Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
4 "xfCiriap 1971. MÁRCIUS 27.. SZOMBAT Jelenről, holnapról TERVEZŐK Két mérnökkel beszélgetek, Ikülön-külön, bár mind a kettő építész, tehát építkezésről esik szó közöttünk. Csakhogy az egyik épületeket tervez, a másik meglévő települések fejlesztését, rendezését meg új telepítéseket. Az épülettervező Az épületek tervezője Tóth Dezső, 35 éves, 1959-ben kapta kézhez építészmérnöki oklevelét 1964 óta dolgozik a Pest megyei Tanács Tervezőirodájában. Fél éve öt csoportra oszló, 50 emberből álló építészosztály vezetője. Meg nem állom, kimondom: — Ez ilyen fiatalon szép karrier. Nyilván elégedett a sorsával. — Csak részben — feleli áronnal. Új beosztása aggasztja, attól tart, nem jut ideje épületek tervezésére. — Évente csak kettőt vagy legalább egyet... Mióta dédelgeti magában a tervezés annyira élő vágyát? Talán már gyermekkora óta? — Nem. Csak egyetemi tanulmányaim utolsó évében határoztam el, hogy tervező leszek. Még azt se mondhatnám, mintha az építészpálya iránt már kora fiatalságom óta lelkesednék. Jó matematikus voltam a középiskolában, jelesen érettségiztem és tovább akartam tanulni. Felvettek építésznek. Igaz, hogy apám tanácsára jelentkeztem. Édesapja az építőiparban dolgozott, pályaválasztásában tehát családi hagyomány is közrejátszott Szülei most Márianosztrán élnek, s így családja is Pest megyéhez köti. A mérnökséghez pedig másik szoros kapcsolata a felesége, aki szintén építészmérnök. A harmadik generáció, első osztályos kisfia, talán szintén építész lesz? — Az lesz, ami akar, én nem befolyásolom. Nem szeretném, ha megkötöttséget erezne. — És a tervező érez-e megkötöttséget? — Nagyon sokszor, jóformán mindig, meg kell alkudni a beruházási összeg meg a rendelkezésre álló anyag nyújtotta lehetőségekkel. tási épületnek részletes tervdokumentációjára kerül sor. Rövidesen megkezdik tervei szerint a váci művelődési központ építését, ötszáz személyes köralakú színházterme az első ilyen lesz Magyarországon. Színpada is a kör alakját veszi fel a nézőtérrel szemben. Erre a tervre szemmel láthatóan büszke, és talán éppen ezt szeretné ellensúlyozni. — A tervezés különben, mint minden más munka, kollektív. Részt vesz benne épületgépész, statikus, közgazdász... egy egész sereg szakember. Tehát ha sikerül, abban külön-külön mindegyiknek szintén van érdeme. A településtervező Nemcsak szemüvege teszi komollyá a törékeny, nagyon fiatal, szőke mérnöklányt, azaz bocsánat, hiszen dr. Széchey Béláné már évek óta. Az egyetemet két esztendeje végezte el, azóta foglalkozik településtervezéssel a megyei tervező vállalatnál. Aránylag nem sok mérnök gyakorolja ezt a szakmát, mérnök férjéé még ennél is ritkább, közlekedésakusztikával foglalkozik, a járművek zaját igyekszik csökkenteni. Az asszonyka pedig városok és falvak lakóinak életét szeretné szebbé tenni. — Eddig még nem sok önálló munkával bíztak meg — ezt panaszosan mondja, munkavágy, tettrekészség izzik szemében. Búslakodik, hogy első önálló munkájánál, Cegléd-öreg- szőlő településrendezési tervének módosításánál nem sikerült elérnie, amit akart. A városi tanács nem járult hozzá az általa javasolt többszintes házakhoz, mert mint mondották, a környék lakói ragaszkodnak eddigi életformájukhoz. — Persze. Kert vagy akár kis szántó is a ház mögött és disznóól hízóval az udvarban, esetleg egy tehén az istállóban, enélkül nem tudják elképzelni életüket. Így van ez vidéken sokfelé, nemcsak falun, városban is. — Igen — csattan fel a hangja —, de ugyanazok az emberek, akik annyira kötik magukat a régihez, s szét-' szórt, egymástól távol fekvő házakban akarnak élni, bemennek a tanácshoz, verik az asztalt, vízvezetéket, iskolát, boltot követelnek. — Milyennek képzeli el hát a jövő faluját? — Kis telkeken épült sorházakból álljon, összébb kell vonni a lakott területeket. Enélkül nincs vízvezeték, csatorna, de még Patyolat sem. Nem lehetne győzni költséggel. Arról beszélünk aztán, hogy a házépítésen kívül mennyi mindenhez kell értenie a településtervezőnek. Úthoz, vízvezetékhez, csatornához, világításhoz, s hogy a tájba illeszkedjen minden... — Valamit jóformán mindenhez konyítanunk kell. Köz- egészségügyhöz, közigazgatási eljáráshoz, építkezési jogszabályokhoz, sőt szociológiához is. Ezért is szép a mi munkánk, csak ne találkoznánk olyan gyakran értetlenkedéssel. — A Minisztertanács legutóbbi határozata a település- hálózat fejlesztéséről... — Csakhogy végre megszületett! Most már könnyebb lesz a jövő körvonalait meghúzni. — A maguk mestersége kész futurológia. — Mi az elméletet próbáljuk alkalmazni a gyakorlatban. A célunk: szebbé tenni az ember környezetét, az életét pedig könnyebbé. Az idősebb korosztályúak azonban, különösen falun sokan, a megszokott körülményeket tartják jónak és talán észre sem veszik, hogy gyermekeik már másra, újra, korszerű életre vágyakoznak. Mi elsősorban nekik, a felnőtt és növekvő fiataloknak és a majd megszületőknek dolgozunk. Nekik és értük. Lelkesedése átragad rám, elnézem, mennyi erő rejlik ebben a kicsi asszonyban. Még annyit róla, hogy három gyermeket nevel... Szokoly Endre Baradla-koncertek Vagy 50 épületet emeltek tervei alapján, azt mondja azonban," hogy igazán csak eggyel, a tatai művelődési házzal elégedett. Tervezett Vácott, Gödöllőn, Szentendrén, Pécelen, Halásztelken álló házakat, most pedig napokon belül befejezi a 270 középiskolás lánynak, Vácott, a Mártírok útján építendő kollégium terveit. Modem lesz, de alkalmazkodó a környező műemléképületekhez. Aztán a szentendrei skanzen kőiből és fából épülő igazgaAz aggtelek—jősvafői karsztvidéken levő világhírű Barad- la barlangnak csodálatos földalatti cseppkővilágán kívül — egyre közismertebb idegen- forgalmi nevezetessége a kitűnő akusztikájú „Óriások terme”, illetve az ebben rendezett hangversenyek. A föld alatti hangversenyterem részére a Budapesti Elektroakusztikai Vállalat hangszórórendszert készített. Ez lehetővé teszi, hogy a barlangi túrák résztvevői, ha kívánják, művészlemezekről is hallgathassanak zenét. A zenei bemutatót különböző fényhatásokkal kísérik. A barlangban elhelyezett „fényorgona” változtatható színeivel csodálatos megvilágításba helyezi a különböző cseppkőképződményeket. GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XLV. Néhány perc múlva, Beyer- né telefonhívására megérkeznek a mentők. Germán Tibort, a Korányi Kórházba szállítják, de életét a gyors orvosi beavatkozás is csak estig tudja meghosszabbítani. Tizenegy órakor a Nemzeti Színház homlokzatára kitűzik a fekete zászlót. A színpadon éppen főpróba van. Egyszer- csak Major Tamás utat nyit magának a kosztümös szereplők között, és leállítja a játékot „Egy perc néma gyásszal áldozzunk emlékének.. A szín megmerevedik. Ilyen merev döbbenettel fogadja a hírt az ország is. Megkezdődnek az izgatott találgatások. A másnapi sajtó így ír: Bajor Gizi „gyógyíthatatlan betegségében, tragikus hirtelenséggel” hunyt el... Míg Germán Tibor „a felesége halála felett érzett fájdalmában, ön- kezével vetett véget életének .. Ezt a magyarázatot azonban kevesen veszik komolyan. A korabeli sajtó, a politikailag érdektelen tényekben is ártalmat gyanítva, olyannyira leszoktatta magát a tárgyi hűségről, hogy a közvélemény sokszor a hivatalos magyarázatok ellenkezőjét hiszi el. így a valóságot megszépítő óvatosság maga termeli ki és hozza forgálomba a legotrombább rémhíreket is. Biztosat azonban, az első órákban, a legszűkebb család sem tud. Az asztalkán hagyott cédula: „így nem lehet tovább élni!” s rajta a két aláírás — a körülállókat is megzavarja. A hozzátartozók könnyek nélkül, dermedt tanácstalansággal nézik Bajor Gizi arcát: e hihetetlen arcot, amely mindent ki tudott fejezni, akárhány érzést, szenvedélyt, állapotot, ha kellett még a halált is; de most nem fejez ki semmit. A legnagyobb élményről, az elmúlásról neki sincs közölnivalója. Vajon lehetséges-e, hogy Bajor Gizi ezt akarta? Éppen ő, aki annyira félt a haláltól. S aki így vallott nemrég: „Én ma akarok élni. Sem a múltban, sem a jövőben, hanem a jelenben. Mert ha a régmúlt idők egyik századába vágynék vissza, most halott lennék. Ha meg a jövőt említeném, akkor még nem léteznék!” Hihetetlen, hogy ez az élnivágyó ember, akár egy tébolyult pillanatában engedett Germán Tibor rábeszélésének. Hiszen még tegnap is későig fennmaradt, mert sajnálta az élettől az alvással elrabolt órákat. Most meg különösen tele volt tervekkel. Reggel a halálos ágyán is új szerepre készült. A feje mellett talált, nyitott szerepkönyv sokat elárul: aki halni kíván, mindent becsuk maga körül. Eligazít és helyére rak. S még ha hajlott volna is férje öngyilkossági tervére: akkor sem így távozik, készület nélkül, s nyomorultul, ezzel az alagsori regényes brutalitással. Ezt gondolják mindazok, akik a halottaságyát körüláll- ják. Február 13—14. Folyik a nyomozás. És lassan fény derül a tényekre. Az orvosszakértö a boncolásnál megállapítja, hogy Bajor Gizi szinte már teljesen gyógyult volt: a belső füljárat- ban semmilyen kóros elváltozás nincs, s a baj korábbi állapotában sem adhatott okot aggodalomra. Mig Germán Tibor súlyos agykéreg-sorvadásban szenveA fafaragó Dombóvárolt dolgozik Ba- lásy Gyula fafaragó népművész, a népművészet mestere. Művészien faragott sakk-készleteinek figuráit a világ 6ok országában ismerik. •siaBad tZfonBax Lesz program, érdekes néznivaló! Mint például a jászka- rajenői művelődési házban, ahol Három tavasz címmel a művelődési ház ifjúsági klubja és a községi KISZ- alapszervezetek vasárnap délután- három órai kezdettél szavalóversenyt tartanak. Tovább folytatódnak Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban vasárnap délelőtt tíz órakor a megyei diákművészeti bemutató eseményei: a középiskolások énekkarainak, kamarakórusainak és énekszólistáinak nagyszabású találkozóján döntik el, ki lesz közülük az első. A másik műsort Dunakeszin, a gimnázium klubszínpadán láthatják. Reggel kilenc órai kezdettel az amatőr színjátszócsoportok és irodalmi színpadok számára hirdetett „Szóljatok szép szavak” rádiópályázat utolsó elődöntőjére kerül sor. A veresegyházi, a püspökhatvani, a domonyi, a dunakeszi, valamint három váci és két dett. Betegsége tartós depresz- szióval, és mind vadabb kényszerképzetekkel járt. Valószínű, hogy kezdetben csak a saját öngyilkosságára gondolt Ezért állandóan tartott magánál gyorsanölő mérgeket Barátai is fölfedezték, hogy táskájában scopolamin-fiolákát rejteget: a legerősebb morfiu- mos készítménnyel, amely nagy dózisban villámgyors halált okoz. A rendőrnyomozó kitépett receptlapokat talál Germán íróasztalában. A vények hátoldalán a professzor korábban írt végrendelete. Eszerint készpénzét a rokonságra, orvosi berendezését pályatársaira hagyja. Az utolsó lap alján pedig két szó, felkiáltójelekkel vigyázzba rántva: „Minden Gizié!!!” S hamarosan egy búcsúlevél fogalmazvánva is kihullik a fiókból: „Gizuskám, drágám, nagyon szeretlek, imádlak! Vigyázz magadra, mintha melletted lennék! Családi rendelkezésem nincs: ismered intencióimat...” Aztán ahogy elméje mindjobban elborult — szörnyű kényszerképzeteitől sarkallva — „imádott ellenfelét” is tervszerűen magával kívánta rántani. Az öngyilkosságon kívül a kettős tragédia gondolata is foglalkoztatta. Gizit pedig kéthetes B-vitamin kúrára fogta. Hogy a napi injekcióEGY RÉGI MATINÉ Ady-darab — P. Howard felléptével Százezrek olvassák Rejtő Jenő szellemes bűnügyi történeteit, de csak kevesen tudják: a krimi magyar klasszikusa, P. Howard színészként kezdte pályafutását. A színházi archívumban most fedeztek fel egy 1923- ból származó színlapot, amelyből kiderül: az Írók Bemutató Színházában, az Eskü téri Helikonban április 15-én és 22-én délelőtt matinén mutatták be Ady Endre A műhelyben című, egyfelvo- násos „rövid színkép”-ét, Móricz Zsigmond Ház az erdőben című tragédiáját, valamint Kuncz Aladár Vitéz Mihály a halál révén című „látomás”-át. Az előadás további érdekességekben is bővelkedik. Az első matinén Nagy Endre, a másodikon pedig Dutka Ákos tartott bevezető előadást. Mindkét matiné jövedelmét az Ady-sír- emlék javára adta a színház, s egy-egy jegy ára egységesen ezer koronába került. A három egyfelvonásost Toronyi Imre rendezte, akit kortársai mint „a legszebben beszélő magyar színészt” emlegették. Ady Endre előadott műve 1919-ben jelent meg a Nyugatban. A darabban Makláry Zoltán alakította a tűzoltót,' s a pár mondatos „második személy”-ként Rejtő Jenő mutatkozott be. A fehér terror napjaiban bátorság kellett ahhoz is, hofrv az említett matinén az Ady-egyfelvonásos után elszavalják a zseniális költő Harc a Nagyúrral című versét is. Ezt Sugár Károly, a Nemzeti Színház művésze tolmácsolta, akit — mert 1919-ben eljátszotta a Don Quijotét — áthelyeztek a Renessaince Színházba, s csak Hevesi Sándor szerződtette később ismét a Nemzetibe. A visszaemlékezések szerint a matinén olyan szuggesztív erővel adta elő a költeményt, hogy nemcsak a közönség, hanem a sajtó is feltűnően ünnepelte. Kettős jelölés Az egyik Járási tanács munkatársa mesélte: — Mostanában egyetlen estém sem szabad. Mindig akad munka. Vagy jelölőgyűlésen vagyok, vagy összesítőt készítek, máskor a szavazói névjegyzékeket ellenőrzőm. Tegnap úgy éjfél tájban, amikor hazakerültem, a feleségem rámszölt: Elegem van belőled. Most válassz! Én, vagy a tanácstagok. SZAVALŐVERSENY KÓRUSOK - SZÓLISTÁK GÁLAEST NAGYKÁTÁN gödöllői együttes bizonyítja rátermettségét. Gálaest Nagy eseménynek számít Nagykátán a vasárnapi gálaest. A művelődési központban >19 órai kezdettel a tá- piószecsői népi együttes kamarakórusa, a menyecskekoszorú és a szólóénekesek közreműködésével „De szeretnék az égen csillag lenni” címmel népdalvetélkedőt tartanak. Szombaton este Tápiósze- csőn a Damjanich Művelődési Házban a KISZ Központi Művészegyüttese „Repülj, fecském” című műsora kerül bemutatásra. A tápió- györgyei művelődési házban szombaton este „Dal minden mennyiségben” címen lesz tánczenei műsor, az ŐRI rendezésében. Színház Néhány színházi bemutatóra is sor kerül ezen a hétvégen. Az Állami Déryné zást kezdetben s józanabb perceiben talán még hasznosnak is tartotta-e? Vagy csak eshetőséget adott magának későbbi tettére? Esetleg már az első tűszúrással ki akarta védeni az asszony gyanúját? Nem tudhatjuk. Egy azonban bizonyos: a vitaminkúra orvén magyarázat nélkül is beadhatta feleségének a halálos méregoldatot. S végül a legdöntőbb bizonyíték: a búcsúcédulán. Az írásszakértő kideríti, hogy Bajor Gizi aláírása a tragédia napjánál jóval korábbi keletű. Germán maga is gyűjtött Bajor-autogramokat, rajongó páciensei részére. Majd az egyik tartalékcédulára felírta a rejtélyes jelentésű mondatot: „így nem lehet tovább élni!” S a halványabb árnyalatú kézjel mellé a saját nevét is odapárosította. Képzelhetjük, mily reszketeg lett volna Bajor Gizi írása; ha tudja, hogy néhány perc múlva meg kell halnia! De a kettős öngyilkosságot ..igazoló” kézírás szép, egyenletes és nyugodt volt. Az első, nagyobb dózisú scopolamin-injekciót a feleség kanta meg. Vigaszunk ennyi rettenet között csak az a keserű tudat lehet, hogy a méreg azonnal végzett vele. (Folytatjuk.) Színház szombaton este hét órai kezdettel Szigethalmon, vasárnap Ceglédbercelen mutatja bte Donizetti Szerelmi bájital c. 3 felvonásos daljátékát. Ugyanez a darab szórakoztatja szombaton este a Csepel Autógyár művelődési házában a színházterem közönségét. A Déryné Színház vasárnap este a jászkara- jenői művelődési házban a Verne-regényből, a Sándor Mátyásból készült népszerű színdarabot adja elő. Kiállítások — múzeumok Néhány kiállításra is szeretnénk felhívni a figyelmüket. Pomázon, a tanácsházán még tart Szilárdi Béla fotó- kiállítása, míg a Csepel Autógyárban tekintsék meg az Emlékezés a párizsi kommün- re c. bemutatót. Néhány budapesti látnivalóra is felhívjuk a figyelmet Múzeum u. 7. szám alatti Kossuth Klubban szombaton délután a lengyel tengerparti városokról tart előadást Dob- rovits Dorottya művészettörténész. Szombaton délután három órakor látogatást tehetnek a Budapesti Történeti Múzeumban, ahol a múzeum munkatársai vezetésével megtekinthetik a középkori királyi palotát, fővárosunk ezeréves történelmének nyomait. Vasárnap délelőtt 11 órakor pedig találkozó lesz a 6-os autóbusz Miklós téri végállomásán, ahonnan dr. Kaba Melinda vezetésével megnézhetik a római emlékeket Óbudán. Ennyi séta után vasárnap délutáni könyvajánlatunk: Hermann Carr könyve, a „Vissza a vadonba”. Clarence, a tv népszerű kancsal oroszlánja után most a könyv jóvoltából megismerkedhetünk egy teljesen normális oroszlánpéldánnyal is, amelyet gazdája még kölyökkorában fogadott örökbe. A célja nem az volt, hogy békés és tunya nagymacskát neveljen belőle, hanem, hogy életképessé nevelje és alkalmas időben visszavezesse igazi életterébe, az afrikai vadonba, az őserdők és füves rónák világába. Komáromi Magda
