Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

! XV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1971. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Milyen a járás közegészségügye? Engedély nélkül kezdte a gyártást a fóti rnkkelszislfátüzem Nagymeros Vácról kap jó vizet — Magasabb igények ványügyi felügyelőség munka­erőgondokkal küszködik, az utóbbi években számottevő fejlődés tapasztalható. Nagy sikere van a Vöröskereszt in­Bepillantás a XX. század magyar képzlmú'vészeték Nagy érdeklődéssel fogad­ták a Madách Imre Műve­lődési Központban dr. Bod­nár Éva művészettörténész­nek, a Magyar Nemzeti Ga­léria osztályvezetőjének elő­adását a múlt hónapban. A képzőművészeti műterem megtelt érdeklődőkkel, hogy meghallgassák a diavetítés­sel egybekötött előadást a XIX. századi magyar képző- művészetről. Az előadássorozat holnap folytatódik. Délután 4 órakor a XX. századi magyar kép­zőművészetbe nyernek bete­kintést a hallgatók. Ezt kö­veti a szerdai látogatás a Ma­gyar Nemzeti Galériában, ami- koris a már ismert művek megtekintésével zárul az elő­adássorozat. A délutáni fél hármas vo­nattal indul a csoport Buda­pestre. M. I. SZAKSZERVEZETI KÖNYVESPOLC Szocialista brigádoknak ajánljuk dította „Tiszta udvar, rendes ház” és a Hazafias Népfront által életre hívott „Tiszta, vi­rágos község” mozgalomnak. cs. a. Hárs László Verőcén Sok kedves ifjúsági regény szerzője, Hárs László látogat április 14-én Verőcére, ahol délután 3 órakor kis olvasói­val találkozik. Hogyan lehet az olvasási készséget fejleszteni? Erre kapnak választ azok a 13-^-14 éves váci iskolások, akik kedden délután két óra­kor elmennek a szakmaközi bizottság könyvtárába. Itt Vargha Balázs, a televí­zió „Fabula” műsorának veze­tője, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudomá­nyos munkatársa vezeti a be­mutatót, amelyben közremű­ködnek az Árpád úti általános iskola hetedikesei Arany Ani­kó tanár vezetésével. Születésnapi köszöntő Csütörtöki ülésén a köz­egészségügyi és a járványügyi helyzettel foglalkozott a járá­si tanács végrehajtó bizott­sága. A felügyelőség munkájá­ról dr. Kőhalmi Margit, a hi- yatal vezető orvosa számolt be. Az utóbbi években az élet­színvonal emelkedésével együtt a közegészségügyi-jár­ványügyi viszonyok is javul­tak. A település-egészségügyi munka során a járás 98 ezer lakójának ivóvízellátását, a szennyvíz és a szemét elhelye­zését ellenőrizték. A vízellá­tást 9 vízmű, 362 közhasznála­tú és 14 ezer 800 magánkét biztosítja. A felsőgödi vízműnél a klórozás miatt a víz elszi- ncződött, ezért a klórozást megszüntették. A nagymarosinál a magas nit- ráttartalom okoz gondot, ezért a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a nagymarosi vízvezetéikhálózatot a jövőben Vácról kell ellátni. 'A magas nitráttartalom eddig öt megbetegedést okozott a járásban, kivé­tel nélkül a magánkutak vizétől. Ä lakosság egészséges ivóvíz- ellátását a jövőben közműves vagy mélyfúrású kutaikkal old­ják meg. Közműves szennyvízelveze­tés nincs a járásban. Ezértt igen nehéz betartani a köz­egészségügyi előírásokat. A legsúlyosabb gondot a felsőgö­di műanyag ktsz, a fóti Vörös­marty Tsz nikonüzeme és a Fővárosi Tanács királyréti üdülője okozta. Munkaegészségügy! szem­pontból sok gondot okoznak az egyre növekvő számú ter­melőszövetkezeti melléküze­mek. A fóti Vörösmarty Tsz nikkelszulfátüzemében a közegészségügyi hatóságok engedélye nélkül kezdték el a gyártást, s a munka­egészségügyi hiányosságok miatt hat hónap alatt öten megbetegedtek. Nem jobb a helyzet a sződi tsz műanyag ragasztó, galvanizá­ló és fémöntő üzemében sem. A járás kereskedelmi helyi­ségei kulturáltabbak lettek. Az életszínvonal és az általá­nos műveltség emelkedésével az emberek igényesebbek' az otthoni és a munkahelyi kör­nyezet és az üzlethálózat iránt; ez jótékonyan hat a közegészségügyi viszonyok ja­vulására. Annak ellenére, hogy a já­rási közegészségügyi és jár­A 41 éves Tengerdy László­nak Alsógödön, a Felszabadu­lás út 14. szám alatt volt a kisipari lakatos- és autószerelő műhelye. Jól ment az üzlet, de később a feleségétől elvált, és ettől kezdve anyagi körülmé­nyei is megromlottak. Az OTP-től felvett 100 ezer forint kölcsönt. Ismerőseitől kórt 15—25 ezer forintos köl­csönöket. Adóhátraléka 80 ezer forintra rúgott. Amikor összecsaptak fölötte a hullámok, útlevelet kért Ju­goszláviába, Bulgáriába és Ro­mániába. (A KIOSZ megbízha­SÄNTA FERENC (1927—): Isten a szekéren. (Válogatott novellák.) — A novellák egy része lírai életkép az erdélyi gyerekkorból. Másrészük nép­meséi fogamifcatású, humoros vagy balladás-szomorú histó­ria. A harmadik csoportot a közelmúlt magyar falujáról vett jellemrajzok, a negyedi­ket történeti parabolák alkot­ják. A novellák mindegyike az alkotó makacs igazságkere­séséről és igényességéről tesz tanúságot. TERSÄNSZKY JÓZSI JENŐ (1888—1969): Viszontlátásra, drága... A margarétás dal. (Regények.) — A Viszontlátás­ra, drága a szerző első jelen­tékeny szépirodalmi műve. Amikor írta, frontkatona volt. A magyar irodalom első há­borúellenes regényei közé szá­mít. Témája egy jómódú, mű­velt lány szükségszerű erköl­csi züllése a galíciai menekü­lések és a megszállások évei­ben. A második kisregény, A margarétás dal szintén világ- háborús erkölcsrajz. Főszerep­lőjét — Natasát — ugyan­tó, rendes kisiparosként jelle­mezte, és javasolta az útlevél kiadását.) Tengerdy elutazott Csakha­mar levelet küldött rokonai­nak Olaszországból. Megírta, hogy letelepedett, nem óhajt visszatérni Most tárgyalta ügyét a Váci Járásbíróság. A BTK. 205. pa­ragrafusa alapján, hazatérés megtagadásának bűntettében mondták ki bűnösnek. Egy év és nyolc hónap szabadságvesz­tésre ítélték. A védő tudomá­sul vette az ítéletet csak a háború sodorja szám­talan tiszavirág kalandba. Szerelmesek éjszakája. Mai francia elbeszélések. — A kö­tet 15 mai francia elbeszélő ugyanannyi novelláját tartal­mazza. A válogatás az utolsó tizenkét év novellaterméséből ad ízelítőt, bemutatva a mo­dern francia irodalom sokszí­nű témaválasztását és stílus- irányzatait. A novellák szer­zői közt találjuk többek között a Híd a Kwai folyón című nagysikerű regény íróját: Pierre Boulle-1, a Goncourt- díjas Arland-t és R. Gray-t, a Lady L című regény orosz származású íróját is. L. E. Nemzetiségi kórus alakult Szódon Szódon a közelmúltban szlo­vák nemzetiségi kórus alakult. Április 3-án, a község felsza­badulási ünnepségén adnak először műsort. Két TIT-előadás Zebegényben A jövő hónapban két TIT- előadást rendeznek Zebegény­ben. Dr. Gerendás Mihály bio­lógus és Gorka Géza kerami­kus művész tart egy-egy elő­adást. Pecsenyekacsák A Siófoki Balatoni Halá­szati Vállalat harmadik esz­tendeje a pecsenyekacsa-ne­veléssel is hasznosítja a ha­lastavait. A jól jövedelmező melléküzemágat továbbfej­lesztik i ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS DUNAKESZIN A dunakeszi József Attila Művelődési Központban július 10. és 18. között „Országos Vasutas Olimpiai és Sport bé- lyegkiállítás”-t rendez a duna­keszi bélyeggyűjtőkör és a művelődési központ, melyen a vasutas bélyeggyűjtők mu­tatják be az e témába vágó legszebb bélyegeiket. A kiállításra április 25-ig lehet jelentkezni. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köz­társaság úti (a 302-es telefo­non hívható) központi rende­lőintézetben az alábbi orvo­sok tartanak éjszakai ügyele­tet: Hétfőn: dr Kr einer Lenke, kedden: dr. Szorg István, szerdán: dr. Pap Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken, szombaton és va­sárnap: dr. Bénik Gyula. A beosztásban hét közben változás történhet. Apolónővér, asszisztens, gyógytornász, tanulónővér, harmincad magukkal az új váci kórház nővérszállójának lakói. Lassan egy éve, hogy a városba költöztek. Hogy ér­zik magukat, hogy tetszik a város, milyennek látják a vá­ciakat? Erről kérdeztem őket. Nehezen indult meg a be­szélgetés. Először — mint el­mondják — fölvillanyozva jöttek ide. Egyikük Eszter­gomban dolgozott, de csábi­ig ízel negyven éve immár, “ egyik barkás és rügyes húsvéton a zsúppfedelű temp­lom karzatán voltam társaim­mal. A hűvöslő magasságban beléreszkettem az áhítatba. A muzsika tette. Az orgona csu­dálatos hangja. Fölváltva fújtattunk, és Bér­ces László tanító úr játszott a rengeteg billentyűn. Az ő já­téka volt az, ami nékem, a tanyai cselédgyereknek az el­ső szépséget adta a világból. Azóta sem hallottam szebbet, és azóta mindig összeszorul a torkora, ha orgonamuzsikát hallok... . Ez jutott eszembe ma, ami­kor a magyar orgonaművészet nagy öregjének —, Pikéthy Tibornak nyolcvanhetedik szü­letésnapját ünnepeljük. Azét a művészét, aki nélkül nem lenne teljes az európai zene­kultúrának ez az ága. Azét a művészét, aki a Pannón-dom- bók, a Dunántúl szülötteként is itt, Vácott töltötte el élete Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, tegyék lehetővé, hogy a váci kórház gégészeti osztálya főorvosának, és mun­katársainak lapukban fejez­hessem ki köszönetemet. öt hétig voltam ápoltja az ősz-* A váci képzőművészeti al­kotócsoport múlt év szeptem­ber 21-én váci képző- és ipar­művészekből alakult a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Madách Imre Művelődé­si Központ szorgalmazásával. Végh Dezső, Cs. Nagy And­rás, Paukert Károly, Lipov- niczky László, Mikes István J., Vida János, Bába Éva, Do- min Károly, Szabó Gyula és Földvári Csaba alapították, s később csatlakozott Uhrig Zsigmond, Iglay József, Gebo- ra László és Bertalan Ferenc, akik ugyan nem váciak, de ré­gi személyes kapcsolatuk van a váci képzőművészekkel és tóttá a modern kórház, s a pályázatban lakást ígértek. Csak a munkában nem csa­lódott. Nem tiltakozik, ha túl­órázni, helyettesíteni kell. A város elzárkózik az idegenek elől, társaság, ismerősök nél­kül, úgysem tudna mihez kez­deni. Vendéglőbe, há akarná­nak se mehetnek — az árakat nem a nővérfizetéshez szab­ták. Olyan olcsó szórakozóhely vagy ifjúsági klub, ahol jól érezhetnék magukat, megszó- lás nélkül nyugodtan ülhetné­nek egy cola mellett — nincs a városban. Sötétedés után különben sem tanácsos a kór­házhoz vezető úton sétálni, a vasúti híd környékén időn­ként szemtelenkedő suhancok bukkannak föl. Az egyik lány eddig meg se szólalt, most nagy lélegze­tet vesz. A vőlegénye hacsak teheti, ideutazik hozzá. De egyiküket sem veti föl a pénz, és ha erős, hideg idő van sétál­ni se mehetnek. A portás az el­ső időben még o kapun sem engedte be a fiatalembert. A társalgóban szoktak beülni, de ott idáig csak egy hosszú lóca volt. Nyolc óra után pedig in­nert is távozni kell. — Olyan az egész, mint egy apácazárda. — Talán volt aki okot adott a bizalmatlanságra — gondol­kodom hangosan. — S ha volt is — válaszol­ják — egy-két ember vétke nem sújthat másik harmincat. Van egy nővér, akit min­denki irigyel. A Vox Humana- ban énekel. Az igazán jó tár­saság. Valami ilyet szeretné­nek mindnyájan. Az igazgatóval korábban be­széltem. Szavai szerint minden intézménynél, s ez alól a kór­ház sem kivétel, az első év a „tanulóidő”. Idáig minden per­cüket az kötötte le, hogy biz­tosítsák : fennakadás nélkül működjék minden osztály. A javát — egy teljes emberöl­tőt. Vác zenekultúrájára tette eddigi életét, és szolgálta a várost hosszú évtizedeken át. Ifjú szívvel jött a Duna mel­lé, és itt alkotta azokat a mű­veket, amelyek a magyar or­gonaművészet örökké zengő, s halhatatlan lapjaira kerültek. Alkotó munkája mellett taní­tott, önmagát megsokszoroz­va. Tanítványai ma már a vi­lág sok helyén szolgálják áhí­tattal — közöttük Lehotka Gá­bor is, akinek ujjai nyomán eddig legszebben zendült fel a Pikéthy-muzsika... Tiszta emberségét, magasz­tos művészetét ünnepeljük ma. Nem az öreg, hanem az örök­ifjú Pikéthy Tibort köszönt­jük — mert szívét és minden ízét halhatatlanná tette a mu­zsika csodálatos világa. I» őszön tjük — és nagyon 11 hosszú életet kívánunk Pikéthy Tibornak. Csankó Lajos tálynak, ahol minden beteggel szemben készségeseit, türel­mesek és kedvesek. Betegtár­saim nevében is nagyon kö­szönöm az ott dolgozóknak. Simon Sándor Keszthely velük együtt kívánnak dolgoz­ni. Célkitűzésük: hogy az idős és a fiatal művészek heten­ként találkozva, közösen dol­gozzanak, vitázzanak, hogy egymást megismerjék és szak­előadásokkal is segítsék fejlő­désüket. Munkájuk eredménye az a kiállítás, amelyen 71 művet mutatnak be. Ezek között ta­lálunk hagyományos stílusban festett műveket, és látunk mo­dern, nonfiguratív műveket is. i A kiállítás április 4-én dél­előtt 11 órakor a váci képtár­ban nyílik. M. 1. nővérek problémáival nem tudtak alaposabban foglalkoz­ni. A kórház lehetősége sze­rint igyekszik otthont terem­teni. Csinosítják a szállót, teniszpályát, könyvtárt kap­nak a lányok. Persze, teljesen ez sem old meg mindent. Hogyan tovább? Mi az el­képzelésük a jövőt illetően? A tanulónővér a vizsga után Dunaújvárosba költözik. Állí­tólag ott szeretettel fogadják az idegent. A gyógytornász még vár. Ha valamelyik isko­lának, óvodának szüksége len­ne rá, szívesen segítene. Vagy: itt van terhestorna, ehhez is ért. Csinálná, ha hívnák. Má­sok szívesen sportolnának, ha valamelyik egyesület hívná őket. Nem tudják hová fordul­janak segítségért, nem ismer­nek senkit. Nem pontos felmé­rés szerint, a háromnegyed ré­szük már döntött: előbb vagy utóbb itt hagyják Vácot. Segítsük hozzá őket, hogy otthonuk legyen a város. Csulák András Vácott lesz a döntő A téli spartakiád megyei döntőjét nem Gödöllőn, ha­nem Vácott rendezik. Az asz­talitenisz-döntő a mezőgazda- sági technikumban, a sakk a Váci Vasutas kultúrtermében lesz. Villámtorna A járás kézilabdacsapatai­nak részére április 3-án és 4,- én villámtomát rendez a já­rási kézilabda-szövetség. A nevezési határidő március 31. — úttörő fiú-leány, ifjúsági férfi-női, felnőtt férfi-női cso­portokban. A hosszú sor, mely a Széchenyi utcai cipőüzlet előtt várakozott, a roló felhúzása után benyomult a boltba. Ügy lép­kedtek szorgalma­san egymás után, mint kíváncsi tu­risták, ha város­nézés alkalmával betérnek egy kép­tárba, vagy mú­zeumba. Csodálkozáso­mat növelte az a fölfedezés, hogy az előbb betódult csoport után sűrű egymásutánban léptek be az egyé­ni vállalkozók az­zal az igyekezet­tél, nehogy az itt végbemenő ese­ményekről vala­miképpen lema­radjanak. Mindezt csak úgy ablakból néz­ni, a tájékozatlan­ság homályába burkolózva nem lehet sokáig. Míg másokat a biztos tudatosság, engem Olcsó cipő nem szorít a leküzdhetetlen kíváncsiság sodort az ismert ajtó fe­lé. A női cipők pultja körül sötét­lő tömeg elszán­tan és kitartóan vívta• harcát az előbbrejutásért, s csupán a pult erőssége vetett gá­tat i lyekezetének. — Csak nem meghátrálni — mondtam magam­nak és egy na­gyobb áramlással a tömeg közepébe vetettem magam. Az eladók már fá­radtan, de lendü­letesen mozogtak, s úgy vettem ész­re, kevés beszéd­del is eligazodnak. — Kérek egy harmincheies drappot — fuvo- lázta egy fiatal- asszony. — Nekem har­mincnyolcas kel­lene — kontrázott rá a másik. — A csau színű­ből kérek — tü­relmetlenkedett egy leány. S egy­szeriben kitárul- kozott előttem a cipőbolt titka: a jó kivitelű tavaszi műbőrcipők po­tom 59 forintért kerültek forga­lomba. Idős néni topo­gott közelemben fájós és dagadt lábakkal. — Én is kérek egy párat — sípol­ta — mindegy a színe csak hetes legyen. — Szűk lesz ez a néninek — mondták a mellet­te állók, mire a néni: — Olcsó cipő nem szorít! Ha ki­csi lesz a lányom­nak, jó lesz az unokámnak. Móritz Valéria „Meglógott", mert eladósodott Húsz hónap disszidálásért Otthon nőikül, idegenben Köszönet a kórháznak KIÁLLÍTÁS ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom