Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
1971. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP M9T Mcerrf ’&£írlap Hódfarm A lengyelországi Popielnőban (olsztyni vajdaság), a Lengyel Tudományos Akadémia Kísérleti Állattenyésztési és Genetikai Központjában 1958 óta kísérleteznek az európai hód zárt farmon történő tenyésztésével. Eddig sikerült megoldani a legfontosabb problémákat: az állatok etetését, az ólak építését, a tenyészállatok párosítását, valamint az ivadékok nevelését és gondozását. Míg 1960-ban az ugyanazon szülőktől származó ivadékok átlagos szaporasága 1 egyed volt, ma már 2,6. ISMERETLEN ISMERŐSÖK Marci, Deákné, Csicsóné, Domokos Az itt következőkben felsorolunk számos nőt és férfiút, akiket nap mint nap emlegetünk, s fogalmunk sincs róla, hogy kicsodák. Hányszor mondjuk valakire, hogy úgy él, mint Marci Hevesen, de nem is sejtjük, hogy ki lehet ez a Marci és hogyan élt, sőt élt-e valóban. Nem kevésbé titokzatos személy a sokat emlegetett nők közül Deákné, akinek sokat emlegetett vásznáról Pálóczi Horváth Ádám és Erdélyi János egészen más anekdotát idéz. Pálóczi szerint „Deákné vászna a padrul leesett és mindjárt szösszé vált”. Nem hízelgő tehát, ha valakiről kijelentik, hogy nem jobb a Deákné vásznánál. Erdélyi pedig úgy véli, hogy az a bizonyos deákné, azaz mai kifejezéssel tanítóné, a férjét nevezte vásznának, s meg is sulykolta néha kor- helysége miatt; ez a valószíÁ falábtól a robotokig Ha régebben valaki súlyosan megsérült, például elvesztette egyik vagy mindkét karját, lábát, élete nyomorúságra volt kárhoztatva, mozgásképtelenné, tehetetlenné vált. Az orvostudomány igyekezett a segítségükre lenni, de sokáig komoly eredményt nem tudott elérni. Emlékezhetünk még ma is arra, hogy az első világháborús rokkantaknak, ha az egyik lábuk veszett el, csonkolt .végtag jára ■•rúáseerű* ■ -nní- végtagot erősítettek, és. bottal vagy mankóval már legalább járkálni tudtak. Primitív volt ez á megoldás — mégis jelentős lépésnek számított. Ma már gyakorlatilag nem látni ilyen művégtagot. A sérültek műanyag, fém kombinációból álló műlábat kapnak, amelyek „Ízületeik” révén már bizo- nyos elmozdulásokat is végeznek. Felületesen szemlélve nem is lehet megkülönböztetni — hogy végtaghiánya vagy esetleg bénulása van-e az ilyen embernek. Bíoelektromos protézis További órási lépést jelentettek a II. világháború után az ún. bioelektromos művégtagokkal folytatott kísérletek. Az elveszített végtag helyett olyan protézist szerelnek fel a betegre, amelyet megfelelő módon csatlakoztatnak a megmaradt végtagcsonk izomzatúhoz, illetve idegeihez. Az idegtevékenység során bioelektromos tevékenység zajlik le, tehát rendkívül kicsiny, de mégis mérhető elektromos energia termelődik. És ez az az energia, amely megfelelően felerősítve működteti az új rendszerű protézist. Elég arra gondolni például, hogy felemeljük az asztalon álló pohár vizet, és kUsszuk,’az akarati tevékenység sóráif az i idegsejtekben, idegrendszerben keletkező és az izmokba áttevődő bioelektromosság végrehajtatja a megfelelő parancsot. A protézis célszerűen szerkesztett, csuklókkal ellátott mechanizmusa simán végrehajtja a feladatot — anélkül, hogy a víz kilötyögne a pohárból. Bár nem mondhatjuk azt, hogy ez a rendszer már tökéletes lenne, és általánosan elterjedt volna — elvileg mindenesetre megoldott probléma. A félig mesterséges ember Az eddigi példák kényszer- helyzetben kerülnek felhasználásra, emberi tragédiákat könnyítenek meg. Valószínű azonban, hogy ez az út, amely néhány évtizede elkezdődött, óriási perspektíva előtt áll. Elképzelhető ugyanis, hogy az A 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az 1971/72-es tanévre, kollégiumi elhelyezéssel és a Dunai Kőolajipari Vállalat által folyósított külön ösztöndijjal FELVESZ kőolajfeldolgozó szakmunkástanulókat Jelentkezhetnek általános iskolai Vili. osztályos, illetve az általános iskolát elvégzett, de 16 évesnél nem idősebb fiúk. t Az oktatás időtartama: 3 év. A gyakorlati oktatás helye Szőny. A tanulmányok befejeztével a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, Százhalombattán kell munkát végezni. A vállalat az iskolai ösztöndijon felül havi 250 Ft külön ösztöndijat folyásit. A FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: a 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél (Komárom, Táncsics Mihály u. 73.), ÉRDEKLŐDÉS a Dunai Kőolajipari Vállalat Személyzeti és Oktatási Ónálló Osztályán (Százhalombatta 3. Pf. 1.) Telefon: 258-617. ember a veleszületett szerveknél sokkal tökéletesebbet fog tudni konstruálni, a protézist tehát nem a hiányzó szer v pótlására, hanem esetleg a meglevő erősítésére használja fel. És ez különösen előnyös lesz akkor, ha az embernek nem normális környezetben megoldandó feladatot kell elvégeznie. Ha elolvassuk Taylor nemrégiben magyarul is megjelent könyvét, a Biológiai pokolgép egyik fejezetét — már a címe is döbbenetes: A félig mesterséges ember —, érdekes példákat láthatunk arra, hogy mindez talán nem is olyan fantasztikus, mint első hallásra gondolnánk. Megtudjuk például, hogy az emberi izmok teljesítményét felülmúló izomrendszer tulajdonképpen már készen is van. Az ún. „emberfelerősítő”-t az Amerikai Egyesült Államok egyik űrhajózási laboratóriumában dolgozták ki a hadiflotta és a légierő számára. Ennek a szerkezetnek az a lényege, hogy az embert egy külső acélvázba, exoszkeletonba bujtatja, amelyet izmok helyett hidraulikus motor működtet. Belsejében jelzőberendezésekkel ellátott könnyebb váz van, amely érzékeli az ember mozdulatát. Az exoszkele- ton egy-egy kezével mintegy fél tonna súlyt bír el. és ezzel még nem is használta ki a benne rejlő teljes lehetőséget. Hátránya ennek a szerkezetnek, hogy a mozgásokra hivatott hidraulikus egységek otrombán nagyok. Az egyik izraeli intézetben ezért olyan mesterséges izmokkal kísérleteznek, amelyek az izmokhoz hasonlóan húzódnak össze, és az amputált karok helyén levő bioelektromos kéz mintájára fogják mozgatni a külső vázat. Kibernetikus organizmus És itt ismét továbbjutottunk egy lépéssel. Üj viszony alakul ki ugyanis az ember és a gép között — a kettő annyira összekeveredik, hogy nehéz lesz a megkülönböztetés. Ki- borgnak nevezték el ezt a hibridet a „kibernetikus organizmus” szavak rövidítéséből. A hagyományos gépek és e között az a lényeges különbség, és ez az új„ hogy kétirányú köztük a jelzésrendszer: nemcsak utasítást kap a gép az embertől, hanem tájékoztatja is az embert — úgy, mintha valamiféle szerve lenne. A további lépés már a robotokhoz visz bennünket. Olyan gépet konstruáltak Amerikában, amely pontosan ismétli azt, amit gazdája a kezével tesz, csak sokkal nagyobb dimenzióban (—) nűbb: egy deákul tudó ember feleségéről lehetett szó eredetileg. Pontos magyarázatát adja viszont O. Nagy Gábor szólásmagyarázó munkája a „her kápát érnék se” hangzású mondásnak. Elveti azt a régebbi magyarázatot, hogy ez tulajdonképpen az „atyaúristennek sem” kifejezéssel azonos, és németből fordítódott, hiszen az írott dokumentumok szerint valóban Hirkó páter élő személy volt. Fennmaradt egy 1676- ban kelt levele, amelyben jászói plébánosnak írja magát. Egy másik írás, Szőnyi Nagy István tornai református lelkész „Mártírok koronája” című munkája pedig megmagyarázza a mondás eredetét is. 1671 márciusában német katonák élén három katolikus pap érkezett Tornára. Közülük az egyik volt „egy vérrel híres Hirkó nevű pap”. Először a három ellenreformátor egyike szólította fel Szőnyit, hogy adja át nekik a templomot, iskolát és a parókiát. Mikor ezt Szőnyi megtagadta, Hirkó páter lépett elő, akinek, „mint egy mészárosnak, egy fejsze vala a kezében”. A bátor egyházi férfiú azonban nem ijedt meg még HERKÓ PÁTERTŐL SEM!” A császári katonák aztán Szőnyit mégis kiűzték falujából, de Hirkó páter emléke azóta is hírhedett az abaúji téreken. Nem tudjuk viszont megmagyarázni, hogy a jó rímen kívül mi indokolja azt, hogy pont Domokos nevével kapcsoljuk össze azt a nehéz helyzetbeií hangoztatott szö- lásmondást, hogy most légy okos, Domokos. Rímszempont keverhette bele az ismeretlen idős atyafit az „azt mondta az öreg Kiss: együnk is, meg igyunk is!" hangzású verses életbölcsességbe. A boszorkányos előnév egy csúnya káromkodás szelídített formája, amelyhez jól csendül hozzá a Varga János nevezet. Bociónéról is csak annyit tudunk, hogy másról beszél, amikor a bor árát kérik. Csicsónéról pedig annyi jegyeztetett fel dal formájában, hogy három leányt szült, s mind a három egy szoknyában jár. Visszatérve a férfi nemre, megemlékezhetünk Csákyról, akinek köztudomásúan nincs rendben a szalmája. A mondást régebben a trencséni kiskirály, Csák Máté halála után gazdátlanul maradt birtoiiok szétezaggatására vonatkoztatták, az újabo magyarázatok pedig a XVII. századi országbíró, Csáky László szabadon szertehordott szérűjét, köny- nyelmű vendégeskedéseit emlegetik a Csáky szalmája, illetve Ez nem a Csáky szalmája szállóige eredeteként. A hübelebalázs módjára „hű bele” része jól festi a köny- nyelmű nekilendülést, bele- vágást valamilyen dologba, a Balázs pedig a keletkezés korában olyasféle tréfásan- rosszallóan emlegetett utónév lehetett, mint ma a Pali. Békés István magyarázata szerint a néma filmburleszk alá szöveget mondó kikiáltók a csetlő-botló figurát nevezték Pálinak, s így megszületett a Pali névnek balek, palira- vehető egyén értelmezése Pesten. Egyébként a Pali a legifjabb az ismeretlen ismerősök között, mivel ő az, akit csak nemrég vett szájára a közbeszéd. M Rózsa Sándor vizsgázik A vizsgaláz a „történelmi hősöket” sem kerüli el. A napokban ad számot színészmesterségbeli felkészültségéről Oszter Sándor negyedéves színinövendék, aki a nemrég forgatott Rózsa Sándor című televíziós alkotásban a címszerepet alakítja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei április 16-án mutatják be (vizsgaelőadáson először) Shakespeare Othello című tragédiáját, amelynek címszerepében Oszter Sándor mutatkozik be. Cassiót Paudits Béla, Já- gót Fenyő Ervin, Desdemonát Faluhelyi Magda alakítja. Rendező: Ádám Ottó. — Asztallábat csinál, kedves bátyám? — Nem, pótalkatrészt traktorba!... (Zsoldos rajza) Egy kis turf 1525. május 1., az első magyar lóverseny napja Ha a hazai lótenyésztés és versenyzés ügyéről esik szó, minden érdekelt ember elsőként Széchenyi Istvánra gondol, aki 1816-ban Angliában Zongoragyártás a gitár korszakában Napjainkban a világ a beatzene, a gitár korszakát éli. De azért szükség van a jó öreg zongorára is. A kultúrtörténé- szek a zongora eredetét, korát nem egyöntetűen állapítják meg. Egyesek szerint a zongora őse az ókori monocbord volt, amelyet a hangközök meghatározására használtak. Más történészek a zongora előfutárának csak azokat a hangszereket tekintik, amelyeknél a húrokat billentyűsorok szólaltatták meg, akár pengetéssel, akár ütéssel. • A clavichordon, a 15. század folyamán tökéletesített billentyűsoros hangszeren, kis fémnyelvek pengették meg a húrt. A később feltalált clavicembalón pedig hegyes tollszárak pengették a húrokat. Végül az úgynevezett pantalon volt az első olyan hangszer, amelyen kis kalapácsok ütötték meg felülről lefelé a húrokat (1702). Ebből a hangszerből alakult ki a mai formájú zongora. A leningrádl Vörös Október hangszergyárban billentyűs hangszereket: zongorákat és pianinókat gyártanak. A gyár készítményei világszerte közkedveltek. Képünkön: a gyár mestere zongorát hangol. járt és tanulmányozta a lóverseny-üzemet. A krónikusok feljegyzései azonban mást mondanak. A mohácsi vész előtti idők tragikus sorsú királya, II. Lajos rendezte az első lóversenyt Magyarországon 1525-ben. A király versenylovainak száma a lengyelhonból érkezettekkel együtt 20 da- ' rab lehetett. Ezeket apródok lovagolták. Ez év április 26-án Rothkyrger Menyhért komornok a kincstárból 25 fontot kap a király versenylovainak fenntartására, majd különféle gyolcsokból hat véget vesz és azt átadja Jakab mesternek, II. Lajos szabójának, aki dresszeket készít a lovas apródoknak. Elek mester „főlovász” vezetésével megérkeztek a krakkói vajda lovai is — szám szerint 5 darab — és a magyar főurak versenylovai is Buda alá gyűltek. 1525. május 1-én Kelenföl- dön, a király jelenlétében tartották meg az első magyarorr szági lóversenyt, amelynek fu- tarobeosztásairól nincs említés, de körülbelül 30 négylábú indulhatott. Jutalomdíjak is voltak, amelyeket a budai bíró szolgái őriztek. A futamok között cigányzenét hallgatott a nép, majd az egri püspök trombitásai ragadtatták tapsra a nézősereget. Május 1. és május 12. között számos versenyt rendeztek. Az első vesztő — II. Lajos király volt. Az első nyerő pedig Elek mester, aki 100 aranyat nyert paripáival. A mohácsi vész után minden csendes lett. A több részre szakadt országban Erdély lett a szellemi és politikai utód. A díjak a szegény időkben szegényesek voltak. Tinódi Lantos Sebestyén írja egyik énekében Kászon bég és Ver- böczi Imre csoportos versenyeiről: „Kara hajdárna ada egy aranyos bársont, két özer oszporát, egy ezüst sisakot. Terek Pétörnek ötszáz oszporát és öt sing jó okárlátot.”
