Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
«Ü1 NEC vet k'Mírlap 1971. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Marasztaló üzemág KETTEN KILEPTEK A ceglédi járásban 1302-en érvényesítették KlSZ-tagköny- vüket, 51-en kiléptek az ifjúsági szövetségből. Ketten nem tudták megindokolni elhatározásukat. Zoboki Borbála és Mészáros Piroska a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet kiegészítő üzemágában dolgozik. Egyikük írógépszalagnak való karikákat, másikuk lendkere- kes autókat készít napi nyolc óra hosszat — ha nem túlóráznak. Az üzemvezető — Három éve csináljuk a lendkerekes autókat. Sok hasznunk most nincs belőle, de kell egy hely, ahol dolgoznak a lányok, a földekre nem mennének. Ha Marika elmegy Nagykőrösre, Pista a traktorról elmegy utána ... Ezt akarjuk megelőzni... A két lány rendes magaviseletű, szorgalmas, nincs velük semmi baj. Piroska hebrencs kicsit, most is táppénzen van, elkapta a kezét a gép. Szóval ez az üzemág amolyan marasztaló... Tavaly is tizen mentek innen férjhez. Off Sándor szavát alig hallom. Zúgnak, zörögnek a lendkerekek. A KISZ-titkár Demeter László fogatos brigádvezető a KISZ-titkár a kocséri Petőfi Tsz-ben. — Alapszervezetünk a járás összes termelőszövetkezeti alapszervezetét figyelembe véve, a legmagasabb létszámú: 61-en vagyunk. Irodisták, gépműhelyesek, kertészek, kiegészítő üzemágasok... Nehéz összetartani őket — más érdeklődési körök, más programok... Nem tudom miért lépett ki a két lány a KlSZ- ből? A Bori édesapjához is elmentem, azt mondta — az ő dolga mit csinál... Bori meg azt mondta, kilép. Zoboki Borbála r Zoboki Borbála 17 éves, író- gépszalagokhoz való karikákat állít össze, naponta 7 ezer karikát, van úgy, mikor nyolcat. Szeret dolgozni, házasságra még nem gondol, azt mondja, előbb a stafirung kell. Tervei nincsenek, nézegeti a szép ruhákat, meg a szép bútorokat. — Miért lépett ki a KISZ- ből? — Nem volt lehetőség a Szórakozásra, csak taggyűlés, meg a havi két forint. — Mit nyújtott a KISZ? — Semmit. — Es ön a KISZ-nek? — Hát, semmit. — Szabad idejében mit csinál? — Kézimunkázom. — Szereti a nagy társaságot? — Nem. Rendszerint az udvarlómmal vagyok. — 0 KISZ-tag? — Nem. — Csak azért lépett ki, mert nem volt elég szórakozási lehetőség? — Csak. > — Mit olvasott utoljára? — őszinte szó a szerelemről. — Ki volt Radnóti? Hallgat. — Hitler? Hallgat. — Mondjon egy költőt. Gondolkozik és bizonytalanul kérdez: — Petőfi nem az volt? De. Petőfi költő volt. És a kocséri termelőszövetkezetet róla nevezték el. — ön szerint mi a KISZ elsőrendű feladata? — Hogy szórakoztasson. Zoboki Borbála édesapja párttag, rokkant nyugdíjas. Bori azt mondja, otthon békesség van, szeretik egymást. Apja nem beszél vele ilyen kérdéseikről. Mészáros Piroska Nem találom otthon. A mama azt hiszi, a termelőszövetkezetből jöttem, hebeg-habog: — Kötözésre ment Nagykőrösre, de onnan már hazajött... Csak átugrott a szomszédba, varrónőhöz... Édesapja elkísér minket. Gyalogmunikás az Űj Élet Termelőszövetkezetben. Mészáros Piroska 17 éves, élénk, nevető szemű kislány, 3,7-tel végezte el az általános iskolát. — Miért lépett ki a K1SZ- ből? — Nem volt egy rendes megbeszélés, csak csevegés volt, meg magnetofon, amire ugráltak. Nem volt összetartás. — Ezért lépett ki? Apjára néz. — Anyu is maceráit. Azt mondta: „mit kommunistás- kodsz?.. Az apa közbevág, menteni próbálja a helyzetet: — Nem, anyád csak azt mondta, ha jársz, hát járj, de ne hol így, hol úgy... — Miikor meglátta anyám a könyvemet, kiabált. — Miért lépett be a KISZ- be? — A barátnőim beléptek, én is beléptem, nem olyan drága szervezet az. Csak nem vittek egyszer sem kirándulni. — Mi érdekli az életből? — Hát... — Tervezget? — Minek? Fölösleges. — Mi a neve annak az országnak, ahol él? Hallgat. — Hát hol él? Nevet. — Hát itt..: A född ön. — Tudja, kik voltak a holdon? — A televízióban láttam, de nem hittem el... Majd, ha saját szemmel, akkor elhiszem... Nem tudom, kik voltak, de nem is hiszem... — Pécs hol van? Hallgat. — Balaton? Hallgat. Egyszer volt Budapesten. Gyerekkorában. Nem is nagyon emlékszik rá. Nevet, babrálja a csipke asztalterítőt. — Minek a vezetője Kádár János? Apjára néz. — Jó volna azt tudni, mi, apus? Az öreg szorgosan bólogat Részlet A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezetben a tavalyi KISZ-munkáról szóló jelentés alig másfél oldal. Részlet a beszámolóból, mely két példányban készült el és a március ötödiki taggyűlés jóváhagyta. „Hagyományainkhoz méltóan megünnepeltük március 15-ét, ahol a községi úttörő- csapat is képviselte magát. A rendezvényünk járásdlag el van ism ve, hogy igen jól siketül t. Áprilisban megünnepeltük a Lenin-centenáriumot. A kommunista vasárnapon 120-an dolgoztak. A május elsejei felvonuláson aktívan részt vettünk. Igen jól sikerült esemény volt ez is. Az al- kotmányürnnepen, ami községi szintű volt, igen sokan részt vettek ... Bált kétszer rendeztünk, mind a kettő a nőtanács- csal közös volt. Gyakorlatilag a tavaszi bál nem sikerült a zenekar miatt, de a szüreti ezt is kipótolta.. Tamás Ervin Magyar—belga együttműködés Budapesten befejeződtek a magyar—belga gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tárgyalásai. A vegyes bizottság III. üléséről készült jegyzőkönyvet a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Heiszig József főosztályvezető és R. Watteeuw meghatalmazott miniszter, a két delegáció vezetője írta alá. A tárgyalófelek kölcsönös egyetértéssel állapították meg, hogy a két ország vállalatai közötti kooperációs kapcsolatok kielégítően bővültek. A vegyes bizottság munkájának további szélesítése céljából elhatározták különböző szakmai bizottságok létrehozását. 150 lóerős Rába—Man Alig két esztendeje, hogy a Győri Vagon- és Gépgyárban, hazánk legkorszerűbb felsze- reltségű motorgyáregységében, külföldi licenc alapján megkezdték a Rába—Man motorok sorozatgyártását. Most újabb taggal gyarapodott ez a motorcsalád, amelybe eddig 200 lóerős és ennél nagyobb teljesítményű motorok tartoztak. A gyár technológiai főosztályán elkészítették a Rába —Man típusú öthengeres 150 lóerős motor prototípusának technológiai terveit. AZ ÉPFU 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot indít április második felében at Autóközlekedési Tanintézet szervezésében, katonaviselt, Vácott és környékén lakók részére. A tanfolyam összes költségét az üzemegység viseli. A gépjárművezetői tanfolyam várható időtartama: 3 hónap. Havi munkabér a tanfolyam idejére: 1200 Ft. Jelentkezés: ÉPFU. 1. sz. Üzemegység kirendeltsége, Vác, DCM. Telefon: 20. ÁPRILIS 3-TÓL? Visegrádira indul a hajó Ezen a télen mintegy 25 személyhajót javítottak, festettek, tisztítottak. Nagy gonddal csinosították a hajók utasterét, hozták rendbe azokat az apróbb hajófenék-, propeller- és kormánysérüléseket, amelyeket a Duna alacsony vízállása okozott. A kikötőpontonok javítása, festése már február közepére elkészült, s most lassan befejeződik a pontonok felállítása is. A személyforgalom részlegesen megindult, s előreláthatólag április 3-ra valamennyi, köztük a budapest—visegrád —esztergomi járat is megkezdi idei szezonját. Már virágban a Balaton parkjai A Balaton 196 kilométer hosszúságú partvonalán, a kirándulóhelyeken és az üdülőtelepeken tízezerszámra ültettek ki a kertészek egynyári virágokat és dísznövényeket. Az üdülőházak parkjainak felújítására csaknem egymillió forintot költöttek. Virágok díszítik a vasútállomások környékét is. A tópart legnagyobb parkját Tihanyban alakították ki mintegy 100 000 négyzetméter területen. A tihanyi és a badacsonyi tájvédelmi körzet kiheverte a korábbi évek nagy építkezéseinek „sebhelyeit” és régi szépségében fogadja a látogatókat A Balaton-part csaknem száz nagyobb parkjának együttes A CEMENT-ÉS MÉSZMŰVEK VÁC! GYÁRA (DCM) M 1971-1972-es tanévre gépszerelő (lakatos) villanyszerelő elektroműszerész (érettségizett) csőszerelő (berendezésszerelő) hegesztő szakmunkástanulókat szerződtet Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. (Ügyintéző: Lajtai) területe most már meghaladja az egymillió négyzetmétert. Mibe öltözzenek a házak? KERÄMIAÜZEM ÉPÜL SZENTENDRÉN „Ami a lányon a virág, az épületen az a kerámia’’ — mondják az építészek. Ellensúlyozza a sivárságot (a házak „tömegtermelésével” óhatatlanul megszületik az egyhangúság), elviselhetővé, netán élvezhetővé teszi a környezetet. Humanizáló szerepével mind többen élnek: kerámiával „öltöztetik fel” a házakat. Az idegen, ha a HÉV-vég- állomástól Szentendre központja felé sétál, aligha veszi észre a földbesüppedt, évszázados házait: a budapesti Építőanyagipari Ktsz műhelyét. — Vagonszámra jön Mádról és a Nógrád megyei Petény- ből az agyag — mondja Juhász Károlyné, helyettes részlegvezető. — Itt, a pincében filterezzük a masszát, kiszűrjük a szemetet, majd átdaráljuk. Díszkosaraink, fali csempéink — az ARTEX révén — az idén is eljutnák Hollandiába, Svédországba és Ausztriába. Bár több korszerű gép, s egy modem égető kemence is található már itt — kézműves jellegét megőrizte az üzem. Egyedi darabok vagy egészen kis szériák készülnek. A magyar városok plakettjaival, s a BNV-n kiállított művészi munkáikkal nagy sikert arattak. Újabban a házgyári lakásokhoz szellőző rácsokat (a képen) is gyártanak — így találkozik a régi és az új technológia. Hogyan formázzák, gyúrják, égetik az anyagot? — külön tanulmányt érdemelne. S külön kellene szólni Urbán Teréz és Borsodi László iparművészeik tervező munkájáról, fantázia- gazdaságáról, ábrázolásmódjáról. Arról, hogy a metróállomások díszítéséhez is ez a műhely adta a kerámiát. De a múltnál fontosabb a jövő. — Rövidesen szanálják ezt a területet, s a Papírgyárral szemben felépítjük új üzemünket — tájékoztat Márton Endre, a ktsz elnöke. Most zajlik a kisajátítás, ha rajtunk múlna, már az idén elkezdenénk az építkezést. Egy év alatt tető alá kerül az új, 3 millió forintos üzem. Változatlan — 50 fős — létszámmal, a jelenleginek négyszeresére ugrik a termelés. (Eddig 5—6 millió forint értékű kerámiát — a ktsz termelésének egy tizedét — adta Szentendre.) A massza gyártást és anyagmozgatást teljesen gépesítik. Az ügyes formázó kézre azonban továbbra is szükség lesz; anélkül nincs kerámia, az adja az értékét (palád!) (Foto: I rhán) Gyorsuló gazdasági növekedés útján Szocialista építőmunkánk során rendre megvalósulnak gazdaságpolitikai céljaink, amelyeknek középpontjában a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a népgazdaság dinamikus fejlődésének biztosítása, a lakosság élet- színvonalának rendszeres növelése áll. Harmadik ötéves tervünk legfontosabb mutatóit teljesítettük, sőt túlteljesítettük. Nemzeti jövedelmünk, az előirányzott 19—21 százalékos növekedéssel szemben, mintegy 40 százalékkal nőtt. A terven felüli nemzeti jövedelemnövekedés megközelítően 30—35 milliárd forint többletet eredményezett. Ez volt az alapja annak, hogy a társadalom anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése magasabb színvonalon valósult meg. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a reálbér és a reáljövedelem, az életszínvonal növelésére irányuló tervünket közel kétszeresen túlteljesítjük. A terven felül létrehozott nemzeti jövedelemből túlteljesítettük beruházási tervünket is. Gyorsult a szocialista építőmunka és javult a gazdálkodás hatékonysága, ezt mutatja az is, hogy a tervidőszakban a nemzeti jövedelem gyorsabban nőtt. mint a termelés. Az 1970-es évet jól zártuk. A szocialista ipar termelése 7,4 százalékkal nőtt, értékesítése pedig 7,7 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. A könnyűipar termelése 7,7 százalékkal, az értékesítése pedig 8,4 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. Ezek a számok azt mutatják, hogy a termelés egyre inkább a társadalmi szükségletek kielégítésére irányul, a készletek növekedése lassul. A gyártmánystruktúra változása mellett megindult a gazdaság struktúrájának átalakulása is, ezen a téren látványos, gyors változások nem történtek, a múlt még uralkodik a jelenen, gazdaságunk örökölt struktúrája eleve befolyásolja a jelenbeni fogyasztást, ebből következik, hogy bár a fogyasztási piac egyensúlya javult, a szükségletet nem tudjuk minden téren kielégíteni. 1970-ben a termelékenység növekedése kimozdult a hol- pontjáról. 1968—69-ben átmeneti tényezők következtében a termelékenység lényegében egyhelyben topogott, de 1970-ben már a termelés növekedésének kb 90 százalékát a termelékenység növekedése biztosította, ötéves tervünk utolsó évét tehát a termelés gyorsuló üteme, a termelés növekedésénél gyorsabb ütemű áruértékesítés és a termelés hatékonyságának növekedése jellemezte. Harmadik ötéves tervünket nagyobbrészt az új gazdasági irányítás körülményei között valósítottuk meg, ma már az új gazdasági mechanizmus negyedik évében járunk és megállapíthatjuk, hogy tervezésünk hatékonyabbá vált. A központi akarat érvényesítése vállalatokra bontott kötelező tervmutatók nélkül, a közgazda- sági szabályozók felhasználásán keresztül valósult meg, jobb hatásfokkal, mint a ko-, rábbi irányítási rendszerben. Elért eredményeink az új gazdasági irányítás viszonyai között ékesen bizonyítják, hogy a szocialista gazdaság és a tervgazdaság egymás szinonimái, a szocializmus csak mint tervgazdaság létezhet. Tervgazdálkodásunk sikerének az új gazdasági mechanizmus viszonyai között elméleti és politikai jelentősége van. A gyakorlatban cáfoltunk rá azokra a polgári közgazdászokra, akik — nem minden hátsó gondolat nélkül — a tervgazdálkodás feladásáról, holmi piacgazdálkodásra való áttérésről beszéltek. R. Aron, Galbraith és méa polgári közgazdászok elősze- retettel azonosítják a szocia^ lizmust a totális tervezéssel,' a totalitarizmussal, a demokrácia hiányával, a kapitalizmust pedig a piacgazdálkodás-* sal, a demokráciával, ök azonban a tőke demokráciáját értik ezalatt a tőkések demokráciájára gondolnak, ami-* kor a kapitalista piacgazdálkodást a demokráciával azonosítják. Nos, a polgári közgazdászod is tapasztalhatják, hogy a köz-
