Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

4 <*tsi meevei 1971. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Művelődéspolitikai érdek vagy üzlet? 150 mozi sorsa Tíz éven át, 1960 óta min­den evöen csők Kent a mozik­ban a látogatottság. Országos tapasztalat: tavaly a városi mozikóan megállt a nézőit ,.fogyatkozása”, sőt, egyes he­lyeken minimális emetnedés volt tapasztalható. Egyik oka ennek az lehet, hogy a tv- telítettség után a lakosság egy rétegének figyelme lassan a mozikban műsorra kerülő filmek felé fordul. A biztató tünet mellett sem mondható rózsásnak a helyzet; Pest me­gyében a moziüzemi vállalat kezelésében működő mozik nagy részének sorsa nagyon is mostoha. A vállalat sok gond­dal, nehézséggel küzd, s ezek között több olyannal, amely­nek legyőzése, megoldása or­szágos feladat. Ezekről az egymásba kapcsolódó kérdé­sekről beszéltünk ,JŰjszászi Gyulával, a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatójá­val & Guttray Józsefnéval, a vállalat párttitkárával. Alacsony látogatottság A helyzetkép fölvázolását kezdjük azzal: hányán járnak moziba? A megye 150 mozijában 1970-ben átlagosan egy elő­adást 78-an néztek meg. De nagy a különbség a mozik fe­lét kitevő normál (35 mm-es) es a keskeny (16 mm-es) fil­meket vetítők között: előbbi­ekre 100, utóbbiakra mindösz- sze 36 néző jut. A legtöbben a mindennap játszó városi és néhány nagyközségi moziba járnak. Az első helyen áll Cegléd: 208, utána Nagykőrös 185, majd Gödöllő 178, Vecsés 150 és Monor 126 látogatóval. És a legkevesebben? Herná- don és Pándon, ahol 14—20 a látogattok száma, nem egyszer mindössze két-három ember ül be egy-egy előadásra. (Jo­gos kérdés: érdemes-e üzem­ben tartani a mozit ezeken a helyeken, például Hernádon, az elhanyagolt művelődési házban?) A jelenlegi helyzet: Pest megyében a befogadóképessé­get tekintve mindössze 37,6 százalékos a mozik átlagos ki­használtsága. Mozik a művelődési házakban Az elmúlt években a válla­lat nagy erőfeszítéseket tett a mozik korszerűsítésére. Vég­rehajtották az úgynevezett szélesítési programot, ami annyit jelent, hogy minden normálfilmes mozi műszaki berendezését és a keskenyfil- mesek többségét is átalakítot­ták, hogy alkalmasak legye­nek szélesvásznú filmek ve­títésére. Evek óta folyik a ré­gi, elavult épületek átépítése, felújítása. Eddig már 30 he­lyen bevált módszer: miután a helyi tanáccsal megegyez­nek, a régi, nemegyszer ma­gántulajdonban levő roskatag épületekből a mozi átköltözik albérlőként vagy társbérlő­ként a művelődési házba. Ez történik idén Gyomron, ahol a vállalat átalakíttatja a mű­velődési ház nagytermét, a többi hozzá tartozó helyiség­gel együtt. (Sülysápon is csak igy lehetne megoldani a nagy gondot: ugyanis a mozi épü­lete már olyan állapotban van, hogy előbb-utóbb be kell zárni. A helyi tanács a műve­lődési hazba költözéstől egye­lőre elzárkózik.) Ezt a járha­tó utat választották egyéb­JOBBÁGYTEMETŐ A Szabolcs-Szatmár me­gyei Balkány községhez tar­tozó Perkedpuszta határában falmaradványokra és emberi csontokra bukkantak. Régé- xzeti szakemberek megállapí­tották, hogy az írásos emlé kékből ismert középkori Per­ked falu templomának rom­jai kerültek elő. A sírok a haj­dani jobbágyok tetemeit rej­tik. Az elpusztult falu neve az 1300-as évekből származó ként Pilisszentlászlón is, ahol a nézőteret most építik át, ■Ráckevés és PüsDökszilágyon is összeköltözik a mozi, Szo- bon az új művelődési ház épí­téséhez több százezer forint­tal járult hozzá a vállalat, Érden pedig a hétmilliós építkezési költség felét fede­zi. Ezenkívül saját beruházás­ból idén átépítik Visegrádon a mozit, Monoron is teljesen ■felújítják, a padlótól a meny- nyezetig és új gépékkel, be­rendezéssel látják el, Tárno­kon pedig egy 250 személyes új mozit építenek. Ide tarto­zik még az is, lesz-e új mo­zija Vácnak? Az ezután meg­építendő modern művelődési ■ház tervét enélkül készítették tel, még egy új épületre nincs pénz, ehhez 17—20 millió kel­lene. A megoldás: a városi tanáccsal együttműködve a Madách mozi modernizálása. Sokmillió állami támogatás A korszerűsítéseikre, új épít­kezésekre fordított jelentős összegektől eltekintve, a na­gyon lecsökkent látogatottság­ból is következtetni lehet: Budapestet és néhány várost kivéve, a mozik erősen vesz­teségesek. a bevételek nem fe­dezik a fenntartási költsége­ket. A megyei moziüzemi vál­lalatok mindenütt — Pest me­gyében is — évek óta emel­kedő összegű, sok milliós álla­mi támogatással működnek. És még így is a mozik fenntar­tása, az előadások folyamatos biztosítása, állandó gonddal jár. Évek óta nem képeznek már szakembereket, kevés az üzemvezető és a mozigépész, az alacsony bérek miatt sok helyen szinte hetenként cseré­lődik a segédszemélyzet. Egy gépész órabére jelenleg 6-tól 11 forintog terjed, a jegykeze­lő és takarító legfeljebb órán­ként 4,50-et kereshet. A csak szombat-vasárnap játszó ki­sebb falusi mozikban és ilyen nagyon sok van, a gépészék rendszerint másodállásban ve­títenek és hét végén, pihenő idejüket föláldozva, a három előadásért 100 forintnál nem sokkal több bért kaphatnak. Rossz a filmellátás De a legnagyobb gondot mégsem ez, hanem a rossz filmellátás okozza. Nem ritka­ság, hanem állandó gyakorlat, hogy a megye városaiba, az országos bemutatók, premierek után több héttel kerülnek le a filmek, nagyon sok község­be pedig csak hónapokkal, sőt fél évvel később. Egy filmről jelenleg általában csak egy kópia áll rendelkezésre: még kiszámítani is sok, milyen hosszú a „lefutási” idő, míg a megye 150 moziját egy film végigjárja. De tegyünk kivételt: a „Sá­rika, drágám”, a Cegléden la­kó főszereplőre, Patkós Irmá­ra tekintettel, csak egy hét ké­séssel került most el a város­ba, mondjuk a leghosszabb időre: egy hétre. És ha, te­gyük föl, tovább is tudnák telt házakkal vetíteni? Nemigen van rá lehetőség át kell vinni a filmet Nagykőrösre vagy Gö­döllőre, azután a többi min­dennap játszó mozikba. A kö­zönség pedig — a lapok, a tv, a rádió gyors híradásainak, kritikáinak a hatására — vi­déken is a fővárossal egy idő­ben vagy nem sokkal a pre­mier után szeretné látni a fii­dokumentumokban tűnik fel először. Földesurai gyakran váltogatták egymást, a XIV. században a falu egy része ■már elhagyott volt, a ké­sőbbi századokban pedig tel­jesen elpusztult. Nevét tanya őrizte meg napjainkig. A Perkedpusztán talált templom helyét egyelőre nem háborgatják, később lelet­mentő ásatás keretében tár­ják majd fel. meket. És a bejárók, a közel lakók közül nagyon sokan, nem is várják meg, míg egy- egy film a lakóhelyükre kerül, hanem valamelyik budapesti moziban nézik meg. Még ak­kor is, ha mondjuk, Budaör­sön, Szentendrén vagy Vecsé- sen kényelmes a nézőtér és modern a vetítőberendezés. Ki oldja meg? Mi az oka a rossz filmehá- tásnak? Tekintsünk most el a műsorpolitika bírálatától, néz­zük az alaphelyzetet. A MOKÉP — amely az új filmeket kizárólagos joggal forgalomba hozza az egész or­szág területén — egyeduralko­dó. A megyei moziüzemi vál­lalatok nagy állami dotációval dolgoznak, a forgalmazó válla­lat nyereséges, bevételeit a kölcsönzési díjakból biztosítja. A MOKÉP — nyilvánvaló, hogy a nagy költségek miatt — egy új magyar filmből az egész ország számára átlago­san csak 15 kópiát készíttet, a külföldi filmekből — amelyek nagy részét még a szinkroni­zálás is megdrágítja — még sokkal kevesebbet, gyakran csak néhányat. A premierfilm- mek kölcsönzési díja magas, ezért azok a főváros mellett elsősorban a nagyobb vidéki városokba: Debrecenbe, Mis­kolcra, Pécsre kerülnek, oda, ahol nagyobb a mozik jelen­legi látogatottsága. De hogy hányán járnak másutt moziba, mondjuk Pest megyében is — ezt a technikai és egyéb fel­tételek mellett erősen befolyá­solja a filmek bemutatásának időpontja. Ha a MOKÉP az itthon készült és a külföldön vásárolt filmekből több kópiát készíthetne, a forgalmazás gyorsasága növelné a vidéki városokban és a községekben működő mozik látogatottságát, ennék nyomán a magas dotá­ciót jelentősen csökkenteni le­hetne. Ez azonban jelenleg még nem így van. , A kör bezárul. így hat egy­másra kölcsönösen az ok és az okozat. És újjászüli minden évben a nagy ellentmondást, amelyet kérdés formájában a? újságíró és az olvasó így is megfogalmazhat: a mozik fenntartása, a filmek bemuta­tása, művelődéspolitikai ér­dek-e, vagy pedig üzlet? A válaszadás és a megoldás azonban már nem a Pest me­gyében működő moziüzemi vállalat feladata. Hetesi Ferenc Pál Egy esztendővel ezelőtt a SZOT, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a KISZ KB pá­lyázatot hirdetett a művelő­dési házak és könyvtárak ré­szére a kiváló cím elnyerésé­re. A felhívásra Pest megyé­ből tizenöt művelődési ház és tizenhat könyvtár jelentkezett. A napokban értékelték a pá­lyázatot, s került sor az ered­ményhirdetésre. Ezek szerint o bagi művelődési központ, va­lamint a Csepel Autógyár művelődési központja, a pilis- vörösvári községi könyvtár és a Csepel Autógyár könyvtára nyerte el a megyében a kiváló címet. Az egyik kitüntetett intéz­mény, a bagi művelődési köz­pont igazgatójával, Bagó Jó­zseffel beszélgettünk a kiváló cím elnyeréséről. — Talán szerénytelennek tűnik, ha azt mondom, hogy egy hosszabb folyamatnak a betetőzése volt a Kiváló mű­velődési központ cím elnyeré­se. Ugyanis korábban, három egymást követő esztendőben a művelődési központ KISZ- kluibja már elnyerte a Kiváló ifjúsági klub megtisztelő cí­met. Az első két alkalommal még csak oklevelet kaptunk, de tavaly nyáron az oklevél mellé már tizenegyezer forin­tot is, amiből magnetofont, hangszórót és erősítő berende­Hat film a televízió májusi műsorában Hat filmet ígér májusra a televízió. A már megkezdett sorozatokon kívül. Az Olaszor­szági történetek következő ré­sze, a Torinói anya — az elő­zőhöz hasonlóan — a valóság­ban megtörtént eseményre épít. Egy költekező menyasszony, s egy szabadulni igyekvő vő­legény históriája A séta című NSZK-produkció. Ugyancsak nyugatnémet film az Antigo­né Anouilh áltel feldolgozott változata. Az Elég egy golyó — francia zenés alkotás. A film egy jó útra tért bűnöző útját kíséri végig. Raul Wolfgang Schnell ren­dezte a Karosszék a kandalló­nál című izgalmas krimit, s ugyancsak bűnügyi történet A megboldogult Edvina Black cí­mű alkotás. WBjaBad tZfomBaT A inai szombatot a válasz­tási készülődés jellemzi: a nyilvános szórakozóhelyisé­gek és művelődési házak leg­többjében már rendezik a sza­vazóhelyiségeket. Néhány eseményről mégis hírt adunk. Ifjúsági klubmű­sort, beatkoncertet rendeznek a tápiógyörgyei művelődési házban. Szeszmentes mulat­ság lesz, mivel szombat dél­től érvénybe lép az alkohol- mentes 48 óra. Ez a szombat tehát első­sorban az elmélyültebb szó­rakozásoknak kedvez. Két szí­nielőadásra is felhívjuk a fi­gyelmüket. A Hétköznapi le­gendát az állami Déryné Szín­ház adja elő a Csemői Ál­lami Gazdaságban, míg a Cse­pel Autógyár művelődési há­zában a kecskeméti Katona József Színház Ibsen: Nóra című 3 felvonásos drámáját mutatja be. A szentendrei filmklub ismét csemegével szolgál: Truffaut világhírű rendező alkotása, a Négyszáz csapás kerül vetítésre. Vasárnap Tápiógyörgyén a gyerekek szórakoztatják a kö­zönséget. A szociális otthon­ba hívják meg a látogatókat, az öregek klubjába, ahol délelőtt tízkor a Tavaszi kis­király című előadást rende­zést, valamint különböző já­tékokat vásároltunk a klub ré­szére. — A Kiváló művelődési központ címnek az erkölcsi je­lentőségén túl szintén van gyakorlati értéke is? — Igen. Méghozzá kettős gyakorlati értéke van. A mű­velődési központnak, mint in­tézménynek tizenötezer forin­tot „hozott a konyhára”, ugyanakkor a művelődési központ dolgozói részére két­ezer forint személyi jutalmat. — Mire költik a tizenötezer forintot"’ — Bár a pénz még nem ér­kezett meg, a vásárlásokat | azonban máris megkezdtük, pontosabban megelőlegeztük magunknak a pénzt. Négyezer- hétszáz forintért vásároltunk egy modern diavetítőt, amire már nagyon nagy szükségünk volt. Elküldtük a kárpitoshoz a klub székeit, hogy új huza­tok kerüljenek rá. A fennma­radó pénzből pedig ismét kü­lönböző társasjátékokat vásá­rolunk. Jól jött a pénz, mert nagyon készülünk a jubileum­ra. — Milyen jubileumra? — Az idén lesz tíz eszten- 1 deje, hogy felépült Bagón a művelődési ház. Ezt az alkal­mat egyhetes, gazdag kulturá­lis programmal kívánjuk meg­ünnepelni a nyáron. I*. p. Középkori templom falmaradványaira bukkantak Bag, Csepel Autó, Pilisvörösvár Kiváló művelődési házak, kiváló könyvtárak A Kecskeméti Kodály Zoltán iskola Népdal gyermekraj­zokban címmel rajzpályázatot hirdetett az ország zenei általános iskolásainak. A pályázatra harminc iskolából többszáz rajz érkezett. Képünkön: a VII. osztályos Késik Attila siklósi tanuló Három betyár című I. díjat nyert munkája. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK SZESZMENTES BÁL ÉRDEKES TÁRLATOK zik. A Csepel autógyári fiata­loknak vasárnap szellemi pen- tatlonnal összekötött magnós klubfoglalkozásuk lesz, amely­nek címe Kirándulás! Ma estére a nagykátai já­rás verskedvelőit várják a tápiógyörgyei művelődési ott­honba. Mikes Lilla előadó­estjén közreműködnek még Hajdú Júlia és Gáli Péter. Néhány érdekesség a bu­dapesti múzeumokból. A Ma­gyar Nemzeti Galériában tár­latvezetés lesz a XIX. század portréfestészetéről, Munká­csy Mihály és Paál László művészetét méltatják. A szak­embereket különösen érdekli a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban dr. Tímár Eszter előadása, aki az Alföld me­zőgazdasági fejlődését ismer­teti. Érdemes sétát tenni a Budapesti Történeti Múzeum­ban szombaton délután három órakor, amikor is a múzeum munkatársai a középkori kirá­lyi palotát mutatják be. Aki szereti a szép, művészi fotókat, keresse fel Apáti- Tóth Sándor kamarakiállítá­sát az Eötvös József kollé­gium galériájában, Budapes­ten, XI., Ménesi út 11—13. szám alatt. Kivitelező kerestetik Ki építse fel a szentendrei skanzent? Tegnap ülést tartott a me­gyei KISZ végrehajtó bizottsá­ga. Érdekes témát vitattak meg a részvevők: a Szentendrén lé­tesítendő Szabadtéri Néprajzi Múzeum felett vállalt KISZ- védnökségről volt szó. A Művelődésügyi Miniszté­rium 1961-ben adott megbí­zást a Néprajzi Múzeumnak egy szabadtéri gyűjtemény létrehozására. A gyűjtemény helyének kiválasztása Szent­endrére esett, ahol a munkála­tok már 1964-ben megkezdőd­tek. A tervek szerint 1975—76- ra kell véglegesen elkészülnie, de a részleges megnyitásra már 1972—73-ban sor kerülhet. A KISZ Pest megyei bizottsá­gának javaslatára a KISZ KB védnökséget vállalt a szent­endrei skanzen felett. 1970. december ál-ig megtör­tént a szentendrei skanzen te­rületének kisajátítása. A kivi­teli tervek — az első 2—3 éves szakaszra — elkészültek. De rendkívül nehéz az előrelépés: nincs kivitelező. Akik ugyanis eddig elvállalták ezt a munkát, rövid idő után továbbálltak. A társadalmi munkaakciók szer­vezésének a kivitelező hiánya az egyik legfőbb akadálya. Ezért rövid időn belül felke­resik a legilletékesebbeket — a Művelődésügyi Minisztérium­ban, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium­ban — s velük is megtárgyal­ják a szentendrei falumúzeum­mal kapcsolatos legsürgősebb feladatokat. F. G. A PETŐFI IS KÖZVETÍTI Kaposvárott került sor a „Szóljatok, szép szavak!” rá­diós vetélkedő területi döntő­jére Baranya, Tolna, Zala, So­mogy és Fejér megye legjobb irodalmi színpadainak, szín­játszóinak részvételével. A műsort a Magyar Rádió hangszalagra rögzítette, és azt a Petőfi rádió hullámhosszán április 25-én 9 órakor kezdő­dő adásában közvetíti. Felveszünk érettségizett fiúkat irányítástechnikai és távközléstechnikai műszerész szakmunkástanulónak Az oktatás időtartama: 2 év A gyakorlati oktatás helye: , Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta. Elméleti oktatás a budapesti MŰM Intézetben, i A vállalat az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat folyósít, társadalmi tanulmányi ösztöndíjra szerződés esetén. Érdeklődni lehet a Dunai Kőolajipari Vállalat Személyzeti és Oktatási Ónálló Osztályán, Százhaiombatta 3. Pf. 1. Telefon: 258-617.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom