Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
. X u 'jiä 1971. MÁRCIUS 17., SZERDA Süly, Sáp vagy Sülysáp? névén egyesült. Ez a tény sok Sj* mcUe‘t nem kis feladatot jelentett az azonos nevű utcák nevének megváltoztatásában. Ugyancsak szükségessé vált a termeloszöveikczetek, iskolák es más intézmények névváltoztatása is. Ez többé-kevésbé meg is történt, de még korántsem fejeződött be. Példaként lehetne felhozni a nagyközség két postahivatalát. E két postahivatalnak „tápiósápi’» illetve „tápiósülyi” a hivatalos neve. Ezért értelmetlennek tűnhet a községben Sülysáp névvel levelet címezni. Sőt! Emiatt nemegyszer csak többnapos késéssel juthat a levél, vagy más fontos küldemény a címzetthez, ugyanis a postai küldemények nagyobb részét a sülyi posta veszi át és a nem saját területére szólókat a sápi postahivatalhoz továbbítja. Röviden: ma még szerencsésebbnek látszik a leveleket és más küldeményeket Tápiósülyre, illetve Tápiósápra címezni. De miért is ne lehetne így címezni! Hiszen a községbe vezető utak helységtábláin is még mindig Tápiósáp, Tápió- süly olvasható! (jandó) DUNAKESZITŐL — SZOBIG Szépüljön a Dunakanyar bal partja is Megalakult a DIB bal parii bizottsága Megtartotta alakuló ülését a DIB legújabb bizottsága, a Duna-balparti Területi Bizottság, mely feladatának a Dunakanyar bal partjának — a váci járás területére eső szakasznak — a fejlesztését tekinti. Elöljáróban dr. Balassa Gyula, a DIB elnöke köszöntötte az új bizottság tagjait, majd ismertette a feladatokat. Elmondotta: ez á bizottság kezdeményezi és javasolja a tájegység fejlesztését, ismerteti az idegenforgalom érdekeit szolgáló elgondolásokat, jelzi a fejlesztést akadályozó tényeket, összehangolja a különböző szervek e terület fejlesztését szolgáló ténykedését. A bizottság segíti a területén működő tanácsok végrehajtó bizottságait és szakigazgatási szerveit az idegenforgalom fejiesztéJEREVANI LÁTOGATÁS (I.) Egy élő múzeumban Martirosz Szárián született 1880. február 28-án. Kilencven éves. Szovjet-örmény festő, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának és a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tagja. Lemin-díjas. A szovjet festészet egyik vezető mestere. 1967 márciusában a Budapesten megrendezett gyűjteményes kiállításának idején egy miagyar művészettörténész így írt munkásságáról: „íme, az égő színek, az életöröm és az élet iránti bizalom festője. Íme, a Kaukázus sűrű nedvű gyümölcseinek, a forró napsütésnek és a magas hegyek tiszta égboltjának poétája. Íme, az örmény művészet, amely Szárján vagy Hacsatur- ján műveiben egyetemes jelentőségű művészetté tágul...” Előzetes bejelentés után indultam Jerevánban Martirosz Szárján műtermének múzeumába. Ráérő ideje kevés. A kilencven éves festő még ma is sokat dolgozók, s látogatói is megsokszorozódtak: a világ legkülönbözőbb tájain élő örmények, ha hazalátogatnak szülőföldjükre, mindig felkeresik. Martirosz Szárján nemcsak festő, hanem az örmény nép élő szimbóluma. A múzeum és műterem a vörös tufából épült, híres örmény történelmi levéltár, a Matena- daran közelében van. Talán véletlen ez, de jelkép: Szárján munkássága, élete hozzátartozik az örmény nép életéhez, történetéhez. A Szárján múzeum igazgatója, a festő titkára: Sahen fíasatrján. A múzeum irodájában fogad, örmény vörösbort tölt. Martirosz Szárján egészségére iszunk. Majd így szól: — A Martirosz Szárján múzeum háromemeletes. Három éve. 1967. november 26-án készült el és nyílt meg a látogatók előtt. Tudomásom szerint, az egész világon először történt meg, hogy az állam még élő festőnek múzeumot létesített A múzeum mellett műteremlakás, most is itt dolgozik és él Martirosz Szárján. A múzeum az örmény nép múvészetszeretetének és tiszteletének jele. De ez a szeretet és tisztelet kétoldalú: Martirosz Szárján öt évvel ezelőtt, 85. születésnapján minden festményét az örmény népnek, az államnak ajándékozta. Felmegyünk a múzeum harmadik emeletére, örmény kézi csomózású perzsaszőnyeg vezet a nagyterembe. Ez az emelet a festőművész munkásságának első korszakát reprezentálja. A képek 1898-tól 1920-ig keltezetfcek. A második emeleten az 1920-tól 1945-ig festett képek sora. Az első szinten a harmadik korszakban keletkezett művek. A stílus emeletenként árnyalatnyit változik, de a színek tobzódása — változatlan. Ha nincs világítás, ha Sahen Hasatrján nem gyújtja meg a villanyt, akkor is — a képekről tűz a fény. Martirosz Szárján, a festő egy pillanatra megjelenik mellettünk, alacsony, kilincsig érő öregember. Néhány mondatot váltunk csak, elnézést kér, siet, dolgozik. De egy nagy művészszel való találkozásról nem az együtt töltött idő határozza meg, hogy megérezzem nagyságát. Egy mondatát hoztam el tőle örök emlékül, de ez az egy mondat mindent elmond róla. Ezt mondta: „Figyelje meg, az itt látott, kiállított százötven képem egyikén sem látható a nap, mégis minden képről a napfény tűz felénk, a napot nem lefesteni, hanem érezni és éreztetni kell.” Amikor apró és gyors léptekkel elsietett, a múzeum igazgatója, Sahen Hasatrján visszafordult hozzám: — Martirosz Szárján művészete egyetemes, mégis mélységesen nemzeti. Munkássága, élete elválaszthatatlan, egybeforr az örmény nép életével. Tükrözd szenvedéseit és optimizmusát ... Martirosz Szárján 1915-ben, a kegyetlen török pogrom idején, amikor másfél millió örményt gyilkoltak meg, Párizsban élt, ott tanult Amikor tudomására jutott, mi történik hazájában, abbahagyta párizsi tanulmányait, azonnal hazautazott A látvány, amely elé tárult, munkaképtelenné tette, ágynak dőlt, hosszú ideig feküdt mozdulatlanul, majd Tbiliszibe vitték gyógykezelni. Amikor egy kicsit jobban lett, kiment a piacra, virágot vett, és ezeket a virágokat, az élénk színű virágokat kezdte festeni. Ez a történet az örmény nép optimizmusának története. A Szárján-múzeum emlékkönyve előtt állok. Egy jereváni munkás bejegyzése: „Megtekintettem Martirosz Szárján képeit. Ügy látom, a háromemeletes múzeum még mindig kicsi ahhoz, hogy minden festményét jól elhelyezhessék. Építsünk neki nagyobb múzeumot. Vállalom, hogy mindennap munkaidő után három órán keresztül ingyen részt veszek az építkezésen.” Magyarországon Aradi Nóra művészettörténész írt könyvet Martirosz Szárjánról, a nagy szovjet-örmény festő munkásságáról, a Corvina Könyvkiadó gondozásában. H. Bartha Lajos sét előmozdító társadalmi és kulturális megmozdulások szervezésében, az idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági és államigazgatási munkában. Dr. Balassa Gyula a bizottság fontos feladatának tartja, hogy az Országos Műemléki Felügyelőséggel és illetékes tanácsi szervekkel együttműködve a területén levő műemlékek feltárását, rekonstrukcióját, állapotuk megóvását és bemutatását elősegítse. Együtt kell működnie az Országos Természetvédelmi Hivatallal a természetvédelmi területek megóvásáért és fejlesztéséért. A Dunakanyar még nagyobb idegenforgalmáért valamennyi, a közlekedést irányító és lebonyolító vállalattal (MÁV, MAHART, Volán), a terület üdülőhelyeinek ellátását (vendéglátás, kiskereskedelem, szolgáltatás stb.) biztosító szervvel jó kapcsolatot kell teremtenie. Az előadó hangsúlyozta, a bizottság fontos feladata, hogy színvonalas hírveréssel elérje: a főváros, az ország és a külföld is megismerje a Dunakanyar bal partjának történelmi, művészeti és természeti értékekben való gazdagságát, szépségét, üdülési és pihenési lehetőségeit. A bizottság ennek érdekében kezdeményezzen ankétokat, készíttessen kiadványokat, vegye igénybe a. filmet, a sajtót, a rádiót és a televíziót. A DIB elnökének előadását követő hozzászólások azt igazolták, hogy helyes volta Hazafias Népfront kezdeményezése, -amikor' - 'javasolta e bizottság életrehívását. Már az alakuló értekezleten számos jó ötlet, javaslat vetődött fel, mely a Dunakanyar bal partjának fejlesztését előmozdíthatja. A testületben orvos, építészmérnök, erdő- gazdasági vezető, pedagógus, művész, tanácsi, párt- és népfrontvezető fáradozik önzetlen munkával az ország egyik legszebb tájának fejlesztéséért. A jelenlevők örömmel fogadták Józsa Kálmánnak, a Váci Járási Tínács elnökhelyettesének tájékoztatóját, aki arról számolt be, hogy a DIB februári ankétjén elhangzott javaslatok alapján a járási pártbizottság és a tanács máris tett intézkedéseket. A bizottság elnökéül a DIB javaslata alapján Rassmann Istvánt, a Szobi ÁFÉS? elnökét választották meg. —k. —e. Fúrás helyett elektromos szondázással Térkép a láthatatlan hegyekről A szénmezők felkutatása, a szénvagyon megállapítása rendkívül költséges anyagi befektetést és hosszadalmas munkát igényel. A hagyományos módszernél egyetlen 400—600 méter mélységű fúrás — ezekből pedig nagyon sok kell — csaknem egymillió forintba kerül, s gyakran elő70 éve Az első szülői értekezlet Hetven esztendővel ezelőtt, 1901 tavaszán tartották hazánkban az első szülői értekezletet. Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatok — o hét évtizeddel ezelőtti kezdeti lépés óta — állandó szoros együttműködéssé fejlődtek: ma már mintegy kétszázezer édesanya és édesapa tevékenykedik a szülői választmányokban, mint osztályelnök vagy reszortfelelős. Gomba a régi borospincékben Újraéledtek a Tenkes-hegy öreg pincéi. A siklósi Magyar -Bolgár Testvériség Tsz szőlőtermésének feldolgozására új üzemet létesített és így a régi borospincéket gombatermelésre alakította át. Ketten a parton — Te olyan vagy, mint a fájt. Suhogtatod a leveleidet, nem hajiasz meg a szél előtt, csak a víznek, a Dunának hőkölsz, az ágaiddal geometrikus ábrákat rajzolsz az égre, ami mindig változik, csak te nem, csak ezek az ábrák nem, illetve ezeknek a lényege. Ezt a nyelvet nagyon kevesen értik, de én értem. Tudod-e, hogy nagyon oda kell figyelni rád? Az életed belül a törzsben folyik, kívülről egy kép vagy, ami lefesthető, rögzíthető, de tele van zárt, megközelíthetetlen felületekkel. Egyetlen módon tudhatom meg, mi az, ami benned zajlik, és ez az, ha levegővé, napfénnyé, vízzé, földdé változom, azokká a dolgokká, amelyek téged táplálnak, amelyeket fölszívsz, legbelülre, mert az életedhez kellenek. Egyetértesz, vagy nem? — Mindig olyan szépeket mesélsz nekem. Szeretlek hallgatni. Szeretlek■ téged. Tudod. — Tudom. Jó, hogy itt vagy. Amikor így, mint most, leülök valahol a világnak egy tenyérnyi helyére és bámulok, mindig az jut eszembe, hogy a minden megfoghatatlan, és különös, mert olyan sok, és bonyolult, és olyan változatos. És mégis megfogható, mert a körülöttem levő dolgok mind én is vagyok, mert én látom, én gondolom el, az enyém lesz, azzal, hogy nézem, magamévá teszem azzal, hogy akkor is felidézhetem, ha a világnak már ttjásik helyén vagyok, és annyi bajom van, hogy szükségét érzem megint annak, hogy eltávolodjam attól, amit éppen csinálok. Percekre kívül helyezzem magamat önmagámon. Te nem szoktál így lenni? — De. Én mégsem így gondolok ezekre a dolgokra. Csak azt érzem, hogy nyugalom van bennem. — Zavar téged, hogy én megfogalmazom, amit látok, vagy érzek? — Nem. Sőt. Amikor beszélsz, én is meglátom, amit te. És élvezem. Nagyon sokszor igazad van. — Akkor jó. Nem tudnám elviselni, ha te is dolgokban gondolkoznál. Az emberek többségének az a célja, hogy bizonyos dolgokat, tárgyakat megszerezzen magának. Először lakást, aztán a berendezést, aztán kocsit, mit tudom én még mit. És soha nem gondolok erre. Illetve ha gondolok, akkor is irreálisnak tűnik nekem az egész. Majd lesz, persze, mert kell, de azok a dolgok, amiket csinálok, sohasem ezt szolgálják. Én még semmit nem tettem azért, hogy ezek meglegyenek. — Még nagyon kicsi vagy. De én pont ezt szeretem. — Elveszlek feleségül. — Én nem megyek férjhez. Hozzád sem. Én nem akarok feleség lenni. Nem is lennék jó feleség. Nem mintha önző lennék, de én, én vagyok, és nem valakinek a felesége. És egyáltalán, én nem értem ezt az egészet. És nem is tudok ezen gondolkodni. Itt vagyunk, ülünk egymás mellett, süt a nap, a lábunk a vízbe ér, mindjárt fürdünk, és szemben a hegyek, valószínűtlen világos és kék minden, és nem tudok; csak arra gondolni, hogy élek, hogy élek! Érted, legszívesebben féllábon ugrálnék örömömben, és fölugornék az egyik felhőre, és kifacsarnék rád egy kis esőt, csak hülyés- kedésből, hogy bőrig ázz. — És természetes, hogy veled akarok élni, aki hősiesen tűrnéd az esőt, és közben vacogna a fogad, és aki, ha alszol, ökölbe szorítod a kezedet, és úgy szuszogsz, hogy attól sírni kell, mert olyan kedves vagy, és minden, de nekünk össze kell házasodnunk, és ebben nem az a lényeg, hogy az anyakönyvvezető ösz- szead, hanem az, hogy a társadalom, az emberek, minden és mindenki más szerepet szán nekünk ettől kezdve, és ha nem alkalmazkodunk ahhoz a sémához, amit elvárnak tőlünk, akkor... — Azt hiszed, nem értem, amit mondasz? Nagyon is értem. De ne félj te kis vacak, nem hagyjuk magunkat. — Akkor jó, mert tudod, én nagyon szeretlek. De azért mégsem leszek a feleséged. — Nem leszel. Nem a feleségem leszel. Hanem ... minden. — Akkor jó. Most pedig lefröcsköllek! Nesze! Varga Vera fordul, hogy eredménytelenül végződik a munka. A korszerű geofizikai módszerek fejlődése mind több lehetőséget nyújt a fölöslegesen telepített fúrások kiküszöbölésére, meggyorsítja a munkát, s tetemes összegű megtakarítást eredményez. Ilyen korszerű geofizikai módszerrel állapították meg azoknak a területeknek a szénvagyonát, amerre a Komárom megyei szénbányák terjeszkednek majd. Gyermely, Szomor, Zsámbék és Mány térségében például úgynevezett elektromos szondával mérték fel a területet. A kutatás fő célja a mélységbesüllyedt alaphegység domborzati viszonyainak megállapítása volt. A szénrétegek fekvésétől függően ugyanis meg kell állapítani a szénmezők alatti mélybesüllyedt hegység helyzetét a későbbi aknamélyítés, bányanyitás szempontjából. A láthatatlan hegyek térképezése, az elektromos szondázás lényegében az üledékes kőzetek elektromos ellenállásából nyeri adatait. A felszín közvetlen közelében telepített szondákban elektromos energiát gerjesztenek, s az elektromos hullámok a kőzetrétegek minőségétől, szerkezetétől függően más és más intenzitással bocsátják át, verik visz- sza a hullámokat. Az érzékelő műszer a helyszínen értékelhető adatokat közöl, mintegy kirajzolja a mélybe süly- lyedt hegység domborzati képét. Ezzel a mérési módszerrel akár az ezer méter mélységből is megbízható adatok birtokába jutnak a kutatók. A sok tekintetben újszerű elektromos szondázás nemcsak tudományos, de gazdasági szempontból is figyelemre méltó eljárás. A kutatásoknál csökkenthetik a fúrások számát, ami önmagában is nagy összegű megtakarítást jelenj de ezenkívül a méréssorozat gyorsasága, a kapott adatok pontossága is sokszoros előnyt jelent a hagyományos módszerekhez viszonyítva (MTI) Aranylakodalom Házasságkötésének 50. évfordulója alkalmából ismét megjelent a dévaványai anyakönyvi hivatalban Csaba János és neje, Deák Rozália, hogy a fél évszázad előtt elhangzott „igent”-1 megismételje. Az aranylakodalom alkalmából a dévaványai Dózsa Tsz nyugdíjas házaspárját köszöntötték a község, a. termelőszövetkezet vezetői, a gyermekek, unokák, dédunokák és a szomszédok. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES építész-statikust, műszaki végzettséggel rendelkező, gyakorlott építőipari előkalkulátort, épitőipari technikusokat, gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőket, valamint anyagkönyvelőket Jelentkezni lehet: Budapest XXI. kerület Kiss 1. altábornagy u. 19—21. sz. alatt, a Személyzeti Osztályon.
