Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
6 1971. MARÍ ÍÜS 4., CSÜTÖRTÖK t Éíi at V ÁLCÁZOTT ITALBOLT A tanács határoz — az ÁFÉSZ ígérget „Falatozó” — ezt írták egy perbáli bolt cégérére, ahová a buszmegállóból szinte beesik az ember. De a cégér mögött az ég egy világon semmi más harapnivaló, mint néhány kornyadozó pogácsa, ez is nyilván azért, hogy ne érje szó a ház elejét, ha már azt írták rá, hogy falatozó. Itt csak bort haraphat, aki akarja, aki nem. Egy házzal arrébb az élelmiszerbolt; Itt csak akad valami fogamra Való! Van itt sokminden, konzerv, leveskocka, tésztaféle, befőtt, tubusos mustár, mosópor, édesség. Csak zsemlébe való sajt, túró, felvágott nincs, de még üres péksütemény sem. Csak nekem nincs szerencsém Perbálon, éti vonatkozásban, vagy a perbáliaknak sincs? — kérdezem a helyi tanácson. — 1964 óta harcolunk azért, hogy a közös épületben levó mostani kultúrházat, és az ÁFÉSZ-iparcikkboltot korszerű kultúrkombináttá alakítsuk át, az ÁFÉSZ segítségével. 1909-ben a tanács megszavazott 50 ezer forintot a beruházáshoz; a kombinátban az Észak-budavidéki ÁFÉSZ üzemeltetné az eszpresszót és büfét, de amióta ez az ÁFÉSZ létrejött, semmiféle közös fejlesztés nem valósult meg. Mindig másra ment el a pénz, legutóbb az 1969-ben befejezett telki új italbolt például közel félmilliót vitt el. — Hány lakosa is van Telkinek? — Háromszáz... — És Perbálnak? — Pontosan 1709. Legtöbbjük tsz-dolgozó; innen■ elcsalogatni sem lehet őket, vagyis szabad idejüket nem ingázással töltik. Szeretnénk, ha nem is italboltban töltenék... — Hiszen a helybeli „falatozó" is álcázott italbolt! — Ezen nincs mit szépíteni. A boltot még 1962-ben építette át az akkori perbáli ÁFÉSZ, negyedosztályú italboltból. A 130 ezer forintos átalakítást követően egy darabig valóban falatozó volt, idényszerű főzéssel, halvacsora, lángos — volt is keletje: a munkába indulóknak jólesett a meleg falat. Aztán szép csendben átadta a helyét a borharapónak. Ha lángos nincs, reggelizhet az ember rövidet is. Az is igaz, hogy azóta szigorúbbak a KÖJÁL követelményei és emiatt csak újabb átalakítással működhetne itt ismét konyha, ha csak egytál ételes is. De ez a terv is elsikkadt. 71-re ismét betervezte az ÁFÉSZ az átalakítást, ezúttal ötödször. Szeretnénk hinni, hogy most már valóra is válik. — A község meglehetősen mostohán áll üzletek dolgában. — Jórészt. A járás első ön- kiszolgáló boltjaként, tíz éve épült élelmiszerüzletünk tiszta, rendes, a kiszolgálók előzékenyek, most nyerték el másodszor a szocialista brigád címet. Általában az áruellátás is kielégítő. Az iparcikkbolt vezetését viszont már ki tudja hányadszor veszik át; talán mert a bérezés célszerűtlen. Pedig volt már olyan kitűnő vezetője is, aki, ha keresték, 16—IS ezer forintos egész szobabútort is hozatott. De úgylátszik a jó üzleti szellem is „hiányzik”. Olajkályhából ma minden mennyiség elkél; mert nincs más. viszik a négyezer forintnál drágább jugoszláv gyártmányt is. De vajon miért hém jut hozzá a falusi lakosság olcsóbb árú, szintén megfelelő hazai gyártmányhoz? Évente egyszer tanácsülésen foglalkozunk az ellátással alaposabban, utána határozatban kérjük fel az ÁFÉSZ-t, oldja meg a régóta húzódó problémákat. — És azután? — Minden marad a régiben. Pedig nagyon elkelne az eszpresszóból, kerthelyiségből, klubhelyiségből álló kombinát; már nagyon várják az öregek is, hogy végre kellemes, barátságos, nem italbolti környezetben tölthessék el a ráérő idejüket. Sajnos, szegények vagyunk, nir\cs ipari üzemünk, amely fellendítene, csak a legszükségesebbre csurran-csöppen, főleg a felparcellázható telkekből. Amíg van! ★ Megjegyzésünk: Az ÁFÉSZ a 300 lélekszámú Telkiben 500 ezer forintot fordított italboltra. A napokban megtartott zárszámadásuk a múlt évet majdnem 6 milliós nyereséggel zárta. Bizonyosan telik ebből a perbáli kombinátra — az erkölcsi tőkebefektetésre is... Péreli Gabriella 400 éve... Thury-szobor Nagykanizsán Történelmünk egyik hősi alakja, Thury György, Kanizsa vár kapitánya a mai Orosz- tony község alatti csatában esett el 1571-ben. Halálának 400. évfordulóján egyhetes ünnepséget rendeznek április elsején Nagyksnizsán. Leleplezik az egykori várkapitány életnagyságú szobrát, Borsos Miklós alkotását és a Magyar Történelmi Társulat is emlékülést tart a városban. Találkoznak azoknak a magyar városoknak a vezetői, amelyekben Thury György tartózkodott és harcolt a török ellen. A III. OTEVES TERV SZÜLÖTTE A körösi üvegpalota Fiatalok tervezőbrigádja „Ötletgyár” Veresegyházon A gödöllői járásban a veres- egyházi tó csodálatos környezetben fekszik. Forró nyári napokon nemcsak a környékbeli községekből, hanem a megye más részeiből is sokan kirándulnak erre a vidékre. Csak egy adat: Veresegyház lakóinak száma hatezer, s tavaly nyáron volt olyan vasárnap, amikor a tó partján háromezer vendég napozott... Az illetékesek már e vidék Idegenforgalmi fejlesztésére is gondolnak. Ez persze rendkívül széles körű és körültekintő munkát igényel, s minden lehetőséget meg kell ragadni a minél gyorsabb és jobb megvalósítás érdekében. Nos, nemrégiben húsz veresegyházi, illetve környékbeli fiatalnak meghívót hozott a postás. A meghívottait valamennyien nemrég végzett, friss diplomával rendelkező tanítók, közgazdászok és mérnökök voltak. Veresegyház nagyközségi tanácsa egy kis megbeszélésre Invitálta őket. Az összejövetel célja már ismert: ezen a január végi, hideg napon megalakult az ifjúsági községfejlesztési tanács. Mi a terv ezekkel a fiatalokkal? Milyen szerepet szánnak a község életében az ifjúsági községfcjlesztési tanácsnak? Erről számolt be Pásztor Béla, a Veresegyházi Nagyközségi Tanács vb-elnöke: — Megemlítene ezek közül néhányat? — A tó partján levő vízimalomban vendéglátóipari egységet lehetne berendezni. Természetesen a malom megmaradna eredeti formájában, s ha minden jól megy, ez 1973- ra elkészülne. Aztán egy úttörőparkot is szeretnénk kialakítani, ahol a gyerekek télen korcsolyázhatnak. A végleges helyét már kijelöltük, s a terv: a tóból kétszáz milliméter átmérőjű csövön a vizet átvezetnénk a parkba. Jó lenne, ha 1971—72 telén már ebben a parkban korcsolyázhatnának az iskolások. A befagyott tavon ugyanis ez a sport veszélyes ... Azután az új futballpálya építéséhez is kérjük az ifjúsági községfejlesztési tanács segítségét. Kisebb méretű fedett sportcsarnokunk is lesz, ahol kistermi kézilabdamérkőzéseket és birkózómeccseket rendezünk majd. Ez a sportkombinát a tervek szerint 1975-ig felépülne. Veresegyházon tehát fórumot kapnak a tervező fiatalok. S ha a sokféle ötlet közül nem is lesz valamennyi kivitelezhető, egészen biztos, hogv a „házi pályásatokon” számos megvalósítható elképzelés, javaslat vetődik fel ezután is. A fiataloknak termé-z^-éssn jólesik a bizalom, s végül is ezzel az „ötletgyárral” Veresegyház sem jár rosszul. Hasznos kezdőmén vésés, s talán máshol Is követőkre talál... (falus) Ezt a tanévet már az új iskolaépületben kezdhették meg Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Iskola növendékei. Az üvegpalota a Ceglédi út mentén méltán gyönyörködteti a városunk látogatóit is. Hát még ha befejezik az építését és rendbehozzák környezetét Is! A 90 millió forintos költséggel épült és épülő iskolában 16 tanterem, 4 előadóterem, 2 laboratórium már elkészült, jelenleg 800 személyes diákotta r hon, a konzervipari és sütőipari tanműhely és a négy gépműhely épül. A befejezés ideje június 30. Az új iskolában képezik az. egész ország konzervipari szakembereit. Foto: Pallói József — Szeretnénk a fiatalokat is bevonni a községfejlesztésbe, hiszen egyedül, saját erőből a tanács sem képes mindent megoldani. Ezt a kis tervező- brigádot amolyan „ötletgyárnak” is tekinthetjük. Társadalmi munkában megtervezik, j s ikijelöliik egy-egy új épület j helyét. Javaslataikat, észrevételeiket — amennyiben valóban kivitelezhetek is — a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük. Már az első összejövetelen is számos érdekes, megvalósítható elképzelés hangzott el... RÓMAI' P1NZ A III. SZÁZADBÓL A III. századból származó római pénzekre bukkantak a litvániai Kaunas városában egy új ház alapozási munkálatai közben. Kelet-Eürópának ebben a térségében ezúttal találtak először ebből a korból származó római pénzeket. Levél tizenéves fiamhoz FIATAL SZIVAR! Ne vedd zokon a megszólítást, de miután tudom, hogy a hátam mögött csak „öreg szivar”-ként emlegetsz, gondolom, visszaszivarozhatlak. S ami a szivart illeti, nincs is ellene kifogásom, csupán az öreg jelzőt mellőzném, ne feledd, még jó néhány évem van a nyugdíjig. Mindettől persze te még tiszt élhetnéd atyai mivoltomat, de nem teszed, mert szerinted túl sok vaj van a fejemen, s velem együtt kortár- saimnak, ezeknek a gyanús alakoknak, akik pechükre már 1945-ben felnőttek voltak. Hát igen, ezen nem tudok segíteni, sajnálom, hogy fizikális okok miatt nem vagyok egyidős veled, én például már régen megnősültem, amiko-r rólad, csak mint elképzelésről, beszéltünk anyáddal. Ennek ellenére bevallom, ha újra kezdhetném, minden tekintetben igyekezném megközelíteni eszményeidet, azzá lenni, aminek nem csupán apaként, hanem emberként is elképzeled a tökéletes férfit, vagyis rzt a személyt, aki majd, kijelentéseid szerint — te leszel. Még akkor is, ha Olyan óriási mínusszal indulsz, hogy én vagyok az apád — sajnos, ezt már nem lehet visszacsinálni, mint ahogy azt sem, hogy olyan korszak részese lettem, amit már te a pólyában elítéltél. Ezt meggyőzően bizonyítják nagyon gyakran általam Is kimosott pelenkáid. S az. hogy rengeteget bőgtél, nyilván azt je- . lenghette, hogy már akkor kétségbeestél az elkövetett törvénysértések miatt. S ha te hátulgombolös létedre olyan bőszen mertél tiltakozni a tál spenót, a kanál ricinus ellen, nekem, akár asztalossegédi, majd művezetői minőségemben nyilván tiltakozó hadjáratot kellett volna szerveznem akkor is, ha nem is tudtam, mi ellen kellett volna tiltakoznom, hiszen mindent elhittem, amit az újságokban olvastam vagy a gyűléseken mondtak. S további fejlődésed is téged igazol ... Egyre inkább felismerve a jelenségeket, már az első általánosban kerülni kezdted az iskolát, mintegy jelezve, hogy nem értesz egyet azzal, amit ott tanítanak. Te, velem ellentétben, elutasítottad a hamis prófétákat, inkább a Hűvös- völgyben meditáltál egy pedagógus és vizsga nélküli társadalomról. Sajnos, nem követhettem csábító utadat. Családi és egyéb érdekek miatt napról napra be kellett járnom a munkahelyemre, arról nem beszélve, amikor már kételkedni kezdtem, ■ sőt, abban sem hittem, amiben még lehetett hinni, a sors iróniájából, tanácsi osztályvezetőként kellett számolnom azzal, hogy egyszer még ezért is megkapom a magiamét. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy újra leváltottak, de pechemre, ötvenhat után újra kiemeltek, s így már duplán szégyellhettem magam előtted, aki éppen a napokban közölted velem, mit tartasz az akkori mesékről, egyben felvetetted azt is. egyáltalán miért él annyi velembeli vagy idősebb hátramozdító. Nem vesszük észre, hogy a halotti nekrológokban van leginkább számunkra hely? Igen, ez a probléma számunkra is. szeretett fiam, hogy még vagyunk, akkor is, ha közbevetetted, nem gondolsz tömeges öngyilkosságunkra, sőt, disztingváltál, amikor aláhúztad: nem is elsősorban rólam van szó, s hia be is tokosodtam, amennyibe i megértem az idők szavát, még valamit azért talán fejlődhetek. Ezt remélem én is, merem remélni, drága gyermekem, s nem azért drágázlak, mert növekvő igényeid miatt a zsebem túlzottan megérez, hanem mert csakugyan te vagy az én drága gyermekem, akinek köszö- nöttel tartozom, hogy fölemelkedésem érdekében tanulmányai mellett is hajlandó ostorozni. S bár, anyád szerint, elég hanyag vagy, tudom, ez csupán egy, az emancipációt félreértő asszony okve- tetlenkedése, én látom a ronggyá olvasott Rejtő-könyveket, a tv mellett is sűrűn ott látlak, ami bizonyítja, hogy bár még az iskolán belül vagy, már hitet teszel az iskolán kívüli népművelés mellett. És nyilván, hogy meg ne sértsd anyádat, értettél vele látszólag egyet, amiért nem váltottam ki tíz éve az iparigazolványt, hogy akár léggömböt vagy törzsgárdaj el vényt készítve játszva megkeressek olyan pénzeket, amelyek jelenlegi állásomban elképzelhetetlenek, s akkor még, ha nem sikerülne az adócsalás, nyugodtan szidhatnám is az elnyomó törekvéseiről tanúságot tevő rendszert. Én azonban, bár direkt programnyilatkozatot nem tettél, belelátok a szívedbe, amely, ha. kritikusan is dobog a szocializmusért, csak úgy érte dobog, mint a hozzám hasonló idióta, kispolgbolsi, véresre vert tenyerű trottli. illuzionista analfuszoké. (Idézet tőled.) S az időnként nyilvánosságra hozott részletek is feltétlenül biztatóak — te, ti, ha azt akarjátok, amit én, mi, másképp akarjátok, hogy azonban a mit te, ti hogyan akarjátok másképp, nem kötitek az orrunkra, nehogy idő előtt kátyúba jusson az ügy. Az ügy — istenem. Istenem, mostani elemző megnyilatkozásaid újra és újra eszembe juttatják, minő vétek volt annak idején nem figyelni jelzéseikre, s azon belül a te jelzéseidre külön is. Emlékszem, ha tapsoltál is, csak az igaz ügy érdekében — amikor a Bábszínházban győzött a Vitéz - mos. Amikor a macska elengedte az egeret! Egyetlen alkalomra sem emlékszem, hogy cserbenhagyott volna az ítélőképességed. De, könyörgöm, kisfiam, hidd el, értsd meg, a baljós előjelek, elkerülhető tévedéseink ellenére is mindent meg akartunk tenni, hogy a jövőben ne csalódjatok, ne csalódj bennünk! Ez a felnőttnemaedék tudatában van annak, mit tanulhatott volna tőletek, ha van szeme a látásra, füle a hallásra. Az, hogy vannak hibáitok is? Csak azért, mert mi vagyunk a szüléitek! S neked, személy szerint, talán nincs is. Mégis, mit vethetek esetleg szemedre? Alig valamit. Hogy lenézel? Érzem, azért szeretsz. Különben aligha fogadnál el tőlem annyi zsebpénzt! Hogy nem segítesz otthon? Ugyan, ki kívánja ezt egy ilyen nagy fiútól, aki már kisfiúkorában fim segített. S ebben benne van az anyád iránti szereteted is. Tudod, mennyivel jobban alszik, ha a második műszakban is úgy istenigazában elfárad. És, persze, én i,, szeretlek! Tapasztalhattad, sohasem ütöttelek meg, már csak azért sem, hogy ne kelljen visszaütnöd. Általában próbáltam kedvedben járni. Ha te beatzenét akarsz a rádióban hallgatni, azonnal elzárom Mozartot, Beethovent. A múltkor megdicsértem, hogy milyen szép nagy a hajad. Mentegetőztem, hogy én már soha többé nem fonhatom be, maholnap kopasz leszek. Ányád sincs másképp. Hányszor átadta helyét a villamoson, neked, hálából, amiért őt is oktathattad. Abban is igazad van, leszokhatna arról, hogy szóljon, ha csak reggel jössz haza. Biztos a jövő érdekében történik mindez. Egyet sajnálok csak, hogy nem fordítva születtünk! Ha te lennél az apám. akire fel lehetne nézni! Mert elveid azt mutatják, hogy fel lehetne. Nem baj, majd az unokám pótolja, amiben már nem lehet osztályrészem. Addig is várom további szigorú kritikáidat! Jólesik, mert olyan embertől hallom, akire egész biztosan feltekinthet majd a fia. Ebben a reményben búcsúzik tőled öreg szivar atyád. Nagy S. József
