Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
ss^Cirtap 1971. ÁPRILIS 27, KEDD Elutazott a magyar • jószolgálati küldöttség Holtai Imre külügyminiszter-helyettes vezetésével elutazott az a jószolgálati küldöttség, amely látogatást tesz néhány ázsiai és távol-keleti országban. A küldöttség repülőtéri búcsúztatásánál megjelent dr. Szabó Károly, a Külügyminisztérium csoport- főnöíke, T. Ueda, Japán magyarországi nagykövete, P. E. Peachey, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes szóvivője és A. M. Szorokin, a ■budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. BUDAPEST Magyar—lengyel műfordítói konferencia Megérkeztek a lengyel vendégek a kedden kezdődő magyar—lengyel műfordítói konferenciára. Háromnapos programmal kedden ül össze a Magyar írók Szövetségének székházában a magyar és lengyel műfordítók konferenciája, amely a két ország írószövetsége közötti — munkatervben rögzített — együttműködés kiemelkedő eseményének ígérkezik. Hétfőn megérkezett Budapestre a szakmai tapasztalatcserén részt vevő lengyel küldöttség, amelynek tagjai Camilla Mondral, Andrzej Sieroszews- ki, Tadeusz Olszanszki, Euge- niusz Mroczko, Antoni Brosz, Stanislaw Srendnicki és Hans Kuzniarska. A konferencia keddi megnyitó ülésén először Elbert János irodalomtörténész A lengyel irodalom Magyarországon című tájékoztató» »előadása hangziic el. majd míHihiyproblémák'fpl ‘esik sző. A második tanácskozási nap témája: A magyar irodalom Lengyelországban, a csütörtöki záróülésen pedig a mai magyar íráskultúra helyzetéről, eredményeiről és tendenciáiról tájékozódhatna]? a tapasztalatcsere részvevői abból az előadásból, amelyet Tóth Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi osztályának vezetője tart. Szerszámgépipari Müvek Átadták a kongresszusi zászlót A Szerszámgépipari Művek dolgozói hétfőn délután ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy 1970. évi kimagasló eredményeikért — elsősorban a munka hatékonyságának növeléséért és az export fokozásáért — elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját. E magas kitüntetéssel együtt — egymást követően immár harmadszor — a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlaját is átvették. A vállalat Soroksári úti esztergagépgyárában rendezett ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságánál? tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára. A kongresszusi zászlót, üdvözlő szavak kíséretében Fock Jenő, az Ml1—SZOT zászlót Méhes Lajos nyújtotta át Kuti Lajosnak, a vállalat vezér- igazgatójának. A pénzjutalmakat, s tíz szakembernek „A gépipar kiváló dolgozója” kitüntetést a gyáregységek gyűlésein adják át Hármas kitüntetés Átadták a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét a pécsi postaigazgatóságnak Három magas kitüntetésre bizonyultak méltónak a múlt évi jó munkájukkal a négy dunántúli megyében tevékenykedő pécsi postaigazgatóság dolgozói: elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és a Kiváló postaigazgatóság címet. Hétfőn a Mecseki Ércbányászati Vállalat műszaki klubjában, a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját pedig dr. Csanádi György, közlekedés- és posta- ügyi miniszter, valamint Besenyői Miklós, a postások szakszervezetének főtitkára adta át Garamvölgyi Miklósnak, a pécsi postaigazgatóság vezetőjének. Az ünnepség kitüntetések, jutalmak átadásával ért véget. Gödöllőn tanácskoznak a fiatal mezőgazdasági kutatók Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, hétfőn megkezdődött az agrár felsőoktatási intézmények ffátáT (iktatóinak és kutatóinak első országos konferenciája. Ár- pási Zoltán, az egyetem KISZ- bizottságának titkára megnyitójában többek között elmondotta : a kétnapos tanácskozás célja, hogy az intézmények fiatal oktatóinak, kutatóinak újabb publikálási lehetőséget nyújtsanak, ösz- szehangolják tevékenységüket, s kiszélesítsék munka- kapcsolataikat. A konferenciát Az utolsó papucskészítő A papucskészítő mesterség kihalóban van. A régiek közül Nagykörösön is már csak egy van: Mogyoró László, aki kézi munkával készíti a sima bőr- és mintás kordbársony papucsokat. A mesterséget mostohaapjától tanulta csaknem fél évszázaddal ezelőtt. Igazán sok papucsot fiatal korában készített, azután megrokkant, és kevesebbre tellett erejéből. Az igény is megcsappant. Drágább is, mint a gyári termék, és így még kevesebb kerül belőlük a vásárokra, piacokra. ezentúl minden évben megrendezik. A megnyitó után három fő referátum hangzott éL Dr. Szűcs Kálmán címzetes egyetemi tanár, kandidátus istnertette a mezőgazda- sági szakemberképzés és kutatás feladatait a negyedik ötéves terv időszakában. Dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára A szakmai tudományos »munka szerepe a közéleti tevékenység továbbfejles2ítésében, míg dr. Karosai Károly, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága főtitkára A magyar mezőgazdaság helyzete és szerepe a világ mezőigazdaságában címmel tartott előadást. A tanácskozás résztvevői délután megtekintették az egyetemet és a létesítményeit, este pedig dr. Pető György rektor adott fogadást részükre. A konferencia kedden négy szekcióülésen folytatja munkáját Nyeregben a nyergesek Hagyományos, de fellendülő szakma Az 1948 decemberében megalakult Alag és Vidéke Bőripari Ktsz eleinte minden tekintetben gyerekcipőben járt hogy stílusos hasonlattal éljek. Ma kohászkesztyűtől pénztárcáig, labdától a lószerszámig sok mindent készítenek, piacuk pedig a fél világ: Hollandia, Svájc, NSZK, Dánia, Belgium... A nyeregkészítő műhely legutóbb amerikai megrendelést is kapott. Vajon biztosított-e a szakember-utánpótlás ? A nyeregműhelyben ipari tanulók, az itt dolgozók közül a legifjabb tizenöt, a legöregebb legalább nyolcvanéves. Az utóbbit Singernek hívják, beosztása: nyeregvarró gép. Nem okoz ez „generációs ellentétet” ? — Nem mintha nem kelne el egy új — nevet Wittmanv Endre oktató —, de bírja ez, amíg ezek a srácok nyugdíjba mennek! A leendő nyugdíjasok vidáman öltögetnek.. Az első éves Mravik Jóska, a másodéves Rapcsák Tibor és Kollarik Gyurka tizenöt esztendősek — Varga Lászlót már nem lehet „lacizni”: a tizenhetet is betöltötte. — Vácon lakom — mondja Varga —, ott van egy fiókja a ktsz-nek. bejárogattam nézelődni már kiskoromban. Any- nyira megtetszett, hogy elhatároztam, ezt a szakmát választom. — Épp azon tűnődtem: vajon hogyan jut eszébe egy mai fiatalnak az űrhajózás korában négylábú „jármű” és tartozéka...? — Mostanában ismét fellendült ez a szakma, és szép szakma, ha nem is könnyű — mondja Brandt Ferenc nyergesszabász. — Miért szép? Talán éppen azért is, mert nem könnyű. Nem mindenki tanulja meg, még a bőrösök között is csak nagyon kevesen. Kézügyesség kell hozzá, sokoldalúság, meg kell tanulni például, hogy melyik bőrrészből mit lehet szabni, a precíz, pontos, tartós munka, a szép öltések: mind követelmény. A lószerszámkészítésnek hagyományai vannak, ezektől eltérni nem lehet. — Amikor idekerülnek, kisebb munkákat varrnak — mutatja az oktató —, egyes bőrrészek kiképzése, varrása a feladatuk, később igazítás, sza- kítócirklizés. szétszedés, széle lefestése. Szinte száz százalékban igényes kézi munka. — Éppen ezt szeretjük benne: hogy nem gépies. — A gyakorlat a legköny- nyebb! Csak elmélet ne lenne! (Megőrzőm annak a gyereknek inkognitóját, akinek ajkát ez az őszinte sóhaj elhagyta) I — pedig van elég: szakmaismeret, anyagismeret, szakrajz, magyar, történelem... — És matek! — Ami igaz, igaz: nehezebben megy a kobakokba az elmélet — állapítja meg Witt- mann Endre —, tavaly például a felszabadulok között Bacsó Lajos és Hanzli László volt a legügyesebb, de Hanzli- nak mégis pótvizsgáznia kellett elméletből. Van olyan is, aki nagyon ügyes, csak a szabásra nem áll rá a keze. Ez pedig csak egyetlen munkafázis a sok száz közül. De aki kitart, és megszerzi a nyergeseknél szükséges hosszú gyakorlatot: szép szakmát mondhat a magáénak. — Volt, aki idő előtt megunta? — A mi tanulóink hűségesek: 1952-ben jöttem ide tanulóként — négy éve tanítok, nem ment el azóta egyetlen tanulónk sem. — Mit keresnek? — Az első hónapokban 1500 —1800, később 2300—2500 forintot keres egy jó nyerges. Bacsó Lajos idén dolgozik először önállóan, 18 éves, keresete átlag 1800 forint. — Mi a vizsga témája? — Egy általuk kiválasztott munkadarab elkészítése elejétől végéig — például ennek a trenzlinek fél nap a munkaideje a számukra. Nagyon szép, egyenletes öltésekkel kell dolgozniuk, de nemcsak a tetszetőség miatt: emberéletekről van szó, egy nyerget nem lehet „összedobni”. — Mibe kerül egy nyereg? — Hevederrel, kengyelszíjjal, kengyelvassal bruttó 4600 forint, ehhez jön még a trenz- li, azaz lóvaglókantár meg a zabla — 600 forint. — Változik-e a nyeregdivat ? — Alig. Igáslovak szerszáma általában tiszta fekete, csak a veretei vannak sárgarézből, a sportlovaké, hátaslovaké inkább világos színű, súlyra könnyebbek mostanában, s ha a formában változást'kíván a megrendelő, mintadarabot készítünk rajz után, s annak alapján rendeli a többit. Idén az Artexen keresztül 600 nyeregrendelésre van kilátásunk, most 100 darabot rendeltek Hollandiából, 100-at Amerikából. Az amerikai vevő új, a holland a legrégibb: a felszabadulás után az ő megbízatásuk volt az első. Sajnos, probléma a nyeregváz: az országban már csak ketten készítik, velük kihal ez a mesterség. Gond volt az anyag is, ez most már szerencsésen kialakult, a Pécsi Bőrgyártól és Simontor- nyáról kapunk megfelelő minőségben. Különben: országosan minden nyergestanuló nálunk szabadul — tavaly kilencen, közöttük kettő lány volt... Pereli Gabriella Frankhamisítás - 4 részben A TV ÚJ MŰSORA Izgalmas, a történelmi eseményeket sok vonatkozásban új oldaláról megvilágító sorozatot kezd szerda este vetíteni a televízió. A huszas évek nagy frankhamisítási botrányáról négyrészes, egy- egy órás filmet forgatnak. Szerdá"‘ést*r kerül képernyőre — a „Századunk” 17. folytatásaként — a sorozat első része, „Az első bukás” címmel. A film a Hollandiában ■kipattant botrányról, s a rendőri nyomozás előrehaladásáról tájékoztatja a nézőt. A „Macska—egér háború” főhősei Windischgraetz Lajos herceg és Nádasy Imre országos rendőrfőkapitány, akikre a francia kormány különdetektívei hívták fel a világ közvéleményének figyelmét. „A bankógyár’’ magát a pénzhamisítás megszervezését, lebonyolítását mutatja be. Ebben a folytatásban a külföldi politikai körök felelősségéről esik szó. A zárórész, a „Párlaj, többszörösen” már összefüggéseiben vizsgálja a hírhedt pert, s bebizonyítja, hogy ezt az akciót nem lehet elszigetelt magyar kalandnak tekinteni, sokkal szélesebb összeesküvés része, amelyben döntő szerepet játszott a német vezérkar, a német náci jobboldal. Becsukták a telefonbetyárt Antal István 25 éves műszerész, budapesti lakos egy vendéglőben megismerkedett egy gyógyszertárban dolgozó nővel, találkát kért tőle, de a válasz elutasító vcdt. Ezért mérgében éjszakai ügyelet idején, felhívta a gyógyszertárat, s amikor meghallotta, hogy a nő jelentArgalitrófea - Hópárduéunda A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSOA Az augusztus 27 és szeptember 30 között megrendezésre kerülő vadászati világ- kiállítás slágere lesz a nagyszabású trófeabemutató, amely a látogatóknak és a szakembereknek egyaránt páratlan érdekességet ígér. A világkiállításon részt vevő országok csaknem mindegyike küld a magyar fővárosba trófeákat (agancsokat, szarvakat, agyarakat, bőröket, koponyákat és még sok más érdekességet). A rendező bizottság összesen 5000 trófeára számít. Szám szerint a legnagyobbnak ígérkezik a magyar anyag, amelyet tibb ezer szebbnél szebb trófeából válogattak össze, összesen ezer hazai trófeát mutatnak be, közöttük 500 szarvas- és 250 őzagancsot, 100—150 vaddisznóagyarat, valamint mufloncsigákat és dámlapátokat, közöttük lesz a jelenlegi világrekorder szarvasagancs, dámlapát és őzagancs. A rendezők azonban arra számítanak, hogy a világkiállítás előtt összeülő nemzetközi bíráló bizottság újabb világrekordokat fogad majd eL Az elmúlt évben ugyanis ismét két csodálatos szarvas- és dámbika került terítékre hazánkban, mindkét vad trófeája — az eddigi szakértői vélemény szerint — világrekord-várományosnak tekinthető. A külföldi kiállítók közül a legtöbb, összesen hozzávetőleg 900 trófeát a Szovjetunió vadászati szervei küldenek Budapestre. A mongol anyag már meg is érkezett, darabszámra megközelíti a 280-at. A gyűjteményben olyan ritkaságok vannak, mint a muflon-szerű, de annál jóval nagyobb argali trófeája, az ázsiai szarvasfélék, a maral, a jávorszarvas és a gazellák „ékességei”. Bőrök és szőrmék is gazdagítják a mongol anyagot, egyebek között a hópárduc és a hiúz pompás szőrméje, valamint a farkas- és rókabundék, és kikészített koponyák. A Német Demokratikus Köztársaság anyagát is átvették már, ösz- szesen 250—300 trófeát, közöttük igen szép szarvas, dám, őz, vaddisznó és mufloncsiga látható, Angliából 44 trófea érkezett, egyebek között skót- és szikaszarvasé. A különlegességeket nagy gonddal csomagolták, nehogy útközben bajuk essen. A vadászati ritkaságokat egyenként lajstromozták, leplombálták és sorszám szerint törzskönyvezték. Azért volt szükség ilyen nagyfokú körültekintésre, mert a trófeák értékét sok esetben fel sem lehet mérni, miután kultúrtörténeti emléknek számítanak. kezük, durva, trágár kifejezéseket mondott neki. A hivást ilyen céllal többször megismételte. Tapasztalva, hogy magatartása megrökönyödést, felháborodást váltott ki, elhatározta, hogy saját szórakoztatására másokkal is ezt teszt Ezért felhívott olyan munkahelyeket, ahol zömmel nők dolgoztak — bölcsődét, cukrászdát, Patyolat-fiókot — s amikor jelentkeztek, minősíthetetlen hangú kifejezéseket használt a nőkkel szemben. Végül is a panaszok nyomán megállapították, hogy a titokzatos telefonáló Antal Istvánnal azonos, aki lakásáról rend- S2»rint ugyanabban az időpontban tárcsázta a hívott számokat. Antal leleplezése után beismerte és megbánta cselekményét A Fővárosi Bíróság garázdaságért jogerősen hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A Magyar Hajóét» Darugyár VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác, Derecske dűlő) FELVESZ • FESTŐ • MAZOIO • CIMFESTO szakembereket. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán.
