Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
6 I»es» MEcrEi yfiríap 1971. MARCH'S 23., KEDD Pingálé asszonyok TÍZEZER HÍMES TOJÁS A Budapesti Népművészeti Vállalat megrendelésére hús- vétra 10 000 hímes tojást fest Rátán & Decsen a Sárközi Népművészeti Ktsz 12 népművész asszonya. A többségükben tyúk-, & kacsa-, kisebb részükben libatojásból „készült” húsvéti ajándéktárgyak egy részét már elszállították a fővárosba. í Farkas Lászlóné, a szövetkezet decSi tagja, a híres bátai Treszka néninek, özvegy Dér Józsefnénak, a népművészet mesterének tanítványa, 9 éy alatt 20 000 sárközi hímes tojást festett, s a mostani hús- vétre háromezret készít. AZ ŐSZINTESÉG JEGYÉBEN Jogos panaszok, jogos kívánságok A sülysápnak jelöltje; Data János Mintegy 200 főnyi választópolgár jelenlétében, Sülysápon is megtörtént a 12. számú választókerület országgyűlési képviselőjének jelölése. Az elnöklő Aranyos Lajosné csúcstitkár rövid megnyitójában a tanácsok nagyobb önállóságát, s ezzel megnövekedett feladataikat és felelősségüket hangsúlyozta. Az előadó, Szabó János tanácselnök, részletesen ismertette az elmúlt négyéves időszak eredményeit, és vázolta a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Méltatta a Hazafias NépKitelepítik a Dunakanyarból a nagymarosi gépgyárat Tanác kozás a Váci Járási Pártbizottságon A váci járás ipari üzemeinek igazgatói, párttitkárai, az ipari és kereskedelmi szövetkezetek elnökei és az ellenőrző bizottságok vezetői értekezletet tartottak, melynek előadója Török Sándor, a járási pártbizottság titkára volt. Vitaindító előadásában az MSZMP Központi Bizottságának a IV. ötéves tervről szóló irányelveit és a kormány határozatát ismertette. Rakodókat és raktári kiadókat azonnali belépésre lelveszünk. Jelentkezni lehel a PROSPERITÁS KTS1 MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX Viola u. 15. Elmondta: a .vállalatoknak és a szövetkezeteknek fejleszr tési tervet kell kidolgozniuk, felmérve, hogy milyen lehetőségekkel rendelkeznek ezek végrehaj tásához. Elsősorban a műszaki fejlesztéssel és a munkaszervezéssel kell emelni a dolgozók jövedelmét, javítani a szociális ellátást. A terveket járásszerte termelési konferenciákon megvitatják, hogy a tervek végső formájukban tartalmazzák a dolgozók észrevételeit és javaslatait is. Ezekre a tanácskozásokra májusban, júniusban kerül sor. A .vitában többen fölhívták a figyelmet arra, hogy sok kitelepítésre ítélt budapesti üzem Dunakeszire költözik, ezért elöbb-utóbb munkaerő-hiány, nyal kell számolni. Ugyanakkor a járás észak- nyugati részének iparosítása lassan halad, pedig ott munkaerő-fölösleg van, s ezrek járnak Budapestre dolgozni. Az egyik felszólaló azt kifogásolta, hogy még mindig nem született döntés, szabad-e a Dunakanyarba ipari üzemeket telepíteni? Mint kiderült, Van ilyen határozat — nem szabad —, és ezt szigorúan betartják. Még azokat a meglevő üzemeket is kitelepítik, amelyek a turizmust zavarják. Például a nagymarosi gépgyárat. Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ÁLLVÁNYOZO, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZÓ ÉS MÜANYAGBURKOLÖ, KOZPONTI- FŰTÉSSZERELO, VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ. ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok) MÜKÖKÉS2ITÖ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ ! BÁDOGOS. TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhái, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező címen: Pesf megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altb. u. 19-21. front országgyűlési képviselő- jelöltjének, Bata Jánosnak eddigi munkáját, elmondotta, a képviselő rendkívül sokat tett Sülysápért. A többi között az ő nevéhez fűződik Sándorszállás villamosítása, s emellett egy új központi iskola építésének egyik meggyőző- déses szorgalmazója is. Erről a hiányzó új iskoláról beszélt a választók, felszólalók többsége is. Benkó József tsz- elnök elmondotta, hogy a község minden egyes lakója nagyon szeretné, ha ez a 25 éves álom valóra válna. Itt az ideje, hogy a község a tettek mezejére lépjen. A Virágzó Tsz 100 ezer forint értékű fuvart ajánl fel, a tsz segítőüzeme, a, MOM kerek egymillió forinttal támogatja az ügyet. Ha minden vállalat, minden szerv összefogna, akár már jövőre hozzáF lehetne kezdeni az építkezéshez. A jelölőgyűlésen is hangot kaptak a vasútállomással kapcsolatos panaszok. Naponta mintegy 10 ezer bejáró munkás elégedetlenkedik, jogosan, mert a MÁV az aluljáró fölé, ígérete ellenére sem építtetett tetőt. Szántai István, a Kossuth Lajos utca áldatlan állapotáról szólt. A KPM még 1962-ben tett ígéretet az út megjavítására, ez azonban még a mai napig sem történt meg. A jelenlevők kérték Bata Jánost, hogy megválasztása esetén támogassa a sülysápaik kívánságait A jelölőgyűlés Bata Jánost egyhangúlag jelölte á körzet országgyűlési képviselőjének. (krátky) JÁTÉKEXPORT A szegedi Tömegcikkipari Ktsz az elmúlt hónapban nagy sikerrel szerepelt a nürnbergi nemzetközi játékkiállításon, amit a Hollandiából, Belgiumból az NSZK-ból, Kanadából, Svédországból és Ausztráliából befutott megrendelések is bizonyítanak. A szövetkezet ebben az évben mintegy 20 millió forint értékű játékot küld exportra. Különösen 1 a politechnikai játékokkal, a barkácsolásra is kiválóan alkalmas kis szerszámkészletekkel, s a főzésre is felhasználható „mi- niedény’.’-készletek'kel arattak sikert. Ezekből rendelték a legtöbbet. A 200 fajta eloxált és fényezett kisedények készítéséhez mintegy 200 tonna alu- míniumlemezt használnak fel az idén. — Játékok — rézlemezből. Érdekes tárlat nyílt tegnap Kaposvárott, Dafoóczd József alkotásaiból. Az építészmérnök rézlemezből készít különböző gyermekjátékokat. A különleges kiállításnak már az első napon sok látogatója volt. Mindenféle Éppen búcsúzkodunk beszélgető partnereimmel a járási tanács irodájában, amikor belép egy bőrzekés, bukósisakos férfi. — Ezer éve nem láttam — mondja felcsillanó mosollyal, s két kézzel szorongatja a kezemet. Kilencszázhetvenegyet tévedett, állapítom még magamban, pontosan 1971 óve nem láttuk egymást. Fogalmam sincs, ki lehet. — Megvan még a kocsija? — faggat őszinte érdeklődéssel. Gáz van: kocsi nincs. Nem is volt soha. Szerencsére meg sem várja a választ: — Most adja el, tavasszal jó ára van a kocsinak. Ezt mindenesetre megígérem. — Hárman is alig bírtuk kiásni a hóból — magyarázza a többieknek. Kicsit meg vagyok sértve: az én kocsimat?! — Ugyanis az elvtársnő hozta világra a kislányomat — folytatja a jelenlevők felvilágosítását, A fenét! Eddig úgy tudtam, hogy az apa lehet olykor kétséges, az anya soha. Én csak a fiamról tudtam eddig. Azt vállalom, a kislányt nem. — Azóta sem volt ilyen aranyos gólyanénink — teszi fel a pontot az i-re. Madár — madár. Még mindig jobb, mintha egy libával tévesztett volna össze. Csipkeblúzt keresek az egyik belvárosi divatüzletben. Hétfő délelőtt van, Viszonylag csekély forgalom, az elárusító ráérősen keresgél megfelelő méret után. Nyílik az ajtó, elegáns fiztál nő érkezik. Égy tanuló- lány elébe' siet: — Tessék parancsolni. — Felpróbálhatnám azt « jersey kompiét ott, a kirakatban? — mutat a nő kifelé. A kislány udvariasan: — Természetesen, ha ragaszkodik hozzá. De van próbafülkénk is. ★ A felfagyott váci műúton döcög velünk a busz, valahol Göd táján. A Kincsem nevű kisvendéglőnél négy jókedvű férfi kapaszkodik fel a kocsira. Mögém ülnek, vígan vannak. Az egyik selyempapírba burkolt üveget dajkál a hóna alatt. Kiderül, hogy a feleségének viszi születésnapjára. — Rendes kis asszony az — mondja elérzékenyülten —, még a cipőmet is lehúzza. — Amikor hazamész? — hitetlenkedik egy másik. — Dehogy! Amikor el akarok jönni hazulról!... A kocsiban szétárad a nevetés. Felbátorodnak a sikeren. A harmadik veszi át a szót: — Az én kis feleségem minden születésnapjára azt kérhet tőlem, amit akar — mondja dicsekedve. — És mit kér? — Moszkvicsot. Már tizenegy éve! ★ Egy külföldi magazinban olvastam. (Fodrásznál, búra alatt.) Riegel közlegényt, a Bundeswehr újoncát először.; küldik őrszolgálatra. Az őrparancsnok indulás előtt levizsgáztatja: — Képzelje ele Riegel, hogy éjszaka van, valaki beugrik a kőfalon, és eltűnik a bokrok között. Mit csinál akkor? * Riegel feszes vigyázzban válaszol: — Csatárláncot alakítok és átfésülöm a terepet! Nyíri Éva Megfontolt szándékkal í. Kopogtak, gyorsan, egy- (más után hármat. E. város építőipari vállalatának főkönyvelője íróasztala mögött ült. A kopogásra hirtelen' felkapta a fejét. — Tessék! — mondta hangosan. Nyúlánk, szikár negyvenes férfi volt. Mozgékony, alacsony ember lépett be, a jogtanácsos. — Hivattál? — kérdezte éneklő, kicsit csodálkozó hangon. — Végre! — mondta a másik férfi és felállt. Azt hiszem toagy baj van. — Baj? — csodálkozott a jogász. — Azt hiszem, nagy baj — mondta újra a főkönyvelő. Lassan felemelt egy papír- csomót és kissé meglengette. — Tudod mi ez? — Nem. — Ez, kérlek, legalább ötven rendbeli csalás anyaga. — Itt, nálunk? — Itt, nálunk! — Szép! — mondta gyorsan a jogtanácsos. Nyúlt a papírokért. — És ki? — Valami Miklós László. Én nem is ismerem — mondta elgondolkozva a főkönyvelő. — Hagyd azokat a papírokat. Mindjárt elmagyarázom az egész átkozott históriát. — Józsi bácsi — kezdte —, ma reggel talált két számlát; egy vagon sóder kirakásáért kétszer fizettünk munkabért. Az öreg elkezdett bogarászni és egy óra múlva már mindent tudtunk. Ennek . a Miklós Lászlónak az a dolga, hogy a vasárnap, ünnepnap és éjszaka érkező vagonokat kirakassa. Alkalmi munkásokat fogad, elvégezteti a munkát, majd megy a pénztárhoz és lead egy listát a kirakott kocsik számával és az alkalmi munkások névsorával. A pénzt utólag számolja el; kifizeti az embereit és azok aláírnak neki... — Sejtem, hogy mi történt — szól közbe a jogász. — A fickó fiktív listát csinált, vagy legalábbis fiktív adatokat tüntetett fel. így van? — Pontosan. — Szokványos história — legyintett a jogtanácsos. — Igen, de gondolhatod, mit ázol majd ehhez a központ. Ez nekem is fegyelmi. Ellenőrzés elmulasztása, bizonylati fegyelem megsértése és amit pkarsz ... Minden belefér — mondta letörten a főkönyvelő. —- Az összeget tudod már? — Ez végeredményben nem olyan sok. Körülbelül tizenötezer forint. A jogász gondolkozott. — Nem kell pánikba esni — mondta végül teljesen nyugodt hangon. Ha nincs nép- gazdasági kár, nem veszik annyira komolyan a dolgot; akkor az ügyészség sem forszírozza annyira. Szóval te még nem beszéltél a fickóval? — Nem. — Beszélni kell vele! — mondta a jogász és felállt. — Beszélni kell vele, hogy teremtse elő a pénzt akár a fo.J alól is és hozza ide! Neked az a fontos, hogy ne legyen népgazdasági kár. — Adni kell neki három napot! — Mondd azt neki, hogy ha három napon belül hezza a pénzt, akkor nem jelented fel. — Mindenképpen fel kell jelenteni! A jogász megállt töprengő barátja előtt. — Természetes, hogy fel kell jelenteni! Még ma! Csakhogy ezt neki nem kell tudni. Ö csak szaladjon a pénzért és hozza ide a föld alól is. Érted már? A főkönyvelő bólintott és most már valamivel derűsebben kérdezte: — Gondolod, hogy ez így jó lesz? — Meg vagyok róla győződve — mondta a másik. — Hát. jó! — mondta a főkönyvelő és egy gyors mozdulattal felállt. :— Megpróbáljuk! ★ N.-ben kedden nem nyitott ki a cukrászda. Jóval elmúlt dél, amikor a termelőszövetkezeti elnök telefonált a földművesszövetkezet elnökének, hogy mi az isten haragja van a cukrászdával, miért nem nyitnak már? — Hogyhogy? Nincs nyitva? — hallotta _ vissza a vonal másik végéről. Ingerülten kérdezte : — Nem tudtad? A kagylóból köhécselést, fojtott szóváltást hallott, majd a földművesszövetkezeti elnök mogorván azt mondta a telefonba, hogy mindjárt utána néz a dolognak. — Szépen csináljátok ti is! — mondta a tsz-elnök és letette a kagylót. Városi vendégei voltak, azokat akarta átvinni a cukrászdába egy kávéra, bosz- szantotta, hogy nem sikerült a számítása. A cukrászda hétfőn tartott szünnapot, kedden valóban nyitva kellett volna lennie. A földművesszövetkezeti elnök maga sem értette,'hogy mi történhetett, de nem tulajdonított nagy jelentőséget a dolognak. Kelletlenül készülődött, hogy azért mégiscsak utána nézzen, miért késnek a nyitással. Már éppen indulni akart, amikor újra csengett a telefon. A tanácstitkár kereste, ugyancsak azzal, hogy mi van cukrászdával. Ennek is azt mondta, hogy mindjárt utána néz. Amikor letette a telefont, bosszankodva csóválta a fejét: „de fontos lett egyszerre a cukrászda!” A cukrászda előtt néhány nekivetkőzött gyerek ácsorgott; mezítláb voltak és a markukban aprópénzt szorongattak, hogy fagylaltot vegyenek. A redőny lehúzva. — Nem láttátok Rózsi nőnétek et? — kérdezte az elnök. — Nem — mondták a gyerekek kórusban. — Juci nénéteket sem? — Az már volt itt. kétszer i — jelentette £gy fiúcska. Mi lehet ezekkel? — gondol kozott az elnök és egyre bősz szúsabb lett. Kiválasztott ké nagyobbacska fiút és az egyi két Rózsikáért, a másikat Ju ciért küldte. A gyerek, aki Rózsikáér szaladt, azzal jött vissza, hog; nincs otthon senki. Az elnök intett, hogy jó van. Nem juto-tt eszébe semmi Várta a másik gyereket. — Jön Juci néném mind járt — mondta ez a fiúcska amikor visszatért. — Mit csinál? — Főz! De azt üzeni, hog várja meg Jani bácsi, mer csak lehúzza a tűzről az étel! —* Adok én .neki főzni! — dünnyögött az elnök mérge sen. A gyerekek megszeppen ve nézték. A fiatalasszony sietve köze ledett. — Mit műveltek ti itt, Juci! — kérdezte, mielőtt az asz szony megszólalhatott volna. / cukrászda bezárt ajtajára mutatott: — Mi ez? — Én nem tehetek róla, Ja- hi bácsi, én bizony isten it- voltam rendesen, meg többszöi is azóta, megmondhatják ezel a gyerekek is. ha nekem neu hisz, Jani bácsi, de Rózsife nem jött meg Ladányból, alto tegnap elvoltunk tanfolyamon ... — Én ,meg nem nyithattau ki, mert tetszik tudni, Jani bácsi is, hogy -Bózsikánal vannak a kulcsok, meg hát én amúgj is csak olyan kisegítő vagyok.. Ez igaz volt. a fért rosszkedvűen nyugtázta magában: hogy Jucival Valóbar nincs mit kezdeni. — Ide figyelj, Juci! - mondta neki. — Tessék,’ Jani bácsi! — Ha megjön Rózsi nénéd gyertek be hozzám mind c ketten. Megértetted? Ha ötig nem jön, akkor utána már ki se nyissatok, hanem reggel gyertek be az irodára. Világos Juci? így mondd meg Rózsi nénédnek is! D. Kiss János (Folytatjuk)
