Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

a ra. ütéves terv szülötte Leányszálló Feketén Az állami gazdaság K1SZ- táborába három turnusban jönnek az ország minden vidé­kéről a lányok. Kell a mun­káskéz a gyümölcsösökbe, meg a szőlőkbe. Az állami gazda­Mindnyájunk érdeke r • Útjaink védelmében Az elmúlt tél sok kárt oko­zott a kiépített utakban és a dűlőutakban egyaránt. Most a dűlőutalt védelmében szeret­nénk szót emelni. A hóolvadás idején is sok bosszúságot oko­zott a sár-víz. Már-már a dűlőutak járha­tatlanok lettek, most meg szántszándékkal elrontják? A Rákóczi Termelőszövetke­zet területén a termelőszövet­kezet traktorosai a tárcsát, szállításakor, a dűlőúton von- , tátják végig. Elképzelhető, hogy az így összeszabdalt úton (a balesetveszélyről nem is szólva!) lehetetlenség közle­kedni sem kerékpárral, sem motorral. A kerékpár kereke belesüllyed a tárcsanyomba. A termelőszövetkezet veze­tői akadályozzák meg az utak rongálását. A KRESZ-ben is olvasha­tunk a közutak védelméről. (A „közút" fogalmába tartozik a ÍLűlöút is.) Ezt olvashatjuk a „Közutak védelme” címszó alatt. „A közúti forgalomban csak olyan járműved szabad részt venni, amely az úttestet nem rongálja P Szer 1} ném valamennyi arra járóval együtt hinni, hogy út­ság megfelelő otthont épített a lányoknak, minden kényelem­mel, hideg-meleg vízzel, tv- szobával, egyébbel felszerelve. A táborozzás holtidejében sem üres a táborépület. Tar­tottak már itt KlSZ-titkárok- nák továbbképző tanfolyamot, s ha olyan ünnepség volt a városban, hogy szükség volt szállodára — még a legmeg­felelőbbnek akkor is a feketei leányszálló bizonyult.,. Foto: Kiss András Charley nénje Április 10-én este fél nyolc órai kezdettel mutatja be a Charley nénje című zenés ko­médiát a kecskeméti Katona József Színház együttese a művelődési otthon színpadán. Az érdekes, jó szórakozást nyújtó színdarabra jegyek még válthatók. Bárányok Olaszországnak A Petőfi Termelőszövetkezet az elmúlt két hónapban 400 kisbárányt adott el .olasz ex­portra. A gyapjas jószágok vonaton teszik meg a nagy utat. Legutóbb római üzletembe­rek jártak a termelőszövetke­zetben és 50 kisbárányt vásá­roltak. Hetipiac Kocséron SZÉPEN DOLGOZIK AZ ÁFÉSZ ÁTVEVŐ TELEP Kocséron hetenként egyszer, csütörtökön van hetipiac. A piacon mindent talál a vevő; választási malactól selyemken­dőig. Sok a vidéki árus, de vi­déki vevő is akad. Tiszakécs- kéről almát hoznak, körösi asz- szonyok zöldségféléket, virág­magvakat és palántákat árul­nak. A pesti maszek kereskedők autón járnak le, tojást vesz­nek és 10 fillérrel mindig töb­bet adnak darabjáért, mint az átvevőhely. Azért az átvevőhelyre is jut tojás. Midőn naposcsibéért és baromfitápért odamennek az asszonyok, teilst is visznek. A legutóbbi hetipiacos napon 10 ezer darabot adtak be. A baromfitenyésztés terén Kocsér mindig kiemelkedett. Az idén is már 2500 liba ne­velésére és hizlalására vállal­koztak a tenyésztők. Minden csütörtökön ezer na­poscsibét osztanak ki. Ottjár - tamkor éppen Király Dénesné MOZIMŰSOR Közjáték. Vendég a nagyvi­lágból. Lengyel film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Üj tavaszi se­regszemle. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. MATINÉ Harc a banditákkal. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Staféta. Magyar film. Ren­dezte: Kovács András. Kísérőműsorok. Udvarok. Magyar híradó. Előadások kezdete: 4 ás 6 órakor. és Pékár Ferencné rakta a ko­sarába a szép kis sárga hamp- shirei csibéket. Egy asszony egy pár csipasz galambot ho­zott és 30 forintot kapott érte. Bár kisebb mennyiségben, még téli almát is visznek a te­lepre eladásra, 60 milliméteres nagyság felett 5, alatta pedig 3 forintot fizet érte kilónként Gazda Jánosné átvevő. —k— A FOGADÁS A 48. körzet jelölögyűlése néhány perccel később kez­dődött. Az emberek beszél­gettek, hogy addig se unat­kozzanak. Téma: — az időjá­rás — hála a kiszámíthatat­lanságának. Panaszkodott is rá majdnem mindenki, kivé­ve Balog Jánosnét, aki moso­lyogva szólt: — Most van rossz idő? Hi szén már az akác is virágzik! — Ne mondja! — csodál­koztak többen is, az nem le­het igaz! — Igaz az! Egy darabig még vitatkoz­tak, azután a jelölőgyűlés előadója így szólt: — No, Balogné, ha bemu­tatja azt a kis fát, 10 ezer fo­rintot nyer a fogadáson! Valaki még ötezer forinttal is megtoldta az összeget. Balogné állta a szavát. Ha­zament, s hozta a virágzó akácfát, úgy, ahogy volt, cse­repestül, karácsonyi kaktu­szostul. Mert az a története az akácfának, hogy a virág mellé szúrták le támasztó karónak, s ott hajtott ki az öntözéstől. Lett is nagy nevetés az „akácfa” láttán, de legjobban Balogné nevetett, aki ugyan nem kapta meg a 15 ezer fo­rintot — de büszke volt az „akácfájára”... a"p'ESTME&YEr hírlap XV. ÉVFOLYAM, 80. SZÄM M KIADASD 1971. Április 4., vasarnap A jelölőgyűlésen kérték Ne legyenek szeméttelepek a városban! A Kalocsa Balázs u. 8-as számú ház elé, a Rákóczi-is- kola mellé, a Tavasz utca vé­gén, a tormási új bolt mellé — és sorolhatnánk tovább, hogy még hol „létesítettek” a környék lakói „maszek” sze­métlerakódét. A gyerekek az­után élvezettel turkálnak a szeméthalmokban, ki tudja, milyen fertőzési veszélynek kitéve magukat. A szeméthe­gyek pedig egyre növekednek, pedig az intézményes szemét- szállítás bevezetése óta már mód van arra, hogy a házi szemét rendszeresen kikerül­jön az udvarokból. A tanácstagjelölő gyűlése­ken a felszólalók nyomaté­kosan kérték, hogy minden eszközt megragadva akadá­lyozza meg a városi tanács a szemétlerakodók további sza­porodását. A „tanács” sem mindenható, hogy minden kis utcára figyelhessen, a lakos ság segítségét kéri tehát, hogy jelentsék be, ha ilyen szemét- kihordást tapasztalnak. Csak így akadályozható meg — kö­zös öszefogással, hogy a Csé- ri-telepek száma tovább nö­vekedjék. 3 millió forint fásításra Az akció április 7-én indul Nagykőrös az elmúlt 5 esz­tendőben négyszer nyerte meg a megyei városfejlesztési ver­senyt, most legutóbb 1970-ben. Az erkölcsi sikereken túl anyagi sikert is jelentett váro­sunk társadalmának lelkes se­gítő szándéka. Nagy mérték­ben hozzájárult költségveté­sünk szerencsésebb alakulásá­hoz. A városunk szépítése, csi­nosítása a következő években is fő feladatunk lesz. Ennek során április 7-én megkezdjük ötéves fásítási programunk végrehajtását, amire 3 millió forintot kapott a város. Az első évben 400 ezer fo­rintot a már közölt utcák fá­sítására fordítunk, a munka a Szolnoki út két oldalán kezdő­dik meg alacsony törzsű dísz­cseresznye (Prumus) ültetésé­vel. A szakembereken kívül a KISZ városi bizottsága és a Hazafias Népfront szervezésé­ben társadalmi munkások is bekapcsolódnak a faültetésbe. Kérjük a Szolnoki úti lakoso­kat, hogy a portájuk előtt se­gítsenek a gödrök kiásásában. Az elültetett fákat szocialista szerződéssel adjuk át gondo­zásra. A kitermelt fa a gondo­zóé. Családi gyufa Most jelent meg az üzletek­ben a családi gyufa. Ha látok! ilyet, megveszem — adtam ki a jelszót magamnak. Láttam, és meg is vettem. Mivel takarékos ember va­gyok (és ráérő), elhatároztam, kiszámolom: melyik gyufa az olcsóbb, a kisdobozos, vagy a családi skatulya. Eredmény: családi gyufa 2,30 forint — 436 darab, Irodalmi presszó „Földédesanyám” A Kőrisfa Cukrászdában áp­rilis 7-én, este hét órakor is­mét lesz irodalmi presszóülés. Ez alkalommal Jancsó Ad­rienne Jászai-díjas előadómű- vésznő és Faragó Laura, a Rö­pülj, páva népdalverseny nagy­díjasa az Irodalmi Színpadon bemutatott „Földédesanyám” című műsorukkal lépnek fel. __ Kis gyufa 0,30 forint — 52 szál. Aránypár. osztás, szorzás. A családi gyufa 19 (azaz tizenki­lenc) fillérrel olcsóbb. Helyrerakom a témát. Köz­ben megbotlottam a székláb­ban. A gyufa szerteszét hul­lott. Most azért a tizenkilenc fillérért szedhetem a 384 szál­lal több gyufát. Megéri? (bo) Hasonló módon fásítják a többi utcákat is. ősszel foly­tatják ezt a munkát. Azokban az utcákban, ame­lyeket még nem jelöltek ki fá­sításra, a meglevő fákat to­vábbra is csak tanácsi enge­déllyel szabad kitermelni. Az elültetett új fák gondozása a lakosságra hárul. Sokan aggodalommal fogad­ták a fásítási tervet, attól tar­tottak, hogy kitermelik a meg­levő szép fasorokat is. Az ag­godalom alaptalan, mert eze­ket a szép fasorokat nem sza­bad kivágni. Többen azt kí­vánták, hogy gyümölcsfákat ültethessenek házuk elé. Ez a kívánság nem teljesíthető, mert az érett gyümölcs a jár­dára, az úttestre hull, legyek, darazsak lepik el, ami a köz­egészséget veszélyeztetné, de balesetet is okozhatna, ezen felül sértené a tisztasági köve­telményeiket is. A gyümölcs­fák helye a kertekben és az udvarokban van. Városunk minden bizonnyal megszépül, ha mindannyian segítjük a fásítási terv végre­hajtását. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az elültetett fák szépen fejlődhessenek. Gondozni és őrizni kell őket. Az új fák mellé fehérre meszelt támfák kerülnek. A nagy körültekintéssel ki­dolgozott tervek szerint egyes utakat és utcákat egységes fa­fajtákkal ültetik be, ezüstju- harrál, platánnal, ostoríádST, gömbaikáccal és más díszfák­kal. Hatszázéves városunk lakói­nak öntudatos városszeretete és segítő szándéka a biztosíték, hogy fásítási tervünk megva­lósul. Horváth Lehel, a Hazafias Népfront Bizottság városi elnöke. ASSZONYOK AZ ELEN... Kertjeink a XVIII. században NAGYKÖRÖS, mint telepü­lés a XVIII. században igen érdekes képet mutatott. A bel­területet egy úgynevezett akol- kertövezet vette körül. Itt emelkedtek az igás és fejős­jószág tartására szolgáló épü­letek, s itt helyezkedtek el a konyhakertek is. Az akiok a férfiak alvó- és munkahelyei voltak, a bekerített földeken, a kertekben pedig az asszonynép dolgozott. Az akol és a vete­ményeskert együtt tette ki a város körüli tartozékát egy- egy háztartásnak. Ezekben a kertekben az egyik leginkább termesztett növény — a káposzta volt. Termelése már ebben a kor­ban is fejlett lehetett. Faragó András és Molnár István 1764. évi pereskedése fényt vet a gazdálkodás módjára is. Esze­rint a földet először fölszán­tották, majd beültették pa­lántákkal. A palántákat állan­dóan kapálták és öntözték, az érett káposztafejeket pedig hordókba tették és savanyítot­ták. A káposzta termése per­sze korántsem szorítkozott ilyen kis területre. A szőlőhe­gyek talaja, mivel igen nyir­kos — kedvező számára, s itt is szívesen foglalkoztak ká­posztával. Annál inkább, mert a határunkban levő szőlők gyönge vörös borokat adtak. Bállá Gergely föbíróságánák idejében készült urbáriumból derül ki. hogy ezeket a boro­kat — mivel a nyári napokon igen könnyen megromlanak — hosszabb ideig nem tárolhat­ták. A VAROS KÖRÜL levő ker- tecskékben a mindennapi szükséglet biztosítására kony­hakerti vetemények is voltak. Az 1700-as évek közepétől kezdve rendszeresen találkoz­hatunk erre vonatkozó ada­tokkal. Néhány asszony kert­jében már igen nagy területen találnató hagyma, saláta, uborka, répa, karalábé. Ezek az asszonyok nagyon büszkék voltak veteményeikre, s az irigyek mindenáron igyekeztek szert tenni néhány palántára. Ha másképpen nem ment a dolog, még a lopással is meg­próbálkoztak, egyáltalán nem riadtak vissza a következmé­nyektől. Persze, az akkori jog­viszonyokból fakadóan, pénz­bírság esetén a férjuramnak kellett a zsebébe nyúlnia, s megfizetnie a feleség ballépé­sét. Az előforduló lopási ügyek vádlottai között szép számmal fordultak elő nemesi szárma­zású „nemzetes” asszonyok is. A KÁPOSZTA MELLETT még termeltek dinnyét, ret­ket, babot, .tököt és kukoricát. A kukorica termesztésére az 1700-as évektől kezdve találni olyan adatokat, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy már nemcsak a szőlőkben, hanem önálló földsávokon is termesz­tették. A szőlőkben is elsősor­ban a nők látták el a munká­kat, a férfiak csak szántást és a betakarítás munkálatait vé­gezték. A később oly nagy­arányú, fejlődő körösi zöld­ségtermesztés meghonosítói az asszonyok voltak. A KERTEK KIALAKULÁ­SA természetesen nem a pusz­ta véletlen következménye. A török hódoltság után a meg­kisebbedett határon belül a lakosság növekedni kezdett, s így kényszerítve voltak a föld jobb kihasználására. P. L. S i—5 L/ sn-3 í J 8HS ifflfi uh» | uü3 vy UH» s Járási labdarúgás A március 15-i értesítés után 28-án volt a tavaszi, járási bajnoki nyitány. Mindkét kö­rösi csapat „pontosan” kezdett. Nagykőrösi MEDOSZ—Ceg- lédberceli Vasutas II 0:0. Először szerepeltek új nevü­kön az Építők jogutódai, akik a múzeumi pályán a következő összeállításban szerepeltek: Tóth A. — Ondó, Rákosi I, Koroknai, Kristóf, Bozó, Szá­raz S., Kurgyis, Erki, Horváth L., Podmaniczky (Emecz). Fi­zikumban és mezőnyjátékban is erősödtek a körösiek. A két fiatalokból álló csapat ki­egyenlített küzdelme változa­tos játékot hozott. Az első já­tékrészben a vendégek, a 90. percben a hazaiak hagytak ki helyzetet. A II. félidőben Tóth 2 esetben is bátor kifutás után, merész bevetődéssel hárított. Feltűnő volt, hogy a MEDOSZ- csatárok tudománya elfogyott, amikor a 16-oshoz értek. Nk. Volán—J ászkarajenöi TSZ SK 2:2 (1:0). Gépkocsihi­ba és javítás után késve érke­zett Karára a Volán, de mégis bajnokit játszottak. Végig a körösiek vezettek, de a ha­zaiak két 11-essel egyenlítettek a hajrában. így állt fel a Vo­lán: Susán — Kiséri, Körösi, Mohácsi I, Kasza, Mohácsi II, Nagy Gy., Száraz J., Mészáros, -ilágyi, Aranyos (Horváth J.). 'llövő: Nagy és Száraz. vasárnapi sportműsor Atlétika Múzeum előtti térség, 10 óra: a Szakmunkásképző Inté­zet mezei futóversenye. Budapest: országos mezei futóbajnokság. Birkózás Pécs: országos szabadfogású egyéni verseny. Cegléd: felszabadulási, me­gyei szakszervezeti szabadfo­gású ifjúsági egyéni és csapat- verseny. Szolnok: országos úttörő Ti­sza Kupa-verseny. Kosárlabda Budapest: MAFC II—Nagy­kőrösi Pedagógus NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Kecskemét: serdülő villám- torna. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 11 óra 30 perc: Nk. Kinizsi ifi—Isaszegi Vasas ifi, 13.30: Nk. Kinizsi— Isaszeg megyei bajnoki mér­kőzés (szerda esti helyzet sze­rint). Külső laktanya, 11: helyi szovjet alakulat Komszomöl— 21-es Volán KISZ barátságos mérkőzés. Dunakeszi: DVSE ifi—Nk. Kinizsi ifi II és DVSE II—Nk. Kinizsi II NB tartalékbajnoki mérkőzés. Kőröstetétlen: K. TSZ SK— Nk. MEDOSZ járási bajnoki mérkőzés. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Torna Békéscsaba: területi közép- iskolás döntő. — S — jaink védelmében nem kell még egyszer tollat fogni. Mindnyájunk érdeke! (H)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom