Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

na* BtEGVEt 1971. MÁRCIUS 30., KED1V BÚCSÚ LENKEI LAJOSTÓL Mély részvéttel búcsúztat­ták hétfőn a Farkasréti te­metőben Lenkei Lajost, a Víg­színház tragikus hirtelenség­gel elhunyt igazgatóját. A Fő­városi Tanács nevében Kurcz György, a népművelési főosz­tály vezetője, a színház nevé­ben Benkő Gyula, a Művelő­désügyi Minisztérium hevében Szabó István, a színházi osz­tály vezetője, a Magyar Szín­házművészeti Szövetség nevé­ben Kazimir Károly, a szö­vetség főtitkára emlékezett meg Lenkei Lajosról. AZ MSZBT SZÉKHAZÁBAN Orosz nyelvverseny Vasárnap a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság székházé­ban került sor a megyei úttö­rők orosz nyelv versenyére. A vetélkedőn 32 kisdiák — a já­rási, illetve városi versenyek győztesei — mérte össze tudá­sát. Eredmények: VII. osztályo­sok: 1. Szekeres Katalin, Abony, 1077. Ady Ende úttörő- csapat, 2. Kutasi Zsuzsanna, Göd, 3741. Arany János úttö­rőcsapat, 3. Perjési Éva, Érd, 4421. József Attila úttörőcsapat tagja. Tagozatos VII. osztályosok: 1. Nagy Ilona, Cegléd, 15. Tán­csics Mihály úttörőcsapat tag­ja. VIII. osztályosok: 1. Szabó Katalin, Dunakeszi, 3742. Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapat, 2. Vdvardi Magdolna, 2896. Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat, 3. Kemény Anna, 1544. Bornem­issza Anna úttörőcsapat tagja. Tagozatos VIII. osztályosok: 1. Tóth Éva, Cegléd, 1932. Földvári Károly úttörőcsapat tagja. Római kor A ceglédi Kossuth Múzeumban Dunaújváros római kori emlékeit bemutató kiállítás nyílt. A duna­újvárosi múzeum régészeti gyűjteményének válogatott anyagát Visy Zsolt rendezte. A kiállítást április 16-ig tekinthetik meg az érdeklődök. Foto: Urbán FIN ’71 Énekesek és színjátszók A forradalmi ifjúsági napok rendezvény sorozata keretében vasárnap kiét jelentős esemény zajlott le. Vácott diákművé­szeti bemutató volt: a Madách Imre művelődési központban a legjobb énekkarok, kamarakó­rusok és szólóénekesek léptek színpadra, míg Dunakeszin a „Szóljatok szép szavak” me­gyei elődöntőjének harmadik részét láthattuk. Vácott a kilenc kamarakó­rus közül három kapott arany­oklevelet. A váci Sztáron Sán­dor Gimnázium, az ócsai Bo­lyai János Gimnázium, vala­mint a pilisvörösvári gimná­zium kamarakórusa képviseli megyénket az egri diáknapo­kon. Szintén három aranyok­levelet osztott ki a zsűri az énekkarok versenyében: a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumnak, a váci közép­TV-FIGYELŐ Átlagos hét Az elmúlt hét televíziós mű­sorát a zenei programokban mondihaitjuk a legszínvonala­sabbnak: a keddi Zenei figye­lő, és ugyanaznap a Csak tisz­ta forrásból műsorszám kere­tében a Bartók és a szlovák zene kapcsolatát ismertető közvetítés, a csütörtöki ünne­pi Bartók-hamgverseny, a pén­teki Tél a muzsikában össze­állítás, a vasárnapi Tévé ope- rakalauz, ahol Abody Béla Do­nizetti Szerelmi bájitalához fűzött észrevételeket, mind magas élményt nyújtva szol­gálták a széles körű zened is­meretterjesztést. Ha már az irodalmi oldalt, filmközvetítést, színházi adást, a televíziós drámákat nézzük, a Kutyás férfi című Csehov- feldolgozás színházi adása és még egy-két más program mellett túlsúlyba kerültek a könnyű, kalandos, bűnügyi jellegű filmek. (Amelyek rend­szeresen, mint megfigyeltük, kiemelt helyet kapnak a szóm­ba® és vasárnapi műsoridő­ben, mint példáiul a Hitehcock- fülanek is.) Nézzük például a szombat délután közvetített, A Skorpió órája című NDK utópisztikus bűnügyi tévéfilmet, amelynek második részét vasárnap este láthattuk. A cselekmény a XXI. században játszódik: a világ országainak nagy része már a szocializmust válasz­totta, de még akadnak más berendezkedésű államok, ame­lyeknek kapitalista csoportjai úgy érzik, az utolsó alkalom érkezett el számukra a hata­lom visszaszerzésére. A cse­lekménnyel tehát nincs baj, hiszen egy utópisztikus bűn­ügyi film számára e történet elég izgalmasnak ígérkezik. Ha humor és szellem, jó jellem- rajaofc és bizonyos érzelmi töl­tés, magasfokú feszültség telí­tik. Mindebből Günther Krup- kat írótól és Horst Zaeske ren­dezőtől semmit sem kaptunk: a jellemeket, szereplőket, szí­nészeket főként a ruha és haj­szín különböztette meg egy­mástól, a filmben leginkább a díszlettervező élte M magát, de ő is főként a művészettör- fcénésznő lakosztályának ter­vezésében ... Vasárnap délután A Morri­son ügy című tévéfilmet láttuk Esztergályos Károly rendezé­sében. Albert Maltz amerikai író drámái, regényei, novellái a háború és hidegháború ellen emelnek szót, a cselekmény kerete legtöbbször .szakszerve­zeti harc, sztrájk, főszereplői munkások. Morrison, e darab főszereplője, egy családi bajok, betegségek miatt nehéz emberi és anyagi helyzetben álló ha­jógyári munkás, aki fő szen­vedélye, a horgászat mellett bizonyos fokig érdeklődik a jó és haladó irodalom, a haladó politikai törekvések iránit A haditengerészeti hivatal bíró­sága elé idézik ezekért. Olyan­fajta fórum ez, mint a hirhedt amerákaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság; nem hiva­talos bíróság, de súlyánál, ha­talmánál fogva társadalmi, közéleti, munkahelyi eiitélés- felmentés felett dönt A Mar­xison ügy kapcsán például a megidézett jmmkás esetében javaslatot tehetnek a gyárve­zetőségnek elbocsátására... Ez a hidegháborús helyzet s a fő­szereplő szociális körülménye is, amelyet felidéz a darab, egy kicsit már a múlté Ameri­kában: de . aktuálissá teszi a művet egy ördögien pontos adminisztráció bemutatása, ahol a magánélet, érdeklődési terület, olvasmányok és bará­tok, semmi nem maradhat ti­tokban, minden felkerül az eínberek kartonjára... A Morrison ügy című tévéfilm­ben Nagy Attila és Mensáros László a tőlük megszokott jó színvonalon játszották a két főszerepet. A politikai műsorok közül a Fórum választásokkal kapcso­latos adását kell megemlíte­nünk, mint olyat, amely nem­csak nagy érdeklődést váltott ki — több, mint ezer kérdés érkezett á résztvevőkhöz —, de maradéktalanul be is töl­tötte feladatát P. A. iskolai kollégiumok egyesített vegyeskarának, valamint az aszódi gimnázium és szakkö­zépiskolának jutott ez az elis­merés. Egerbe a szentendreiek utaznak. A szólóénekesek kategóriá­jában a tizenöt induló közül Varga Zsuzsa (Cegléd, Kos suth Gimnázium), Egervári Rita (Cegléd, Török János Me­zőgazdasági Technikum és Szakközépiskola), valamint Segesdi Zsuzsa (Érd, Vörös marty Gimnázium) vehette kézbe az aranyoklevelet, s így mindhárman ott lesznek Eger­ben. A Magyar Rádió „Szóljatok szép szavak” vetélkedőjére Pest megyéből 27 együttes je­lentette be részvételét. A cso­portok számára három megyei elődöntőt rendeztek, mert kö­zülük csak kettő juthat a Szentesen sorra kerülő területi döntőbe. A megyében — Mo- noron és Kiskurílacházán — két elődöntő már lezajlott, s a harmadikat vasárnap tartották kilenc irodalmi színpad és színjátszó csoport fellépésé­vel Dunakeszin. A továbbju­tás sorsa március 31-én dől el: — fg — Tanulók — hátrányban Több héten át szerepelt e két szó írásaim élén. Az olvasóval együtt elmentünk a megyei ta­nácsra, gimnáziumokba, tsz-be, gyárba, vállalathoz, beszélget­tünk gimnáziumi igazgatókkal; tanárral, tanulókkal, szülőkkel, gazdasági vezetőkkel. Most — a sorozat végén — összegezést kellene adnom. A téma bonyo­lultsága miatt . azonban erre nem vállaikozhatom. Néhány aktuális kérdés elemzésével szeretném teljesebbé tenni a képet: a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának segítése elodázhatatlan jel­adat! Kezdjük néhány elméleti ak­tuális . kérdés elemzésével. Több'riportalanyom felvetette: miért kisebbek a mai gyerekek lehetőségei, mint a 26 évvel ez­előtti ifjúságé voltak? Objek­tív társadalmi törvények alap­ján lehet válaszolni. Felszaba­dulásunkkor egy társadalmat, igazságtalan kapitalista társa­dalmat a feje tetejéről a talpá­ra állítottunk. Á többségi, nép- hatalmi rend a társadalmat mozgásba lendítette: a hata­lom új képviselőire volt szük­ség. A társadalmi mobilitás óriási volt, egy generáción be­lül lemérhető (munkásból — gyárigazgató), s generációk vi­szonylatában is érzékelhető (parasztember fiából gépész-' mérnök). A nagy társadalmi mozgás egyenlő a hagy társa­dalmi lehetőségekkel. A nagy társadalmi mozgás azonban csak az új társadalom struktú­rájának kialakulásáig élénk, majd lelassul A nagy társa­dalmi mobilitás objektív gaz­dasági és társadalmi törvények függvénye (forradalmi válto­zás), s ez önkényesen nem ál­lítható elő. Tehát ma nem ar­ra kéll törekedni, hogy oktala­nul, mesterségesen felfokozott társadalmi mobilitással bővít­sük a lehetőségeket! Hanem? A meglevő, állandóan kialakí­tott, a társadalom fejlődésével együtt születő lehetőségeket osszuk el igazságosabban. Ho­gyan? A hátrány kiegyenlíté­sével, az életkörülmények ja­vításával, igazságosabb felvé­teli rendszerrel stb. De a mód­szerekről majd másutt szólok. A beszélgetésekkor elhang­zott ilyen kérdés is: miért se­gítjük mi a fizikai dolgozók gyermekeit, amikor azok a szülők deklasszáltsága miatt kerültek ilyen helyzetbe? Ta­lán mondanom sem kell: a kér­dező néhány brosúrával elma­radt. A fizikai dolgozók hatal­mas tömegét nem lehet azono­sítani néhány deklasszált elemmel, s ez utóbbiakat is vizsgálat alá kell vetni: ho­gyan változtak egy negyedszá­zad alatt? A segítés nem ilyen­fajta vélemény eredménye, ha­nem társadalmi szükségszerű­ség felismerése: a nagyszámú kétkezi munkás nagyszámú gyereke nem kallódhat el, a szocialista társadalom nem en­gedheti ezt meg. Ilyen kérdést is kaptam: né ködösítsünk, a fizikai dolgozó­idat, nevezzük munkásosztály­nak, s mondjuk azt, hogy a hatalmon levő osztály; az mal­mon levő osztály, az uralkodó osztály gyermekei szorulnak segítségre. A-z elméleti válasz nagyon egyszerű: egy osztály nem egyenlő tagjai számtani összegével. Minőségi összeg! Az egyéni, csoportérdekek nem egyenként hatnák, hanem ösz- szegük, eredőjük. A munkás- osztály társadalmi bővülése igaztalanná is teszi ezt a kér­désfelvetést. Nem szólva arról, hogy a fizikai dolgozó kategó­ria nem csupán a munkásosz­tályt érinti. A kérdést így is feltették: félünk, hagy az értelmiség kaszttá válik, „beltenyészetté alakul, s ez káros. A marxis­ták e kérdést is társadalmi összefüggésében vizsgálják. És elsősorban azt hangoztatják: az értelmiségnek állandóan fel kell frissülnie a dolgozó osz­tályok gyermekeivel, már csak azért is, hogy a szellem em­berei ne forduljanak el a tár­sadalom alkotó osztályaitól. Ez politikai kérdés! A segítés módszereinél e té­ma is felvetődött: miért nem támogatjuk úgy a fizikai dol­gozók gyermekeit, mint koráb Szóval tollal, fegyverrel... (FRANKEL LEÓ HALÁLÁNAK 75. ÉVFORDULÓJÁRA) FORRADALMÁR. Milyen is egy forradalmár? Erős, bátor, robusztus, rettenthetetlen, száz veszéllyel szembenéz. Vala­hogy így képzeljük eL Frankel Leó vézna volt, vé­konyka és beteges, mégis for­radalmár volt. Apja — a négy gimnázium elvégzése után 14 éves korában ötvösinasnak ad­ta. A legkisebb Frankéi fiú ér­telmes és tehetséges volt. Ap­ja, Óbuda legnépszerűbb orvo­sa, a múlt század közepén — nem azért taníttatta a fiait mesterségre, mintha azok fossz tanulók lettek volna, hanem mert hitt a munka jellemfor­máló erejében. Igaza is volt. Leó fia, a leg­kisebb, kitűnő szakmunkás és kitűnő ember lett, de elvei nem egyeztek apja polgári ra­dikális elveivel. Pedig a láza­dás szellemét a családi otthon­ból hozta, ahol a bukott sza­badságharc után Kossuth-ké- pet rejtegettek, tiltott filozó­fiakönyveket, Heine verseskö­teteit dugdosták. Hallgatta ap­ja elbeszéléseit az óbudai ha­jógyárról (ennek orvosa volt), a munkásokról, nehéz életük­ről. Apja haladó gondolkodású polgár volt, fia Marx ba­rátja és tanítványa lett Felszabadulása után, annak a kornak szokása szerint, ván­dorútra kelt. A hatvanas évek első felében Dél-Németország városait járja, majd 1867-től Párizsba kerül. Tagja és egyik legaktívabb szervezője lesz az I. Internacionálé egyik párizsi csoportjának. 1870 nyarán le is tartóztatják, hogy azután szeptemberben a III. Napóleon császárságát megdöntő forra­dalom szabadítsa ki. FÉL ÉV MÜLVA ott van a párizsi kommün vezetői kö­zött, májusban pedig a bari­kádokon. Kétszer is megsebe­sül. A kommün bukása után csak bátorsága, lélekjelenléte, német nyelvtudása — és egy orosz forradalrnárnő segítik át a Párizs köré vont többszörös kordonon. A kontinensen nincs biztonságban, hiszen egyike a legismertebb vezetőknek, ezért Angliába megy'. Itt Marx köz­vetlen baráti köréhez tartozik, tagja lesz az I. Internacionálé vezetőségének. 1876-ban elhatározza, hogy hazatér, és tapasztalataival, szervezőkészségével segíti a fejlődő magyar munkásmoz­galmat. Ez merész elhatározás, hiszen Franciaországban távol­létében halálra ítélték, és egy­általán nem biztos, hogy a reakciós osztrák és magyar állam nem adja-e ki? Való­ban, Bőcsben letartóztatják, és hosszú huzavona után átadják — Magyarországnak. Vállalja a magyar kormány az esetle­ges nagy felzúdulást, ha kiszol­gáltatja Frankéit a franciák­nak. ÍGY ÉRKEZIK HAZA — bi­lincsbe verve, szigorú rendőri őrizet mellett. Végül is óvadék ellenében szabadon engedik. Itthoni szereplése 1876-ban a soroksári úti „fenyítőtörvény- szék” zárkájában kezdődött — és a váci államfogházban töl­tött húsz hónappal ért véget — 1883-ban. A közbeeső években szívós harcok árán sikerül létrehoz­nia az egységet a magyar munkásmozgalmon, belül, si­kerül háttérbe szorítania az opportunistákat és az álradi­kálisokat. Ennek eredménye­képpen alakul meg az első ma­gyar szocialista párt, a Ma­gyarországi Általános Mun­káspárt 1880 májusában. És ezért ítélik el egy jelen­téktelen sajtóvétségért majd kétévi börtönre. A kormány el akarja távolítani a munkás- mozgalomból annak tapasztalt és jó képességű vezetőjét —és ez sikerül is. Frankel szabadulása után — miután látja, hogy itteni mű­ködését mindenképpen lehetet­lenné tennék, először Auszt­riába, majd. újból Franciaor­szágba költözik. Részt vesz mindkét ország munkásmoz­galmában, de nagy szerepe van a II. Internacionálé létrehozá­sában is. Ezért is választják 1889-ben az Internacionálé alakulásakor a kongresszus el­nökévé. ’ 52 ÉVES, mikor egy megfá­zás végez a túlhajszolt szerve­zettel — 1896. márc. 29-én. Egyszerű temetést akart, minden dísz, virág nélkül. Egyetlen kérése volt — testét a forradalom vörös zászlajába csavarják. Ez utóbbi kívánsága teljesült, a másik nem. Ko­szorúk, virágcsokrok lepték el százszámra sírját a híres pári­zsi temetőben a Pere-Lachaise- ben. Azok hozták, azok kísér­ték több ezren utolsó útjára, akikkel harcolt, akikért har­colt ... Hofman Éva ban az MTH-sokat? Egyénné hóval, kollégiumokkal, étke­zéssel stb.? A kérdező tipikus példáját idézte fel a túlsegítés- nek, amelyhez nem voltak meg a gazdasági feltételek, s a túl­zás a támogatás hatásosságát is csökkentette. Társadalmunk kiegyensúlyozott fejlődése nem tűri a kampányszerűséget. Le­hetőségeink szerint kell segí­teni, de a lehetőségeken belül maximálisan. Nem a túlzás feltételeit kell megkeresnünk, hanem a lehetőségek teljes ki­aknázását ! A segítés módszereinél ilyen kérdést is kaptam: a hátrányos helyzetű tanulók segítésénél miért nem gondolkozunk az egyetemi felvételi rendszer megreformálásáról? A kérdező válaszolt, ha kissé borúlátóan is: az egyetemeken dinasztiák alakultak ki, a felvételi vizs­gákat protekció bástyázza kö­rül, a dinasztiák egymás ke­zét fogva viszik be gyerekei­ket a főiskolákra, a mai telje­sítményben gyökerező kitünte­tést nem vesznek figyelembe stb. Az én véleményem is az, hogy a segítés lehetetlen a fel­vételi rendszerek javítása nél­kül! Többen megkérdezték: jó-e a megyei ösztöndíjrendszer? Le­írtam, nem is egyszer: sokan tüneti kezelésnek tartják. Biz-' tos, hogy önmagában képtelen a megoldás kulcsává lenni, a társadalmi segítséirek azonban szerves, fontos része. Jobb szervezéssel még alkalmasab­bá válhat feladata teljesítésé- fe. És még egy szubjektív ér­zést: nem hiszem, hogy bár­mely forintot hasznosabb do­logra fordíthatunk, mint a jö­vő generációra. Végezetül el szeretném mon­dani a véleményedet az Ifjú­sági Magazin — Élet és Iroda* lom — Népszabadság vitájá­ról, amelynek kérdését így fogalmazták meg: a „fizikai” kategóriát a „hátrányos” vált­hatja majd fel? A fizikai dol­gozók gyermekeinél általános­ságban kimutatható a pedagó­giai hátrány. E csoporton kí­vül is léteznek azonban hátrá­nyos helyzetű diákok, például a bolti eladó vagy a portás fia, lánya. A támogatás az általá­nost vette célba (fizikai dolgo­zók gyermekei), de bizonyára később kiterjed a különösre is („egyéb” kategória gyerme­kei). Ez össznépivé váló társa­dalmunk fejlődésével sincs el­lentmondásban. Ezért a meg­különböztetést csak a gazdaság korlátozott lehetőségei miatt érzem szükségesnek, s vallom, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek általános segítésé­nek programját hozza meg a holnap! Végére értem cikksorozatom­nak. Kérdéseket szerettem vol­na feltenni minden írásomban, így az „összegezésben” is. A válaszadás a társadalomra vár. Fóti Péter A Bács megyei ÁÉV kubikosokat és betanított segédmunkásokat vesz fel állandó munkára, ceglédi és nagykőrösi építkezésekre. Jelentkezni lehet a Bács megyei AEV építésvezetőségén Cegléd, Táncsics M. u. 4—6., Nagykőrös, 266. lakásépítkezés! Gyopár u. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom