Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

4 1971. MÄECIÜS 13., SZOMBAT V Léghajöpostán az ostromlott városból Emlékek Pencen a párizsi ko A golyó nem talált célba A Pest megyei Penc múzeu­ma rendkívül érdekes eredeti dokumentumokat mutat be a párizsi kommün centenáriuma alkalmából. A tárlókban — a többi között — 13 olyan hár­tyavékonyságú levél is látható, amely kalandos úton, leg­többször léghajópostán jutott ki az ostromlott városból. író­ja: Crisza Ágost magyar sza­badságharcos emigráns, aki 1854-től lakott családjával a francia fővárosban, fordítóiro­dát nyitott a Rue Gaillonon. Közben a porosz—osztrák há­ború idején, 1866-ban, a ha­zánkba benyomuló Klapka-lé- ;gió zászlóaljának a parancsno­kká őrnagyi rangban. Háza mindenkor barátságos otthont nyújtott a Párizsban 'megfordult magyaroknak: Si- • monyt Ernő, Tiirr István, Irá­nyi Dániel, Győrök Leó, Ma­darász Viktor, a híres festő és 1 sokan mások élvezték a bougi- :yali villa vendégszeretetét. A porosz—francia háború ki- .törése után Grisza felesége ha­zautazik Magyarországra, 14 •éves fia azonban vele marad Párizsban. Amíg az ostromzár körül ;nem veszi a várost, Grisza "Ágost naponta küldi haza a le­veleket. Okolja a kormányt .tétlensége miatt. A poroszoktól körülzárt vá­rosból szeptember * közepétől 'már csak léghajóval lehet ki­juttatni a levelet így érkezik meg Pestre 10 napos utazással- október 15-én a „Pár ballon monte” cédulával feladott hír­adás. «---­Legk özelebb az osztrák kö- .vetségi titkár segítségével si­került újabb életjelet adni ma­gukról. Kisfia a levélben be­számol a párizsi nagy éhség­ről : patkányt, kutyát, macskát jesznek az emberek! Az 1871. január 30-án kelt levél már nyíltan, nyitott bo­rítékban jöhetett a körülzárt városból, a burzsoá kormány­nyal megegyező németek en­gedélyével. Az ostrom még fo­lyik. Utolsó levéltudósítása ép­pen a kommün kezdetének a napján, március 18-án kelt. Griszát fáradhatatlan munkás­ságáért bronz érdemkereszttel és emléklappal tüntette ki a Vöröskereszt. További sorsa Összefonódott Győrök Leóval. Győrök Leó, a hányatott éle­tű ifjú 1847-ben Pápán szüle­tett. Megjárta a tengereket, előbb Angliában, majd Párizs­ban élt. Festeni tanult, később mérnöki képesítést akart sze­rezni. Kitör a háború, Párizs az ellenség fogadására készül, félmillió ember áll fegyverben. A burzsoá kormány árulása után Győrök a nép oldalára áll, lelkes kommünárrá válik. A forradalom oldalán hamarosan őrnagyként előbb az Isay- erődben, utána Párizs védel­mében jelentős szerepet tölt be. Vezetésével döntik le a Vendome-oszlopot, I. Napó­leon hódító törekvéseinek szimbólumát. A kommün vég­napjaiban a Montmartre pa­rancsnoka. Azután fogságba esik, a Mur de Federes téren áll kivégzőosztag elé. Szeren­cséjére csak a lábán kapott lö­vést. Éjszaka elvánszorog Gri­sza lakására. Ott másodszor is elfogják, éppen azért, mert ko­rábbi látogatásával barátjára terelte a gyanút. Vele együtt letartóztatják Griszát is, ésSa- ! toryba kísérik őket,, a fogoly­táborba. Életben maradásukat elsősorban a Grisza fiúnak kö­A NAgrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a váci épltés- vezctAségén március 5-től március 30-ig folyamatosan kőművesátképző tanfolyamot indít a Vácott és kSttoyékén lakóit részére. Az átképzés Ideje bat hónap. Utána a vállalat hivatalos bi­zonyítványt ad azoknak, akik a tantolyamot sikeresen elvé­gezték. A tanfolyam Ideje alatt az át- képzósOk 8,— Ft-os személyi besorolást, idénypótlékot és a rendeletnek megfelelően kü­lönélést pótlékot kapnak. A munkahely Váo területén len. . A vállalat étkezést és szállást ad. Jelentkezés: Mészáros Pál építésvezetőnél, I Vác, deákvári lakásépítkezés. szűnhettek, aki atyja elfogása után, ak utcai lövöldözés kö­zepette, az osztrák—magyar követségre futott, s Hebner követségi attasé segítségét kér­te... Sikerült őket az agyonlöve- téstől megmenteni. Györököt Brestbe szállították. Megmen­tését a francia kormánynál Andrássy Gyula külügyminisz­ter közbenlépése eszközli ki — holott már az Aube hajó ké­szült felszedni a horgonyát, hogy . a gályarabságra ítélt foglyokat Cayenne-be szállítsa. A két megmenekült halálra­ítélt magyar: Grisza és Győ­rök még 187.1-ben hazatért Ma­gyarországra. A mindkettőjük­ről szóló szerény kiállítás — a 100 éves jubileum alkalmából — érdemeiknek állít emléket. Jakus Lajos Penc dJ&Sű} SZALAGAVATG BAL 0H1B&T VAROSISMERETI verseny PETŐFI NYOMÁBAN PESTEN t Könyv az éleimiszergazdasági szabályozórendszerről Nemrégiben Hasznos könyv jelent meg a könyvpiacon. Ka- zareczki Kálmán MÉM minisz­terhelyettes írta, címe: Az élelmiszergazdaság közgazda- sági szabályozórendszerének továbbfejlesztése. A szerző nemcsak a szabályozórendszer változásairól ír, hanem feltár­ja a továbbfejlesztés célját, összefüggéseit A szabályozórendszer eddigi tapasztalatait értékelvé Kaza- reczkl Kálmán szerint a leg­fontosabb eredmény az, hogy elősegítette a mezőgazdaság III. ötéves tervének teljesíté­sét, biztosította a lakosság ja­vuló ellátását, hozzájárult a parasztság személyi jövedel­mének emelkedéséhez. Az élel­miszergazdaság gyors és kielé­gítő fejlődésén belül azonban kialakult egy ágazati arányta­lanság. A növénytermesztés és a növényi termékek feldolgo­zása gyors ütemben fejlődött, lemaradt viszont az állatte­nyésztés és a hústermelés. A továbbfejlesztett szabályozó- rendszernek elsődleges célja, hogy a belföldi és exportigé­nyeknek megfelelő mennyisé­gű állattenyésztésre ösztönöz­ze a gazdaságokat. A könyv részletesen tárgyal­ja az élelmiszergazdaság foko­zott integrációjának kialakulá­sát segítő rendelkezéseket. Az együttműködésben leginkább érintett iparágak szabályozóit ezért közelítették a mezőgaz­dasági szabályozórendszerhez. A költségvetési kapcsolatok azonos szintje, megteremti a feltételeit a gazdasági társuld sok létrejöttének, az ágazatok közötti eszközáramlás gyorsu­lásának. — m. k. c. — Szombat-vasárnapra sem várhatunk túl sok jót az idő­járástól: marad a hideg, bár a nagy szél mérséklődik — az előrejelzés szerint. Bálok — táncmulatságok Ezen a szombaton és vasár­nap még sokhelyütt lesz ví­gasság. Ma este Nagykőrösön a , Kinizsi sportotthonban is­mét szalagavató bál lesz. Ez­úttal az ipari szakmunkás- képző iskola végzős növendé­kei búcsúznak az iskolától, és tűzik fel a kék szalagot. Bá- loznak a termelőszövetkezet­ben is. A Szabadság Tsz KISZ- istái március 13-án jönnek j össze az alszegi klubban s ha jó lesz a hangulat, éjjel két óráig mulathatnak. Tápiógyör- gyén este hét órakor lesz az ifjúsági táncest Golden Sta- rékkal, míg vasárnap délután a Csepel Autógyár művelődési házában szellemi vetélkedővel egybekötött ötórai tea lesz. Párnázó« este hattól táncol­hatnak. Színház, műsoros estek A felsorolást a pomáziakkal kezdjük. Szombaton este hét órakor jönnek össze a műve­lődési házban a falu klubjai­nak tagjai, műsoros baráti ta­lálkozóra, ötletes vetélkedőre. Nem messzire Pomáztól, a szentendrei művelődési ház filmklubjában szombaton este 9 órai kezdettel nagyon várt filmvetítés lesz: Greta Garbo „lép fel” Goulding Grand Ho­tel című híres-nevezetes film­alkotásában. Vasárnap a Csepel Autógyár művelődési házában a kecske­méti Katona József Színház előadásában Bachlanov—Dur- ján „Gázolás” című drámáját mutatják be. Vácott folytatód­nak a megyei diáknapok. En­nek keretében mutatják be Az ember tragédiáját, ifjúsági előadásban. És még egy isko­lai vonatkozású esemény: Tá- piószecsőn vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a járási úttörő táncbemutató. Ezt meg­előzően szombaton a honvéd­ség nagytermében ajándékmű­sort rqpdeznek Röpülj, páva címmel a véradók tiszteleté­re. A műsort este a falu vér­adóinak tiszteletére megis­métlik. Nagykőrösön szombaton a mezőgazdasági klubban Papp László tart előadást a termő­szőlők metszéséről és a téli fagykárok csökkentéséről, hi­szen ez most a szőlősgazdákat nagyon érinti. Hangversenyek, bemutatók, kirándulások A nagyon gazdag választék­ból kiemeljük a Zeneakadémia kistermében vasárnap este fél nyolckor kezdődő hangver­senyt: a Gutenberg-kórus Bartók—Kodály hangversenyét, amelyet a népszerű dirigens­házaspár, Bokor Valéria és Csányi László vezényelnek. Nagyon érdekes irodalmi sé­tára is invitáljuk olvasóinkat. Vasárnap délelőtt 11 órakor a VII. kerületi Síp utca és Do­hány utca sarkán, Budapesten találkoznak mindazok, akik kíváncsiak Selley Zoltán elő­adására. Irodalmi sétát tesz­nek Petőfi nyomában Pesten. Bemutatják a költő egykori lakását, a helyeket, ahol meg­fordult, vagy amelyre versei­ben utalás történt Ugyanekkor a Vörös Meteor Természetbarát szakosztálya Szentendrén városismereti versenyt rendez. Az érdeklő­dők és a résztvenni kívánkozók reggel 9 órakor indulnak a vá­rosi művelődési házitól. Végül a kisgyermekes szü­lőknek most is felhívjuk a fi­gyelmüket az Állatkertire, ahol a Sziklakertben már több ta­vaszi virág jelzi a természet ébredését A hónap első felé­ben a hóvirág, tavaszi tőzike, második felében pedig a leg­szebb tavaszi virágok, az úgy­nevezett botanikai tulipánok és a törpe Íriszek nyílnak. A PálmaháZban- ilyenkor nyűik az aloé, a mérsékelt házban pedig a fűszeres illatú légi orchidea. Szombaton este 6 órai kez­dettel Galgamácsán a községi művelődési házban vendég­szerepei a Juventus együttes. A műsorban fellépnek neves fővárosi táncdalénekesek. Komáromi Magda Judy és a többiek Az emberélet első fele igencsak illúziók gyűj­tésével telik el, a má­sodik fele viszont ezeknek az illúzióiknak az elvesztésével. A szomorú valóság az, hogy illúziók nélkül születünk és rendszerint úgy is halunk meg. Minden illúzió elvesz­tése fájdalommal jár, hiszen a sírhoz visz közelebb. Non omnis moriar (nem halok meg egészen) — 'vigasztalta még önmagát Horatius, pedig talán igazabb lenne így: nem egyszerre, Jianeqj, részletek­ben halunk meg. Ilyenféle bölcsködésre késztetett az a leleplező cikk, amelyet nép­szerű tudományos hetila­punkban olvastam a minap Judyról, az annyira rokon­szenves és emberséges csim­pánzról, a Daktari hőséről, meg barátjáról, Clarence- ről, a kancsal oroszlánról, „akikkel” a televízió képer­nyőjén ismerkedtem meg. Azt hiszem velem együtt a G ALS AI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XXXIV. Gizi éppen szakítani akart orvosával, akire egy udvariat­lan szóbotlás miatt megnehez­telt. Gyorsan föllapozza hát a telefonkönyvben a G betűt. Germán Tibornak ekkor már divatos neve van a szakmá­ban. Ezt részben kitűnő diag­nosztikai érzékének és kéz­ügyességének, részben a beteg- frappírozás látványos fogásai­nak köszönheti. „Technikai lángelme!” — mondják orvos­barátai. „Szemfényvesztő!” — felelik rá az irigyek. Gépi teat­ralitással berendezett műter­mében halk léptekkel jár a szakértelem és a tapintat. Nemcsak gyógyítja, hipnotizál­ja is a betegeit. Csak annyira komoly, hogy félelmet ne kelt- ' sen, s annyira közvetlen, hogy ne ártson vele a bizalomnak. Egy orvos, aki betegei érdeké­ben is többnek akar mutatkoz­ni önmagánál. Nem tűr bi­zonytalan kórisméket, és nem halogatja a beavatkozást: ha­tározottan és gyorsan cselek­szik. De látványnak is tetsze­tős műtétéit lila fényben végzi el. Néhány mondat Bajor Gizi vallomásából: „Nehéz ezt megmagyarázni. De abban a pillanatban, ami­kor kezét az arcomhoz érin­tette,^ fejemet rézsut fordítva fölém hajolt, beleszerettem Ti­borba .., A színésznők a legkönnyeb­ben szuggerálható egyéniségek. S hogy mit szeretett meg Germánban? A tudását? Vagy a lila fényt? A biztonságát, látszólagos nyugalmát? Vagy a pózait? A megnyerő és biza­lomkeltő modorát? Vagy a jó­mód adta önérzet simaságát? Esetleg csak a lehetőséget, amit a sikeres orvosban észre­vett? Nemsokára ráosztják Piran­dello: Játék vagy élet című színművének főszerepét. Bajor a bemutató előtt ilyen nyilvános harakirit végez el magán i „Egy színésznő alakját és lelkét kell színpadra vinnem, akinek nem volt soha egyéni élete. Nem tudja, melyik élet az övé. Amikor beleszeret egy férfiba, rájön, hogy minden szerelmes hangját és mozdula­tát elhasználta már a színpa­don. Kutatja magában, hogy az életben él-e, vagy a színpa­don játszik. Keresi az igazi én­jét, és nem találja meg. Na­gyon súlyos probléma, amely- lyel nem most találkoztam elő­ször. Ott kísértett az életem­ben, valahányszor egyedül ma­radtam, és időm jutott rá, hogy magamról is gondolkoz­zam.” S hogy a jónevű orvost mi­vel sikerült megkörnyékeznie? Ezt, Gizi személyiségének és az előzmények ismeretében, hagyjuk meg szónoki kérdés­nek. Számoljunk csak a józan ész érveivel. Germán ugyanis ke­vesli a „divatos praktizőr’’ rangját. Tudományos sikerek­re, klinikai előbbre jutásra is pályázik. S a szakértelem, ügyesség, rutin ehhez nem elég. E hasznos erények tulaj­donosát, ha nem talál társa­dalmi fogódzót, még benn fe­lejthetik az orvostársadalom „középrétegében”: abban a né­pes sleppben, amely klinikai viziteken a professzor után úszik. Főként, ha származása ürügyet Is ad a rosszindulat­nak. De Gizi művészi rangjá­val és kapcsolataival „udvar­képessé” tehetné a személyét: úgy növelné irigyelnek szá­mát, hogy el is hallgattatná őket. S talán az egyetemi ka­tedra sem lenne oly elérhetet­len távolságban. Ez a megfontolás is sietteti 1933. július 7-én kötött házas­ságukat. A nászutat külföldön töltik. Első állomás: Techendorf. Kis osztrák nyaralóhely, a Weis- sensee nevű tengerszem part­ján. Innen utaznák majd to­vább, Olaszországba. A családi fényképalbum a nászút gondosain fölenyvezett emlékei. Ismert amatőr pozitú- rák, mindenki a lencsébe néz, és itt-ott egy lemaradt fej vagy térdben elmetszett láb­szár is: Bajor és Germán hosz- szú porköpenyben, doboz ala­kú, fekete gépkocsijuk előtt; Bajor és Germán a fürdőház stégjén, Gizi szédítő strand­nadrágban, Tibor törökülés­ben; Bajor és Germán egy ha­jó fedélzetén, ezúttal „lesből megörökítve”, fesztelenül — de feltűnő, hogy soha nincse­nek kettesben. A képeken.csu- pa ismerős arcokat látunk; Vajda Ducit, az első férjet, Ju- ditot, Duci harmadik feleségét, az elmaradhatatlan Vajda Er­zsikét s egy kétéves kisfiút, Gizi keresztfiát: Miklóst. Bajor Gizi a ritka jelensé­gek közé tartozott,, akik este lángoló szerelmesként feküsz- nek le, ám a nászéjszaka reg­gelén már társasági lényként ébrednek. Úgy intézte hát, hogy legközelebbi barátai kinn várják őket Techendorfban, és ugyanabban a panzióban lakjanak: hadd részesüljenek ők is a nászút társas örömei­ben. Germán Tibor egyelőre még ép humorérzékkel vesz részt ebben a szokatlan közösség­ben. Folytatjuk) televízió nézőinek százezrei szívükbe fogadták a sorozat négylábú szereplőit, „akik” kalandjaik során rendsze­rint sokkal értelmesebben cselekszenek minit maguk az emberek. Ügy megszerettem őket, akárcsak a tv esti me­séjének maciját, akinek esté- ről-estére megismétlődő moz­dulatai mindig elbájolnak, és soha nem gondolok arra — pedig jól tudom —, hogy csak egy élettelen bábuval produikált egészen átlátszó trükknek köszönhetem az il­lúziót. A fenti cikk nagytu- dományú szerzője most le­leplezi a manipulációt. Föl­világosít, hogy. Judyban és társaiban betanított, idomí­tott állatokat látok, „ame­lyek” ' azért cselekszenek olyan értelmesen, mert erre tanították be őket, hogy nem dokumentumfilmet mutat a tv, hanem játékfilmet, amelynek meséjét emberek találták ki, a történeteket jó előre megírták,, dramati­zálták, és a jeleneteket a be­tanított állatokkal megren­dezték. Elárulja azt is, hogy „nem az állatok, az emberek gondolkoznak a filmben...” őszintén bevallom, hogy kifosztottnak érzem most magamat, és félek, hogy' ezentúl már nem tudóik fenn­tartás nélkül gyönyörködni a Daktariban, mert a belém erőszakolt tudás oktalan ál­latokká degradálja négylábú barátaimat és akarva-aiarat- lanul arra kell gondolnom, hogy idomítóiik ravasz trükk­jei illúziók áldozatává tesz­nek. Amióta elolvastam ezt a leleplező cikket, megtelt a szívem szorongással. Retteg­ve gondolok arra, hogy egy szép napon jön majd valaki és lerántja a hasonlóan ha­mis illúziók leplét a színház­ról, az irodalomról, a művé­szetekről. Fel fog világosíta­ni, hogy a színpadon nem Rómeót és Júliáit látom, ha­nem csak két közönséges ha­landót, akik egy emberek ál­tal kitalált mesét játszanak egy rendező instrukciói sze- ■rmt. Előadás után azonban levetik jelmezeiket, lemos­sák arcukról a festéket, hét­köznapi ruhákba öltöznek és pacalpörköltet vacsoráznak valamelyik kisvendéglőben. Ügy látszik, végzetesen igaza van a Halotti Beszéd­nek. Hiába „tüutóa az úr ise- müköt, Ádámut egy fa (a tudás fájának) gyimilcsiktül mundua néki, isa ki napún eindül az gyimilcstül, hálál­nék haláláal holsz”. Most,, hogy én torkoskodtam a tu­dás fájának gyümölcséből, az illúzióim halnak meg. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom