Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
6 Elektromos autók BUDA HÉVIZEI _____________________'K^Círlaii 19 71. MÁRCIUS 8, SZOMBAT Országos Műszaki Könyvtár A kétmilliomodik Az Erpi—1 jelzésű szovjet iiektromos autó kaukázusi 70 kilométeres kísérleti útja során óránként 50 km-es sebességet ért el. Az autó 18 szabványos típusú akkumulátorból álló erőforrással rendelkezik. A Szovjetunióban is számos tudós és mérnök képviseli azt a nézetet, hogy az elektromos meghajtású autó a hagyományos robbanómotorral rendelkező járműveket számos területen rövidesen pótolja. A japán piacon megjelent az első elektromos meghajtású autó. Gyártójának, a tokiói Daihatsu Kogyo Company közlése szerint a háromkerekes jármű óránkénti legnagyobb sebessége 40 kilométer és áru- szállításra szolgál. Áramtelepei minaen nyolc órában feltöltésre szorulnak. A nyugatnémet cégek egy csoportja márciusban megkezdi az általuk közösen gyártott elektromos meghajtású autó első 100 példányával a kísérleteket. Az új autó prototípusát egy évvel ezelőtt építették és városi áruszállításra szolgál. Működése nem szeny- nyezi a levegőt, de áramtelepeit kétórás működés után újból fel kell tölteni vagy cserélni kell. Taxiként történő forgalomba állítása egyelőre bizonytalan. A Bayerische Motoren Werke (BMW) autógyár is kísérleti elektromos meghajtású gépkocsit állított elő személyszállítási célokra. Súlya kétszerese a robbanómotoros személygépkocsikénak, üzemeltetése 15-ször annyiba kerül és minden 40—50 kilométer után telepcserére szorul. Ezenkívül akkumulátorai 20- szori feltöltés után használhatatlanná válnak. Milliók könyve (Zsoldos rajza) „Valamikor nagyon régen, amikor még a budai hegyeket rengeteg erdők borították, amikor a Vérmező helyén tó állt, a Vár- és a Gellérthegyet az Ördögárok zuhogó vize szelte ketté a melegforrások a hegyek tetején bugyogtak ki a földből” — írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a . budai oldalon fakadtak, ide, a Duna jobb partjára települtek j a kelták, a rómaiak. (A legré- i gibb római fürdő romjai még állnak Aquincumban.) A törökök is fürdői miatt kedvelték meg annyira Budát. Egész sereg új fürdőt emeltettek, a meglevőket bővítették. Budapest fürdőkben a világ egyik leggazdagabb váró- j sa. Hévizei, ásványi sókat tartalmazó gyógyvizei, messze földön híresek. Egy-egy forráscsoportra több fürdő épült. Mint a Csá- i szár és a Lukács vagy a gel- | lérthegyi csoporthoz tartozó ■ Gellert, Rudas és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben a Barat Dergemine fürdő állt. A régi épület 1699- ben tűzvész áldozata lett. A mai fürdőt Hild József emelte, de három nagy restaurálás során az eredeti klasszicizáló épületek más jelleget kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő patinás épületei emelkednek. Ez is Hild József alkotása — a múlt század negyvenes éveiből. Mátyás király, Szolimán szultán és Szó- : koli Musztafa pasa építtette, | bővíttette a fürdőt. 1570-ben Véli bég fürdője olyan híres , volt, hogy azt Mohamed Ben Bajazid török író is megénekelte. A két fürdő egymással összefüggő területén 10 hőforrás fakad 21—50 fokos meszes, kénes gyógyvizét reumás, mozgásszervi betegek gyógyítására és ivókúrára használják. A 63 fokos Lukács és a 60 fokos Antal forrás a főváros legmelegebb természetes vize. A Császár fürdő dór oszlopokkal díszített folyosójú, platánfákkal árnyas udvarán egész sereg márványtábla. A múlt század közepének legdivatosabb, legkeresettebb gyógyfürdőjének A BUDAPEST! KŐOLAJIPAR! GÉPGYÁR azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE lakatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, esztergályos, asztalos, kőműves, zsaluzó, ács, marós, lemezlakatos, iv-lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. FELVESZ TOVÁBBÁ MŰSZER- ÉS TECHNOLÓGIAI SZERELÉSI MUNKAHELYEKRE (Algyő, Százhalombatta), külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat í és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás munkahét van, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahelyeken dekádmunkarend szerint dolgoznak.) Munkásszállás, üzemi konyha van A munkásszállás ingyenes. Béren kívül 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig külön területi pótlékot is fizetünk Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. lelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. vendégei vésették fel nevüket, I s gyógyulásuk körülményeit. Szemben a Lukács és Császár fürdővel az eredeti, zöldkupolás törökfürdő és a Musztafa pasa által ásatott Malom tó, melynek vízililiomait Kitaibel Pál, a kiváló természettudós ültette. A Császár fürdő bővítését évek óta napirenden tartják. Megépítették az új nemzeti sportuszoda alapjait, a (margitszigetit le kell bontani, mert bauxit-cementből készült, s nem időtálló), de építőipari kivitelező hiányában bizonytalan időre félbehagyták. A Gellért tér alatti forrás- csoport 43 fokos meszes, kéntartalmú és radioaktív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért helyén a Sáros fürdőnek nevezett tó mellett élt egykor a legendás hírű Szent István remete, akinek prédikációi, csodái és a csodás hatású gyógyvíz sok beteget gyógyított meg. A törökök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S amikor 1686-ban a Sáros fürdő épp úgy, mint az összes többi fürdő kincstári tulajdonba került, I. Lipót császár személyi orvosának ajándékozta. A XVIII. század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta. A magánkézbe került fürdő mellé, szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket. A főváros csak 1901-ben vásárolta meg a Gellértet, s Stark Izidor, Sebestyén Arthur és Hegedűs Ármin tervei alapján megépítették a gyógyfürdőt és a gyógyszállót. Az imoozáns szálló vendégei a hallal összekapcsolt gobelin- termen keresztül közelíthették meg a fürdőt. A csarnok legszebb ékessége a díszüvegezésű ablak, amelynek színes képei Arany eposzából, a Buda halálából vett jeleneteket ábrázolták. Később építették a hullámfürdőt a parkban, s a télikert helyére a pezsgőfürdőt, szétnyitható tetővel. A medencét alulról világítani lehet és sűrített levegővel pezsegtetik a vizet. A Rudas még ma is fővárosunk egyik építészeti és történeti nevezetessége. Nyölcosz- lopos kupolája, mecsetszerű nagvterme hiánytalan eredetiségében mutatja a török építkezés nagyszerűségét. A hét évtizedig budai pasa. Musztafa 1556-ban építtette. Ekkor Musztafa-fürdő volt. Mai nevét az épület sarkán álló magas rúdról kapta, amely mint árbocos zászló, fontos szerepet játszott a hajóhídon való átkelésben. A hídőr magasról leste a hajókat. s amikor megpillantotta, felhúzta a jelzőzászlót a rúdra A révészek erre a jelre kinyitották a pesti Vigadót és a Döbrentei teret összekötő ha- jóhidat és átengedték a hajót. Az Imre — Rác — fürdő Mátyás király uralkodása idején már állott. A királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. A hagyomány szerint a fürdő mellett lakott j Budán jártában Casanova. S j a fürdőben keresett vígaszta- • lást, amikor a tabáni vendég- \ lős Kosztics, bárddal fenyegetve kergette el lányától. A török időkben Kücsük Ilidzse néven emlegetett fürdőt 1860- ban Ybl Miklós bővítette tovább. A második világháborúban súlyosan megsérült épület ma újból a Tabán nevezetes látnivalói közé tartozik A fürdőkultúra iránt a múlt század közepe óta újból megnőtt az érdeklődés. Az első margitszigeti hévízkutat 1866 és 67-ben tárta fel Zsigmondy Vilmos. Egy évvel később a Városligetben 970 méter mélységig fúrt hévízért Munkájával elkészülve azt írja: „A városligeti artézi kút I tizedfél évi fáradtságos munka után elkészült Az általa elért eredmények mind technikai, mind geológiai szempontból felette fontos lévén, kötelességemnek ismertem mindkét iránybani tapasztalataimat egybegyűjtve a tudományos világgal megismertetni”. Ma Budapest gyógyfürdői túlzsúfoltak. Ha csak a hazai betegeket akarnánk megfelelően ellátni, két újabb gyógyfürdőre lenne szükség! Pedig a fürdőzés újból reneszánszát éli! Kádár Márta Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ két nappal ezelőtti összesítéséből kiderült, hogy mindössze 24 látogató hiányzik ahhoz, hogy elérje az olvasók száma a kétmilliomodikat. Csütörtökön zárva tartottak, és péntekre lepecsételt sorszámokat osztottak a könyvtár látogatóinak. Török Sándor, a Reanal Finomvegyszergyár vegyészmérnök-technikusa volt pénteken a 24.‘olvasó, s így a felszabadulás óta ő a könyvtár kétmilliomodik olvasója. Lévai Tamásné, az OMICDK főigazgatója ünnepélyesen köszöntötte, és két értékes könyvvel ajándékozta meg a kétmilliomodik olvasót. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ elődje 1883-ban alakult a Kerepesi út 9. sz. épületben. Akkor mindössze 100 kötetnyi könyvvel és 31 folyóirattal rendelkezett. Olvasóinak száma még 1890-ben is alig 1900 volt. Jelenleg már több mint 300 000 kötet könyvvel, sok ezer folyóirattal és 380 000 fordításmásolattal rendelkezik a könyvtár. M ár reggel, a gyárba menet ideges volt. Minden kedd reggel így van ez. Más napokon nem, de keddeken igen. A főnök kedden tartja a fogadónapját Előzetes bejelentkezéssel vagy anélkül, bárki jöhet hozzá, bármelyik gyáregységből. Es jönnek. Megtörténik, hogy négyen, öten is várnak a titkárságon, bizalmatlanul méregetik a másikat, vajon mennyi időt tölt benn, hátha fölmérgesíti a főnököt s akkor az ő ügye már nem talál megértésre... Közben persze beszélgetnek is, kérdezgetnek, némelyik percek alatt minden baját elhadarja, olyan dolgait is, ami aligha tartozna másokra, de örül, hogy végre kiadhatja magából. Legyen a szeme mindenen, kezelni a telefonokat. bemenni a főnök csöngetésére, s jegyezni az utasításait, gépelni a tegnap lediktált leveleket... Kész bolondok háza. Minek ez a fogadónap, minek? Az emberek szeretnek panaszkodni, ennyi az egész. A főnök meg ingerült lesz, egyre pattogóbban adja ki az utasításokat, a fogadónap végén egész listát diktál fel, kiket hívjon be másnapra. referálásra, s másnap a berendeltek őt gyötrik, ki járt itt tőlük a fogadónapon, mert tudják, a szerdai berendelés mindig annak szól, hogy előző nap valaki valamire panaszt tett, s a főnök begurult. Kedden mindig fél órával korábban bejön. Hónapokba telt. míg Ma’rikát, a kis küldönclányt rászoktatta, hogy ő se az utolsó pillanatban érkezzen, akkor, amikor már hárman várnak a szobában, s annyi idő sincs, hogy megigyák a kávéjukat. Marika — beteg ez a lány? — ma kivételesen előbb ott volt, sőt, már a kávét is bekészítette, s a virágokat is meglocsolta. — Csókolom. Magda néni — mondta a csitri, s tüntetőén úgy billeget, hogy lássa, nadrágban jött. Ez is. Heteket kellett veszekedni vele, hogy ne azokban a kurta szoknyákban mászkáljon, legalább a fogadónapokon ne, mert a férfiaknak kiesek a szeme, úgy bámulják a majd’ tövig kilátszó combját. — Szervusz, látom, végre megjött az eszed... Marika csak rántott a vállán, látszott, unja az egészet, a kávé bekészítését, a viráglocsolást, az iratokkal való szaladgálást, mindenkit és mindent, hiszen legszívesebben ... Vajon mit csinálna ez a csitri a legszívesebben ? Fölvette a benti cipőjét, beakasztotta a szekrénybe a kabátját, addig folyt a kávé. A naptárban gyorsan megszámolta neveket: kilencen jelentkeztek be előre. S hányán lesznek, akik csak úgy fölállítanak? Furcsák az emberek. Fogják magukat, felülnek a vonatra, fölutaznak, hogy valami apró. cseprő ügygyei hozakodjanak elő. kérem, vezérigazgató eivtárs. a művezetőm. . A főnők azt sem tudja, hogyan nézhet ki a művezető, nem ismerhet kilencezer embert, de jegyez, hallgat, bólogat, megnézzük, két héten belül levélben válaszolok... S délután, amikor az utolsó tag is elmegy, a főnök behívja, diktál, közben filozofál. „Ebből a gyárból már ez az ötödik ember, aki a művezetőkre panaszkodik. Ott valan nem stimmel, no. rendelje csak be Halmost, a főnököt, lássuk, mit tud a maga portájáról, s megmondhatja^ neki. az sem baj, ha vele jön a párttitkár.. — Jó reggelt Bakos elvtárs. — Jóreggelt, Marika, jó reggelt, Magda ... mozgalmas napunk lesz ... biztos ... kilencen jelentkeztek be .. az emberek szeretnek panaszkodni... ne mondja ezt. I.íagda. maca is tudja, hogy nem így van .. dehát soha nem fogynak ki... sajnos, a panaszra okot adó dolgok nem fogynak ki, Magda... rosszkedvűnek látszik ma, van valami baj? Végre, bement a főnök a szobájába. Van valami baj? Ki törődik azzal, hogy neki bármi baja van? Itt húzni kell az igát, s kész. A vezér titkárnője. Nevetséges. Cseléd. Egy osztályvezető mellett tízszer olyan jó a sorsa a titkárnőnek, mint itt. neki. Hányszor fogadkozott. nem csinálja?! Aztán maradt, mert megszokta, már ismeri a főnök minden bogarát, a .önök néha még kedves is tud lenni... Nyolc előtt tíz perccel befutott az első ember. — Kezét csókolom — ez neki szólt — jó napot — ez Marikának —. Tóth Tamás vagyok, a hatos gyáregységből, bejelentkeztem a vezérigazgató elvtárshoz. Igen. igen, tegye le a kabátját, foglaljon helyet, rögtön... Szemvillanás Marikának, vigye már el a kávéscsészéket, a lány — hogy’ lehet valaki ilyen! — leplezetlen érdeklődéssel bámulja a fiatal, jóképű férfit. Tóth Tamás, Tóth Tamás? Mit is mondott? V-.'ami javaslatát nem fogad+ák el a gyáregységben, holott annak bevezetése megszüntetné a kovácsolóüzem magas selejtszázalékát... Milyen lehet egy kovácsolóüzem? Mit kovácsolhatnak ott? Valamikor, gyerekkorában látott kovácsműhelyt, amikor vidéken nyaralt, lovak álltak előtte, sorukra várva, a kovács Fogadónap kormos volt, izzó parázs körül babrált.. Bement a főnökhöz, jelentette, itt az első ember. — Valami javaslatát nem fogadták el, a hatos gyáregységből, Tóth Tamásnak hívják ... a kovácsolóüzem selejtjét akarta csökkenteni... A főnök rögtön rákezd te: kovácsolóüzem? Na. ez a fickó kell nekem. Aki ott égy centit tud segíteni, az már az én emberem, mert évek óta kínlódunk... Mi minden fér a főnök fejébe?! Judja, hogy. a kovácsolóüzem ... Időnként mar furcsállkód- va nézett rá, hol fér el ennyi minden a fejébe, miként képés megjegyezni, hogy hét gyáregységében, azok sok tucat üzemében mi folyik, mit csinálnak? Beengedte a férfit, látta, összenevetnek Marikával, míg ő benn volt, biztos beszélgettek. Alig ült le az asztalhoz, hogy összerakja Marikának a kimenő postát, már jött az újabb ember. Fáradt arcú, falusias öltözékű nő volt, állapotos, első pillanatban látszott rajta. Halkan köszönt, a kabátját nem tette le. csak harmadszori biztatásra, s úgy ült a szék szélére, mint akit bármelyik pillanatban fölug- raszthatnak Riadt volt, s ezért moccanatlan. Kétszer kellett a nevét is megkérdezni, mire megmondta. — ... igen, persze, levélben kértem a vezérgigaz3ató elvtárstól... Kopottas táskájában turkált, előhúzta a papírt, mutatta, igen, m-' reggel fél lencre hívta a vezérigazgató elvtárs... A papírt nézte. Persze, ő írta alá a főnök helyett, mint annyi más papírt. A nevére nem emlékezett, az ügyre sem, három héttel ezelőtt írták a levelet a nőnek, azóta annyi minden mosta át az agyát, hogyha akarta volna, sem jegyzi meg, mit írhatott ez az asszony, miért kér meghallgatást — Milyen ügyben is? — kérdezte, úgy téve, mintha csak hirtelen, ebben a pillanatban nem emlékezne az asszony dolgára. — Két kisgyermekem van, a harmadik — s a nő fáradt arcán szép mosoly jelent meg — meg már itt — s a hasára mutatott. — A férjemet üzemi baleset érte, 6 is a gvár dolgozója. s kértem már háromszor a mi igazgatónktól, hogy adjanak neki valamilyen könnyebb munkát, mert mióta balesetes lett nem bírja a régit, de azt felelték, ha nem bírja, menjen el máshová ... Tíz éve együtt dolgozunk mindketten, hát miért ne lehetne ennyit megtenni, igazán nem nagy dolog... Nézte az asszony fáradt arcát, hirtelen megsajnálta, szegény, levelet ír, állapotosán fölül a vonatra, kihallgatást kér, mert a férje... Milyen lehet a férje, mit dolgozhat? A harmadik gyerekük jön. a férfit baleset érte... milyen életek vannak ... Tizenegy után már zúgott a feje. A főnek csöngetett, levél a kettes gyáregységbe, te- lexezzen az asszony ügyében, azonnal adjanak a férjének... telefon a hatos gvárba, a gyárvezető a kovácsüzem főnökével együtt holnap reggel kilencre a vezérigazgató elv- társhoz . . Marikával levitetni a postát, fölhozatni az újat. Elhessegetni a benti embereket, akik „csak egy pillanatra ugranék be az öreghez”, dehát fogadónapja van, ezt mindig elfelejtik... ja. persze, a fogadónap, mondták, s a szájukat húzták, mit tegyenek, ha a főnöknek ez a fogadónap a heppje. nem mond le róla, azt hiszi, ezzel megváltja a világot... Telefonok, a főnök ilyenkor nem veszi át a vonalat, örök szabály, hogy csak1 három esetben kapcsolhat be: ha tüzet vagy balesetet jelentenek, vagy ha a miniszter kérné a telefonhoz... Vitatkozni, magyarázni, nem tudom adni, kérem, fogadónapja van, ilyenkor .. de kérem, a mi gyárunkban a’ fogadónaphoz a vezértgazgstóelvtárs, ilven- kor más ügyeket’... tessék holnap, előjegy- zem, holnap visszahívjuk önt.. Egy újabb kávé. s most már egy Andaxin. mert öten jöttek úgy. hoPv nem jelentkeztek be. s besorolni őket az időre berendeltek közé... Tudja, kedves, én harmincöt évet dolgoztam a gyá-ban . — mondta az öreg bácsi. Mégis csak van a dolgozónak annyi joga... — így a negyven körüli férfi. Szavak, mondatok, arcok, feljegyz *. levél, telefon, telex. Marika. légy szíves, szólj a konyhán, hogy tegyék félre az ebélet, nem tudok fölmenni, csak három után. addigra talán vége lesz ennek a bolondok házának ... Igen, tessék leülni, tegye le a kabátját, szabad a nevét, milyen ügyben is. . majd a vezérigazgató elvtársnak tessék elmondani, bácsi, kérem. Persze szaktárs, igen, nagy gond két gyerek mellett a három műszak... a főnök csönget, be kell menni, s még mindig hárman vannak vissza... Mészáros Ottó
