Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
6-^JCíHap 1971. MÁRCIUS 28., VASÄRNAF Tanácstagjelöltek Megyeszerte zajlanak a tanácstagi jelölőgyűlések. A most megválasztandó tanácsokba a települések különböző problémáira érzékeny közéleti embereket jelöltek a gyűléseken. Portrésorozatunkban bemutatunk néhányat a jelöltek közül. 1. Ordasi Ferenc, az Örkényi Béke Szakszövetkezet tagja. 2. Vad Ferenc, az Örkényi Béke Szakszövetkezet dolgozója. 3. Balogh József ács, a Dabasi Községi Tanács költségvetési üzemének munkása. 4. Kurta György motorszerelő, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet gépműhelyének szerelője. 5. Matuska György gumi javító, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet dolgozója. Foto: Gábor Színes hívás Budapesten Ai amatőr csak exponáljon Elvirágzott a télibemető, a hóvirág, de nyílik helyettük ezer más virág. A tavasz a kirándulás, s egyre inkább a fényképezés fő szezonja is. Milyen újdonsággal tudnak szolgálni ? — kérdeztük dr. Lenyó Lászlótól, a váci Forte Gyár igazgatójától. Budapesten, a Kossuth Lajos utcában már befejezés előtt áll az új színes laboratórium, amelyet a Foto Optikai Szövetkezettel közösen épít a gyár. Tőkés importból származó hívóberendezéseket állítanak itt munkába. Az amatőrök dolga csak annyi, hogy megvegyék a Forte új, színes negatívjait, befűzzék a gépbe, s előírás szerint kattogtassák az exponáló szerkezetet. Az ország bármely vidékéről beküldhetik a negatívokat a Kossuth utcai laborba, ahol előhívják, és másolatokat készítenek róla. Áz előhívásért nem kell fizetni, az már benne foglaltatik a film árában — csupán a másolásért, illetve nagyításért kell még kinyitniuk a pénztárcát. Május végén kezdi működését a labor, Ml újság fehér-feketében? Az OFÓTÉRT — a most tartott boltvezetői értekezleten —, jónak ítélte a mült évi ellátást. Az idén 5—6 százalékkal több filmet és papírt ad a hazai fotósoknak a gyár, (-dl) „Másodállásban" A háziasszony bevásárolna) AKIT AZ EGÉSZ FALU GYÁSZOL Nagy temetés volt pénteken délben Szentlőrinckátán. Aki csak él és mozogni tud, mindenki elkísérte utolsó útjára a 90 esztendőt megért Botka Ist- vánnét. Nála népszerűbb és megbecsültebb lakója alig akadhat a falunak. Halála hírére a községi tanácsházára is kitűzték a gyászlobogót, hiszen hivatalt viselt majd fél évszázadon át, éspedig községi szülésznő volt 1913-tól kezdve egészen 1959-ben történt nyugdíjazásáig. Akiket működése első éveiben segített a világra, már régen nagyapák és nagyanyák, de gyermekeik, sőt sokuk unokái születésénél is ott volt. Munkássága kezdetén, az első évtizedekben errefelé még nem ismerték az egykét, az egyse meg éppen nem volt divatban. Ügy számítják hát, hogy amíg hivatását gyakorolta, a községben legalább három és fél ezer újszülöttet mártott az első fürdővízbe. De, mert orvos csak 1954- ben került a községbe, elsősegélyt is nyújtott, betegeket ápolt, kísért orvoshoz, vagy kórházba addig. Így hát kicsit orvos és mentő is volt egy személyben, nemcsak a falu bábája. Utolsónak töltötte be ezt a hivatalt, manapság már nincs ilyen a falvakban. Útban vannak, jönnek már a gólyák Szentlőrinckátára, de kelepelésüket többé nem hallja, elment a gólya néni. <-y -e) Háziasszonynak lenni, különösen „másodállásban” — nem gyerekjáték. Még a fővárosban sem, hát még vidéken! —■ Nézze meg, mi a helyzet Szigethalmon, oítt a bevásárlás-probléma országgyűlési képviselőjelölő gyűlésen is felmerült — tanácsolta valaki a Csepel-szigöten. ★ Herczog Istvánná, a Csepel Autógyárban gépmunkás, pár percnyire lakik a kis bolttól, tehát földrajzilag könnyű a helyzete. — Ez nem sokat jelent Három műszakban dolgozom, a kislányom iskolás, őt nem terhelhetem még a bevásárlással is. Rengeteg időt, energiát rabol el, hogy hol ezért, hol azért kell szaladgálni, nem lehet egyszerre, egy helyen beszerezni a napi élelmet. Sok a baj a tejjel, kenyérrel,• a legritkább esetben találni tartós, vagy finomabb felvágottfélét. Egyhangú és kevéssé tárolható a felvágottválaszték: pá- rizisi, krinolin, 3,80-as kolbász — akinek nincs hűtőszekrénye, mit kezdjen az egy napig elálló felvágottfélékkel ? Naponta vesz tehát vacsorának valót, pedig ez kiküszöbölhető lenne. A tej napi életszükséglet, és mással nem pótolható, főleg ott, ahol gyerek is van. Kicsi a bolt, szabadpultos, aki nem akarja, az is lesöpörheti az árut a szűk helyen, ezért érthető is, hogy öt-hat embernél többet nem engednek be a boltba, de azért kínos, hogy a tejért sort kell állni, esőben, sárban, fagyban. Szombaton hajnalban hozzák a tejet, sokszor félkilencre elfogy. A vezető érve, hogy ha többet rendel, megsavanyodik, ami a nyakán marad. Minket, háziasszonyokat, nem az érdekel, hanem, hogy legyen, ami kell. Főleg szombat-vasárnapra! Csiszár Tivadamé nyugdíjas mindenben csatlakozik az előtte szólóhoz. — Általában hiánycikk a finomabb és a tárolható felvágott, és mindennapos bosszúság a mindennapi kenyerünk. Majdnem ehetetlen. ★ Somogyi Gyula vb-elnök beleszól, úgyis mint mindennapi vásárló. Hangsúlyozza, hogy háziasszonyszemszögből is jól ismeri a helyzetet, hiGALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XLVI. 1951. február 15. A temetés napja. Bajor Gizit a Nemzeti Színház előcsarnokából temették; magas oromra emelt ólomkoporsója mellett a színház legjobb művészei álltak díszőrséget; a Blaha Lujza téren megszűnt a forgalom, a tömeg az úttestre is kicsapott; az Operaház kórusa Verdi Rekviemjét énekelte, kandeláberek lobogtak, a falakat fekete drapériák borították — ennél komorabb pompájú temetést magyar színész még nem kapott. Major Tamás a színház nevében búcsúzott el tőle. „Halálát mélyen gyászolja egyre szélesedő közönségünk és az egész magyar színház- művészet, amelynek egyik legnagyobb értéke, egyik legtehetségesebb alakja volt... Majd négy évtizede annak, hogy pályáján elindult. S a fiatal, kezdő színésznő új, reális hangot hozott, a Nemzeti Színház igaz haladó hagyományainak folytatója, Jászai Mari, Márkus Emília művészetének méltó követője volt...” Somlay Artúr a színészek képviseletében szólalt meg. „Alakításai közben feszült '‘fsend ülte meg a színház né- Bőterét, ez a csend kötötte ösz- eze őt nézőivel, ebben a csendben osont be az emberek szívébe, örökös nyomot hagyva.” S gyászkocsiját is csend kísérte végig: a régi Rákóczi úti sarokház előtt, ahol született, a régi Erzsébet körúton, a régi Oktogonon, a régi Lipótvároson át — egészen Farkasrétig. Voltak pillanatok, amikor Budapest utcája, ahol a menet elhaladt, egy vidéki kisvároshoz hasonlított. Holttestét a farkasréti temetőkápolna tövében épült sírboltba zárták. Sírját a kápolna falmagasságáig borították el a virágok. Amikor a tömeg szétoszlott, az emberek törtető részvétét valóságos csatatéri kép: elferdült sírkövek, legázolt ágyások, fölborított padok jelezték. Negyvenezren jöttek el a temetésére. ★ A Játékos nem hagy látható életművet maga után. Művészetének eszköze, anyaga és végső kifejezési lehetősége: önmaga. A test, amelyet eltemetnek, s néhány év alatt megsemmisül. Mara- dandósága hozzá van nőve az emberi hús romlandóságához. Micsoda hallatlan energia kell ahhoz, hogy elszakadjon tőle! Mennyi segítség az utókortól, a sorstól, még a véletlenektől is! A színész szelleme — már az életében, de a halála után is — szinte esdekli tőlünk ezt a segítséget. Mi maradt Dérynéből, Prieüe Kornéliából, Blaha Lujzából, Jászaiból? Néhány kortársi emlékezés és kritika. Művészetük halvány, idegen anyagban előhívott kópiái. Díszőrség Bajor Gizi ravatalánál: Szörényi Éva, Gobbi Hilda, Mészáros Ági. Esetleg egy-két ruhadarab, levél, szereplap, amit útközben elhullajtottak. A többi nem látható. A nagy művészethez nagy egyéniség tartozik. S a nagy egyéniséghez az átlagosnál teljesebb élet. Ez élet legtöbb mozzanata azonban — a köznapi morál szerint elítélendők is — a művész lankadatlan megismerésvágyának, szellemi éhségének következménye. Még ha nem tud róla, akkor is. Tapasztalatait az egyéniségében halmozza fel; művészetének „lelkes” anyagává minősíti, s belőle új életet teremt. A teremtés pedig már morális tett. Ilyen értelemben még oly magánérdekű cselekedetei is közérdekűek. De a színész egyénisége — s benne az élete, amely megformálta azt — nem nyilatkozhat meg közvetlenül, és nem is rögződhet az időben. Alkotása azonnal nyomtalanná válik. A Játékos pillanatról pillanatra teremti meg önmagát, s veszti el, amit megteremtett. Akinek eszköze a leganyagszerűbb eszköz: a saját teste, az anyagtalan emberi emlékeztre kell bíznia életművét. S ha az emlékezet is kihunyt? Jeltelenül él tovább az utódok játékában. Minden más csak kísérlet. Kegyes iparkodás, hogy személyhez kössük, ami ebből a halhatatlan energiából az emlékek segítségével ma még leköthető. Nevét, emberi lényét se kezdje ki könnyen az enyészet. Vége. szén ha nem is álruhában, mint Mátyás király, de a „nép között elvegyülve” átéli ő is a napi vásárlás kínjait. — Épkézláb üzletünk egy van, ez a bajok legfőbb oka. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzemeltette önkiszolgáló boltunk 66-ban épült a Szigethalom- alsó megállónál. Tetszetős, tágas, modem, jól felszerelt — kifogástalanul működik, kezdettől. De mi ez a nagykiterjedésű, hétezer lakosú községnek, amelynek ezenkívül csak egy kicsi és egy pici élelmiszerboltja van? A kenyerünket a dunaharaszti sütőipari vállalat tököli üzeme süti — évek hosszú sora óta egyforma komisz minőségben. Szeretnie! István vb-elnök- helyettes végigkalauzol a községben, a modem ABC-bolton kívül a két apró üzletet belülről is alaposan megszemlélem. A kisebbik bolt nagyítóval is nehezen fedezhető fel, különösképpen így, ebédszünetben, amikor nem állnak sort a kivüirekedtek. A húsz négyzetméteres boltocska területéből sokat elvesz az L- alakú pult, a hűtő, a kályha, az ajtó — marad összesen kétszer másfél méternyi vevőtér (azaz vervőzug). Meglepően sokféle áru van mégis mindenfelé, zöldségtől a tésztaféléig, készétel, cukrászsütemény. Mirelitcsirke; ami csak beszuszakolható ebbe a mini térbe. — És amit leszállítanak a megrendeltből. Mert az kettő: amit kérünk és amit kapunk! Fiatalasszony vezeti a boltot, de tíz éve dolgozik — és szemmel láthatóan rátermetten és kedvvel — a szakmában. A vevő szemszögéből is bosszús, ha nem azt, vagy nem annyit kap, amennyit rendel. Például? — Már-már rendszeresen nem kapok a Füszérttől azt és annyit, mint kellene. Tésztaféléből az olcsóbb: eltűnt. A keresett kéttojásos helyett nagycsaládos, kispénzű vevő nem viszi a nyolctojásosat. Meglepő lehet, de nem kapok bort és likőrfélét mostanában. Tíz százalékát ha leszállítják a megrendelt meny- nyiségnek, pedig az utcán át vásárolt, odahaza, ebédhez, vacsorához elkortyolgatott bor kevésbé káros, mint ami korlátlanul kapható a talponállókban. Likőrfélét is igényelnek a vevőim, de egy hónapja nem láttam: pálinkából a miniüveges helyett félliterest küldenek, de abból is kevesebbet, mint kértem. Jó viszont, hogy az utóbbi hetekben erősen fellendült a vágott csirke forgalma, a tizedik héten 10S, a legutóbbi héten 120 kilónyit adtam el, kétszeresét az azelőttinek. Nagy merészség kellett ilyen mennyiség megrendeléséhez, mert hűtőm minimális, de bevált. A tejkimérés nagyon bajos, a kannák sem férnek, nemhogy a vevők. A kenyér? Ha szabad egy erős jelzőt használnom: pocsék. De A Bács megyei ÁÉV kubikosokat és betanított segédmunkásokat vesz fel állandó munkára, \ ceglédi és nagykőrösi építkezésekre. Jelentkezni lehet a Bács megyei A EV építésvezetőségén Cegléd, Táncsics M. u. 4-6., Nagykőrös, 266. lakásépitkezés, Gyopár u. 1. ez legalább sosem lep meg, mindig ugyanolyan. Gépi tarhonya helyett is kézit kapok: jobb, de sokkal drágább, és kell olcsóbb áru is. Készételből kisebb lett a választék, pedig nagyon fogy, ha van... ★ A nagyobbik bolt a tanácsháza közelében álL Vezetője szerint nincs hiánycikk, mert ha nem küldenek kéttojásos tésztát, küldenek hattojásosat, azt pedig néhány hete megmondták a központban, hogy úgy rendeljenek: az idén kevesebb az olcsó bor. Az árkülönbözet a boltvezetőnő szerint lényegtelen: a 13.10-es bor helyett 17,60-asat hoznak. A 4,80-as gépi tarhonyát főleg a pecások viszik, ők tudják, mire, általában keresettebb mostanában a 7,10-es házitarhonya. Hetenként háromszor szállítanak mindent, amit kér, tejterméket is, a tejjel meg az a helyzet, hogy a tavaly megnyílt tejbolt felborította az eddigi igényt, kiszámíthatatlan, mikor mennyi kell. Tény, hogy szombatonként, főleg szabad szombaton, hajnaltól déli egy óráig állnak sort az asz- szonyok tejért a hátsó udvarban. De jut mindenkinek, olyan még nem volt, hogy valaki tej nélkül maradt volna. Az egyedüli téma, amelyben mindkét boltvezetői vélemény megegyezik: a kenyér. — Hat éve vagyok itt, azelőtt napi 280 darab kétkilós kelt el, most a fele. Inkább elmennek Halásztelekre a maszekhoz, az finomat süt. De hiába panaszkodom bárkinek, népi ellenőröknek is, a helyzet változatlan kenyérügyben. Azt hiszem fölösleges hozzáfűznöm a két boltvezető beszámolójához, hogy íme, nemcsak a bolt alapterületének szűkösségén múlik a jó közellátás ... Somod! Gyula vb-elnök a végére tartogatja a derűs hírt: ha minden jól megy, szeptember elsején átadják az új, modern, tágas ABC-boltot; s ha ezzel nem is oldódik meg a község élelmiszerellátása maradéktalanul — nagyon nagyot lépnek előre. Péreli Gabriella Hármas évforduló Szombaton hármas évfordulót ünnepeltek Győrött. A várossá nyilvánítás 700. évfordulóján kívül arról is megemlékeztek, bogy 1598 tavaszán Pálffy Miklós bravúros rajtaütéssel ezen a napon vette vissza a törököktől a várost és tűzte ki a félhold helyébe a magyar lobogót a győri várra. A harmadik nevezetes dátum — 1945. március 27, amikor a második világháború idején sokat szenvedett Győr határából a felszabadító szovjet katonák kiűzték az utóvéd fasiszta csapatokat. AZ EPFU 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot indít április második felében az Autóközlekedési Tanintézet szervezésében, katonaviselt, Vácott és környékén lakók részére. A tanfolyam összes költségét az üzemegység viseli. A gépjárművezetői tanfolyam várható időtartama: 3 hónap. Havi munkabér a tanfolyam idejére: 1200 Ft. Jelentkezés: EPFU. 1. sz. Üzemegység kirendeltsége, Vác, DCM. Telefon: 20.
