Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

6 ‘%Mírlan 1971. MÁRCIUS 9.. KEDD Hogyan tovább? r r Uj jogkör-régi gond Köztudott, hogy az új ta­nácstörvény a helyi tanácsok hatáskörébe utalja — a többi között — az egészségügyi el­látás biztosítását. Jogukban áll majd a körzeti orvosok ki­nevezése, munkájuk felügyele­te, a személyi-dologi ellátás fedezése. Az új hatáskör gya­korlása nagy várakozást kelt. Két nagyközség vezetőjét kér­deztük meg: mondják el ter­veiket, elgondolásaikat, mi­képpen kívánnak élni új lehe­tőségeikkel? 1. Érden 11 általános orvosi rendelő, szakrendelő intézet, iskolaorvos, védőnők, szociális otthonok és öregek napközije vigyáz 37 ezer lakos egészsé­gére. Eskulics László tanácstitkár fenntartás nélkül örül az élet­be lépő új rendnek. Vélemé­nye szerint mindenképpen cél­ravezetőbb lesz a mostaninál. — Az új helyzet lépés az ön- kormányzat kiteljesedéséhez. Jelenleg semmilyen hatáskör­rel nem rendelkezünk, mert az orvosokat a járás nevezi ki, ők gyakorolják az irányítást és a felügyeletet, a fizetést is on­nan kapják. Az más lapra tar­tozik, hogy jó a kapcsolat a járás és a község vezetői kö­zött Ez a módszer semmikép­pen sem biztosította, hogy az orvos valóban függjön a köz­ségtől. Ha munkájával, maga­tartásával a lakosság nem volt elégedett, nem sokat tehettünk. Erre volt is példa. _ Ez így igaz. Azonban a má sik oldalnak, az egészség- ügyi dolgozóknak is van aggá­lyuk. Félnek, hogy szubjektív döntések alapján nevezik ki majd őket, bírálják el tevé­kenységüket, vagy jelentik ki, hogy nem tartanak igényt to­vábbi munkásságukra. — Szubjektivizmus? Való­színűleg eddig is volt, s mi­vel emberek vagyunk, az emberi viszonylatokban, egy­más megítélésében mindig is található szubjektum. A káros elfogultságnak azonban van ellenszere! Hiszen nem egye- dűl egy embertől függ a pá­lyázók közül kiválasztani a legmegfelelőbbet, s tevékeny­ségét elbírálni. Továbbá: ala­kosság bejelentésein, állásfog­lalásán kívül egy egész testü­let hallatja vitás esetekben a szavát. Azonkívül a szakfel­ügyeletnek is van beleszólási joga, amely az orvos egészség- ügyi munkásságát hivatott el­bírálni. — Jelenleg milyen vitás kér­dések merülhetnek fel a köz­ség vezetői és az egészség- ügyiek között? — Elsősorban gyakorlati dol­gokban lehet eltérés. Az orvos, akit a járás nevez ki és onnan is kapja a fizetését, inkább odatartozónak érzi magát. Eb­ből következik, hogy a közsé­gi tanács kérését gyakran fi­gyelmen kívül hagyja, amikor némi módosításra lenne szük­ség a rendelési időben, vagy az ügyeleti szolgálatban. - Egy példát rá/ milyen az, amikor kötve van a kezünk. Bevezet­tük az éjszakai ügyeletet. Rendszeresen egy orvos és egy nővér teljesít szolgálatot este hattól másnap reggel nyolcig. Kaptunk egy gépkocsit, két vezetővel. Az autó napközben az egyik pilótával a rendelőé, a másikkal éjjel az ügyeleté. Papíron jó megoldás, de ha napközben a kocsi elromlik, éjszakára ott állunk jármű nélkül. Már tanácsülés is fog­lalkozott a dologgal, de nem engednek a beosztáson változ­tatni. — Milyen feladatokkal kez­dik majd az új jogkör gyakor­lását? — Valószínűleg már ránk vár a körzeti gyermekorvosi hálózat kiépítése. Jelenleg csak egy van a faluban és még hat­ra lesz szükség a negyedik öt­éves terv végéig. Az orvos mellé ki kell választani a meg­felelő egészségügyi középká­dert is. 2. Nagykáta nagyközség, járási székhely, tizenkétezer lakossal, járási szakrendelővel. Nyitrai Ferenc tanácselnök örömmel és nem kevés gond­dal néz az új helyzet elé. A hatáskörbővítést az önállóság jeleként fogadja, időszerű fo­lyamatnak tartja. — Régi kívánsága a községi vezetőknek, hogy az egészség­ügyi dolgozók kinevezése hely­ben történjen. Ha az intéz­mény, amelyben dolgoznak, a község irányítása alá tartozik, az fizeti, ésszerű, hogy a dol­gozok is odatartozzanak. A munkáltatói jogkör, a kineve­zés és a fegyelmi joga a köz­ségé kell hogy legyen, azonban a szakmai irányítást csak meg­felelő képzettségű orvos lát­hatja el. Nincs kizárva, hogy községi—városi főorvosi stá­tuszra is szükség lesz. A másik probléma, amelyről sokat beszélnek, pénzügyi. Meg kell' hogy kapják az eddig e célra másutt kezelt pénzügyi keretet, valamint a szakember- gárdát, amellyel eddig a járás rendelkezett. A negyedik öt­éves terv végéig az egészség- ügyi hálózat jelentősen bővül, négy új körzeti orvost, egy- egy fogászt és gyermekgyó­gyászt kell munkába állíta­niuk. Nyitrai Ferenctől is megkér­dem, mit tart az elfogultság­ról, mert az egészségügyi dol­gozóknak most ez a legfőbb aggodalmuk az helyzettel kap­csolatban. Nagy budapesti építőipari vállalat FELVESZ KARBANTARTÓ MUNKÁRA villanyszerelőt víz- és gázszerelőt faipari géplakatost kárpitost és kárpitvarrónőket Jelentkezni lehet a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT munkaügyi osztályán Budapest V., Molnár u. 19. szám alatt. — Azt hiszem, felesleges fé­lelem; Nem egy emberen mú­lik a kinevezés, a feladatok megszabása, vagy a fegyelme­zés. A tárgyilagosságra garan­cia a tanácsok összetétele, a végrehajtó bizottság, nem utol­sósorban pedig a pártbizottság aktív részvétele a község éle­tében. 3. Az új tanácstörvény, mi­közben tág teret enged a helyi tanácsok önállóságának, to­vábbra is gondosan meghatá­rozza a központi irányítás szervezett rendjét. Ez zárja kj, hogy a helyi érdekek bármely területen az össztársadalmi ér­dekek fölé nőjjenek. Valószí­nű, hogy eleinte még lesznek viták, néhol kisebb zökkenők, mégis, biztos, hogy a tanácsok döntő többsége jól él majd le­hetőségeivel, a lakosság hasz­nára, a közegészségügy to­vábbfejlesztésére. Komáromi Magda Szöllősnyara lói képviselet A felügyelő bizottság elnö­kének a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlésén el­hangzott jelentéséből idézzük a következő sorokat: „Felügye­lő bizottságunk foglalkozott a szőllősnyaralóiak panaszával. A részközgyűlésen kifogásol­ták, hogy 180 főnyi tagságuk­nak nincs az új küldöttgyűlés­ben képviselője és közülük senki nem foglal helyet a ve­zetőségben. Tekintettel arra, hogy a részközgyűlések Süly­sáp minden területén lezajlot­tak, és ezeken a tagság nagy többségben mind az intéző bi­zottság, mind a küldöttgyűlés tagjait megválasztotta, alap­szabályunk értelmében a szől- lősiek panaszát figyelembe venni nem lehet. Ügyükön azonban mégis lehet segíteni. A küldöttgyűlés tagjainak vi­szonyában egy év alatt kü­lönböző változások fordulhat­nak elő. Ezúton kérjük az igazgatóságot és a tisztelt kül­döttgyűlést, járuljon hozzá, hogy a megüresedett helyekre elsősorban szőllősi szövetkezeti tagokat állítsunk be.” Mi ezzel a megoldással egyetértünk, de megjegyezzük: a jövőben ügyelni kell arra, hogy minden községrész meg­felelően képviselve legyen küldöttgyűlésben. Wajda-film Tájkép csata Andrzej Wajda odaérkezett, ahonnan elindult. Az 1959-ben forgatott Hamu és gyémántban az alkotó már tisztán megfogalmazta alap­kérdését: hogyan menti át az ember, a személy, a személyi­ség, a nemzet önmagát ember- telenítö sorsfordulókból? Év­tizeddel ezelőtt már fontos válaszokat is adott: pontosan meghúzható cezúéa nincs, a tegnap és a holnap éles határ­vonallal el nem különíthető, a múlt sírógörcse, a jövő opti­mista mosolya egyik napról a másikra nem rajzolható át az arcokon, a múlt a jelenbe nő át, a jövő minden molekulája telítődhet a korábban szerzett salakkal. Wajda, a ma már klasszikussá vált Hamu és gyémántban a láthatatlan ce­zúra túlsó területét elemzi: nem a torzulás folyamatát mutatja be, hanem a torzulás eredményét, a torz cselekede­tek továbbterjeszkedését — egész a szemétdombig. A mai Tájkép csata útónban — első látásra — szintén a ha­tárvonal után vagyunk, a lá­ger felszabadult, szintén a tor­zulás eredményét, a torz csele­kedeteket figyeljük, mégis — kiáltó ellentétként — lényegé­ben a láthatatlan cezúra előtt vagyunk: a torzulás folyamatát látjuk ki-átvetítődni. A torzu­lás élesebb, feszültebb, tisz­tábban felismerhető, mert nem születésének közegében hat, hanem új, más közegre eről­teti tartalmát. Mi is a lényege az emberi torzulásoknak? A lét leszállá­sa a vegetáció szintjére: moz­gás, evés, ütés, gyilkolás stb. Az érzelmek kiürülése, az ér­zelmi űr fokozott érzékenysége az embertelen érzelmekre. Az értelem elsivárosodása, s fo­kozott érzékenysége az ember­telen értelemre. A filmben a „tömeg” az első szimptoma lé­nyegi kifejezője, az érzelem­értelem komplexum a fősze­replő lényében kulminál. A főszereplő értelmiségi. Szükségszerű alapléte — a ve­getáció, tehát lénye tömeges jellemzőt hordoz. A szellem embere azonban tudatosan, szellemi eszközökkel harcol „önmaga ellen”. Az olvasmá­nyokból ( érzelmi és értelmi pótszereket keres, hiszen mind­kettő személyes kiélése lehe­tetlen Elkülönül a táborban, önmagát építi, személyiségét kívánia átmenteni. Torz kör­nyezetben, fasizmustól torzí­tott emberek között, tor2 mó­don. És az eredmény: a gya­korlatban képtelen az érze­temre (a szerelemre) az értel­mi pótszerek képtelenek le­győzni a valóság gyakorlatát ö (s a film másik kulcsfigu­rája, a pap) hitehagyottá vá­lik: az érzelerríbe-értelemben, a hitben. Így válik teljessé a torzó: a lét, az érzelem, az ér­telem hatalmas kudarca bé­nítja az embereket. Hogyan fejezi ki Wajda az emberi torzulásokat? Csak há­rom jelenetet szeretnénk ki­emelni. Az első legyen a nyi­tó képsor,' e filmtörténeti ér­tékű remeklés. . Vivaldi — egyáltalán nem fortisszimós — muzsikájára mámoros, felsza­badult „táncot” ugrál a tábor. Az ezerfejű tömeg egységesen éli át az örömöt, a kamerával kiemelt arcok mimikája, a ki­emelt cselekedetek azonban már. kiáltanak: ezerszer le- láncolt rabokat ért a szabad­ság. E képsorban, mint csepp- ben a tenger* az egész film tükröződik. A második legyen: a polonéz (emlékeztetni sze­retnék a Hamu és gyémánt mazurka-jelenetére!). A tá­borban Chopin Polonalse-ét hegedülik, az emelvényen újra állnak a „nemzeti nagyság” avitt élőképei, s közben a ra­bok verekednek, ölik egy­mást, mint az állatok. Az ér- zelmiTértelmi űr fokozottan érzékeny az embertelenségre: hat a nacionalizmus, prédikál a klérus — „átmentik” az em­bereket, a nemzetet. A har­I sibongott a kis cuk­rászda, vasárnap dél­előtti forgalom volt, sör, fekete, sütemé­nyek fölött főként fiatalok bújtak össze. Az egyik parányi asztal­nál két férfi ült. Azonos kor­osztályba tartozónak látszot­tak, háborút átélt, ráncos homlokú férfiak. Az asztalon két üveg sör és két pohár. A soványabb és kopaszabb férfi mesélt. Ujjal között táncolt a ciga­retta. Reszkettek az ujjai. — Olyan vidéken éltem, ahonnan a bíbic is sivalkod- va menekül... mert nem talál semmi élelmet... Nem folytatta, hosszút szippantott a cigarettán. Az­tán újra beszélni kezdett. — Az apám révész volt. Á közelünkben, ahol éltünk, volt egy romós épület Mi- hozzánk október nyolcadikén jöttek be a szovjet csapa­tok ... Volt közöttük egy. aki hadnagynak mondta magát. Én gyerek voltam, azt se tudtam, hogy nem magyar, mert nagyon hasonlított a mieinkhez... Csak most nézett a másik­ra: figveli-e, amit mesél...? — Ügy két kilométernyire onnan, volt egy csendőrőrs. Az őrs parancsnoka, az őr­TÜZES KARIKÁRA TEKERIK FAKANÁL ÉS ESERNYŐNYÉL (Foto: Urbán) után madik legyen: az értelmiségi és a pap összecsapása. Brechti szituáció, a szeretett halott mellett racionális vita, közös kudarcra ítélve. Nem emberi sírás, csak vinnyogás, nyávo­gás, ugatás lehet a személyi­ség ily nagyfokú rabságának egyetlen emberi kifejezése. Wajda alkotó közösséget te­remt. Az író, Tadeus Borows- ki létében hordozta a válság- problémát. ' Wajda színészeket teremt Zbigniew Cybulski után a filmművészet új, hatalmas csillagát, Daniel Olbrychskit vagy a „csúnya lány” szerepé­ben remeklő Stanislawa Ce- linska-t. Az alkotók teljes- értékűvé válnak irányításával. Az értelmiségi könyvekkel megrakottan hazafelé indul, a többi rab is, mindenki. Üj életre készülnek, másra. Dol­gozni fognak, gondolkodnak, cselekszenek. De hogyan? Ez az oknyomozó film a ma ré­szévé, magyarázójává válik. Andrzej Wajda oda érke­zett, ahonnan elindult. Teljes­sé tett egy képet: a torzulás folyamatát és eredményét. Látszatra egyhelyben topog. Felülről nézve ugyanaz a pont, de oldalról egy magas spirál 'csúcsán helyekedik el e művészi szint. Fóti Péter Kinek kell évente 4 millió fakanál? — Van rá vevő — mondja Krum Ádám, a pomázá Fatö­megcikk Ktsz elnöke. Három­milliót Nyugaton — főként Hollandiában, Belgiumban és Nyugat-Németországban —, értékesítenek, a többit pedig a mi háziasszonyaink koptatják eL Immár 16 éve faragják a kanalat — sokféle változat­ban —,, de az eladással még nem volt gondjuk. Nem úgy, mint a másik „kü­lönleges” termékkel: az eser­nyőnyéllel. Két évig szüne­telt a gyártása, akkor úgy látszott, egyeduralkodó lesz a fém. Most ismét divatba jött a fafogó: 40 ezer darabot hajlítanak az idén. * A diófa apraját, ami fur- nírnak már nem jó, darabol­ják, szárítják, hajlítják. Jól meg kell gőzölni, három at­moszféra nyomás alatt, aztán lehet csak tüzes karika köré tekerni a fát, fémpofákba fog­ni. Bővében van a munkának a ktsz 150 tagja. Mankót, be­tegjáró botot, házgyári laká­sokba való fogast és gyer­mekjárókát egyaránt készí­tenek. S hogy állhassák a versenyt, 10—15 százalékkal hövelik a termelékenységet. Tavaly már munkába állt a nagy teljesítményű gatterj az Idén új csdszológépsort ké­szítenek — házilag — s meg­gyorsítják, megkönnyítik a csiszolást is. Fakanálban, er- nyőnyélben tehát nem lesz hiány. (—di) Zsilip mester, annak a kövér nő­nek udvarolt, aki ott élt a duzzasztó zsilipnél: De a nő rá se bagózott az egészre... az őrmesterre se ... Felhajtotta a sörét, kitöl­tötte, ami még az üvegben volt és most nem is nézett a társára, úgy folytatta: — És akkor láttam egy olyan rettenetes dolgot, amit egész életemben nem tudok elfelejteni. — Háború volt... sok min­den előfordult... — csitítot­ta a másik. — Pedig még gyerek vol­tam ... — Ismételte. — Ez a csendőrőrmester... Megy- gyesínek hívták ... elkapott egy úgynevezett partizángya­nús gyereket. Hívta a sza­kaszvezetőt és mondta neki, hogy vigye át a kompon ... Szelevénybe... Ismét szippantott a ciga­rettán. Arcizmai is megrán­dultak. — Apám, a révész vitte őket... de alighogy átvitte őket a vizen, a szakaszveze­tő pár perc múlva már jött Is vissza. Kérdi tőle az apám: hát már beértek Szelevény- be? Bel — förmedt rá a csendőr. Aztán meg hozzá­tette, hogy a két fogoly meg­szökött tőle... merthogy egy másik embert is ‘kísért. Újra ivott, a nyelve nehe­zebben mozgott. — Tizennégy éves voltam. De láttam azt a másik ket­tőt... láttam, hogy nem szö­kött meg egyik se a csend­őrtől ... Mert nem sokkal később én láttam őket... Hogy is szökhettek volna meg, amikor egymáshoz vol­tak kötözve! A szomszéd asztalnál fel­borult egy pohár, a sör vé­gigfolyt az asztalon, nevetve sikongott egy lány — a me­sélő észre se vette. — És apámnak azt mondta a csendőr; ne törődjön ve­lük, Lajos bácsi... de én is láttam azt a két fiatalt... ott voltak fennakadva a zsilip­nél. a víz nem tudta átdobni őket... az egyik a farzsebi- nél fogva volt fennakadva ... halottak voltak ... — Nemcsak az a két fia­talember halt meg a hábo­rúban ... Gyufa lobbant, újabb ci­garetta remegett az ujjak között — Az a két ember nem szökött meg... — hajtogat­ta. — Ott voltak fennakadva a zsilipnél., én pedig még gyerek volt* o ... Antalfy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom