS ELŐTT az egyik legtipikusabb magyar mezőváros volt Cegléd. A jobbágyparasztság szabadságért folytatott állandó küzdelmében formálódott a város, és olyan városszerkezeti forma alakúit ki, amely tökéletesen megfelelt a szabadparaszti társadalom szükségleteinek: a feudalizmus századaiban is biztosítani tudta a paraszti termelés viszonylagos szabadságát. Az átlagosnál magasabb színvonalú mezőgazdasági termelés a paraszti polgárosodás útját egyengette. Az ipari kapitalizmus kibontakozása óta azonban a mezőgazdasági termelés mind kevésbé tudta biztosítani a város egyenletes fejlődését. Az 1900-as évek elején a gyáripar teljes hiányát valamelyest még ellensúlyozta az alföldi mezőgazdaságnál belterjesebb termelés-szerkezet kialakulása, a szőlő- és gyümölcstermesztés térhódítása, de a két világháború között már Cegléd is — más alföldi mezővároshoz hasonlóan — a lassan fejlődő városok közé tartozott: a népesség alig gyaraÍ iodott és városiasodásban sem épett előre. A SZOCIALISTA IPAROSÍTÁS alapvetően megváltoztatta városunk képét. Néhány esztendő alatt gyáripar született, s az új gyárak, üzemek mind nagyobb tömegeknek biztosítottak munkaalkalmat. A felszabadulás óta eltelt huszonöt év, s különösen az utolsó évtized energikus fejlődése eredményeként a korábban tisztán mezőgazdasági jellegű városban az ipar lett a gazdálkodás döntő tényezője. Az iparban foglalkoztatottak arányszáma ma már meghaladja a mezőgazdaságban foglalkoztatottakét. 1949-ben még az összes keresők 48,3 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban, és mindössze 15,9 százaléka az iparban. 1970-ben viszont már csak 24 százalék a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, és az iparban a keresők 46 százaléka talált megélhetést. Ezek r~ adatok önmagukért beszélnék! Húsz esztendő alatt a mezőgazdasági népesség-többségű város ipari többségű várossá fejlődött, és a jelenlegi arányszámot az országos arányszámokkal összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy Cegléd közbülső helyet foglal el az ipari, illetve mezőgazda- sági városok között. Az ilyen számadatok és az azokból kiolvasható törvény- szerűségek tehát városunk új fejlődési korszakának kibontakozásáról vallanak: a korábbi tipikus mezőváros társadalmi átrétegeződése, ipari várossá fejlődése zajlik a szemünk előtt. Csak megfelelő ütemű iparosítás esetén tudja betölteni a város azt a szerepkört, amelyet a távlati fejlesztési tervek így fogalmaznak meg: Ceglédet Dél- Pest megye központjává kell fejleszteni. A mezővárosi hagyományok viszont a mező- gazdaságban rejlő lehetőségekre is figyelmeztetnek: nem kevésbé fontos népgazdasági érdek, hogy maximálisan kamatoztassuk azokat a termelési hagyományokat, amelyek korábban a városnak rangot adtak. EGY MEZŐVÁROS átformálódása az urbanizálódást, városiasodást is feltételezi. Az utóbbi években új lakótelepek épültek, víz-, csatorna- és gázvezetékek hálózzák be a várost, a környék egészségügyi és kulturális ellátását szolgáló intézmények születtek. Lapunk következő számaiban részleteiben is bemutatjuk városunk fejlődésének ezt az új korszakát; a felszabadulás óta, s különösen a legutóbbi években elért eredményeinket. Ez a korszak nem a történelmi múltnak, hanem jelenünknek és jövőnknek része. Eredményeink a jövő építőkövei. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy milyen város épül ezekből az építőkövekből. Szilágyi Miklós (Folytatjuk.) legütóbbi hetipiacos napon ezret adtak be. A baromfitenyésztés terén Kőcser mindig kiemelkedett. Az idén is már 2500 liba nevelésére és hizlalására vállalkoztak a tenyésztők. Minden csütörtökön ezer naposcsibét osztanak ki. Őrjártamkor éppen Király Dé- nesné és Pékár Ferencné rakta a kosarába a szép, sárga hampshirei Csibéket. Egy asz- szony egy pár csipasz galambot hozott és 30 forintot kapott érte. Bár kisebb mennyiségben, még téli almát is visznek a telepre eladásra, 60 milliméteres nagyság felett 5, alatta pedig 3 forintot fizet érte kilónként az átvevő. — k — A TÖRTÉNELEM legrövidebb házasságát bontották fel szombaton Amerikában. A bostoni Edgar és Raquel Ca- ballos egy órával az esküvői szertartás után összeveszett azon, hogy hova menjenek nászútra. A veszekedést pofozkodás követte, majd az ifjú férj faképnél hagyta az újdonsült nejét. A két fiatal csak a válóperes bíróság előtt találkozott ismét. futárok futva főttek Ki tud többet? Tájékozott tanulók Délután egy óra. Az iskola tantermeiben megszólal az iskolarádió. A folyosók visszhangozzák a szavakat: Felszabadulási KISZ-hét, 1971. Megkezdjük Ki tud többet? című vetélkedőnket. A stúdió az iroda. A diákok az osztályaikban. Ok kollektiven válaszolnak a kérdésekre. Az egyéni versenyzők a tanári szoba asztalait ülik körül. Egymás után hangzanak el a kérdések: Nevezzetek meg két kambodzsai elnököt! Soroljatok fel néhány földrajzi felfedezőt! Mely országok a négyes arab államszövetség tagjai? Leninről, a Tanácsköztársaságról, a SALT-ról, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólnak a kérdések, általában politikáról, történelemről, földrajzról, sportról, a kulturális életről. Egy-egy forduló után lihegve toppannak be a futárok, akik a leírt válaszokat hozzák a zsűrihez. Az osztályokban nagy az izgalom. A játékvezető a mikrofonhoz Inti az egyik hírhozót, röpinterjú: — Mi a helyzet az osztályban? — Mindenki keres, kutat, az izgalom a tetőfokán. — Milyenek az esélyek? — Nem ismerem az ellenfeleket — hangzik a kitérő válasz* A vetélkedő végén kiderült, a diákok általában tájékozottak. Figyelemmel kísérik a világ és a haza eseményeit. A vetélkedőn az osztályok versenyében első lett a IV/A, második a III/B, harmadik a IV/B. Az egyéni versengés győztese Cseh Katalin, második (fej-fej mellett) E cseri Mária és Malizs József, harmadik Kenyó Klára. A győztesek jutalma: könyv és oklevél. A vetélkedőt a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközép- iskolában tartották, sikerrel. (tamasi) Kölni és hintés tojások A ceglédi áruházban az „aktuális osztályok” — a játék- és az illatszer osztály — igyekeztek felkészülni húsvétra, a tavaszi ajándékozó ünnepre. A játékok között kelendő volt a nyúlfigura és az olcsóbb, alkalmi áron árusított babák. Érdekes újdonság, — de kis mérete és jellegtelen helye miatt mégis kevesen figyeltek fel a játékosztályon kapható, népi motívumokkal festett húsvéti hímes tojásokra, amelyek kedves ajándékai ennek az ünnepnek. Külföldi megrendelésre százszámra szállítanak ilyeneket és ezekhez hasonlókat, — most végre hazai, vidéki áruházban is megjelent a hímes tojás. Az illatszer osztály díszdobozokkal, üveges kölnik, parfümök sokaságával örvendezteti meg a vevőket. Hazai és külföldi fajtákból egyaránt nagy a választékuk és más kozmetikai cikkekkel is felkészültek a tavaszi forgalomra. Hullámvasút Ritka alkalom: a ceglédi piactéren egyik napról a másikra céllövölde és kis hullámvasút nőtt iki a földből., Vendégei elsősorban lelkes tizenévesek. Akadnak persze nézeiődők is, akiket a világ minden kincséért sem lehet megörvendeztetni egy menetre jogosító bilétával. Egy fiúcskát hiába, csalogattak a társai a hullámvasútra. ; -rr.tißm megyek,, elég. volt a földrajz óra —* érvelt a gyerek. — Arhikor a- tanár bácsi az osztálykönyvet lapozta, akkor is ilyen „mozgást” éreztem a padomban. Az elég volt... Rajtavesztett a betörő Aznap szabadult a börtönből Nagy István 32 éves, többszörösen büntetett, Nyársapát, Magyar-dűlő 3. szám alatti lakos március 11-én szabadult a börtönből, ahova lopás miatt került. Szabadulása után még három óra sem telt el, amikor már újabb betörést követett el Cegléden. Régi módszere szerint az utcán haladva egy lezárt és felügyelet nélküli házat keresett. Az Arany utcában talált is. Beugrott a kerítésen, a lakás ablakát betörte és azon keresztül behatolt a szobába. A lakást feldúlta és mintegy tízezer forint értékű ruhaneművel eltűnt. A tulajdonos amint hazatért, a betört ablakról és a feldúlt lakásról azonnal tudta, mi történt. Bejelentette az esetet a Szénkefét gyártanak Célszerű készítményeivel nevet szerzett már országosan, szerepelt és helyezést nyert a Budapesti Nemzetközi Vásáron az ÉVIG ceglédi villamos kisgépgyára. A képen: a szerszám - és szénkefetartó-készitö üzem. Foto: Apáti-Tóth Sándor rendőrségnek. A betörő hamarosan kézre került. A lakásán a rendőrség egy gépkocsira való ruhaneműt és más idegen tárgyakat talált és foglalt le bűnjelként. Nagy István beismerte, hogy mielőtt a börtönbe került, az ország különböző részein egész sor betörést követett el. A rendőrség Nagy Istvánt előzetes letartóztatásba helyezte és bűncselekményeinek felderítésére a nyomozást megindította. (s) Vízilabda Győzelem a bajnoki nyitányon Ceglédi VSE—CSMSK 6:4 (3:0, 1:2, 1:1, 1:1). Nemzeti Sportuszoda. Cegléd: Fekete, Soós, Nyíri, Papp, Beck I., Ungvári, Kelemen. Csere: Kockás, Pákozdi, Hegedűs, Fehér, Hörömpő. Edző: Beck M., Paál A. Góllövők: Kelemen (2), Beck (2), Ungvári (1), Nyíri (1). A Budapest ifjúsági bajnokságban megkezdődtek a küzdelmek. A ceglédi fiatalok remekül kezdtek, s igen jó, erős mérkőzésen biztosan nyertek a fővárosi csapat ellen. Különösen az első negyedben remekeltek, ekkor három akciógóllal húztak eL Minden tekintetben, úszásban, erőnlétben, és főleg helyzeteik kihasználásában felülmúlták a CSMSK csapatát. Fekete kitűnően védett, rajta kívül Kelemen és Beck I. játszott átlagon felül. A következő ellenfél a Budapesti SE csapata lesz. Beck Mihály
