Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
1971. Április 22., csütörtök MST HEGY I! hírlap KÉPVISELŐJELÖLTEK * ígéret: a becsületes munka összefogni és áldozni rá, különben nagyon nehéz lesz megvalósítani. — S végül Bugyi községben mi a legfőbb teendő? — A lakásépítkezés. A já- , rás egyetlen jelentősebb nagyüzeme található ebben a községben, a Telefongyár gyáregysége, s ha munkaerőt akar magának biztosítani, akkor le I l Ihászt József, a Dabasi Járási Pártbizottság első titkára még nem volt képviselő. Most a járás négy községének — Alsónémedi, Bugyi, Gyál, Ocsa — jelöltje. I — Mit ígér választóinak? 1 — Egyetlenegyet, hogy mint képviselő Is — megválasztásom esetén — becsületesen dolgozom, az érdekeiket képviselem. ' — Választóinak érdekeiről tett említést, véleménye szerint melyek azok az érdekek, amelyeket képviselnie kell? ' — Általános igény, hogy növeljük községeink kulturáltságát. Ebbe sok minden beletartozik: a lakásgondok, a jó ivóvíz, az orvosi ellátás, útépítés, a művelődési házak, iskolák, óvodák. Az igények nagyobbak mint tényleges lehetőségeink. i — Melyek azok az eszközök, amelyek segítségével javítani lehet a körülményeken? T ' — A negyedik ötéves tervben megállapított fejlesztési keretek, amelyek már rendelkezésünkre állnak. Azután a lakosság összefogása, társadalmi munkája, mert az öntevékenységgel az eszközök növelhetők. A harmadik forrás, a járás termelőüzemeinek segítsége a községfejlesztési feladatokban. Erre is feltétlenül számítunk. — Mennyi a negyedik ötéves terv járási előirányzata? — A fejlesztési alap 82 miUió forint. A költségvetés 260 millió. A rendelkezésre álló összegnél — az igényeket nézve — jóval több kellene. — Mit tehet egy képviselő, hogy a többet előteremtse? — A lakosság társadalmi munkájára és a termelőüzemek hozzájárulására támaszkodhat. A meglevő anyagi kereteket megfeszített munkával bővíteni lehet, s ha ez a munka többletet szül, akkor jogos, hogy azt a járás fölhasználhassa. Be kell látni: az állam nem adhat többet, a mi többletünket máshonnan kellene elvonni, s akkor ott hiányozna. Az üzemeket szeretném ösztönözni arra, hogy intenzívebben működjenek közre a községek fejlesztésében. A kakucsi tsz példája követendő, a gazdaság Gyá- •lon jelentős beruházást valósított meg, s a jövőben is hasonlókat hajt végre. — Egyik választófaluja Gyál. Ott mi a legfőbb probléma? — Éppen néhány napja panaszolták, hogy a falu egyik részén milyen rossz a víz, 15 éve még aránylag jó vizet adtak azok a kutak. Aztán kicsi az óvoda. Sürgős atz isitora befejezése. Hat-nyolc kilométeres burkolt út kellene hirtelen. A művelődési ház összedűlőfélben van. Gondok mutatkoznak a lakásépítkezéseknél. — És ócsán? — Elsősorban a művelődési ház bővítését kérik. Szerintem a legfontosabb, hogy az iskolákat tatarozzák. — Alsón émedin? — Ott is művelődési ház kellene. Ügy látom, hogy az ottani gazdaságoknak kellene kell telepítenie az embereket. — Mit kér választóitól? — Ha megválasztanak, akkor támogassanak a munkában, mindenki a saját területén segítsen. Ha becsületesen dolgozunk, akkor joggal várhatunk többet, szebbet, jobbat. B. Gy. Szép dolog az emberekért tenni A Pest megyei hármas számú választókerület jelöltje 3oz$ó Lászlóné, a zsámboki Petőfi Tsz göngyölegraktárosa. A meglepetés erejével érte jelölése, s ha végigtekintünk életútján, megérthetjük mégha tédását. Szülei zsámboki paraszt- emberek voltak, lányukat hat osztályig taníttathatták, már csak azért is, mert nem működött a faluban akkoriban hetedik és nyolcadik osztály. 1941 -tői évekig napszámba járt, négy évig például Budapestre- — Zuglóban, Rákospalotán kertészetekben dolgozott. 1947-ben elkerült Zsámbok- ról, férjhez ment és Nagydo- rogra költözött. A férje az iparba járt, rámaradt a hét hold föld, minden gondjával, munkájával együtt. Szántott, vetett, csinált mindent, amit éppen kellett — dohányt, búzát, kukoricát, napraforgót termesztett, sőt szőlőt is művelt. Mindent kézi erővel, kivéve a szántást. így ment ez 11 évig. Közben két gyereke született. Bozsó Lászlóné férjének szülei meghaltak, ő visszavágyott Zsámbokra, 1958-ban hazaköltöztek, testvéreihez, szüleihez. Belépett a tsz-be, hamarosan 1960-ban munkacsapatvezető lett a kertészetben. 500 hold — paprika, paradicsom, borsó, burgonya — volt a kezére bízva és 150 asszony. Rengeteget dolgozott és közben tanult. Elvégezte a hetedik és nyolcadik osztályt, majd 63-ban növény- termesztési szakmunkásvizsgát tett. A társadalmi munkából is kivette részét, 1963-ban válasz, tották meg a falusi nőtanács elnökének, azért éppen őt, mert minden asszonyt ismert, hiszen legtöbbje a keze alatt dolgozott, ő tudja legjobban összefogni őket. Szervezett nők akadémiáját, társadalmi ünnepségeket, az évfordulók méltó megünneplését. Mindenben benne volt, mindenhol ott volt. Ezért választották meg aztán tanácstagnak is, mert ismerte mindenki Zsámbokon, ő is mindenkit és a község problémáit. Mennyi elintéznivalóval találta szemben magát Harcolt a 740 méteres köves út építéséért, hallatta szavát az iskolafelújításért. Mindig igyekezett eredményesen dolgozni, munkáját, megbízatásait párttaghoz méltóan — 1961-ben vették fel — elvégezni. Otthon is helytállt közben: felnevelt két gyereket. 24 éves lánya laboráns a gödöllői Humán Oltóanyaggyárban Fia géplakatos és gépkocsivezető, tehát két szakmája is van, jelenleg katona. Férje bejár a fővárosba dolgozni, segédmunkás Budán egy ktsz-ben. Bozsó Lászlóné éppen a palántákat — paprikát — locsolta az üvegházban, amikor megleptük. Bizalmat árasztó, kedves asszony, aki természetességgel fejezi ki magát és átlátja környezete gondjait. Megnyerő munikásasszony, aki világéletében két keze munkájával kereste kenyerét, s emellett a derekat roppantó munka mellett tanult és figyelt a közösségre, dolgozott és dolgozik a többiekért, a társadalomért. — Amikor megmondták, hogy jelölnek, csak sírni tudtam, szólni semmit, válaszolni alig. Hirtelen elgondoltam: hogyan érdemeltem én ezt meg? Aztán az is átfutott raj tam: micsoda félelmeteken nagy feladat vár rám. Kértem, hogy egy éjjel hadd gondolkozzam, amíg választ adok, hogy elfogadom-e a jelölést. Este a nagylányommal megbeszéltem, hogy mit is tegyek, hogy nyolc község problémáit a vállamra vehetem-e? Éjjel elgondoltam, hogy mi lyen szép dolog az emberekért tenni, és én nagyon szeretem az embereket. Elvállal tam. Bcrkovits György Budapestre érkezett Zalka Máté harcostársa A Honvédelmi Minisztérium meghívására Budapestre érkezett P. I. Batov nyugállományú hadseregtábomok, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnpke. Batov tábornok — Zalka Máté egykori harcostársa részt vesz a Zalka Máté születésének 75. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi megemlékezéseken. 11. ÜLÉSSZAK REND A HATÁRON A határeseményeket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság április 15 és 21 között Budapesten tartotta 11. ülésszakát. A vizsgálóbizottság értékelte a közös államhatáron levő helyzetet s egyetértőén megállapította, hogy a közös államhatáron rend és nyugalom uralkodik, s nem történt olyan határesemény az elmúlt időben, amely az államhatáron hosszú ideje tartó pozitív fejlődést akadályozta volna. A tárgyalások őszinték, barátságosak voltak. (Zsoldos rajza) T> 1 - ] - 1 -Ferihegy meteorolóKadar — repüléshez ^ ^gáiat* m1 járásjelző radarral határozza meg az ország légterében kialakuló csapadékzónák helyét és nagyságát, méri az áthelyeződés irányát és sebességét. A meteorológusok adatai ma már nélkülözhetetlenek a nyugodt légiforgalomhoz. Hat évtized után ismét Budapesten Megkezdte munkáját a Nőszövetkezűk Tanácsadó Testületének ülésszaka Utoljára 1904-ben ülésezett hazánkban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének vezető testületé, amikor a VI. kongresszust hívták ösz- sze a magyar fővárosban. Több mint hat évtized után szerdán délelőtt a Gellert Szállóban megkezdte munkáját az SZNSZ mellett működő Nőszövetkezők Tanácsadó Testületének ülésszaka. A három napra tervezett tanácskozás fő témája „A nők szerepe és helyzete a szövetkezeti mozgalomban” című beszámolótervezet, amelyet ez alkalommal vitatnak meg, majd októberben terjesztenek az SZNSZ központi bizottsága elé. Az ülésszak ma egésznapos vitával folytatja munkáját. Komputerrel tervezéstől kulcsátadásig Az építőipari fiatalok első országos találkozója Az Építőipari Tudományos Egyesület nemrégen megalakított ifjúsági tagozata kezdeményezte az építésügyi A gondok gyökeréig jutni Dr. Vámosi Erzsébetet, a nagykátai járás vezető főorvosát másodszor jelölték országgyűlési képviselőinek. Az 1967-es & a mostani jelölőgyűlés alkalmat ad összehasonlításra is. — Lényeges különbség — mondja a főorvos asszony —, hogy négy évvel ezelőtt sokkal több kérelem hangzott el, s ami még ennél is fontosabb, hogy most nem egyéni ügyeikkel jönnek az emberek. Ennek okát nemcsak abban látom, hogy járásunk sokat fejlődött az elmúlt években, hanem abban is, hogy megváltozott az emberek szemlélete. Hadd mondjak erre egy példát: részt vettem a réteggyűléseken, amelyeket a községekben, a házaknál tartottunk. Tápiószecsőn az egészséges ivóvízről, a vezetékes vízellátás kiépítéséről beszéltünk. Erre feláll az egyik gazda, és azt mondja: egy másik kutat kellene fúrnia a régi helyett, de most ő is inkább a közös tervekhez járul hozzá... Idézzünk fel néhányat az elmúlt négy év eredményeiből. Javult a járás egészség- ügyi ellátása. Amíg országosan egy körzeti orvos 2800 lakos egészségét védi, addig a nagykátai járásban csak 2445 lakosról kell gondoskodnia. Van már tizenhárom fogorvosuk is a járásban. Nagyká- tán gyermekorvosi körzetet létesítettek. A főorvosnő mégsem az egészségügyi fejlődésre a legbüszkébb, hanem a nagykátai szakmunkásképző iskola életrehívására. Hogyan la történt? — Nem elég egy területet iparosítani, gondoskodni kell a szakmunkás utánpótlásról is. A mi gyerekeink Pestre, Ceglédre, Jászberénybe jártak szakmunkásképzőbe. Ez nemcsak fáradságos volt, de veszélyekkel is járt. Reggel kellett utazniuk, ha délutá- nosok voltak is, s szabadidejükben az utcán csavarogtak, nem volt hol és mivel tölteni az idejüket. — Két alkalommal is felkerestem a munkaügyi minisztert. Elmondtam, hogy helyi erőből mit vállalunk, s ő megértette és támogatta kérésünket. Két év alatt elkészült a nagykátai szakmunkásképző iskola. A gyerekek már ott tanulnak, bár az ünnepélyes avatást csak májusban tartjuk. Nehéz határvonalat húzni múlt és jelen között, hiszen a mostani jelölőgyűléseken is további helyi munkaalkalmakat kértek a felszólalók, akárcsak négy esztendeje. A járás munkaerő tartalékát az asszonyok alkotják, ezért lenne fontos a helyben dolgozás. A megtakarított utazási idő alatt elláthatják a háztartást, többet törődhetnek a családdal, a gyerekek sincsenek egész nap felügyelet nélkül. Alig akadt olyan gyűlés, ahol ne hozták volna szóba a járás közlekedését. Dr. Vámosi Erzsébet jól ismerj ezeket a gondokat, hiszen sokat jár választói közé, nemcsak képviselőként, hanem járási főorvosként is. — Ha valaki Tóalmásról, Szentlőrinckátáról vagy Kákáról akar Nagykátára vagy Ceglédre utazni, csak busszal, majd vonattal érheti el célját. Ez fáradságos és hosszadalmas, egészséges embernek és betegnek egyaránt. — Sok vesződségébe kerül például a körzeti orvosoknak, amíg sikerül meggyőzniük a betegeket, hogy kórházi ápolásra szorulnak. Mindenki tudja, hogy a ceglédi kórház jól felszerelt, kitűnő orvosai és ápolói vannak, mégis Pestre kérik a beutalót. Ennek egyedül a rossz közlekedés az oka. Aki átkísér egy beteget a járásból Ceglédre, csak este jöhet onnan vissza. A betegek tudják, hogy körülményes a látogatásuk, és egyedül érzik magukat a kórházban. Nem akarom részletezni, hogy a családtól való elzártság érzése milyen rossz hatással lehet a gyógyulásra. — Nem könnyű a megbízatás... — Ez igaz, mert az új járatok megindítása nemcsak az autóbuszok számán múlik, hanem az útviszonyokon is. Ezekkel pedig nem dicsekedhetünk. De ha nem lennék képviselőjelölt, csupán orvos, akkor is mindent elkövetnék azért, hogy a járás községeiből közvetlen buszjárat legyen a nagykátai rendelőintézethez és a ceglédi kórházhoz. Soós Ibolya műszaki fiatalok első országos konferenciáját, amelyet szerdán tartottak a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében. Dr. Szabó János akadémiai levelezőtag, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese vitaindító előadásában kifejtette, az országban évente elutasított több milliárd forint értékű építési igény kielégítésének egyetlen célszerű megoldása a technológiai váltás, tehát a hagyományosnál sokszorta termelékenyebb új építésmód elterjesztése. A könnyűszerkezetes építés a munka minőségében is újat hoz, mert a létesítmény- tervezésétől a kulcsátadásig „komputerizált” a munka. A tanácskozáson három előadás adott átfogó képet az új építésmódról, s a fiatalok kiállítást is rendeztek a legkorszerűbb külföldi könnyű- szerkezetekről és az első hazai eredményekről. Ötmillió csukaporonty Jól sikerült a csuka mesterséges keltetése a Bajai Halászati Tsz új haltenyésztő állomásán. A karapanpsai tavon kialakított keltetőből megkezdték a csukaporontyok szállítását a Közép-Tisza és a Duna déli szakaszának ivadékolásához. Ezt követően a Balaton halállományának gyarapítására küldik a bajai kis csukákat. Összesen mintegy ötmilliót engednek szét az ország különböző élő és mesterséges tavain, folyóin. Az állomáson pedig megkezdték a süllő, az angolna és a harcsa keltetését, az ivadékok előnevelését. A tsz kísérletképpen harkakötönyi halastavában csukatenyésztésre rendezkedik be. A szikes tavon egymillió ragadozó halat engednek szét, s amennyiben sikerrel jár a tógazdasági tenyésztés, exportálják a zsákmán vt. A Dunáról, NSZK-beli és osztrák megrendelésre, te- nyészcsukákat szállítanak.
