Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
1971. Április h., szerda na t 0KCYBI &űrlap KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Vógvölgyi Tibornak, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatójának, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke. Házgyárat avattak Debrecenben t Kedden átadták rendeltetésének Debrecen új ipari létesítményét, a lakásépítkezéseket jelentősen meggyorsító házgyárat. Az avatáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Debrecen 4. számú választókerületének képviselőjelöltje, Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A hazai házgyár-hálózatba illeszkedő új debreceni üzemben idén 1450 lakást gyártanak, a negyedik ötéves terv időszakában pedig együttesen 11 500-at. SIÓ Zsilipnyitás Hétfőn reggel megnyitották, s tíz napig nyitva tartják a Balaton vízszintjét szabályozó Sió-zsilipeket. A Balatoni Halászati Vállalat szakemberei a zsilipeknél üzembehelyezték az angolnacsapdákat, s ezekből már kedden reggel mintegy 600 kiló angolnát emeltek szárazra. Az aszódi négyesnél minden jól megy Csak az ipari házasságközvetítő hiányzik Mit érdemel az az építőipari vállalat, amely egyértelmű dicséretet kap egyszerre több helyről is? Az adott esetben mindenekelőtt egy könnyen megjegyezhető, blickfangos nevet a régi helyett (vagy legalább mellé). Pest megyei négyes számú Szövetkezeti Közös Építőipari Vállalat! Elég egyszer kimondani, nemhogy még megjegyezze az ember — vagy, mondjuk, a megrendelő. Nyelvtörő cégér — mögötte jó munka: még mindig jobb, mint a gyakori fordítottja. A nemrég átadott túrái nyolctantermes általános iskola — mint Kova- csik Elemér vállalati' igazgató mondja— nemcsak a nebulók vizsgáinak színhelye lesz, az építővállalatnak is vizsgamunkája volt. — A két esztendővel ezelőtti megalakulásunk, és az egy évvel ezelőtti vállalattá alakulásunk óta ez volt az első nagyobb kommunális épületünk. 1969 szeptemberében még kukoricaföld volt ott, mi vágtuk ki a tengerit... — És a huszonegyet. Legalábbis ilyen információt kaptam a Pest megyei Beruházási Vállalattól is: az aszódi négyes (ahogy általában nevezik), a ceglédi, a váci tanácsi építőipari vállalattal egyenrangú céggé nőtte ki magát... Mi a következő munkájuk? — A gödöllői hat tantermes iskola kivitelezési szerződése a tárgyalásoknál tart. Egészen új rendszerű iskola lesz éz, a megyében még nincs hozzá hasonló. Az alapozásnál tartunk a kőbányai Coca-Cola üzem építésénél, ahol miénk a Véglegesen nyugdíjba... Nyugdíjba mehet-e egy nyugdíjas ember? Molnár István túrái nyugdíjas iskolaigazgató hét éve abbahagyta a tanítást, de továbbra is csak a gyerekekkel foglalkozott, nem hivatalból, kötelezően, hanem társadalmi munkában. Molnár István megalakulásuk óta járási tanácstagként dolgozott. Mint pedagógus, elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságban tevékenykedett, a veszélyeztetett gyerekekkel törődött. — A gödöllői járásból sokan dolgoznak a fővárosban. A szülők távol vannak, a gyerekek felügyelet nélkül maradnak, s ha nem járnak napközibe, az utcán csavarognak. Sok szülő nem is törődik vele. Sajnos, az a tapasztalatom, csak akkor veszik észre, hogy gyerekük van, ha bajba kerül. Nem egy esetet mondhatnék, amikor a szülők inkább fizettek volna az államnak, csakhogy megszabaduljanak a gyerekektől. — Mikor mondhatjuk, hogy agy gyerek veszélyeztetett? — Ez rendszerint a családi körülményektől függ. Előfordul, hogy közömbösségből nem törődnek a gyerekkel s az rossz társaságba kerül, máskor az ital dúlja fel a család életét. Sokat jártam a községekben, de mindig csak azt láttam, hogy az italbolt minden órában tele van. Hiábavaló dolog küzdeni az alkoholizmus ellen, ha állandóan új italboltokat építenek. Sajnos, a mai fiatalok egy része — mert otthon látja — már gyerekkorában rászokik az italra. — Nehéz eredményt elérni? — Sokszor elég a meggyőző érv, máskor az is segít, ha a gyereket felveszik napközibe, ahol ebédelhet és elkészítheti a leckét. Végső esetben a nevelőotthon, az állami gondozás a megoldás. — Megérte a fáradságot? — Szeretem a gyerekeket, ezért mindig szívesen foglal- I koztam velük. Hát még ha azt láttam, hogy értelmes, jó eszű a fiú vagy leány, de a rossz környezetben elkallódik. Soha nem tagadtam meg a hivatásomat. Pedagógus volt már nekem az ükapám is. Három gyerekem van — két fiam, egy lányom — mind pedagógusok. — Most igazán nyugdíjba megy? — A tanácstagi megbízatás lejárt. A járási tanácstagokat általában lakóhelyükön jelölték a községi tanácsokba. Én hatvankilenc éves vagyok, átadom a helyem a fiataloknak. Gondoskodtam utánpótlásról. Nagyobbik fiam Hévízgyörkön tanácstag, a kisebbik pedig járási úttörővezető. s. L mintegy hárommillió forintos munka; a szerelés a Dunaújvárosi Vegyesipari Ktsz-é. — A munkaerővándorlás? Nem csökken! Némileg sikerül ellensúlyoznunk a kialakulóban levő törzsgárdánk ápolga- tásával. Olyan is akad, aki megy és visszajön — nemrég jelentkezett kéthavi hűtlenség után egy tizenkéttagú lakartos- brigádunk. Jól dolgoznak, szívesen fogadjuk őket. Hoztunk egy igazgatósági határozatot: akik 1970. július elsejéig léptek be, kiegészítő részesedést kapnak, évi alapkeresetük 5 százalékát. Ez is pénz: a szerelőknél 2000—2500 forint, az építőknél is felmegy 1500— 2000-re. Durván számítva: tizenöt napi kereset. — Azaz: fiatal múltja és a közismert munkaerő- és anyaghiány ellenére szépen boldogul a vállalat, egészében is, dolgozóit tekintve is. Amikor legutóbb, tavaly év vége felé ott jártam, arról volt szó, hogy hatvanmilliós évi tervüket minden jel szerint teljesítik. — Százmillió-ötszázezer forint lett az eltervezett hatvan- milliós bruttó forgalmunkból. De mi nem ilyen lovat akartunk. ' — Nocsak. Nem mohó egy kissé a vállalat? — Hogy mondjam? Mi nem erre születtünk. Amiért létrehoztak bennünket: elsősorban mezőgazdasági és az élelmiszergazdasághoz tartozó szövetkezetek, vállalatok számára történő építkezés. Nem ez vált gyakorlattá. Ennek sem örülök, és a járásból sem szívesen viszem ki az embereimet — Dehát ki vagy mi kényszeríti erre a vállalatot? — A véletlen. Az, hogy csak a véletlenen múlik, mikor mi „fut be”. Mi kisebb munkákat is szívesen vállalunk, de szeretnénk túlnyomórészt mezőgazdasági építkezéseken dolgozni. Korszerű sertéskombinát, tehénistálló; ilyesmire nem kértek fel a múlt év folyamán. Az 1969-ben épített (azaz befejezett) valkói tsz- istálló volt a hattyúdalunk a mezőgazdasági épületeket tekintve. Ne értse félre: munkánk van bőven, mindenképpen jó munkák, hoznak a . konyhára is. — Dehát ez elképesztően j hangzik! Arra kényszerül egy kitűnően működő építőipari vállalat — hogy kapacitálja a profiljába vágó megrendelőket? Végülis mi hiányzik ahhoz, hogy megtalálják egymást? Aligha kétséges, hogy szüntelenül szükség van erre a speciális kapacitásra. Ügynöki hálózat, piackutatás, koordináló szervezet kellene? — Igen, ez az, ami kell. Egy- egy vállalathoz ötletszerűen, alkalomszerűen csöppen be a megbízás. Nincs kiépített informátor-koordinátor rendszer, vagy hálózat. Mondok egy apró, de szemléletes példát. Egy istállóépítéshez véletlenül kétszer szállítottak szarvasmarha-önitatókat. Átvettük, gondolva, hogy előbb- utóbb úgyis kell. Nem rendeltek ilyen munkát, nem kellettek az önitatók, az elfekvő készletet sem akartuk tartani. Egy évbe telt, amíg újság- hirdetés útján eladtuk — a szomszédnak: az aszódi Arany Kalász Tsz-nek. Ha mi hiányát érezzük a koordinált és rugalmas partnerközvetítő szolgáltatásnak, bizonyára nem vagyunk egyedül ezzel az igénnyel. Péreli Gabriella Készülnek a szavazólapok A választások lebonyolításához összesen 137 féle nyomtatvány elkészítéséről kell gondoskodnia az Állami Nyomdának. Egy hét múlva már expe- diálják a szavazólapokat a megyékbe, a szavazóhelyekre. Annyi szavazólap készül, ahány állampolgár jogosult arra, hogy parlamenti képviselőt és tanácstagot válasszon. A szavazólapokat 28—29 ezer csomagban — zárt gépkocsikban, leplombált szállítmányként — küldik szét az országba. Ismeretes, hogy kétféle cédulával lépünk majd a szavazófülkébe. Különleges minőségű — fehér alapszínű — papírra kétféle tónusú, úgynevezett alulnyomású (bankjegyeikről és más hivatalos nyomtatványokról ismerős) finom rajzolat kerül: okker színhatású (sárgásbarna) lappal szavazhatunk a tanácstagokra, rózsaszínű lappal adhatjuk voksun- kat az országgyűlési képviselőkre. Képviselőjelölt VÁCTÓL INDIÁIG Beszélgetés Nagy Miklóssal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesével 4800 magyar fiatalt várnak az NDK üzemei Az idén 4800 magyar fiatalnak nyílik lehetősége, hogy az NDK-ban végezhessen szakmai gyakorlatot. A jelentkezéseket április 15-től előreláthatólag július 31-ig fogadja el a főváros tanácsa, illetve a megyei tanácsok munkaügyi osztálya. A szakmai gyakorlatra a Magyar Népköztársaság és az NDK munkaerő-együttműködése ad lehetőséget. Az első csoport 1967-ben utazott ki, s ma már több ezer magyar fiatal munkás dolgozik az NDK szocialista üzemeiben, egyebek között Karl-Marx-Stadt- ban, Halléban, Erfurtban, Lipcsében, Drezdában, illetve a rostocki hajóiparban, valamint a schwedti kőolajfinomítókban. Az idén jelentkezőket is főként ezekben a városokban várják a német üzemek, főleg az esztergályos, lakatos, marós, gyalus, elektro- és mechanikai műszerész, valamint a villanyszerelő szakmákban. (Szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok is mehetnek betanított munkásnak.) A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint szeptemberi-októberi kiutazásra azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik az indulás időpontjáig betöltik 18. életévüket, s nem haladják meg a 26-ot (bár a felső korhatárban tesznek kivételeket); erkölcsi, politikai magatartásuk alapján javasolhatók; nőtlenek, ha- jadonok és eltartásra nem kötelezettek; vállalják az NDK- ban történő ideiglenes foglalkoztatás feltételeit; egészségileg alkalmasak a munka ellátására, a szakképzettséget igénylő munkakörbe jelentkezők rendelkeznek a szükséges szakmai képzettséggel; s — kivéve az ez évben végző fiatalokat — nem hallgatói valamely közép- vagy felsőfokú iskolának. A fiúk közül azok jelentkezhetnek, akik hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, a sorköteles fiatalok közül pedig csak az 1952- ben és 1953-ban születettek, az elektroműszerész és rokonszakmáknál csak az 1953- ban születettek. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítettek, az NDK-beli foglalkoztatás idejére szolgálathalasztásban részesüln?k, azonban hazatértük után eleget kell tenniök e fontos állampolgári kötelezettségüknek. A gépjárművezetők közül csak a katonai szolgálat letöltése után fogadnak el jelentkezést. — Mikor utazott legutóbb? — Ma reggel. Vácról Budapestre, az intézetbe. — Ez a mindennapi utazás... Az intézet tagjaként mikor és hova utazik legközelebb? — Májusban Indiába. A következő két év munkatervét tárgyaljuk meg, végül aláírjuk a megállapodást. — Körülbelül hány napot vesz igénybe ez az indiai utazás? — Nyolcat-tizet. — És közben a váci választói...? — Tisztázzuk: még csak jelölt vagyok. Ha megválasztanak, mint eddig is, ezután is rendszeresen találkozunk, s ahogy eddig is, most is fölkereshetnek a lakásomon. Persze, ha megválasztanak, és ha nem vagyok Indiában .... (Nagy Miklós 48 éves. Huszonhárom éve textilmérnöki diplomával került Vácra. A finomfonóban üzemvezető, majd főtechnológus, végül főmérnök lett. Négy éve a Pest megyei Tanács elnökhelyettesévé választották. Jó éve, hogy a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. 1958 óta — megszakítás nélkül — képviselő.) — Itt, az intézetben mi az ön szakterülete? . — A fejlődő országok tartoznak hozzám. Afrikai, ázsiai, latin-amerikai államok. Közülük a legjelentősebb partnereink: Egyesült Arab Köztársaság, India, Algéria, Szudán és Tanzánia. De például néhány latinamerikai országgal, elsősorban Peruval és Bolíviával is jó a kapcsolatunk, pedig nem kötöttünk velük államközi egyezményt. — Általában jók-e a kapcsolatok? — Tíz esztendővel ezelőtt tizenkét országgal, ma már több mint 40 országgal működünk együtt államközi egyezmény keretében. Az utóbbi tíz év alatt megerősödtek, sokrétűbbé váltak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink, különösen szembetűnő haladást értünk el a fejlődő országokban, és széles körűek a fejlett és legfejlettebb tőkésországokhoz fűződő kapcsolataink is. — Néhány példát kérnék. Gondolom, tavaly, a jubileumi évben... — Nem volt könnyű év, egyáltalán nem. Kiállításokat rendeztünk — mondhatnám így is — a világ minden részében. Tartalmas, elgondolkoztató, értékeinket hűen bemutató kiállításokat. Aztán jött a Bar- tók-évforduló, Bolognában, Párizsban, Prágában, Bernben, Würtzburgban, Bécsben, Szófiában, Varsóban, Oslóban és Helsinkiben egyforma érdeklődéssel várták a mi anyagunkat. Aztán a Budapest Tánc- együttes sikeres turnéja La- tin-Amerikában. Itthon Indiából, Algériából és legutóbb az EAK-ból érkezett táncegyüttest fogadtuk. — Ez már 1971. . — Igen, de nehéz a munkánkat december 31-gyel lezárni, mert közben szerveztük és szervezzük azokat a művészeti kiállításokat, amelyéket Lenin- grádban, Moszkvában, Rómában, Dortmundban és Sorren- tóban rendezünk. Aztán: magyar hetek, magyar filmnapok — közülük már az idén lezajlott a poitiers-i, lagoszi, tuniszi. Ezenkívül: több országgal munkatervi tágyalás, ezekre alaposan föl kell készülni. Feltételezhető, hogy néhány olyan országgal, amellyel jó a kapcsolatunk, idén államközi egyezményt is Kötünk; ezekre fel kell készülnünk, főleg azért, hogy az egyezmény megkötése után rögtön a munkatervet is elkészíthessük. És a többi állandó és sohasem nyugvó munka; eredményük, hogy a magyar film, zene és képzőművészet ismét jelen lesz a nagy nemzetközi rendezvényeken. (Jólesik hallani, hogy hazánk tekintélye kulturális téren is erősödik. Főleg olyan embertől esik jól ezt hallani, aki többszörösen is ismerője külkapcsolataihk- nak. Hiszen az angolul, németül, olaszul beszélő Nagy Miklós tagja volt az ország- gyűlés külügyi bizottságának és tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. Tavaly Vá- lyi Péter kíséretében Latin- Amerikában, majd Losonczi Pál kíséretében Afrikában járt. Beszélgetésünk visszakanyarodik a képviselőjelölt elnökhelyettes szakterületére.) — Tudomásom szerint a fejlődő országokkal nemcsak a szó szűkebb értelmében vett kulturális kapcsolataik vannak. — Valóban, hiszen a tudományos — és főleg a műszaki tudományos — s a felsőoktatási kapcsolatok ápolása is a feladatunk. Szervezzük és kezdeményezzük a magyar és a külföldi egyetemek kapcsolatait Elsősorban a fejlődő országok egyetemeihez fűződőeket — Ezzel a magyar egyetemek és az intézet támogatásával önök a fejlődő országok szakemberképzését is segítik. — Természetesen. Sok ösztöndíjast hívunk ide a fejlődő országokból. Vagy szakmunkás-továbbképzésben vesznek részt, vagy diplomát szereznek, vagy diplomás-továbbképzésre, illetve -aspirantúrá- ra jönnek. És mi is küldünk előadókat a fejlődő országok egyetemeire. — Milyen elv szerint és kiket? — Mindig a partnereink igényeinek megfelelően küldjük a szakembereket — és a valóban jó, elismert szakembereket. (Ha szabályos interjú lenne, a kérdezést most kellene abbahagyni. Legfeljebb még le kellene írni, hogy Nagy Miklósnak, a kétgyermekes váci lakosnak, a volt váci képviselőnek, a jelenlegi képviselőjelöltnek jó a kapcsolata Váccal. Káli tehát egy utolsó kérdés:) — Nem lenne egyszerűbb Pestről indulni Indiába? — Ha Indiába megyek, mindegy, hogy Pestről vagy Vácról kell-e indulnom ... Murányi József
