Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

1871. MÁRCIUS 33., KEDD '""i&Cú'lap 3 Költségek keringője Az öntöde számláz- a gépgyár sziszeg # Sok KGM-vállalatnál, így a budaörsi Ipári Szerelvény- és Gépgyárban is problémát okoz, hogy termékeiknek jó részét csak kötött áron ad­hatják el, ugyanakkor emelke­dett az anyagköltség, az önt­vények ára. Erről kértünk tájékoztatást Kehrling Bálá­tól, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gazdasági igazgató- helyettesétől. ^ Hogyan alakították ki sa­ját áraikat? — Jelenlegi áraink többsé­gét, a fix, maximált árakat még 1968-ban. képeztük, az akkori bérköltségek, és az ön­tödéktől az 1965-ös utókalku­láció alapján megadott árak, egyéb akkori anyagárak beépí­tésével. A termelési költség­hez 2,8 százalék nyereséget adhattunk. Az árakat a KGM és az Árhivatal hagyta jóvá, jó részüket, a kötött árakat az új gépek nagyobb ára, a több bérköltség, s jelentősen megnövekedett anyagköltség sem emelheti. £ Milyen mértékben növel­te termelési költségeiket az öntvények áremelkedése? — Tavaly az öntvények ár­emelkedése miatt az előző év többletköltségeihez, viszonyít­va is 1 300 000 Ft .ártöbbletet fizettünk ki. Emelkedett a to­lózárak, szelepei^ kondenz- edények ára, az öntvényár­emelkedés termékeinknek kö­rülbelül hatvan-hatvanöt szá­zalékát érinti, de még na­gyobb baj, hogy az emelkedés tartós tendencia. Egyes termé­keknél mi is fölszámíthatjuk a megnőtt termelési költséget, így például a motorok nem fix árát tavaly vállalatunk is emelte. 0 Mekkora az öntvények áremelkedése? — Az öntödék is kötött ár­ral számláznak, de számít­hatnak felárat, s ezzel élnek is, ismert termelési nehézsé­geik miatt. Az egri öntöde például a tavaly még száz­negyvenöt forintos hengerfe­jet az idén kétszáznyolc fo­rintért adja el. Az öntödei ka­pacitás szűk, s elsősorban a kevésbé nyereséges termékek azok, amelyeket olykor az érvényes szerződés ellenére sem szállítahak le. Hä egy Öntöde lemond egy terméket, a másik, amely számára ilyen esetben az ár már nem kö­tött, drágábban adja. A fővá­rosi Gábor Áron Vasöntöde a szürke vasöntvény kilóját 8,50 Ft-ért adta, a szegedi ön­töde ugyanezt 9,80 Ft-ért számlázza. A soroksári vas­öntöde kétezerháromszáz ton­na öntvényt is ígért tavaly, kétezernyolcszáz tonnás igé­nyünkre. Az idén közölték velünk, hogy a közúti jár­műprogram rendelései . miatt csak ezerhétszáz tonnára szá­míthatunk. A Vörös csillag Traktorgyár viszont kilón­ként négy forinttal nagyobb árat számol:, kétszázötvennégy tonnát vállaltak, tehát az így előállt többletköltségünk több mint egymillió forint lesz. Olyan is van, hogy az egyik öntöde elhagy egy számára nem kifizetődő ■ műveletet, ahogy legutóbb a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár egy cücknél a temperá- lást. Erre most másik öntödét kell keresnünk: ha csak a szál­lításból eredő többletköltséget vesszük, az sem kis összeg. Az öntödék persze elsősorban á nyersanyag árának emelke­désére hivatkoznak: „begyű­rűző ármozgásról” van szó. @ Hogyan próbálnak segí­teni ilyenirányú problémái­kon? 1 — Elsősorban az öntödék­ké1 való tárgyalás révén. így sikerült elintézni például, hogy a szegedi öntöde a régi áron számlázzon, vagy hogy a kőbányai öntöde elodázza a szénacél öntvények harminc­ötven százalékos áremelési tervét. Ha az öntvényt ugyan­az az öntöde készíti, amelyik régebben, a kötött árra hivat­kozva megpróbálunk eljárni a KGM árosztályánál, eseten­ként sikerrel. Ám hiába kifo­gásol sok áremelést a minisz­térium, mint említettem, az öntödék lemondják a kevéssé kifizetődő cikkek gyártását, s szűk az országos öntödei ka­pacitás, nincs hová menni. A KGM megígérte, hogy leg­felsőbb szinten foglalkoznak majd a gonddal... A magunk erejéből próbálunk segíteni. Műszaki törekvéssé tesszük, hogy ahol lehet, kiiktatjuk az öntvényeket, s a legtöbbször jobb minőségű kovácsolt ele­mekkel helyettesítjük. E cél­ból rekonstruálni szeretnénk kovácsüzemünket. 0 Milyen eredménnyel zár­ták a tavalyi esztendőt? — A héromszáznyólcvan- négy-millió forintos termelési érték mellett nyereségünk vagy nyolc százalékra, har- minckétmíllió forintra növe­kedett. Ez egy sor ésszerű­sítésnek, bevezetett újítások­nak, állami támogatásnak stb'. köszönhető. Mindazonáltal a közlekedési többletköltség, az 5,2 százalékos, kényszerű bér- szintfejlesztés, egy jelentős szennyvízbírság, az a tény, hogy gépeink zömének átlag- életkora tizennyolc év, s el­sősorban az öntvények árá­nak emelkedése egyelőre le­hetetlenné tette, hogy ki­termeljük a szükséges fej­lesztési és részesedési alapot. (padányi) A problémák és a vissza­húzó erők mellett sok ered­ményes intézkedésről, helyi kezdeményezésről is számot adtak a beszélgetés résztve­vői. Olyan intézkedésekről, amelyekkel a nők élet- és munkakörülményeit igyekez­tek javítani, megkönnyíteni. E téren is példát mutat a Nagykőrösi Konzervgyár, amely saját gyermekintézmé­nyeiben biztosít helyet a mun­kásnők gyermekeinek; a gyár melletti új, korszerű ABC- áruházban a másutt dolgozók is szívesen vásárolnak; az üzem adott helyiséget az asz- szonyok otthoni munkáját megkönnyítő háztartási gépek kölcsönzéséhez. Az üzemorvosi rendelőben , ' ■ nőgyógyászati szakrendeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal védik a dolgozók — mindenek­előtt a nők .— egészségét. A dolgozók több mint hetven szá­zaléka veszi igénybe az üzemi konyhát, ahol háromféle me­nüből választhat, és az ételt vasárnap, szabad szombatokéin is hazaviheti. Ha igény lesz rá, naponta 3000 adag vacsora főzését is vállalja az üzemi konyha. Az elmúlt évben a gyár és a városi tanács koope­rációs beruházással húsz csa­ládi házat épített azoknak a betanított- és segédmunkások­nak, akik még a minimális 15—20 ezer forintot sem tudták volna szövetkezeti lakásukhoz összegyűjteni. Az idén — ha­sonló kooperációval — úgyne­vezett munkásszövetkezet megalakítását tervezik, amely egy 3—4 emeletes lakóházban tanácsi lakásokat épít, a föld­szinten pedig üzletek kapnak helyet. Lőrincz Miklós a gondosko­dás hasonló jeleiről szólva, el­mondotta, hogy a pátyi ter­melőszövetkezetben 3,5 millió forintos költséggel üzemi kony­hát, ebédlőt építettek, amiben jutott hely az öltözőknek, für­dőknek és klubhelyiségnek is. téséért, mint a nők, akiket a 8 órás munka után vár a má­sodik műszak és a gyermek- nevelés gondja. Az is tipikus jelenség, hogy míg a nők 20—30 filléres órabéremelést kapnak, addig a férfiak 1 forintot. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt közrejátszanak. Objektív tény, hogy a férfiak általában szak­munkások, sőt, gyakran ma- ‘ gasan kvalifikált, jól fizetett munkát végeznek, a nők több­sége pedig betanított munkás, jótal alacsonyabb bérezési kategóriákban. A béremelések közötti nagy kü­lönbségben ' azonban kétség­telenül közrejátszanak év­százados konvenciók, előíté­letek is. Talán még az is, hogy a férfiak már 50 fil­lérért könnyen felcserélik munkahelyüket, a nők viszont ragaszkodnak megszokott üze­mükhöz, vállalatukhoz. Egyhangú volt az ankét résztvevőinek az a vélemé­nye, hogy bérstruktúránk el­avult, hiszen alapelvei 1947- ben kezdődtek, akkor, amikor a nők bérét csupán kiegészítő keresetnek tekintették. A bérezéssel szorosan össze­függ a szakképzettség, a szak­oktatás problémája. A legtöbb nő szakképzetlensége fiatal lány korától dotálódik, ami­kor az általános iskola elvég­zése után nem szakmunkás- tanulónak megy, mint a fiúk zöme, hanem négy, illetve hatórás dolgozónak, valame­lyik ipari üzembe. Később, amit elmulasztott leányf éj­jel, azt férjes asszony, csa­ládanya korában szinte kép­telen pótolni, hiszen a szak­másító tanfolyam vagy á szak­mai továbbképzés számára a harmadik műszakot jelentené. A szakképzetjenség aztán ré­szint a bérezésnél, részint a nők vezető munkakörbe állí­tásánál üt vissza. Apropó, vezető munkakör! Lássuk, mit mondott ezzel kapcsolatban Kovács Gyulá- né, a vasadi szakszövetkezet elnöke: — A Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Területi Szö­vetségéhez tartozó 68 közös gazdaságban mindössze két elnöknő működik. Igaz, hogy országosan ' pedig mindössze hét, és abból is öt — Pest me­gyében. Nincs viszont a te­rületi szövetségnél egyetlen főmezőgazdásznő sem, női üzemgazdász is mindössze kettő, főkönyvelőnő pedig négy. Számát sem tudom azoknak a brigádoknak, ame­lyeknek tagjai kizárólag — vagy 'legalább kilencven szá­zalékban — nők, a vezetőjük mégis férfi. Az sem véletlen, hogy a legalacsonyabban do­tált munkahelyeken kizáró­lag nőket foglalkoztatnak a tsz-ek. Saját szakszövetkeze­tünk három éve alakult. Két esztendeje, amikor elnöke lettem, a következő helyzet fo­gadott: a vezetőségben, az el­lenőrző, a szociális és a ház­táji bizottságban egyetlen nő sincs. •' Nagy Lajos, a Csepel Au­tógyár szakszervezeti bizott­ságának titkára különös eset­ről számolt be: ’— Felfedeztük, hogy egyik üzemünkben ugyanazért a munkáért a nők két forinttal kevesebb órabért kapnak, mint a férfiak. Figyelmeztet­tük a vezetőket; erre mi tör­tént? Elhelyezték onnan a férfiakat, s a helyüket ugyan­csak alacsonyabb bérű nők­kel töltötték be! A hasonló esetek elkerülésére szigorú tervet dolgoztunk ki arról, mi­lyen százalékarányt kell al­kalmazni a különböző mun­kakörökben dolgozó nők bér- fejlesztésénél. Továbbá, kije­löltünk öt különböző vezető munjcakört, amelyet öt év alatt nőkkel szándékszunk betölteni. Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a számításba jö­vő nők megszerezzék a szüksé­ges képzettséget, szakmai gya­korlatot. Végre, tavasz! Vasárnap délelőtt a Cegléd felé haladó gépkocsikaraván hosszú percekig álldogált a ceglédberceli sorompó előtt. A ko­csisor eleje, illetve vége nem is fér a fotós lencséjébe ... Foto: Urbán Burgonyafeldolgozó épül A diplomácia hírei Henning Svanholt, a Dán Királyság ideiglenes ügy­vivője .hétfőn végleg elutazott Magyarországról. Az ideigle­nes ügyvivőt Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium pro­tokoll osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. •k Losonczi Pál, -az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte A. M. Jahja Khan köz- társasági elnököt, Pakisztán Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Megnyílt a brit műszaki hét Hatvan efagol vállalat kép­viselteti magát a III. brit mű­szaki héten, amelyet hétfőn, a Technika Házában nyitott meg dr. Szálai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Anthony Grant, a Brit Keres­kedelmi és Ipar-ügyi Miniszté­rium államtitkára. Az ese­ménysorozat része az angol tudományos műszaki eredmé­nyeket bemutató kiállítás is. A brit műszaki héten 58 előadás hangzik el. — A levegőtisztaság védel­méről tart tájékoztatót csü­törtök délelőtt dr. Árvái Jó­zsef, az erre alakult bizott­ság titkára. Az ülésen szó esik többek között a váci DCM-ről is. Burgonyfeldolgozó üzem tervét készítette el a Bakony táji termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége megrende­lésére a keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mezőgaz­dasági termelő és termelés- fejlesztési intézete. A beruhá­zási programot az ország egyik legjobb burgonyatermő területén, a Bakonyban 6 termelőszövetkezet összefogá­sával valósítják meg. Tároló és feldolgozó üzemet építenek Zircen, arrielyben hámozzák és előre sütik a burgonyát, s így konyhakészen szállítják majd a megrendelőknek. Az üzemet 800 holdnyi burgo­nyatermő terület szolgálja ki, amelyen a keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem új ki­váló fajtáit és fajtajelöltjeit termesztik majd. Születőben van az óvodai i nevelés, oktatás teljes reform- \ tervezete. A gondolat, amelyre épül: „Az óvoda népköztársa­ságunk anya- és gyermekvé­delmi rendszerének egyik láncszeme, köznevelési rend­szerünk legalsóbb fokú intéz­ménye. Célja, hogy a szocia­lizmust építő' társadalom és szocialista pedagógia követel­ményeinek megfelelő gondo­zást és nevelést nyújtson a A nők otthoni munkájának megkönnyítésére bevásárlóidat állítottak be, akik munkahe­lyenként összegyűjtik a meg­rendeléseket és helybe hozzák az árut az üzletekből. A ter­melőszövetkezet gondoskodik a gázpalackok cseréjéről, ház­hoz szállításáról is. Csaknem valamennyi felszó- í laló aggodalmát fejezte ki az I alkoholizmus terjedése miatt. Varga Ferencné, a Szentendrei Betonelemgyár pártszervezeté­nek nőfelelőse és Sófalvi Zol­tánná, az SZMT megyei titká­ra bírálta ezzel kapcsolatban a kereskedelempolitikát is, mert olyan gazdasági ösztön­zőket alkalmaz, amelyek hatá­sára gombamódra szaporodnak a talponállók, italboltok, kocs­mák, borozók — gyakran az élelmiszer- és húsboltok, a tej- ivók rovására. Kifogásolták a nyitvatartási időt is, nevezete’- sen azit, hogy gyárak, vasút­állomások melletti talponállók már kora hajnalban kinyit­nak, a tej ivók, süteménybol­tok viszont — ha vannak egy­általán ilyenek —, csak reg­gel hét órakor, műsziakkezdés után. Felmerült a kérdés: most, amikor az alkoholfogyasztás­ban az „előkelő” nyolcadik he­lyet vívtuk ki a világranglis­tán, amikor statisztikák bizo­nyít] ák, hogy a bűnesetek zö­mét | alkoholos állapotban követik el, hogy a válások, tönkrement családi életek oko­zója jelentős hányadban az al­kohol. nem volna-e helyes összevetni a szeszárusításból származó állami bevételt az al­kohol okozta anyagi és erköl­csi károkkal, a termelési veszteségekkel?! Az ankét tanulságait nehéz lenne egyetlen cikkben sum­mázni. Nem is ez volt a cé­lunk, hanem a jó kezdeménye­zések elterjesztése, a problé­mák felvetésével pedig meg oldásuk sürgetése. Nyíri Éva I 3—6 éves gyermekeknek.” Az I idézet a Művelődésügyi Minisz­térium Óvodai Nevelés című folyóiratának múlt év július- augusztusi száma egyik cikké­ből való. Ahhoz, hogy ez a cél valósággá váljon, elhelyezni, tehát legalább még egy ilyen óvoda'kellene. — Négy csoportunk van, mindegyikben 30 gyerek. Eb­hez négy termünk. A termek kicsik, 30 gyereknek kevés a hely, új módszerekre van szükség. Az eddigi isko­lásán hivatalos foglalkozási rendszer helyett, amelynek lé­nyege az Volt, hogy — mivel a gyerekeket fel kell készíteni az iskolai munkára, bizonyos dolgokat el kell sajátíttatm* velük —, kötött foglalkozások keretében’ rajzolni, énekeim, verset mondani tanították őket. A régi gyakorlat alapvető hibája, hogy a gyerekeknek részt kellett venniük, kötele­zően a foglalkozásokon, s ez a kényszer csökkentette a peda­gógiai eredményességet. Az új rendszerű óvodai ok­tatás keretében demokratikus vezetést valósítanak meg. Az óvónő kezdeményez foglalko­zásokat, de csak azok a gye­rekek csatlakoznak hozzá, aki­ket érdekel a dolog. Szabadon játszanak a gyerekek, de egyi­kük énekelni kezd, vagy ked­ve támad mesét hallgatni: az óvónőhöz fordul, aki teljesíti kívánságát, így játékos formá­ban, a gyerekek spontán ér­deklődésének, igényének en­gedve nevel, tanít. Pszicholó­giai vizsgálatok bizonyítják, I hogy a spontán érdeklődés ki­elégítésekor a figyelem 50 százalékkal intenzívebb és tartósabb, ugyanennyivel nő tehát ennek a módszernek al­kalmazása esetén a tanulás hatásfoka is. A módszer bevezetése két dolgot feltételez. Az egyik: az óvónő eddiginél is nagyobb és áldozatkészebb figyelme, hi­szen még inkább, mint eddig, készenléti állapotban kell len­nie, a nap minden pillanatá­ban a gyerekek kívánságainak megfelelően produkálnia, s le­hetőleg I maximális élményt nyújtania. A másik: ami a módszer bevezetéséhez elen­gedhetetlenül szükséges: meg­felelő ' körülmények az óvodá­ban, korszerű játékok és mun­kaeszközök nagy választéka. Eddig az elv. És a gyakorlat ? Dömsödön egyetlen, 90 gye­reknek helyet adó óvoda van. A létszám ettől függetlenül i20. Szűcs Dánielné, vezető óvónő szerint legalább még- egyszer ennyi gyereket kellene zsúloltan vagyunk. A 120-as létszámra van össze­sen 4 óvónő, ,a függetlenített vezető, és egy délutános, aiki csak félállásban dolgozik, és délután veszi át valamennyi csoportból azokat a gyereke­ket, akiknek szülei fél hatig dolgoznak, vagy annál koráb­ban nem érnek haza. Azt, hogy ez az óvónői lét­szám mennyire kevés, mutatja a kényszerű munkabeosztás. Az óvónők hivatalos munka­ideje 6 és fél óra. De mivel nincs csak egy délutános óvó­nő,' képtelenség lenne 120 gye­reket — ráadásul szükségkép­pen egy teremben, hiszen nem máradhatnak felügyelet nél­kül — egy emberre bízni, az óvónők reggel 8-tól délután fél négyig dolgoznak pihenés nélkül. — Egy kicsit talán furcsán hangzik, de azért nyugodtan meg lehet írni, még a mos­dóba is csak altkor tudunk ki­menni, ha megkérjük egy­mást, ügyelj addig az én cso­portomra is — mondja Gás­pár Lászlóné óvónő. Vagy egy cigarettát elszívni. Hivatalosan mi is pedagógusok vagyunk, érettségi után felsőfokú óvó­nőképzőt végzünk, államvizs- gózunk, de a körülményeink, összehasonlíthatatlanul rosz- szabbak. Az óvoda berendezése, fel­szerelése nem gazdag. Fogal­mam sincs, mivel játszik ab­ban a teremben, ahol ülünk, 30 gyerek. A polcokon teher­autók, néhány baba, építő­kockák. A szekrényben tár­sasjátékok, meséskönyvek, gyurma, rajzpapír, ceruzák. Az óvónők maguk farigcsálnak, készítenek eszközöket, játéko­kat, hogy bővebb legyen a vá­laszték. Az összes rendelkezésükre álló pénz — a dömsödi óvodá­hoz tartozik az apajpusztai egycsoportos, 30 fős óvoda is — 591 600 forint. Ebben benne van az óvónők fizetése, az évi ta­karítás, fűtés, ingatlankarban­tartás, fejlesztés; nem soro­lom fel valamennyi tételt; mert hosszadalmas lenne, tény, hogy játékok vásárlásá­ra mindössze havi háromszáz forint jut. A vezető óvónő sze- i rint legalább havi 6—800 kel­lene... Varga Vera ÓVODÁK - FEMÓTTGONDOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom