Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

1971. MÄBCIUS 20.. SZOMBAT 'T/ÍÍHöP 3 A nagymutató tízszer körbejár Elhunyt Erdélyi Károly A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Erdélyi Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, hosszantartó, súlyos betegség után, tra­gikus körülmények között elhunyt. Erdélyi Károly elvtárs temetése március 24-én, szerdán délután két órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temeti munkásmozgalmi panteonjában. Családtagjai, elvtarsai, mun­katársai, barátai és tisztelői fél kettőtől róhatják le kegyele­tüket a ravatalnál. ★ ★ Tízszer, s csak akkor ér vé­get a műszak. Vagy még akkor sem. Nem ritkaság napjaink­ban a 12—14—16 órás munka­idő. Látszólag törvényesen. Hi­szen túlórát elrendelni joga van a munkáltatónak. Ám a 14—16 órás „nyújtott műsza­kok” törvénytelenek; még a törvény látszata sem mentheti — elrendelőiket! Igaz, a tör­vény csupán betű. A betűk hagyják, hogy megkerüljék őket, de miért tűrik ezt a tör­vények, rendeletek őrei? Ho­gyan lehetséges annak az ál­lamnak az érdekeire hivatkoz­va félretolni a törvényt, amely meghozta a törvényt? Miért kell az államérdek, a népgaz­dasági fontosság címkéjét raT gasztani arra, ami nem más, mint a könnyebb megoldás, a kapkodás, a szervezetlenség, sőt sok esetben a tehetetlenség ellensúlya? Rengeteg a panasz, sok a kifogás a munkások körében a túlórák miatt. A mértéktelen túlórák miatt. Mert erről van szó. A mértékről, az arányok­ról. Asszonyok méltatlankodnak: nem tudják tisztességgel el­látni otthoni dolgaikat, mert sok a túlóra, A Gyapjúmosó és Szövőgyár váci gyáregységé­nek dolgozói. Férfiak, akik egyébként szeretik a pénzt, azt mondják, ilyen áron már nem kell. ők a Csepel Autógyárban keresik kenyerüket. Kilépők hozzák fel indokul a túlórát a Lenfonó és Szövőipari Válla­latnál. Három példa, de hang­súlyozzuk, példa, mert —tisz­telet a nagyon ritka kivétel­nek — a megye valamennyi gyárát, vállalatát felsorolhat­nánk, s velük a kisipari szö­vetkezetek, a termelőszövetke­zeti kiegészítő üzemek jelentős részét. A túlóráztatás már-már járványként terebélyesedik, miközben a gyárak, vállalatok büszkén hirdetik, hogy náluk régen megvalósult a 44 órás munkahét. Miféle szembekö- tősdi ez? Az egyik oldalon a papírízű eredmény — a 44 óra —, a másikon meg a nyers va­lóság, a morgolódó emberek­kel, a méltatlankodásokkal, vitákkal, a túlórákkal. A fehér, azaz szabályos s a fekete, azaz szabálytalan túlórákkal. Las­san azonban már nehéz lesz megkülönböztetni, hogy melyik a fehér és melyik a fekete .,. A megye iparában 2 702 000 túlórát használtak fel 1968- ban. A következő esztendőben már 550 ezerrel többet. 1970 azután megdöntött minden re­kordot, a fölhasznált túlórák mennyisége 4 250 000 volt, egy­millióval, 30,5 százalékkal több, mint az előző évben! Ha így gyorsul a „fejlődés”, hol lesz a határ, a megállás? S végre ki mondja ki: elég volt, nincs tovább?! A túlóra mint potenciális le­hetőség a termelés természe­tes és szükséges tartozéka, tar­taléka. Rugalmas termelésirá­nyítás nem képzelhető el nél­küle. Ahogy a váratlan ese­mények — például az energia­szolgáltatás zavarai — okozta termeléscsökkenést is ellensú­lyozhatják. A túlórára tehát szükség van, ezért, hogy módot adnak rá a rendelkezések, rög­zíti a munkáltató e jogát a Munka Törvénykönyve, s meg­találhatók a túlmunkára vo­natkozó passzusok a kollektív szerződésekben. A törvényes keretekkel tehát nincs baj. A baj ott kezdődik, hogy a ke­reteket gumiból készülteknek ítélik meg, s úgy bánnak ve­lük. Azaz: betartják a kollek­tív szerződésben írtakat — egy dolgozóra nem juthat több ha­vi hat-tíz-tizenkét túlóránál —, ám úgy, hogy a gyár, a válla­lat egész létszámára alapozzák a kalkulációt. A papír rendben van, senki nem követett el szabálytalanságot, s közben — míg a munkások egyik része nem túlórázik, mert olyan te­rületen tevékenykedik, ahol nincs erre szükség — tizenkét, tizennégy órákát dolgoznak emberek. Erről azonban csak gyáron belül tudnak. Ez „bel­ső ügy”. Hallgatni kell róla. Népgazdasági érdekből törté­nik persze. Csak éppen a „nép- gazdasági érdek” fura köntös­ben jelenik meg. Tegnap nem volt anyag, ma garmadával ér­kezett. Nincs elég új munka­erő, hát hajtsanak azoic, akik hűek a gyárhoz, akik ott van­nak. Eltolták a tervezést, a szerződéskötést, de most min­dent bele, veszélyben a nyere­ségterv teljesítése... Bűvös szó: nyereségterv. Mindent in­dokolni lehet vele. De hát va­lóban mindent? A túlórák gyors növekedése, aránytalan gyarapodása tünet, mélyebben lappangó bajok fe­lületi kiütközése. Ezért nem elég a tünetek kezelése. Ám, első lépésként megtenné. Mert napjainkban — jó ideje — csak maga a tünet miatt folyik a siránkozás. S persze, azok si­ránkoznak — illedelmesebben fogalmazva: észrevételeznek —, akik dolga a cselekvés len­ne. Például a szakszervezete­ké. Túlórákat elrendelni ugyanis csak a szakszervezet hozzájárulásával lehet. Most már csak az a kérdés, hogy a mértéktelenül duzzadó túl­órákhoz miért adják a válla­lati szakszervezeti bizottságok beleegyezésüket, s ugyanakkor miért panaszolják fel, hogy nö­vekednek a túlórák? Ha a tör­vényekkel, rendeletekkel meg­határozott rendes és túlmunka idejének betartása nem elsőd­leges érdekvédelem, akkor mi más lehet az? A túlmunka, a túlórában végzett termelő tevékenység hatásfoka — nemzetközi és ha­zai munkalélektani kutatások ezt egyaránt igazolták — ro­hamosan csökken. A tizedik óra után a munkás átlagos tel­jesítményének már mindössze felét nyújtja. Elfáradt, ideg­rendszere túlfeszített, figyelme ellankadt Munkája minősége szélsőséges, az egyik alkatrész — összeszedte magát, figyel­mét újra összpontosította — nagy méretpontosságú, a kö­vetkező — figyelme csökkent, a kifáradás kezdi ismét hatal­mába keríteni — már éppen csak megfelel, s a harmadik selejt Az esztergályosokkal folytatott kísérletek megállapí­tásai — értelemszerű változ­tatásokkal — érvényesek a szerelőmunkásokra, karban­tartókra stb. is. Azaz oda ju­tunk, hogy az időben soknak tűnő túlmunka eredményeiben nem is olyan sokat jelent. Persze, mindenképpen többet, mintha nem dolgozna senki sem. Fontos kérdés azonban, hogy a kifizetett túlóra díj, s az előállított termék értéke mi­ként arányos. Ért a legritkább esetekben vizsgálják a gyárak­ban, vállalatoknál, s ha vizs­gálják is, a kemény munká­val készült elemzések nyomán nem történik semmi sem. A következő hónapban ugyan­úgy tengenek-lengenek az em­berek törvényes, nyolc órás munkaidejük egy részében, mint addig, mert nincs mit csinálniuk, s ha van, az sem olyan sürgős, s ugyanúgy haj­ráznak, túlóráznak, jönnek be szabad szombaton is, mert egyszeriben van mit csinálni, s az egyszeriben sürgős lett... Egyszerű adminisztratív te­endő a túlóra elrendelése. Né­hány papír, néhány aláírás, ennyi az egész. Az emberek­kel legtöbbször utasításként közük. A nem törvényes, a túlzott, a mértéktelen mennyi­ségű túlórákat is. Jó, ha előző nap. Mert sűrűn csak aznap reggel. Léteznek-e olyan gaz­dasági érdekek, találhatók-e olyan erkölcsi indokok, ame­lyek ' rávehertik a munkást ar­ra, ami ellentmond a törvény­ben, rendeletekben megfogal­mazott állami akaratnak, ami tehát törvénytelen?! Mészáros Ottó Mit visz a Tisza és a Rába? Elindult első útjára a MA­HART két új tengerjárója, a Tisza és Rába. A 4500 tonnás hajóik első útjukon tranzitáru­ként műtrágyát szállítanak a nyugatnémet partokról Török­országba. Ezután a két hajó Törökországból cementet szál­lít az Al-Dunára, ahonnan fo­lyami hajók hozzák fel az épí­tőipar számára nélkülözhetet­len alapanyagot Sok érdekes, a választások­kal közvetlenül, vagy közvetve összefüggő műsor kerül a kö­vetkező hetekben a képer­nyőre. A tv-híradó helyszíni közvetítésekkel jelentkezik majd az államférfiak, közéleti személyiségek nagygyűléseiről is. Március 26-án jelentkezik a „Fórum” legközelebbi új szá­ma, ebben a közélet és a szo­cialista demokrácia kérdéseit boncolják majd vezető politi­kusok részvételével. MSZMP—NKP­tárgyalások A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője 1971. március 15—19. kö­zött látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A magyar pártküldöttség eszmecserét folytatott a Né­met Kommunista Párt el­nökségének képviselőivel a két párt közötti baráti kap­csolatok továbbfejlesztéséről. Az eszmecserén az NKP ré­széről Kurt Bachmann, a párt elnöke, Herbert Mies elnökhelyettes és az elnök­ség más tagjai vettek részt. A magyar küldöttség láto­gatást tett az NKP esseni, duisburgi és bottropi infor­mációs központjában, továbbá a wuppertali Friedrich En- gels-központban. A megbeszélések során a Magyar Szocialista Munkás­párt képviselői kifejezték a magyar kommunisták szolida­ritását az NKP-nak a béké­ért, a demokratikus hala­dásért és a szocializmusért folytatott harcával. Az NKP képviselői örömüket fejez­ték ki a szocialista társa­dalmi rendszer felépítésében Magyarországon elért ered­mények felett. A két küldöttség tagjai meg­elégedéssel állapították meg teljes egyetértésüket a jelen­legi politikai fejlődés vala­mennyi alapvető kérdésében. A látogatás és a megbe­szélések a testvéri szolidari­tás szellemében szívélyes, baráti légkörben folytak. A két párt a jövőben is tovább­fejleszti . és erősíti kapcsola­tait. ötezerszáz lakosú község; élén állni sok munkával jár. Tizenkétezer főt számláló kö­zösség vezetése természetesen I többel, még ha csak egyetlen I községben is lakik ennyi em­ber. Amikor azonban négy község irányítása a feladat, a munka nemcsak sok, hanem rendkívül nagy köri'l ekintést is igényel, nehogy a közös ta­nácshoz tartozó négy község közül bármelyik lakói úgy érezzék, mintha a többinél hátrányosabb helyzetben len­nének. Hét hónapja alakult meg Örkény nagyközségi közös ta­nácsa, három másik község, nagyság szerinti felsorolásban: Táborfalva, Hernád és Puszta- vacs, tehát négy tanács tag­jaiból. Rövid idő telt el azóta, még is nézzük meg, a közös tanács hogyan látja el felada­tát. Tapasztalható-e az egyes tagoknál részrehajlás saját községük irányában? Az eddi­gi tanácsüléseken kitűnt, hogy nem. A négy község bármelyi­kéből résztvevő tanácstagok megértéssel döntöttek akár­Április 15-én pedig új kör- kapcsoLásos, egész estét betöl­tő riportműsor indul, „Jó es­tét, Magyarország" címmel. Április 25-én választási ki­adással jelentkezik a „Hét”. A műsor összeállítására ezúttal kisebb tévé-hadsereget moz­gósítanak. A kamerák, felke­resik eaen a napon a választó­helyiségeket, a riporterek in­terjút készítenek az urnák előtt neves személyiségeikkel. Erdélyi Károly személyében a párt felszabadulás utáni har­cosainak egyik legkiválóbbját vesztette el. Igen nagy mű­veltségű történész, oroszul, an­golul kitűnően beszélő és más nyelveket is tudó, magas kép­zettségű marxista—leninista, önzetlen, odaadó pártmunkás volt, akit munkatársai, elvtár­sai kiváló emberi tulajdonsá­gaiért, munkaszeretetéért őszintén szerettek és nagyra- becsülték. A kiváló kommunista 1928- ban született Túrkevén, sze­gényparaszt család negyedik gyermekeként. Túrkevén vé­gezte el az elemi iskola öt osz­tályát, és mint igen tehetsé­ges kisdiákot ingyenes tanuló­ként vették fel szülőfaluja polgári iskolájába. Ennek el­végzése után a jászberényi ta­nítóképzőbe került, de a há­ború miatt annak csupán egy évfolyamát fejezhette be. 16 éves korában érte meg a fel- szabadulást, és a szovjet had­sereg felhívására már 1944 no­vemberében önként jelentke­zett a lerombolt Tisza-hidak újjáépítésére. Később, 1946- ban, beiratkozott Budapesten a XII. kerületi tanítóképzőbe, s ezzel egyidöben bekapcsoló­dott az ifjúsági mozgalomba. A kerületi úttörőcsapat veze­tője és szervezője volt, és 20 esztendős kobrában belépett a Magyar Kommunista Pártba. Mint fiatal tanító, az MDP gyermekotthonában tevékeny­kedett nevelőként, ennek az otthonnak pártszervezete ja­vasolta továbbképzésre, s így 1948 decemberétől már a le­melyik község érdekéről is volt szó. Pedig mintegy 160 ember, ennyit számlál a négy­ből eggyé lett tanács, ilyen rö­vid idő alatt nehezen szokik össze, egységes testületté, mint ahogy ekkora létszámú bármi­lyen más közösség szintén. Szabó Ferenc, mielőtt a nagyközségi közös tanács vég­rehajtó bizottságának elnöké­vé választották, az 5100 lakost számláló Örkényben töltötte be ezt a tisztet, éspedig 1958. óta. Akkor még egész fiatalon — ma is mindössze 42 éves — már hat esztendős tanácsi munkára tekinthetett vissza. Örkényi tanácselnöksége ide­jére esik a község jelentős fejlődése. Több egészen új lakótelep épült a felszabadulás után par­cellázott házhelyeken. Az utóbbi másfél évtizedben gyorsan beépültek ezek a tel­kek olyan időben, amikor a községi tanácsnak még nem volt műszaki előadója. Mégis, a tanács gondoskodott róla, hogy az új házak utcasorokat alkossanak, rendezett legyen a község képe. Még jelentősebb előrelépés volt az ivóvíztársulat meg­alakulása. A község háztulaj­donosainak 96 százaléka vesz részt a társulatban és a már tavaly óta épülő, jövőre elké­szülő vízmű, a község egész belterületét behálózó 19 kilo­méter hosszú vezeték, közel ti­zenegy és fél milliós költségé­hez a lakosság 5,5 miüió fo­rinttal járult hozzá. S a három másik községben mi történt a közös tanács meg­alakulása óta? Táborfalván már előbb megkezdődött a vízmű építése, de anyagi gon­dok merültek fel, amiket a kö­zös tanács megoldott, így a továbbépítés elől elhárult az ★ ningrádi A. 1. Herzen Pedagó­giai Főiskola hallgatója volt, amelyet 1953 nyarán kitünte­téssel fejezett be. A kiváló képességű fiatal kommunista ezután a Külügy­minisztériumban kapott kü­lönböző fontos feladatokat, 1955 áprilisától a Külügymi­nisztérium pártszervezetének végrehajtó bizottságába is be­választották. Az 1956-os ellen- forradalom Moszkvában érte: ottani nagykövetségünkön dol­gozott tanácsosként. Nyomban hazatért, s idehaza minden erejét, tudását latbavetve se­gítette a forradalmi munkás­paraszt kormány politikájának érvényesítését, a néphatalom megszilárdítását. 1962 novemberében külügy­miniszter-helyettessé nevezték ki. Az MSZMP IX. kongresz- szusán, 1966-ban megválasz­tották a Központi Bizottság tagjává, a X. kongresszus az elmúlt év novemberében is­mét központi bizottsági tagnak választotta. 1970 februárjától haláláig az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetőjeként dolgozott. Több magas kitüntetés tu­lajdonosa volt. 1955-ben a Szocialista Munkáért érdem­éremmel, 1957-ben a Szabad­ság Érdemrend ezüst fokozatá­val, 1960-ban pedig a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Munkája elismeréseként 1964- ben megkapta a jugoszláv Zászlórendet, 1965-ben pedig a mongol Sarkcsillag érdemren­det. akadály. Kiürült a csaknem új községi tanácsháza. A régen nélkülözött egészségház lett egy részéből, a tanácsterembe pedig eddigi szűkös helyéről beköltözött a községi könyvtár. Az átalakítás költségeiről a közös tanács gondoskodott. Hernádon szintén otthont kapott az egészségház a köz­ségi tanács üres helyiségeinek átalakítása után. Pusztavacson aggodalmas­kodtak, hogy az iskola bőví­tését pénzhiány miatt nem fe­jezhetik be. A közös tanács gondoskodott, a négy új tan­terem azóta már megépült. Űj boltot kapott a Rákóczi-telep, eszpresszó nyíük rövidesen a községben. A közeli jövő tervei: Örkényben többszintes társas­házak és körzeti áruház épí­tése, hogy a négy községben a bolthálózat fejlesztése mel­lett a lakosság még könnyeb­ben szerezhesse be lakóhelyé­hez közel az árut. Amikor pe­dig jövőre meglesz a vízveze­ték, nyomban megkezdik a csatornázás előkészítését, és ha lehet, még a mostani tervidő­szakban csatornázzák Örkény lakott belterületét. Hernádon és Pusztavacson pedig a vízvezeték építésének lehetőségeit mérlegeük. To­vábbá a közvilágítás korsze­rűsítését, a villanyhálózat bő­vítését mind a négy község­ben. Mindez persze már az ápri­lisban megválasztandó közös tanács dolga lesz. Ezúttal 63 tanácstagot választ a négy község. Azt reméük, hogy a kisebb létszámú tanács ugyan­úgy, ahogy a nagy, egyforma megértéssel intézi mind a négy község ügyeit. Egymást támo­gatva, közös erővel gyorsab­ban fejlődhet mind a négy település. Szokoly Endre Pest megyei Ingatlanköi vetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP ‘f/RENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD szerda, szombat VÁC mindennap NAGYKATA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI mindennap GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN . adunk eladó ingatlancímeket. Négyen egymásért Községi közös tanács héthónapos munkája Tv-kamerák a választásokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom