Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-24 / 70. szám
I MTI. MÁRCIUS U„ SZERDA 3 r»> 0tcru C^írfdP Tegnap — ma — holnap SZENTENDRE Szöveg: Varga Ver» Foto: Grárdos Katalin Szentendre nemcsak város. Fogalom is. Sémává merevült asszociációk, közhelyek takarta fogalom: „festők városa, ékszerdoboz, a dalmát város, Dunakanyar gyöngyszeme”. Hajdan kereskedelmi központ. Most idegenforgalmi központ. 1967-ben még csak 300 ezer, 1970-ben már 587 ezer látogatója volt. Üti kalauzok, filmek, könyvek írják le szépségét az elragadtatás hangján. A városiban 13 ezer ember lakik. A Barackos út egyik régi házában él Dehurta Istvánná nyugdíjas. Áprilisban lesz alatt összesen 263 javaslatot terjesztettek a tanács elé. Az állandó bizottságok a bejelentések nyomán 843 alkalommal végeztek helyszíni vizsgálatot. 1967-ben 8500, 1969-ben 12 ezer 800, 1970-ben 13 ezer 645 ügygyei kellett foglalkoznia a tanácsnak. Szentendre Városi Tanácsa hatmillió (!) forinttal vágott neki a feladatoknak. Kirilla Ferenc vb-elnök sóhajtva, még a visszaemlékezéskor is megkönnyebbülten mondja: végül, az állami támogatással együtt, 130 millió forintot ruháztak be négy év alatt. Alapvető probFölépült kétszáz lakás. nyolcvanéves. 1912 óta lakik Szentendrén. 1968-ig részt vett a tanács munkájában, népi ülnök volt és társadalmi munkában a város egyik lelke. A Tanácsköztársaság buliósa után börtönben töltött három év — „kommunista szervezkedés és agitáció” —, valamint a rendőri felügyelet nyolc évét leszámítva a városért dolgozott. — Lehet, hogy elfogult vagyok, de csak jót mondhatok Szentendréről. Nemcsak azért, mert szeretem, hanem azért is, mert tudom, a népért történik itt minden, azért, hogy jobb legyen a sora. Felvirágzott a város, talán számba sem lehet venni, mi minden épült, mi mindennél lett gazdagabb. A városban 13 ezren élnek. Az 1967. évi tanácsi választást megelőző jelölőgyüléseken 188 közérdekű bejelentés, javaslat hangzott el. Ebből városfejlesztési 136 volt. A négy év lémák megoldására fordították, de kevésnek bizonyult. Szentendre még mindig csak félig város. Péluául: a városnak kevés volt az egészséges ivóvize, megépült tehát a Déli Vízrpű, amely napi 5000 köbméter vizet termel. Most a napi meny- nyiség 9 ezer köbméter, az igényeket egyelőre kielégíti. A vezetékrendszer is bővítésre szorult, nyolc kilométert kellett építeni, 1000 család lakásába vezették be a vizet. A beruházás újabb, egyelőre megoldatlan gondot szült: a jelenlegi hálózatot korszerűsíteni kell, hogy a megnövekedett vízmennyiséget képes legyen elszállítani. Az áhitaitosan szemlélődő turistákat is gyakran megzavarta az utcán folydogáló szennyvíz látványa, hát még a. szentendreieket! A városiét alapvető feltétele, a szennyvízcsatorna sem volt a közelmúltig. 1967 óta nyolc kilométer a csatorna főgerincéből is elkészült, de ahhoz, hogy a közművesítést Szentendrén befejezettnek tekintsék, nagyon sok minden kell. „Az ékszerdoboz” belülről még alapos tisztogatásra szorul. Tavasszal, ősszel, a barokk polgár- s kereskedőházak tövében Szentendre lakéi a sarat tapossák. Négy év alatt 13 millió forintot fordítottak útépítésre, de ez mindössze 2,5 kilométert jelent és 4 kilométer járdát — csepp a tengerben. A meglévő utak is elhanyagoltak, rossz állapotban vannak. Még csak terv a belső körút építése, amely a HÉV-áUomástól a Római sánc utcán a Kálváriára, a szeszfőzdénél a Szabadságforrásra vezetne, és lehetővé tenné, hogy a belvárosból, a legértékesebb műemlékek szomszédságából kerekesszék az autók (MÁVAUT-buszok és teherautók) forgalmát A két- háromszáz éve épült házsorok adta gondokon csak enyhített hogy az elmúlt 4 év alatt 200 ház sortatarozása fejeződött be, ám a tennivalók nagyobb része még hátravan. A tanács jogosan büszke arra ho^y az elmúlt négy évben 700 lakás épült Szentendrén. Ezzel enyhült azoknak a családoknak a helyzete, akik egyetlen szobában nyolcan-tí- zen szorongtak, vagy szükség- megoldásból felhúzott viskókban laktak. OTP-, KISZ- és állami lakások, a város külső területein felépült magánházak bizonyítják a gyarapodást, de ahhoz, hogy a változatlanul nyomasztó lakáshelyzetet enyhítsék, a következő években 600 állami bér- és szövetkezeti lakást kell felépíteni és átadni. Az utóbbi 10 év alatt 5700-an vándoroltak be Szentendrére, s 4100-an hagyták el. Ez annyit jelent, hogy tízévenként a lakosság fele kicserélődik. A bevándorlók kétharmad része gyökértelen, csak ideiglenes állomáshelynek tekinti Szentendrét. Egy- harmad részüket nem köti ide semmi, mégis maradnak, belenyugodva, hogyha pesti mun. kahely végül is könnyen és gyorsan megközelíthető. Óriási tehertétel ez a városnak, mert a bevándorlók szórványtelepüléseket, ideiglenes lakásokat létesítenek, s ezek az emberi lét minimális feltételeinek is alig tesznek eleget. A fejlesztést azonban már a várostól várják, követelik. A lakosság 58 százaléka, 7600 ember keresőképes, 22 százalékuk, 1700 ember ingázik. Ez a szám a jövőben csak növekedhet, mert az ipar helyi munkalehetőségei elmaradnak az igényektől. Meglehetősen groteszk ebben a helyzetben, hogy a szentendrei üzemek összesen mintegy 300 üres munkahelyet kínálnak, munkaerőhiánnyal küzdenek, de nem akad jelentkező. Szentendre tehát műemlék, idegenforgalmi, festői, történelmi levegőjű város, művészek ihletűje, otthona, és — ipari város. A keresőképes lakosság 56 százaléka ugyanis iparban dolgozik. A műemlékvárosban 13 ezer ember él, egy részük még a falvak színvonalán, a lakosság fele nem tudja, hogy Szentendrén van parkmúzeum — 5 éve! —, de mérgelődik azon, hogy gyermekét nem tudja kire bízni, mert az óvodák, bölcsődék zsúfoltak, az elmúlt négy évben nem futotta a pénzből új építésére, összesen 180 gyereket nem tudtak elhelyezni. A gond megoldása a negyedik ötéves tervre maradit. Az 1967-es választások óta eltelt időszakot lezáró tanácsA parkmúzeumban. elismerés: az árakat nem a helyben lakók pénztárcájához szabták, s az még a hamarosan kezdődő idegenforgalmi idény nagy kérdése, vajon az idelátogatók pénztárcája milyen mély. Az elmúlt időszakban előreléptek az egészségügy fejlesztésében, bővült a szülőotthon, megvalósult a gyermek- egészségügyi intézet, s javult A Mathiász Tsz üzletháza, ülés lelkes hangú beszámolójában természetesen nagy súlyt fektettek a városban megvalósult a lakosságot szolgáló létesítmények felsorolására. Az ötletszerű sorrend: bútorüzletet nyitottak, eddig nem volt. Felépült több millió forintos költséggel és másfél éves késéssel a Theátrum étterem. Nem fogadta osztatlan a rendelőintézet betegellátása, két körzeti gyermekorvos, egy védőnő és egy újszülött-gondozó állt munkába, de a szakorvosi rendelőintézet építése még várat magára. Szentendre művészeiről tettekben gondoskodott, 1969- ben átadták az új művésztelepet, a régit pedig bővítik, felújítják. A Ferenczy Károly Múzeum is most kap modern oldalszárnyat, érdekes, hogy a közvélemény rosszallása mellett: a belváros stílusegységét féltik tőle. S a jövő néhány elképzelése: elkészül a megyei művelődési központ, tovább építik a csatorna számyvezetékét, és a lakóházak nagy részét bekapcsolják a hálózatba, új gyógyszertár épül, és a szolgáltatások bővítése érdekében a már átadott — a Mathiász Tsz kezelésében levő — szolgáltatóház után még egy hasonló rendeltetésűt építenék, s egy szupermarket terve zárja a sort. A város lakói reménykednek, hogy a tervekből valóság lesz, s a negyedik ötéves tervre előirányzott 301 millió forintot megfontoltan, ésszerűen ruházzák be. A „Műleírás Szentendre járási jogú város általános rendezési tervéről” vaskos kötege már elkészült, a tanács terv- csoportján őrzik. Távlati terv Szentendre elkövetkező 29 évéről, 2000-ig. Néha jó lenne siettetni az idő múlását... A HÉV-végállomás mögötti Volán-szerelőműhelyből hívják elő Csesznák József ipari tanulót, némi tanakodás után, kiről lehet szó, névről még nem ismeri mindenki. 19 éves, autószerelést tanul, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése uitán is itt fog dolgozni. Egyéves kora óta lakik a városban, szülei akkor költöztek Szentendrére Pásztóról, meg is telepedték itt. — Én sem akarok máshova menni. Jól érzem magam. Tetszik a hely, itt a Duna, Pest is közel van. Nagy előny, mert ha dicsérem is Szentendrét, mert tényleg nagyon szépen épül, sok új dolog van, a fiatalokra nem ^gondolnak eléggé. Nincs szórakozási tehetőség. Ez csak télen érdekes, mert tavasszal az a legjobb időtöltés, ha mászkál az ember, a környező domboknál, erdőknél nem kell jobb kirándulóhely. j
