Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

PES1 HECVEI '^MSriap 1971. MÁRCIUS 3., SZERDA „Fórum" Királyréten T ovábbképzés- továbbgondolkodás Már az év harmadik napján megkezdődött a megyében a KISZ-vezetőképzés. Az ifjúsá­gi szövetség vezetői február 20-ig folyamatosan vesznek részt a tanfolyamokon, közel kilencszázan. A továbbképzést a legtöbb KISZ-bizottság idén is Királyréten tartja, hiszen az új sződligeti vezetőképzőnek még csak a tervei készültek el. — Az 1971-es tanfolyamok milyen témákkal foglalkoz­nak? — kérdeztük Németh Fe­renciéi, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárától. — Pártunk V. kongresszusá­nak szellemében készülünk az idei legnagyobb KISZ-ese- ményre — VIII. kongresszu­sunkra. Ezért a vezetőképzés­ben is első, hogy a pártkong­resszus határozatait ismerjék meg a fiatalok. Nem kevésbé fontos az ifjúságpolitikai ha­tározat megyei végrehajtásá­nak körülményei és a KISZ KB rétegpalitikájának újbóli feldolgozása. Foglalkozunk az idei akcióprogramokkal is. A tanfolyamok részvevői talál­kozhatnak területük állami és pártvezetőivel, akik ismertetik a IV. ötéves terv helyi felada­tait, a mindennapi gondokat, S válaszolnak a fiatalok kérdé­seire, akárcsak a televízió „Fó­rum” műsorában. Az egyhetes tanfolyamok sajnos ennél többre nem adnak alkalmait — a program így is zsúfolt. Miben segít? Királyréten február 7-től 13- |g tartott a százhalombattaiak tanfolyama. Németh Attilá­nak, a városi KISZ-bizottság megbízott titkárának vezeté­sével ötvenen jöttek fel a Bör­zsönybe. Első kérdésünk: mi­ben segít ez a tanfolyam a KISZ-vezetőknek ? Barabás Irén: Leginkább ab­ban, hogy az elméleti oktatás mellett elbeszélgethetünk ha­sonló cipőben járó titkárokkal, segítséget kapunk tőlük és így javul a szomszéd alapszerve­zetekkel együttműködésünk. Horváth Árpád: Ha az elő­adások színvonalasak, tájéko­zódni tudunk a bel- és külpo­litikai eseményekben és a ha­tározatok ismeretében köny- nyebb az érdekvédelmi mun­ka is. Virág László: Segítséget r nyújt a módszertani ismere­teik gyarapításában. Irányel­veket ad a KISZ-tagok kom­munistává neveléséhez. Nagy Kálmán: A néhány na­pos tanfolyam az alapsaerve­zeti munkában politikai viták levezetéséhez, a termelést se­gítő tevékenység továbbfej­lesztéséhez és a vezetésben feltárt hiányosságok kiküszö­böléséhez ad segítséget. Miben nem segít? Hangyássy János: Egy hétre nagyon zsúfolt a program, az anyagokat nem tudjuk tökéle­tesen feldolgozni. Sok a feles­leges mellébeszélés. Megfelelő tájékozottság hiányában nem tudjuk az eseményeket követ­ni és értékelni. És ennek hiá­nya munkánkban is mutatko­zik. Fésűs Mária: Sokszor az őszinte válaszok hiánya mi­att nem tudunk vitapartnerek lenni. Nem válaszolnak min­dig konkrétan kérdéseinkre, s ha otthon ugyanezt kérdezik tőlünk — hímezünk-hámo- zunk. Sok az előadás, vitára kevés az alkalom. Fehér Valéria: Általános is­mereteket közölnek, többször elismételve ugyanazt. Gyakor­lati példákkal azonban nem támasztják alá az elmondotta­kat Sottmann Gábor: A legna­gyobb baj, hogy nem taníta­nak meg bennünket vitatkoz­ni. Sokat beszélünk a mit-rőL A hogyan-ról annál keveseb­bet. Az előadók többsége el­méletileg jól felkészült, de nem jó előadó... Miben segít? és miben nem? Kérdés: Milyen a jó KISZ­vezető? Kremmer Anna: Politikai­lag képzett, van tekintélye, kiájl a KISZ-tagok érdekei­ért. összefogja a tagságot. Fehér Valéria: Jó irányító és szervező, megakadályozza klikkek létrejöttét. Érdekeltté teszi a KISZ-eseket az inten­zívebb munkára. Bakos Botond: Közös neve­zőre jut a srácokkal minden­ben: a program kialakításá­tól a tervek valóra váltásáig. Rutinos, hogy megfoghassa a vitában azokat a gyerekeket, akik egy-két politikai, ideoló­giai kérdésben nem látnak tisztán. összefoglalva tehát egy jó ifjúsági vezetőnek szüksége van kellő ismeretanyagra, a marxizmus alaptételeinek el­sajátítására, tekintélyre, bá­torságra, rutinra és jó szer­vezőkészségre. A vezetőképzés ezek közül csak elméleti útmutatókra szorítkozik: a főbb, ifjúság­gal kapcsolatos politikai ese­ményeket és a külpolitikát kommentálja. A fiatalokkal ismerteti a határozatokat, po­litikailag igyekszik felké­szültté tenni őkiet a vezetésre. Ha minden említett jó tu­lajdonsággal rendelkeznek, de egyben — a marxizmusban — nem járatosak, vesztett em­berek bármely vitában. Tudá­suk hiányos, hiszen az alapok­kal nincsenek tisztában, így a kérdésekre adott válaszuk megalapozatlan, állásfoglalá­sukat nem képesek megindo­kolni. Pedig a KlSZ-munká- ban talán ez a legfontosabb: a meggyőzés fegyveré. Az egyhetes tanfolyamok­ra megalapozott tudással kel­lene mindenkinek utaznia, hogy az ottani előadások se­gítségével eligazodhassanak a X. kongresszus határozatai­ban, a párt ifjúságpolitikájá­nak főbb kérdéseiben és hogy alkotóan alkalmazkodjanak a végrehajtás módszereihez. Ilyen tudás nélkül azonban az egyhetes tanfolyamok leg­főbb feladata a marxizmus alapjainak ismertetése és a főbb gyakorlati, módszertani problémák megvitatása. Tamás Ervin Kunszentmiklós Aranykincslelet Kunszentmiklós határában, a községtől öt kilométerre le­vő homokbányában a napok­ban hatalmas amforát —bor­tároló „korsót” — fordított ki a markológép. Aztán egy sár­gafém ivóedény is előkerült, majd újabb és újabb arany­tárgyak csillogtak a homok­ban. A markológép által meg­bolygatott sírból végül is az évszázad egyik legszebb és leggazdagabb hazai arany- kincslelete került a kecske­méti Katona József Múzeum­ba. A bevitt törmeléket még nem vizsgálták át egészen. Ed­dig mintegy 150, csodálato­san szép megmunkálású aranytárgyat számoltak ösz- sze. Ösztöndíj — önerőből HOBBY Régi téglák Dr. Készéi Gyula főállator­vost Abonyban foglalkozása mellett, mint lelkes amatőr régészt ismerik az emberek. Két évvel ezelőtt elhatározta,, hogy gyűjtőszenvedélyének érdeklődési területét tovább szélesíti, hozzálátott az 500 éves községben fellelhető, a település történetét bizonyító téglák gyűjtéséhez. 400—150 darabból álló gyűjteményé­nek egy részét a helyi falu­múzeumban őrzik, de a leg­értékesebbeket egyelőre ott­honában tartja. Közülük a legrégebbi 1688-ból való, a község Tabán nevű településé­ből. A szombathelyi Latinka Sán­dor Gépipari Technikum és Szakközépiskola tanulmányi ösztöndíjat alapított a fizikai dolgozók gyermekeinek segíté­sére. A nyugat-magyarországi gépgyárak számára technikuso­kait, rajzolókat, egyéb közép­szintű szakembereket képző is­kola tanműhelye bérmunkákat vállal üzemektől. Korszerű, forgácsoló, maró, fogaskeréké gyártó, köszörű és más gépein kisebb, tanmenetbe illő gépe­ket, gépalkatrészeket, egyedi darabokat állítanak elő. Ebből évente több mint százezer fo­rint a bevételük, amelynek egy részéből segítik a nagycsaládos fizikai dolgozók náluk tanuló gyermekeit. Bemutatjuk a győzteseket Szól a balalajka DINNYÉS - ZALATNAY - METRÓ-KISLEMEZ Mint a múlt héten ígértük, most bemutatjuk a Pest me­gyei tánczenekarok és tánc- dalénekesek vetélkedőjének aranyokleveleseit. A sort a budaörsi Gemlerrel kezdjük. Amikor a zenekar újjáalaku­lásáról írtunk, már bemutat­tuk a fiúkat, ezért most nem is soroljuk fel a nevüket, csu­pán terveikről szólunk. A Csepel Autógyár-i ver­seny után most teljes erővel a március 14-i elődöntőre készül az együttes, ahol egyébként négy megye és a főváros leg­jobb zenekaraival mérik ösz- sze tudásukat a Ganz-MÁVAG kultúrtermében. Ezen az elő­döntőn is saját számaikkal in­dulnak — természetesen a si­ker reményében. Budaörsről már kikerült egy országosan is ismert zene­kar, a Kék Csillag, most a Gemler is a siker küszöbén áll, ezt bizonyítja, hogy nyá­ron — az együttes történeté­ben először — külföldre men­nek vendégszerepelni: másfél hónapig lesznek az NDK-ban. A budaörsi fiúkkal együtt lépett fel, s szintén arany­oklevelet szerzett a verse­nyen a dunakeszi Majsai Má­ria. — Huszonhárom éves va­gyok, nemrégen kezdtem csak énekelni, először a Devils együttes kísért, s ezentúl sze retném, ha a Gemlerrel lép hetnék fel rendszeresen. Mun­kahelyem a Dunakeszi Jármű­javító, ott vagyok könyvelő. Távolabbi terveim? Idén, ha lehet, megszerzem az OSZK- vizsgát, de egyelőre még azon nem gondolkodtam, hogy az éneklés legyen-e a hivatá­som ... A fiatal énekesnőről csak annyit; tetszett a hangja, de hiányzik a rutinja, s ez nem is véletlen... Most pedig látogassunk el a hanglemezek világába. -Kor­da Agnes, a Hanglemezgyártó Vállalat propagandistája tá­QALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XXV. S még valamit. Aki ily té- vedhetetlenül tudja, hogy ki­nek, mikor, mit kell játszani — annak véleménye is van a közönségéről. Az titkon a kri­tikusa is mindazoknak, akik­nek játékával hízeleg. Ez a kritikai vélemény vil­lant elő Bajor Gizi olykor vá­ratlanul ironikus és életszerű színpadi pillanataiban. Bajor a színpadon is „pár excellence” játékos volt. A legalanyibb művész, akit a magyar színháztörténet szá­mon tart. De nem annyira író­kat és hősöket játszott, hanem emberi „őstartalmakat” és kapcsolatokat; azt, ami mind­annyiunkban közös, meg azt, ami a leginkább pillanathoz kötött és múlandó. Az egyiket csalhatatlan női ösztönével ol­datta meg, míg a másikat rendkívül eszes és találékony heiyzetismeretével. S a két végletből teremtett egyensúly: maga a szerep volt „Úgy hi­szem, sikerem legfőbb magya­rázata — mondta dr. Barát Irénnek —, hogy tökéletesen eggyé válók a szereppel; már az első olvasásnál egész lé­nyemet átadom neki — én va­gyok én! —, s a magánéletben úgy viselkedem, hogy maga­tartásomat az éppen játszott szerep is meghatározza. Nem ittam még lúgkövet de ha va­laha innék, biztosan úgy ten­ném meg, mint A dadá-ban.” Bajor mindig azt játszotta, aminek a szó csak jelképe. Sőt, talán szavakra sem lett volna szükség. Németh Antal, későbbi igazgatója kockáztatja meg a föltevést: ha az ábécé betűit kellene elsorolnia, a-tól zs-ig — az értelmetlen hang­zókat is úgy mondaná fel, hogy tetszése szerint nevetésit, meghaitódást vagy döbbenetét keltsen. így csakhamar a kor nőesz­ménye lett. A két világháború közti Ma­gyarország polgára benne di­csőítette és rajta keresztül árulta el önmagát. S Bajor egyszerre tudta je­lenteni a kettőt. Az eszményí­tést és a leleplezést. Az ideált és annak kritikáját. Bár külse­je nem felelt meg a klasszikus szépségeszménynek — nem is volt szép: erős állcsontjával, sótartó vállaival, soványságá­val, hosszú, de bokában elvas­tagodó lábával inkább „érde­kesnek” mc: xiták, ami már­már pejorativ zöngéjű dicsé­ret —, csakhamar külsejében is a kor egyéniségideálja lett Még bájolgásait is utánozták. Bajorban a nagyszerű játékos teremtette meg azt a „szexuá­lis emanációt”, amelyet nála gyengébb színészek külsősé­gekkel értek el. De Zilahy Lajos első na­gyobb lélegzetű darabjának, a Hazajáró léleknek már tárgyi köze volt a művésznő szemé­lyéhez is. A harmincéves Zilahy, ne­mesi előnevével, természetes eleganciájával és finom, kel­tőid típusú arcával igen meg­nyerő egyéniségnek látszik. Álmodozó tekintete és karcsú, kisportolt alakja van. Szeme a puha, feminin arcban a ko­rai, parfőmös dalocskák szer­zőjét sejteti. A hajlékony ter­met meg az egykori, kitűnő tornászé. Még most is naponta kijár a Rudasba, s a gőzfürdő betonján testedző gyakorlato­kat végez. Romantikus hajlamok és ru­galmasság — e kettő szinte predestinál a sikerre. Zilahy ellenzékinek vallja magát. De ellenzékiségét lát­ványnak is mutatós, roman­tikus reformtervekben éli ki. Terveit pedig roppant hajlé­konysággal próbálja megvaló­sítani. Gyűlöli s közben imád­ja az arisztokráciát. Ez megint szerencsés kettősség. Hiszen a bomlását érző arisztokrácia titkon már lenézi imádóit, akik ájult hódolattal bókolnak előtte — viszont a sebeket csak azoktól tűri el, akik még­sem egészen idegenek tőle. így olyan rés támad a legfelső osztályok tudatában, amelyen könnyen átcsúszik a kígyósi­ma indulat. Zilahy is gyakran kijön a sodrából. De indulata síkos és hajlékony. Fejjel so­hasem megy a falnak. Elcsú­szik mellette. Arisztokrácia- gyűlölete arra készteti, hogy reformterveiben „leszámoljon” az uralkodó osztállyal és mű­veiben tragikus válságokba so­dorja hőseit —, míg titkolt ra­gaszkodása megóvja attól, hogy felismerje: ezek a re­formok mégsem jelentenek teljes leszámolást, a hősök vál­ságai pedig csak látszattragé­diák. * E nem csekély tehetségű író pályáján a társadalomjobbító szándék és az üzleti számítás; műveiben a magvasabb mon­danivaló és a sikerérdek hú­zása egyszerre érvényesül. S ő legtöbbször a könnyebb ellen­állásnak enged. Ha észreveszi, hogy reformötletének — amellyel nemcsak használni akar, hanem meghökkenteni is — nincs kellő „sikere”: ki­ábrándul belőle, elejti és újait választ. Mint író pedig ösztö­nösen megérzi, hogy mit kí­ván az irodalom, s mit a kö­zönség. Tehetsége és üzleti érzéke míg nagy vállalkozásai előtt kiaerüL Zilahy már első regényével szenzációt kelt. Ahogy a ko­rábbi Tisza István-riportok a politikai közérzetet, úgy hozza izgalomba a Halálos tavasz a közönség igénytelenebb réte­geit. Az író a tollát hol mé­regbe, hol mézbe mártja — s mindkettővel egyformán si­mán ír. Aztán a színvonalnak is megadja a magáét: Szép­apám szerelme című elbeszé­lése kis remekelés e műfaj­ban, Zilahy egyik legjobb munkája. Bár drámaírói be­mutatkozása nem a legsikere­sebb, de a Hazajáró lélek már bejelenti a színpadi fortélyok mesterét Hamarosan megválik a szerkesztőségtől is. Nem szo­rul rá többet hogy újságírásra fecsérelje erejét. Kivéve a rangos megbízatásokat. Né­hány év múlva a Pesti Napló Londonba küldi; Milklős An­dor nyolcmillió papírkorona előleggel indítja útjára — s ő e szép summából tökéletes européernek képezi ki magát Érthető, hogy Bajor Gizit mindez csodálattal tölti el. Egy igazáért harcoló, tehetséges író, aki még kitűnő üzletem­ber is!... A Hazajáró lélek bemutató­ja után, 1923. januárjában — állítólag a Tasnády Ilonáék la­kásán rendezett banketten — szövődik szorosabb kapcsolat Bajor Gizi és Zilahy Lajos kö­zött (Folytatjuk) jékoztatott a márciusi újdon­ságokról. — Ebben a hónapban jele­nik meg Bartók Béla Mikro­kozmosza, Szűcs Lóránd és Zempléni Kornél előadásában. A* Wagner-nyitányokat az MRT szimfonikus zenekara adja elő, Jancsovies Antal ve­zényletével. A könnyűzene­rajongóknak sem lehet panasz­ra okuk márciusban, hiszen tizenhárom lemez kerül forgalomba — s ezek a lemezek nem is akármilye­nek. Közöttük van két Metró­szám, Zalatnay Sarolta éneké­vel, a Schöck-együttes két kislemezével, valamint Diny- nyés József, a kitűnő pol-beat énekes-gitáros lemeze is. A külföldi újdonságok között említem meg a Melódia által kiadott folklór lemezt, ame­lyen Feokisztov balalajkázik orosz népdalokat és népi tán­cokat A másik érdekesség a német Eterna-kiadvány, ezen a berlini rádió szólistáinak együttese és a berlini kama­razenekar (H. Koch vezényle­tével) játssza Monteverdi L’Orfeó-ját. A Zeneműkiadó újdonságai között van Hofi Géza nagyle­mezének partitúrája, egy Illés —Iíoncz „sikerfüzet” (az együttes és az énekesnő legsi­keresebb számainak kottája és szövege, valamint az új Koós-lemez szövege és kottá­ja. Felhívjuk olvasóink figyel­mét a nemrégiben megjelent Beat ’70 című könyvre, amely­ben a legkiválóbb magyar zenekarokat mutatják be, ter­mészetesen szöveggel és kép­pel, s megtalálható benne sok sláger kottája és szövege is. E heti nyerteseink: Nagy Gyula (Érd, III. Hivatalnok u. 1.), Urbovszky Judit (Szigetbe­cse, Petőfi u. 50.), Utasi Edit (Kocsér, Kossuth u. 40.). Slágerlistánk t Művészlemezek: 1. (3) Liszt—Pa­ganini : La Campanella, 2. <—) Ko­dály : Háry János. 3. (2) Beetho­ven: IX. szimfónia. 4. (—) Bartók: Csodálatos mandarin. 5. (S) Bee­thoven: Für Elise. Tánclemezek: L (1) Kócos ördö­gök (Metró). 2. (2) Kégli-dal (Il­lés). 3. (3) 'ülök a hóban (Omega). 4. (6) Füttyös Pepi (Echo). 5. (7) Ment az utcán hazafelé (Neoton). 6. (9) Családi vacsora Kovacsovi- cséknél (Koós János). 7. (—) Fel­dobott kő (Zalatnay—Frenreisz). 8. (5) Fázom (Bergendi). 9. (10) Pá­rizsi udvar (Scampolo). 10. (4) Csinn-buram cirkusz (Hungária). Sunyó — Falus — Tamás Vágja ki, töltse ki, tegye borí­tékba vagy ragassza levelezőlapra szelvényünket és úgy küldje be szerkesztőségünkbe: Pest megyei Hírlap (Budapest VIH., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Sza­vazóink között minden héten há­rom hanglemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom