Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
6 ?T/6'ríap 1911 ÁPRILIS *9 , CSÜTÖRTÖK Honnan és mikor lesz pénz? Miért maradt abba a szód ligeti öregiskola átépítése? VáctóiL öt kilométerre áll ez a vén, még ifjúsága idején is tanyai jellegű iskolaépület... a tantermek sötétek, a padok szálkásak. Ivóvize nincsen. Kútja ugyan van, de már régen fertőzött. Padlói rothadtak, kályhái kiégettek, lyukasak, füstölnek. Kerítése, kapuja kidőlve, kiszakadva... — írtuk 1968 szeptemberében. Társadalmi összefogással 1968 őszén elkészült az utcai kiskapu, a kerítés. Kissé összefoltozták a kis beugrók fedelén a kátráríypapírt, szülői segítséggel néhány kályhát kicseréltek hazulról hozott valamivel jobbra, de lényegében minden maradt a régiben. 1970 telének leghidegebb napjaiban az osztályokat egyik napról a másikra átköltöztették az új iskolába. Benépesült a tornaterem, a gyakorlókonyha, a napközi étkezője és minden elfoglalható helyiség. Az öreg- iskolát pedig még télen kezdték bontani a nagymarosi tanács építőipari üzemének dolgozói. Üj ablakok kerültek a régiek helyébe, az ajtókat is kicserélték és az eddig nyitott előszobák ajtókat kaptak. Mi tagadás, frissülni, változni kezdett a „tanyai” épület Az idő múlt, s most hosszú hetek óta nyoma sincs a mozgásnak. Németh Gusztávné sződlige- ti tanácselnök ezzel indokolta az építkezés szokatlan késői kezdését: — Kapacitás hiányában csak ebben az időszakban találtunk vállalkozót, másrészt az év végén kapott pénzt mindenáron el kellett költeni, különben elveszett volna. Kiss Nándor, az iskola új igazgatója így -látja az építkezés körül kialakult bonyodalmakat, így gondolja a megoldásig vinni a problémákat: — Százötvenezer forinttal indítottuk el az átalakítást. Bár a nehézségeket előre láttuk, ezek vállalására az késztett, hogy az évek óta megoldhatatlannak látszó iskolagondokat kimozdítsam a holtpontról. A felújításra váró tantermekben csak a legszükségesebb belső munkálatok költsége is jóval több, mint a -rendelkezésre álló összeg volt. Miért kaptak bele mégis a tanév közepén, a tél legszigorúbb napjaiban ilyen komoly munkába? — A 150 000 forint, amit a járási tanács átutalt nekünk, nem a sződligeti iskolára szánt összeg volt, hanem innen-on- nan visszamaradt, el rém költött pénz. Ezzel mégis csak tudtunk kezdeni valamit, ha kockáztatunk is egy kicsit. De ez sok gyermeknek okozott kényelmetlenséget! Az a lehetőség pedig mindenképpen fennállt, mint a jelen helyzet is bizonyítja, hogy a kivitelező a határidőket nem tartja be és így a befejezés így is, úgy is, a tanév végére csúszik át. — El kellett költeni! Nem akartam a pénzt elveszíteni, mert úgy éreztem, nem lesz több ilyen alkalom, hogy erre ekkora összeget kaphassunk. Az építkezés áll, a belső munkákból semmi sem valósult meg. Igaz, hogy a további munkákra már nincsen fedezet és ezért vonult el a kivitelező? — Való igaz! Elfogyott a pénz anélkül, hogy elértük volna a célt. A víz, a W. C., a padlózat gondjai megmaradtak, de még remélek a megyétől 100 ezer forint támogatást ... A húsvéti szünetnek is régen vége már, az öregiskola tovább vár türelmesen az építőkre. Mégis csak a nyári vakációra marad a folytatás? Ha addigra megjön a várva várt pénz... És ha nem? Így nem lenne szabad köz- építkezésbe belefogni. Harmos Jenő 14 ország régészei a Kárpát-medencéről Szegeden, az MTA helyi bizottságának székházában megkezdődött a Nemzetközi Szláv régészeti Unió végrehajtó bizottságának idei üléséhez kapcsolódó háromnapos tudományos tanácskozása. A Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból, Romániából, valamint az Angliából, Ausztriából, Dániából, az Egyesült ÁllamokSZOLGÁLTATÁSAINK (bejelentésre háznál is). a lakosság részére: RÁDIÓ- ÉS TELEVIZIÓJAVITAS pilisvörösvári javítóműhelyünkben Telefon: Pilisvörösvár 204. MÉRETES CIPŐK KÉSZÍTÉSE tetszés szerinti fazonban Javítások: solymári, pilisvörösvári, piüsesabai, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. IGÉNYES FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurákat készítünk a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS, szépségápolási tanácsadás Pilisvörösváron. ÉSZAK-BUOAI JÁRÁSI VEGYES KTSZ SOLYMÁR. A Dunai Kőolajipari Vállalat FE1AESZ három műszakos munkakörbe férfi segédmunkásokat, női munkaerőket, érettségizett, fiatal munkaerőket. Bérezés a kollektív szerződés szerint. / FELVESZ TOVÁBBÁ: karbantartó szakmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket, hegesztőket, fűtésszerelőket, műszerészeket, villanyszerelőket, kőműveseket, ácsokat, bádogosokat, hőszigetelőket. Érdeklődni lehet írásban és személyesen a következő címen: DKV, Százhalombatta 3, Pf. 1. :i2 JJIläJIü Felvételi iroda bői és Olaszországból érkezett vendégeket, továbbá a hazai múzeumaink régészeit Gerevich László, az MTA levelező tagja, a Budapesti Régészeti Intézet igazgatója köszöntötte. A konferencián a Kárpát-medence VIII—X. századi betelepülésével kapcsolatban az avarok, a szlávok, a honfoglaló magyarok életével foglalkozva több mint húsz referátum hangzik el. Az előadások felét külföldiek tartják. Az első napon csehszlovák, magyar, osztrák, bolgár és román vendégek ismertették legújabb kutatásaik eredményeit. A nemzetközi tanácskozást most azért tartják Szegeden, mert a Móra Ferenc Múzeumban, valamint a közeli szentesi és hódmezővásárhelyi múzeumokban is sok olyan régészeti emlék található, amely utal a Kárpát-meden céhen lezajlott, VIII—X. századi népvándorlásokra,' az akkor itt élt népek életére. —. ecsukta a konyhaajtót, m letette a nehéz félka- « V bátot, az aktatáskát. Juli kijött a szobából, * * hunyorgott a fényben, ha ő nincs itthon, soha nem gyújtják meg a tv mögött álló kis lámpát. S mostanában egyre ritkábban van itthon, legalábbis nyolc előtt ritkán. Juli megcsókolta, megsimította az arcát, s úgy kérdezte, mint aki válásit sem vár: — Fáradt vagy, ugye. — Bólintott csak, mint akinek annyi ereje sincs, hogy kinyissa a száját. Leült az asztal mellé, cigarettát vett elő, meggyújtotta. Juli méltatlankodott: — Láthatod, már melegítem a vacsorát, de azért rágyújtasz. Minek? Eszed a cigarettát Kelkáposzta van fasírttal — mondta azután minden összefüggés nélkül. i Kisjuli futott ki, puszit nyomott az apja homlokára, s már fordult vissza. — Krimi van, apa, nem jössz? — kiabálta az ajtóból, s eltűnt a szoba sötétjében. Nyitotta a száját, hogy a lámpa miatt szóljon, de már mindegy, úgysem hallja meg. Fölállt inkább, bement, megnyomta a kapcsolót, látta, a képernyőn éppen akkor bukik föl valaki, hörögve, széles mozdulatokkal kalimpálva, ahogyan csak filmekben halnak meg emberek, az életben soha. — Pont neked való — mondta a gyereknek —, miért nem mész lefeküdni? Kisjuli fintorogva bohóckodott, ahogy mindig, ezzel levette a lábáról. — Na jól van, ha a leckéd kész. Anyád megnézte? Agyerek intett, persze hogy megnézte anya, hagyja már, nem tud figyelni két helyre. Kiment, behúzta az ajtót, Juli rakta ki az ételt a tányérba, azután kenyeret vágott. — Menjél csak, majd elintézem én — mondta az asszonynak. Juli legyintett. Vacak, ez volt a mozdulatában. Leültek az asztalhoz, az asszony nézte, ahogy töri a kenyeret, s nagy falatokban tömi a szájába. — Edd a fasír tot is — mondta, mint aki attól tart, nyakán marad az étel. — Van még főzelék, ha kell, s a fasírt is mind a tied. — Mosolygott, mint aki úgy hiszi, ettől még ízesebb lesz az étel. Csak sokára szólalt meg: — Nagy újság van! Behívatott Terék elvtárs, s közölte, hogy én leszek a boltvezető. Piri néni átmegy az új boltba, s ezt nekem adják.' Rénézett Julira, látta, igazán örül, letette a kanalat, s két tenyerébe fogta az asszony7 arcát: — Látod, mondtam neÁllami gazdaságok, termelőszövetkezetek l Az ország legnagyobb fahordó- * felújító üzemében KORLÁTLAN IMIMEN HÓK felújított boroshordók, 100—1000 literes szállítóhordók, 1000-8000 literes ászokhordók, szüretelő- és savanyítókádak, ipari fahordók, barellek. Megtekinthetők a PEST-BÁCS-NÓGRÁÖ MEGYEI ' VÁLLALAT kádárüzemében: Kecskemét, Kiskőrösi út 1. Telefon: 24-19, és göngyöleg-szaktelepén: Budapest XIII., Kresz Géza utca 45. Telefon: 495-581. Egyszeregy ked, hogy dolgozni kell rendesen, s akkor előbb-utóbb odafigyelnek az emberre. — Az asszony nevetett, mint a köly- kökön szoktak, akik fújják a magukét. Mondta is: — Te bolond, ha nem lenne az új bolt, s nem Piri néni menne oda, várhatnék én ítéletnapig a jó munkámmal... I — Fölállt, leszedte az edényeket, s amikor látta, hogy a férfi nem mozdul, visszaült az asztal mellé. Mint aki hirtelen megérzett valamit, oly’ gyorsan kérdezte: — Valami baj van nálatok? Akarta ezt a kérdést, meg tartott is tőle. Tudta, sokáig nem húzhatja. Napok óta ette magát, s ő nem képes színész- kedni, egész életében az volt a baja, hogy ami a fejében, az az arcán is. Napok óta minden este azzal jött haza, hogy ma megmondja. Valami mindig kapóra jött, amiért kibújhatott a maga vállalta határidő teljesítése alól. Majd holnap. Azután megint. Most Juli kérdezte, mint aki megérzi, várják ezt a kérdést tőle, hogy könnyítsen vele. Hirtelen mondta ki, nehogy meggondolja: — Otthagyom őket, Juli. Visszamegyek a gyárba. Két mondat volt, két rövidke, néhány szavas mondat, de látta, Juli"arcán hirtelen végigvonul minden, amit csak a két mondat rejt. Otthagyom őket... Hiszen Berecz sógornak mennyi futkosásába tellett, míg elintézte, hogy fölvegyék a gépműhelybe. Esze ágában sem volt otthagyni a gyárat, jó helye volt ott, de Berecz csak mondogatta: — Ide hallgass, s ne siesd el a nemet. Ezek most hozták csz- sze a gépműhelyt, valami pesti mérnök vagy kicsoda, nem is ez a fontos, hanem az, hogy munka van dögivei, s a pénz-’ zel se filléreskednek. Nem ám! A gyalogmunkások közül három nem kere's annyit, mint ott egy ember. Persze, oda szakmunka kell, nincs is ott más, mert ez a mérnök vagy kicsoda Pestről szerzi a munkát, valami nagy gyárnak csinálnak • alkatrészt vagy mifenét gépekbe, exportra menőkbe. Az elnök azt mondta, ilyen kisegítő üzem dőteni fogja a pénzt, s kell is, mert gépeket akarnak vásárolni, meg új szarvasmarha-istálló épül, de hát nem ez a fontos, locsogok itt összevissza, a vezetőségi gyűlésen mondták el, azért említem csak, hogy halljad, nem levegőben lógó dolog ez, jó pénz, helyben, nem kell hajnalban kelned, nyomakod- nod a vonaton ... Kapott rajta? Nem. Juli ösztökélte. Igaza volt? Igaza. Itt ez a ház, egy szoba-konyha, se kamra hozzá, se más, toldani kellene, legalább még egy szobát, hogy ne Kisjuli- val legyenek együtt éjszakánként, azután fürdőszoba is jó lenne... Persze, néhány éve még örültek, hogy ennyire is futotta, olcsó vétel volt, rokontól, azért nem kért sokat. De hát Juli többet akart, s ki nem akar többet? Addig keringett körülötte, míg rávette. A gyárban csak nézték. „Maga is elmegy, Balogh, tizenkét év után? Volt itt baja magának? Itt tanulta ki a szakmát, amikor a katonaságtól leszerelt, ide jött vissza...” Ö csak hallgatott, lesunyt fejjel, mint aki nem akar a másik szemébe nézni, mert akkor odalenne a szándéle, márpedig Juli megmondta Berecz sógornak, hogy elsejétől beáll..; Az első hónapokban nem is volt különösebb baj, mert nem nézett semmit, csak az elszámolási céduláját. A gyárban kettő és fél, háromezer körül keresett, itt első hónapban negyvennyolc pirosat, a másodikban eggyel kevesebbet... Juli ugrált körülötte, amikor hozta haza a fizetést, úgy kajláskodott, mint már évek óta nem, csak összekerülésük idején, pedig annak éppen kilenc éve. — Látod, igazat mondott Berecz sógor, menjél is el, köszönd meg neki, hogy elintézte, mert hiába tagja a vezetőségi bizottságnak vagy minek, azért talpalnia kellett . utána, hogy meglegyen, mert jönnének haza mások is, csak fölvennék őket... — ezt hallotta Julitól. — Valami bajt csináltál? Fölrettent gondolataiból, az első pillanatban nem is értette egészen, hogy Juli mit kérdezett. Gyorsan az agyonnyo- morgatott cigarettás dobozért nyúlt, kihúzott egyet, a végén megsodorta a papírt, ahol a dohány kipergett, s csak amikor a föllobbanó papír lángja elaludt, akkor felelt az asszonynak: — Bajt? Én? Mi bajt csinálhatnék? — Hát akkor? Juli úgy kérdezte ezt, mintha a világon az embernek csak akkor és attól lehetne baja, amikor maga csinálja. Mivel nem felelt, az asszony folytatta: — Hiszen hát jó helyed volt, soha nem kerestél (annyit, mint most, látod-e, én jnár terveztem, hogy talán jövőre bele is vághatnánk az építésbe, először a szoba lenne meg, egy szép nagy szóiba... Elhallgatott, mert a férfi arcán észrevette az izmok ideges ugrálását. Soha nem veszekedtek. János olyan volt, hogy inkább ezerig számolt magában, de méregből nem szólalt meg. Ám ha az arcán ugrálni kezdtek az izmok, akkor jobb volt lecsöndesedni, megvárni, míg beszélni kezd. Most is így történt. A férfi szava már nyugodt volt: — Nem minden a pénz. Nem, nem. S hirtelen, mint akiből már nagyon régen készül kifelé a mondanivaló, sorolni kezdte: — Nincs annyi pénz, hogy én kapca legyek... A gyárban, ha túlórázni kellett, akkor jött a műbelyfőnök, jött a szakszervezet, emberek, lenne egy kis túlmunka, ki vállalja, ki tud ittmaradni jövő héten. Itt meg? Ma maradnak, munka van! Kész. Látod, harmadik hete nyolc felé kerülök haza. Tizénnégy óra! Hát ki az isten tűri ezt? Mi vagyok én? Barom? A gyárban lefüröd- tem, kimentem a vonathoz, hazaértem, s enyém volt a világ... Ott én Balogh szaktárs voltam, vagy János voltam, de nem hé, maga, mint itt. Hát mit képzel ez a senkiházi? Lejön Pestről a dög nagy kocsijával, s még le sem állítja a motort, de már kiabál, na gyerünk, gyerünk, emberek, eligazítás, mozogjanak, s pattog, parancsol, azt nem kérdi, hogy van-e szerszám, mi tartja ösz- sze a rozoga gépeket, semmit, ezt csak a haszon érdekli, mert százalékot kap belőle, ez a belét kitaposná az embernek, hogy neki száz forinttal többje legyen... Amilyen hirtelen kezdte, úgy hagyta abba. Űj cigarettát vett elő, s csak amikor meggyújtotta, akkor nézett Julira. Az asszony, zavartan a férfi szavaitól, hiszen máskor egy hétig nem szól ennyit összesen, ujjával az asztal viaszos vászon takaróján vonalakat húzogatott. Bátortalanul szólalt meg: — A kereset ugye... de- . hát nem mondtad, hogy ilyen az az ember, a boltban beszélték, hogy jó kasznár lett volna belőle valamikor az uradalomban... Balogh nézte, s érezte, hogy Juliban most összekeveredett minden, hiszen jövőre már eltervezte a szobaépítést, utána bevezetnék a vizet az utcáról... Fölállt, s odament az asszony háta mögé. Hallgattak, s Juli ujjaival a viaszos vásznon tovább húzgálta a láthatatlan vonalakat. Mészáros Ottó