Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK NÉGYSZÁZ FIATAL A GYOMRA TALÁLKOZÓN Nagygyűlés — Dupla vagy semmi — Irodalmi est A forradalmi ifjúsági 'napok köretében nagyszabású rendez­vénysorozat zajlott le Gyom- tőn, szombaton és vasárnap. Szombaton este ünnepi gyű-f lést tartottal?; a művelődésij házban, a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére! Ünne­pi beszédet Berla Ferenc járási KlSZ-titkár mondott, majd az ezt követő kultúrműsorban | fellépett a szövetkezeti bízott-j ság Erkel Ferenc kórusa, a( Rozmaring együttes és a gyömrői színjátszó csoport. j A vasárnapi ifjúsági találko- j zót a járási KISZ-bizottság, a gyömrői KISZ csúcsvezetősége, valamint a gyömrői művelő-j dési ház szervezte. Már kora I reggel gyülekezni kezdtek . a gyömrői és a környező közsé- j gek fiataljai, az egész napos rendez­vénysorozaton mintegy 400-an vettek részt. Meg­jelent a fiatalok között a helyi párt és tanács kép­viselőin kívül Bata János országgyűlési képviselője­lölt is. A délelőtti ünnepélyes meg- j nyitó után került sor a műve- ! lődési házban, a TÜVÁL-szék- j házban és a sportpályán az asztalitenisz, a sakk és a kis- I pályás labdarúgótorna mérkő­zéseire. Egy időben a műve-1 lődési ház kamaratermében el­kezdődött a tanácsköztársasági 1 dupla vágy semmi vetélkedő. Mintegy 20 fiatal jelentkezett erre, köztük négy úttörő. Könyveket nyerhettek, a leg­magasabb értékű nyeremény 100 forint értékű könyv volt. Ennek négyen jutottak a bir- ; okába. Délután nagy érdeklődés mellett -rendezték meg a Veres Péter, Szabó Pál, Váci Mihály emlékműsort. Az életműveket Czine Mihály irodalomtörténész méltatta, majd a művekből részleteket adott elő Szemes Mari, Bodor Tibor és Sellyéi Zoltán. Este a Kamarás-együttes ze­néiére bállal zárult a jól sike­rült ifjúsági találkozó. „Szóljatok, szép szavak" Megyei terülefi elődöntő Monoron Jelenet a monori gimnázium összeállításából. Foto: Péterffy Zsúfolásig megtelt vasárnap a monori József Attila Gim­názium klubterme. A Szólja­tok, szép szavak vetélkedő me­gyei területi döntőjét tartot­ták itt a monori, a ceglédi Kossuth, a nagykőrösi, az aszódi, a péceli és a budaörsi gimnázium, a ruagykátai kol­légium, a ceglédi mezőgazda- sági technikum és a péceli élelmiszeripari technikum, a eeglédberceli általános iskola, valamint a törteli, a pilisszán­tói és az abonyi művelődési ház irodalmi színpada részvé­Ä monori járásban 33 olyan fiatal van, aki tíz éve K1SZ- tag. A pénteki monori ünnepé­lyes találkozóra nem jött el mindenki, volt néhány, akit munka, elfoglaltság akadályo­zott. Az ifjúsági mozgalomban néhány esztendeje kedves gya­korlattá vált, hogy tíz éve te­vékenykedő tagjait kis jel­vénnyel és oklevéllel jutalmaz­za a KISZ, s baráti beszélge­tésen, fehér asztalnál látja ven­dégül. Másodszor voltam ilyen összejövetelen mint meghívott, másodszor fogott meg a már „idős” fiatalok emlékeinek va­rázsa. Itt találkoztam egy if jú házaspárral, az üllői Ándrásik Lászlóval és feleségével is. Együtt kezdték tíz éve a moz­galmi életet, a mozgalomban ismerkedtek meg, s ma is ak­tív , részvevői annak. Úttörők köszöntötték a KISZ-eseket, s ez bár megszo­kott formaság, mégis nagyon ■jólesett mindenkinek, őszinte MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Célpont a híd. Maglód: Ä félszemű seriff. Mende: Vágta a völgyben. Monor: Juan ka­landjai. Pilis: Egy nő a diploma­ták asztalánál, üllő: -fehér rob­bantás. Vecsés: fin vagyok, Jero­mos. telével. A résztvevőket és a vendégeket Molnár József, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte. A közönségnek — egy ki­csit érthető módon — a mono­ri gimnáziumi irodalmi szín­pad összeállítása tetszett a legjobban, de minden elfogult­ság nélkül, valóban, vélemé­nyünk szerint is ez volt a leg­jobb. A fiatalok lelkiismerete­sen, vidáman, mindent „bele­adva” játszották el a Szöveg című dokumentum játékot. Szö­veg — arról, ami kell, és arról, érzések áradtuk a szavakból. Fiatalok szóltak az idősebb testvérhez. (f. S.) ami kellene. Berkovits György egyik ' riportjának ötlete alap­ján, valamint az Ifjúsági Ma­gazin és a Valóság című fo­lyóiratok hiteles adatainak felhasználásával állította össze és rendezte. Szalai Katalin ta­nárnő. A műsorban idéztek Abody Béla, Győré Imre, La­dányi Mihály, Moldova György és Simon András műveiből is. Hogyan juthatnak be a fizi­kai dolgozók gyermekei az egyetemre, lényégében ezt a kérdésit feszegeti a dokumen­tumjáték. Nagyon tetszett a nagykő­rösi Arany János Gimnázium irodalmi színpadának összeál­lítása is: Ilyenek vagyunk, avagy hogyan készül' egy iro­dalmi színpadi műsor. Jól sikerült és izgalmas volt a vetélkedő. A legizgalmasabb azonban az, hogy a zsűri csak egy hét múlva hozza nyilvá­nosságra, kik kerültek -tovább a magasabb szintű bemutató­ra. (hambrich) OLCSÓ ÁRUK nyílik március 25-én Albertirsán a Pesti út és a Vasút utca sarkán, a postahivatal mellett. 20—30 %-kal olcsóbban vásárolhat, több száz cikkből válogathat a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Boltjában. RS Őszinte érzések tíz éve kisz-tagok A; PfS.T M EG YEI HÍRLAP KÜLÖN KI ADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1971. MÁRCIUS 23., KEDD Mindenki megelégedésére Tanácstagot jelöltek a sülysápi Május 1. utca lakói A sülysápi Május 1. utca la­kói a tanácsházáh jöttek össze jelölőgyűlésre, szám szerint 21-en. Zima Károlyné községi vb-ti^iár beszédét érdeklődés­sel hallgatták. Nemcsak azért, mert az elmúlt négy év ered­ményeit, erőfeszítéseit ismer­tette, hanem mert közvetlen szavakkal avatta be őket a ta­nács gazdálkodásába. A bevé­telek, kiadások ismertetéséhez nem használt jegyzeteket — tudta azokat fejből mind. Ugyanígy sorolta a terveket is az elkövetkezendő évekre. Ezek után került sor a leen­dő tanácstag ajánlására. Bács­kai István, a művelődési ott­hon igazgatója, a Hazafias Népfront nevében L esti Kál­mán bácsit javasolta a Május 1. utcaiaknak. Kálmán' bácsi 12 éve tanácstag ebben a kör­zetben, s megbízatását az első megválasztása óta nagyon ko­molyan vette, éppen ezért ja­vasolták most is őt. A jelölő­gyűlésen azonban — a törvény szellemének megfelelően, el­hangzott többször <is: lehet mást is javasolni, tessék eset­leg gondolkozni, ha más jelölt is van, azt is lehet ajánlani. A Május 1. utcaiak valóság­gal megsértődtek. Szenvedé­lyes szavakkal ecsetelték Kál­mán bácsi érdemeit. Ki volt az, aki a gázcseretelepet kiharcol­ta? Kinek köszönhetjük, hogy megszűntek a kenyérrel kap­csolatos panaszok? Ki tett a legtöbbet a betonút megépítése érdekében? Ki szervezte meg a legnagyobb társadalmi mun­kát Sülyben? Ki volt az, aki bement a henteshez, amikor az azt mondta, nifics hús, és ki­nyitotta a hűtőszekrényt, amelyben ott volt a „sógor, koma, keresztmama, nagyné- ne” húsa? Hát lehetne más tanácstagunk, mint Kálmán bácsi? Meg aztán hogy is volt azzal az útépítéssel, Kálmán bácsi? És akko-r a 60 év körüli pa­rasztember mintha csak egy mai népmesét tolmácsolna hallgatóinak, ízesen kiszínezve, elmondta a történetet: — Behoztam az egész utcát ide a tanácshoz társadalmi munkára. Ott volt a befejezet­len út, de nem volt kő. Azt mondtam az embereknek, gye­rünk, keressünk követ. Ahol csak találunk a községben el­fekvő, kidőlt köveket, megtu­dakoltuk, kié, mire kell, s ha nélkülözhető volt, elkértük. Jött egy kocsi, leállítottuk: vidd már, komám, az útépítés­hez ... Sápon találtunk két vagon követ, a nagykátai út­fenntartóké volt. Olyan régen I feküdt már az állomáson, hogy ’ a fekbér több volt, mint amennyit a kő ért. Ha még to-, vább j,tt hever, négyszer annyit kell érte fizetni. Felhívtuk az* útfenntartókat, azt mondták, vigyük csak a követ. — így volt! — derültek a jelenlevők, aztán hozzátették: —. Kálmán bácsi azért most már a mi utcánk, a Május 1. is megérdemelné^ a betonjár­dát! — Meg bizony — helyeselt a vb-titkárnő. — És én itt meg is ragadom az alkalmat: ha megvesszük a sódert, cemen­tet, megcsinálják-e a járdát? Egyhangú igen volt a válasz, s utána egyhangú volt Lesti Kálmás bácsi jelölése is min­denki meglégedésére. (f. o.) VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órakor Süly­sápon, ahol beszámolnak a ta­nácsi szeszfőzdék gazdasági és pénzügyi tevékenységéről, a la- lakosság igényeinek kielégíté­séről. Döntő: április 4-én Szombat délután tartották meg a hagyományos vecsési szavalóverseny elődöntőjét a művelődési házban. A döntőt április 4-én rendezik meg, a győztesek á vecsési intézmé­nyek, üzemek, gazdaságok tisz­teletdíjait kapják. Minden fillér és minden perc EGY CSALÁD ÖTÉVES TERVE Tarsoly Lajos 30 éves laka­tost a múlt év szeptemberé­ben választották párttitkáruk­ká a Gyömrői Vas- és Fémipa­ri Ktsz kommunistái. A szö­vetkezet nőbizottságának mun­kájáról beszélgettem ,vele nemrég, s amikor befejeztük a témát, váratlanul azt mondta: — Most szeretnék magamról elárulni valamit. Amatőr csil­lagász vagyok. Van egy saját készítésű távcsövem. Alig tud­ja valaki Gyomron. Pedig a községben senkinek sincs ilyen, még az iskoláknak sem... így indult az a másik be­szélgetés, amelyből nemcsak egy fiatal munkásember egyéniségét ismertem meg, de családjának keresztmetszetét, életkörülményeit s a család kö­vetkező ötéves tervét is. — Sose akartam én gyerek­koromban csillagász lenni, nem ezért csinálom. Úgy kez­dődött, hogy láttam a tv-ben a Hobbym a csillagos ég című adást. Az adás után elhatároz­tam, készítek egy távcsövet, érdekelni kezdett a csillagos ég. Levelet írtam dr. Kulin Györgynek, segítséget, taná­csot kértem tőle. Válaszolt, biz­tatott, segített, megismertem a szakirodalmat. Sőt kaptam tő­le egy speciális tükröt is. Kap­csolatba léptem ‘ az Uránia Csillagvizsgálóval, állandó vá­sárló lettem az Uránia boltban, összebarátkoztam egy optikus­sal... , És felépült a csillagvizsgáló Gyomron, a Fürdő utcában, Tarsolyélé» telkén. A család egyelőre a szomszédban lakik, szoba-konyhás albérletben. Ta­valy április 4-én este körbeáll- ták a különös építményt a ba­rátok, munkatársak, no és a család, a feleség és a kis Ani­kó. Nyolc éve vagyunk házasok, a feleségem megszokta a bo garaimal. Szerényen, takaréké san élünk. Ötéves a kislányom. Megvettünk minden háztartási gépet, igyekszünk minden ész­szerűen csinálni. Feleségem a járási szolgáltató ktsz-ben dol­gozik, érettségizett, most végzi a képesített könyvelői tanfo­lyamot. Én reggel hátra járok dolgozni;-ő nyolcra. így el tud­ja vinni a/ kicsit óvodába, reg; gél ellátja a baromfiakat — mióta megvettük a telket, tu­dunk tartani aprójószágot. Én délután kettő után érek haza, így az én dolgom a fűtés, a bevásárlás, előkészület a va­csorafőzéshez, hazahozom Ani­kót az óvodából. A feleségem megfőzi a vacsorát — aztán ő tanul. Ez, persze, nem könnyű, mert csábító a tv... de csak egy szobánk van, legtöbbször nekem is le kell róla monda­nom. — És a házépítés? — Az idén kezdjük el. Sok pénzt elvitt a telek, a bekerí­tése, az építőanyagok beszer­zése. Kettőnk keresete, prémiummal együtt felmegy négy-, négy és fél ezerre. Nemrég másodállást is Jászberényi Lehel-? Vecsési VIZÉP 1:0 (0:0). Fortuna ezúttal sem volt ke­gyes a vecsésiekhez, mint az NB Il-es küzdelmeik során ed­dig gyakran, most is elpártolt a csapattól. Az utolsó percben kapott góllal maradt alul Ve­csés. A játékosok végig óriási lelkesedéssel, akarattal küz­döttek, csak dicsérni lehet őket A védelem Drágánnal és Kalmárral az élen szinte em­berfelettit nyújtott A bajnok­ságra még esélyes helyi csa­pat sorozatos támadásai nehéz perceket akoztak. vállaltam, az is hoz már havi ezret. Szórakozásra ezekben az években nemigen gondolha­tunk, Már csak azért sem, mert én ősszel elkezdtem a gimná­ziumot Monoron, az esti tago­zaton. Hogy miért? Ez is benne van a következő családi ötéves tervben. Apám meghalt a há­borúban, felárvaként nőttem fel. Amikor kitanultam a la­katos szakmát, beiratkoztam estire a Puskás Tivadar Táv­közlési Technikumba. De ak­kor behívtak katonának — abbamaradt. Hát most ezek az évek feszített tempóban fog­nak telni, építkezés, tanulás, minden fillérnek, minden perc szabad időnek meglesz a he­lye. Viszont utána sem le­szünk még olyan idősek, hogy ne legyen „ kedvünk pótolni szórakozásban azt, amit az el­következő pár évben kiha­gyunk. És talán majd az új la­kásba költözve, az úgynevezett „családtervezést” is felülvizs­gáljuk, Anikónak biztosan jól jönne egy testvérke... (fogarasi) Tulajdonképpen nem vár­tunk pontot ettől a találkozó­tól, de most így, látva azt, hogy milyen közel állt Vecsés a döntetlenhez, sajnáljuk az elveszet pontot. Főleg azért sajnáljuk, mert a VIZÉP már három ponttal szakadt le az előtte álló csapatoktól. A fel­zárkózást csak egy esetleges hazai vasárnapi győzelemmel kezdhetjük meg, ez pedig — Budafok ellen — nem ígérke­zik könnyű feladatnak. Nem­csak a játékosokon múlik ez, szükiség lesz a nagy számú kö­zönség biztatására is. (-i> NB II. Vereség az utolsó percben

Next

/
Oldalképek
Tartalom