Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

4 "xfCiriap 1971. MÁRCIUS 27.. SZOMBAT Jelenről, holnapról TERVEZŐK Két mérnökkel beszélgetek, Ikülön-külön, bár mind a ket­tő építész, tehát építkezésről esik szó közöttünk. Csakhogy az egyik épületeket tervez, a másik meglévő települések fejlesztését, rendezését meg új telepítéseket. Az épülettervező Az épületek tervezője Tóth Dezső, 35 éves, 1959-ben kapta kézhez építészmérnöki okleve­lét 1964 óta dolgozik a Pest megyei Tanács Tervezőirodá­jában. Fél éve öt csoportra oszló, 50 emberből álló épí­tészosztály vezetője. Meg nem állom, kimondom: — Ez ilyen fiatalon szép karrier. Nyilván elégedett a sorsával. — Csak részben — feleli áronnal. Új beosztása ag­gasztja, attól tart, nem jut ideje épületek tervezésére. — Évente csak kettőt vagy legalább egyet... Mióta dédelgeti magában a tervezés annyira élő vágyát? Talán már gyermekkora óta? — Nem. Csak egyetemi ta­nulmányaim utolsó évében határoztam el, hogy tervező leszek. Még azt se mondhat­nám, mintha az építészpálya iránt már kora fiatalságom óta lelkesednék. Jó matemati­kus voltam a középiskolában, jelesen érettségiztem és to­vább akartam tanulni. Fel­vettek építésznek. Igaz, hogy apám tanácsára jelentkeztem. Édesapja az építőiparban dolgozott, pályaválasztásában tehát családi hagyomány is közrejátszott Szülei most Márianosztrán élnek, s így családja is Pest megyéhez kö­ti. A mérnökséghez pedig má­sik szoros kapcsolata a fele­sége, aki szintén építészmér­nök. A harmadik generáció, első osztályos kisfia, talán szintén építész lesz? — Az lesz, ami akar, én nem befolyásolom. Nem sze­retném, ha megkötöttséget erezne. — És a tervező érez-e meg­kötöttséget? — Nagyon sokszor, jóformán mindig, meg kell alkudni a beruházási összeg meg a ren­delkezésre álló anyag nyújtot­ta lehetőségekkel. tási épületnek részletes terv­dokumentációjára kerül sor. Rövidesen megkezdik tervei szerint a váci művelődési köz­pont építését, ötszáz szemé­lyes köralakú színházterme az első ilyen lesz Magyarorszá­gon. Színpada is a kör alakját veszi fel a nézőtérrel szemben. Erre a tervre szemmel látha­tóan büszke, és talán éppen ezt szeretné ellensúlyozni. — A tervezés különben, mint minden más munka, kol­lektív. Részt vesz benne épü­letgépész, statikus, közgaz­dász... egy egész sereg szak­ember. Tehát ha sikerül, ab­ban külön-külön mindegyik­nek szintén van érdeme. A településtervező Nemcsak szemüvege teszi komollyá a törékeny, nagyon fiatal, szőke mérnöklányt, azaz bocsánat, hiszen dr. Széchey Béláné már évek óta. Az egye­temet két esztendeje végezte el, azóta foglalkozik település­tervezéssel a megyei tervező vállalatnál. Aránylag nem sok mérnök gyakorolja ezt a szak­mát, mérnök férjéé még ennél is ritkább, közlekedésakuszti­kával foglalkozik, a járművek zaját igyekszik csökkenteni. Az asszonyka pedig városok és falvak lakóinak életét sze­retné szebbé tenni. — Eddig még nem sok ön­álló munkával bíztak meg — ezt panaszosan mondja, mun­kavágy, tettrekészség izzik sze­mében. Búslakodik, hogy első önál­ló munkájánál, Cegléd-öreg- szőlő településrendezési tervé­nek módosításánál nem sike­rült elérnie, amit akart. A vá­rosi tanács nem járult hozzá az általa javasolt többszintes házakhoz, mert mint mondot­ták, a környék lakói ragasz­kodnak eddigi életformájuk­hoz. — Persze. Kert vagy akár kis szántó is a ház mögött és disznóól hízóval az udvarban, esetleg egy tehén az istálló­ban, enélkül nem tudják el­képzelni életüket. Így van ez vidéken sokfelé, nemcsak fa­lun, városban is. — Igen — csattan fel a hangja —, de ugyanazok az emberek, akik annyira kötik magukat a régihez, s szét-' szórt, egymástól távol fekvő házakban akarnak élni, be­mennek a tanácshoz, verik az asztalt, vízvezetéket, iskolát, boltot követelnek. — Milyennek képzeli el hát a jövő faluját? — Kis telkeken épült sorhá­zakból álljon, összébb kell vonni a lakott területeket. Enélkül nincs vízvezeték, csa­torna, de még Patyolat sem. Nem lehetne győzni költség­gel. Arról beszélünk aztán, hogy a házépítésen kívül mennyi mindenhez kell értenie a tele­püléstervezőnek. Úthoz, vízve­zetékhez, csatornához, világí­táshoz, s hogy a tájba illesz­kedjen minden... — Valamit jóformán min­denhez konyítanunk kell. Köz- egészségügyhöz, közigazgatási eljáráshoz, építkezési jogsza­bályokhoz, sőt szociológiához is. Ezért is szép a mi mun­kánk, csak ne találkoznánk olyan gyakran értetlenkedés­sel. — A Minisztertanács leg­utóbbi határozata a település- hálózat fejlesztéséről... — Csakhogy végre megszü­letett! Most már könnyebb lesz a jövő körvonalait meg­húzni. — A maguk mestersége kész futurológia. — Mi az elméletet próbál­juk alkalmazni a gyakorlat­ban. A célunk: szebbé tenni az ember környezetét, az éle­tét pedig könnyebbé. Az idő­sebb korosztályúak azonban, különösen falun sokan, a meg­szokott körülményeket tartják jónak és talán észre sem ve­szik, hogy gyermekeik már másra, újra, korszerű életre vágyakoznak. Mi elsősorban nekik, a felnőtt és növekvő fiataloknak és a majd meg­születőknek dolgozunk. Nekik és értük. Lelkesedése átragad rám, el­nézem, mennyi erő rejlik eb­ben a kicsi asszonyban. Még annyit róla, hogy három gyer­meket nevel... Szokoly Endre Baradla-koncertek Vagy 50 épületet emeltek tervei alapján, azt mondja azonban," hogy igazán csak eggyel, a tatai művelődési házzal elégedett. Tervezett Vácott, Gödöllőn, Szentendrén, Pécelen, Halász­telken álló házakat, most pe­dig napokon belül befejezi a 270 középiskolás lánynak, Vá­cott, a Mártírok útján építen­dő kollégium terveit. Modem lesz, de alkalmazkodó a kör­nyező műemléképületekhez. Aztán a szentendrei skanzen kőiből és fából épülő igazga­Az aggtelek—jősvafői karszt­vidéken levő világhírű Barad- la barlangnak csodálatos föld­alatti cseppkővilágán kívül — egyre közismertebb idegen- forgalmi nevezetessége a kitű­nő akusztikájú „Óriások ter­me”, illetve az ebben rende­zett hangversenyek. A föld alatti hangversenyterem ré­szére a Budapesti Elektro­akusztikai Vállalat hangszóró­rendszert készített. Ez lehető­vé teszi, hogy a barlangi tú­rák résztvevői, ha kívánják, művészlemezekről is hallgat­hassanak zenét. A zenei bemutatót különbö­ző fényhatásokkal kísérik. A barlangban elhelyezett „fény­orgona” változtatható színei­vel csodálatos megvilágításba helyezi a különböző cseppkő­képződményeket. GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XLV. Néhány perc múlva, Beyer- né telefonhívására megérkez­nek a mentők. Germán Tibort, a Korányi Kórházba szállít­ják, de életét a gyors orvosi beavatkozás is csak estig tud­ja meghosszabbítani. Tizenegy órakor a Nemzeti Színház homlokzatára kitűzik a fekete zászlót. A színpadon éppen főpróba van. Egyszer- csak Major Tamás utat nyit magának a kosztümös szerep­lők között, és leállítja a játé­kot „Egy perc néma gyásszal ál­dozzunk emlékének.. A szín megmerevedik. Ilyen merev döbbenettel fo­gadja a hírt az ország is. Megkezdődnek az izgatott találgatások. A másnapi sajtó így ír: Ba­jor Gizi „gyógyíthatatlan be­tegségében, tragikus hirtelen­séggel” hunyt el... Míg Ger­mán Tibor „a felesége halála felett érzett fájdalmában, ön- kezével vetett véget életé­nek .. Ezt a magyarázatot azonban kevesen veszik komolyan. A korabeli sajtó, a politikailag érdektelen tényekben is ártal­mat gyanítva, olyannyira le­szoktatta magát a tárgyi hű­ségről, hogy a közvélemény sokszor a hivatalos magyará­zatok ellenkezőjét hiszi el. így a valóságot megszépítő óva­tosság maga termeli ki és hoz­za forgálomba a legotrombább rémhíreket is. Biztosat azonban, az első órákban, a legszűkebb család sem tud. Az asztalkán hagyott cédu­la: „így nem lehet tovább él­ni!” s rajta a két aláírás — a körülállókat is megzavarja. A hozzátartozók könnyek nélkül, dermedt tanácstalan­sággal nézik Bajor Gizi ar­cát: e hihetetlen arcot, amely mindent ki tudott fejezni, akárhány érzést, szenvedélyt, állapotot, ha kellett még a halált is; de most nem fejez ki semmit. A legnagyobb él­ményről, az elmúlásról neki sincs közölnivalója. Vajon le­hetséges-e, hogy Bajor Gizi ezt akarta? Éppen ő, aki annyira félt a haláltól. S aki így val­lott nemrég: „Én ma akarok élni. Sem a múltban, sem a jövőben, hanem a jelenben. Mert ha a régmúlt idők egyik századába vágynék vissza, most halott lennék. Ha meg a jövőt említeném, akkor még nem léteznék!” Hihetetlen, hogy ez az élnivágyó ember, akár egy tébolyult pillanatá­ban engedett Germán Tibor rábeszélésének. Hiszen még tegnap is későig fennmaradt, mert sajnálta az élettől az al­vással elrabolt órákat. Most meg különösen tele volt ter­vekkel. Reggel a halálos ágyán is új szerepre készült. A feje mellett talált, nyitott szerep­könyv sokat elárul: aki halni kíván, mindent becsuk maga körül. Eligazít és helyére rak. S még ha hajlott volna is fér­je öngyilkossági tervére: ak­kor sem így távozik, készület nélkül, s nyomorultul, ezzel az alagsori regényes brutalitás­sal. Ezt gondolják mindazok, akik a halottaságyát körüláll- ják. Február 13—14. Folyik a nyomozás. És las­san fény derül a tényekre. Az orvosszakértö a bonco­lásnál megállapítja, hogy Ba­jor Gizi szinte már teljesen gyógyult volt: a belső füljárat- ban semmilyen kóros elválto­zás nincs, s a baj korábbi ál­lapotában sem adhatott okot aggodalomra. Mig Germán Tibor súlyos agykéreg-sorvadásban szenve­A fafaragó Dombóvárolt dolgozik Ba- lásy Gyula fafaragó népmű­vész, a népművészet mestere. Művészien faragott sakk-kész­leteinek figuráit a világ 6ok országában ismerik. •siaBad tZfonBax Lesz program, érdekes néz­nivaló! Mint például a jászka- rajenői művelődési házban, ahol Három tavasz címmel a művelődési ház ifjúsági klubja és a községi KISZ- alapszervezetek vasárnap dél­után- három órai kezdettél szavalóversenyt tartanak. To­vább folytatódnak Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban vasárnap dél­előtt tíz órakor a megyei diákművészeti bemutató ese­ményei: a középiskolások énekkarainak, kamarakóru­sainak és énekszólistáinak nagyszabású találkozóján dön­tik el, ki lesz közülük az el­ső. A másik műsort Dunake­szin, a gimnázium klubszín­padán láthatják. Reggel ki­lenc órai kezdettel az ama­tőr színjátszócsoportok és iro­dalmi színpadok számára hirdetett „Szóljatok szép sza­vak” rádiópályázat utolsó elődöntőjére kerül sor. A ve­resegyházi, a püspökhatvani, a domonyi, a dunakeszi, va­lamint három váci és két dett. Betegsége tartós depresz- szióval, és mind vadabb kény­szerképzetekkel járt. Valószí­nű, hogy kezdetben csak a sa­ját öngyilkosságára gondolt Ezért állandóan tartott magá­nál gyorsanölő mérgeket Ba­rátai is fölfedezték, hogy tás­kájában scopolamin-fiolákát rejteget: a legerősebb morfiu- mos készítménnyel, amely nagy dózisban villámgyors ha­lált okoz. A rendőrnyomozó kitépett receptlapokat talál Germán íróasztalában. A vények hát­oldalán a professzor korábban írt végrendelete. Eszerint kész­pénzét a rokonságra, orvosi berendezését pályatársaira hagyja. Az utolsó lap alján pe­dig két szó, felkiáltójelekkel vigyázzba rántva: „Minden Gizié!!!” S hamarosan egy bú­csúlevél fogalmazvánva is ki­hullik a fiókból: „Gizuskám, drágám, nagyon szeretlek, imádlak! Vigyázz magadra, mintha melletted lennék! Csa­ládi rendelkezésem nincs: is­mered intencióimat...” Aztán ahogy elméje mind­jobban elborult — szörnyű kényszerképzeteitől sarkall­va — „imádott ellenfelét” is tervszerűen magával kívánta rántani. Az öngyilkosságon kí­vül a kettős tragédia gondola­ta is foglalkoztatta. Gizit pe­dig kéthetes B-vitamin kúrára fogta. Hogy a napi injekció­EGY RÉGI MATINÉ Ady-darab — P. Howard felléptével Százezrek olvassák Rejtő Jenő szellemes bűnügyi tör­téneteit, de csak kevesen tud­ják: a krimi magyar klasszi­kusa, P. Howard színész­ként kezdte pályafutását. A színházi archívumban most fedeztek fel egy 1923- ból származó színlapot, amelyből kiderül: az Írók Be­mutató Színházában, az Eskü téri Helikonban április 15-én és 22-én délelőtt matinén mutatták be Ady Endre A műhelyben című, egyfelvo- násos „rövid színkép”-ét, Móricz Zsigmond Ház az er­dőben című tragédiáját, va­lamint Kuncz Aladár Vitéz Mihály a halál révén című „látomás”-át. Az előadás to­vábbi érdekességekben is bő­velkedik. Az első matinén Nagy Endre, a másodikon pe­dig Dutka Ákos tartott be­vezető előadást. Mindkét ma­tiné jövedelmét az Ady-sír- emlék javára adta a színház, s egy-egy jegy ára egysége­sen ezer koronába került. A három egyfelvonásost Toro­nyi Imre rendezte, akit kor­társai mint „a legszebben be­szélő magyar színészt” emle­gették. Ady Endre előadott műve 1919-ben jelent meg a Nyu­gatban. A darabban Makláry Zoltán alakította a tűzoltót,' s a pár mondatos „második személy”-ként Rejtő Jenő mutatkozott be. A fehér terror napjaiban bátorság kellett ahhoz is, hofrv az említett matinén az Ady-egyfelvonásos után elsza­valják a zseniális költő Harc a Nagyúrral című versét is. Ezt Sugár Károly, a Nemzeti Színház művésze tolmácsolta, akit — mert 1919-ben elját­szotta a Don Quijotét — áthe­lyeztek a Renessaince Szín­házba, s csak Hevesi Sándor szerződtette később ismét a Nemzetibe. A visszaemlékezé­sek szerint a matinén olyan szuggesztív erővel adta elő a költeményt, hogy nemcsak a közönség, hanem a sajtó is feltűnően ünnepelte. Kettős jelölés Az egyik Járási tanács mun­katársa mesélte: — Mostanában egyetlen es­tém sem szabad. Mindig akad munka. Vagy jelölőgyűlésen vagyok, vagy összesítőt készí­tek, máskor a szavazói név­jegyzékeket ellenőrzőm. Teg­nap úgy éjfél tájban, amikor hazakerültem, a feleségem rámszölt: Elegem van belőled. Most válassz! Én, vagy a ta­nácstagok. SZAVALŐVERSENY KÓRUSOK - SZÓLISTÁK GÁLAEST NAGYKÁTÁN gödöllői együttes bizonyítja rátermettségét. Gálaest Nagy eseménynek számít Nagykátán a vasárnapi gála­est. A művelődési központ­ban >19 órai kezdettel a tá- piószecsői népi együttes ka­marakórusa, a menyecskeko­szorú és a szólóénekesek köz­reműködésével „De szeretnék az égen csillag lenni” címmel népdalvetélkedőt tartanak. Szombaton este Tápiósze- csőn a Damjanich Művelő­dési Házban a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese „Re­pülj, fecském” című műsora kerül bemutatásra. A tápió- györgyei művelődési házban szombaton este „Dal minden mennyiségben” címen lesz tánczenei műsor, az ŐRI ren­dezésében. Színház Néhány színházi bemuta­tóra is sor kerül ezen a hét­végen. Az Állami Déryné zást kezdetben s józanabb per­ceiben talán még hasznosnak is tartotta-e? Vagy csak eshe­tőséget adott magának későb­bi tettére? Esetleg már az el­ső tűszúrással ki akarta véde­ni az asszony gyanúját? Nem tudhatjuk. Egy azonban bizo­nyos: a vitaminkúra orvén magyarázat nélkül is beadhat­ta feleségének a halálos mé­regoldatot. S végül a legdöntőbb bizo­nyíték: a búcsúcédulán. Az írásszakértő kideríti, hogy Bajor Gizi aláírása a tragédia napjánál jóval ko­rábbi keletű. Germán maga is gyűjtött Bajor-autogramokat, rajongó páciensei részére. Majd az egyik tartalékcédulá­ra felírta a rejtélyes jelentésű mondatot: „így nem lehet to­vább élni!” S a halványabb árnyalatú kézjel mellé a saját nevét is odapárosította. Kép­zelhetjük, mily reszketeg lett volna Bajor Gizi írása; ha tudja, hogy néhány perc múl­va meg kell halnia! De a kettős öngyilkosságot ..iga­zoló” kézírás szép, egyenletes és nyugodt volt. Az első, nagyobb dózisú scopolamin-injekciót a feleség kanta meg. Vigaszunk ennyi rettenet között csak az a keserű tudat lehet, hogy a méreg azonnal végzett vele. (Folytatjuk.) Színház szombaton este hét órai kezdettel Szigethalmon, vasárnap Ceglédbercelen mu­tatja bte Donizetti Szerelmi bájital c. 3 felvonásos daljá­tékát. Ugyanez a darab szó­rakoztatja szombaton este a Csepel Autógyár művelődési házában a színházterem kö­zönségét. A Déryné Színház vasárnap este a jászkara- jenői művelődési házban a Verne-regényből, a Sándor Mátyásból készült népszerű színdarabot adja elő. Kiállítások — múzeumok Néhány kiállításra is sze­retnénk felhívni a figyelmü­ket. Pomázon, a tanácsházán még tart Szilárdi Béla fotó- kiállítása, míg a Csepel Au­tógyárban tekintsék meg az Emlékezés a párizsi kommün- re c. bemutatót. Néhány budapesti látniva­lóra is felhívjuk a figyelmet Múzeum u. 7. szám alatti Kossuth Klubban szombaton délután a lengyel tengerparti városokról tart előadást Dob- rovits Dorottya művészettör­ténész. Szombaton délután három órakor látogatást te­hetnek a Budapesti Törté­neti Múzeumban, ahol a mú­zeum munkatársai vezetésé­vel megtekinthetik a közép­kori királyi palotát, fővá­rosunk ezeréves történelmé­nek nyomait. Vasárnap dél­előtt 11 órakor pedig talál­kozó lesz a 6-os autóbusz Miklós téri végállomásán, ahonnan dr. Kaba Melinda vezetésével megnézhetik a római emlékeket Óbudán. Ennyi séta után vasárnap délutáni könyvajánlatunk: Hermann Carr könyve, a „Vissza a vadonba”. Clarence, a tv népszerű kancsal orosz­lánja után most a könyv jó­voltából megismerkedhetünk egy teljesen normális orosz­lánpéldánnyal is, amelyet gazdája még kölyökkorában fogadott örökbe. A célja nem az volt, hogy békés és tunya nagymacskát neveljen belőle, hanem, hogy életképessé ne­velje és alkalmas időben visszavezesse igazi életterébe, az afrikai vadonba, az őser­dők és füves rónák világába. Komáromi Magda

Next

/
Oldalképek
Tartalom