Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
Választás e főtt — cikluszáró ünnepi ülés Huszonhétezer lakás- Hatmilliárdos szolgáltatás A tanácsok mérlege Megyei tanácstagokat, képviselőket, települések tanácselnökeit hívta meg a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi cikluszáró ünnepi ülésére. A választások előtti utolsó hivatalos eseményen dr. Mondok Pál vb-elnök terjesztette elő írásos beszámolóját, s azt kiegészítette szóban, a tanácsok négyéves munkájáról. A harmadik ötéves terv eredményeire emlékeztetett, például arra, hogy huszc hétezer lakás készült ez alatt az idő alatt. Hat városban kiépült a közeljövőben kiteljesedő közműhálózat, 18 községben megkezdték az előközművesítést. Ma már kétszer annyi háztartás fogyaszt vezetékes vizet, ötször annyian fogyasztanak propánbután gázt főzéshez, sütéshez, mint öt évvel ezelőtt. Több településnél megkezdték a vezetékes gáz házhoz viteléit. Sokkal jobb az egészségügyi hálózatunk: szolgálatba lépett a váci és a ceglédi kórház, s több mint 1100 orvos munkálkodik a lakosság egészségéért. Négyszáz új bolt és kétszáz vendéglátóipari egység nyitotta meg kapuit, s a meglehetősen nagy erőfeszítések eredményeként az elmúlt esztendőben már hatmilliárd 300 milliót költöttek a lakossági szolgáltatásra. Mindebből az érdekeltek is növekvő mértékben vették ki részüket; tavaly közel 78 millió forint értékű társadalmi munkát könyvelhettek el a megye településein. Sokkal több ember lakja ezt, a fővárost körülölelő, különleges adottságokkal rendelkező köz- igazgatási területet: tíz esztendő alatt közel 90 ezerrel növekedett a lakosság. Érdekes jelenség, hogy egyes, a fő közlekedési vonalaktól távol eső községekben csökken a lét(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János válaszolt az UP! kérdéseire „Legszelesebb" a budai járás A széllökések nem okoztak kárt Sokan fogták a kalapjukat pénteken, s akik nem voltak elég óvatosak, szaladhattak is utána. A hózáporok elmaradtak, de mindenünnen erős széllökéseket jelentettek. A megye legszelesebb része a budai járás volt, Szentendre—Páty térségében viharos északnyugati szelek bizonyították, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Biíottságának első titkára csütörtökön fogadta R. C. Longworthot, az UPI amerikai hírügynökség bécsi tudósítóját és válaszolt a hírügynökség kérdéseire. Az interjúnál jelen volt Ifjú örökösök Ma délután Cegléden fiatalok gyűlésére kerül sor, s ezzel formailag is megkezdődnek a március közepétől április első hetéig tartó forradalmi ifjúsági napok. Hagyományos megmozdulás ez, a fiatalok történelmünk három, dicső tavaszának emlékét idézik fel, 1848, 1919 és 1945 tavaszát, azokat a napokat, amikor hazánk sorsában döntő fordulat következett be. Ünnepi gyűlések, demonstratív felvonulások, kulturális események egyaránt találhatók a forradalmi ifjúsági napok programjában, de aligha tévedünk, ha azt írjuk: a formai megjelenésnél is fontosabb a tartalom. A forradalmi ifjúsági napok értelme, rendeltetése ez: múlt és jelen összekapcsolása, a közös eszmékért való közös munkálkodás, a nemzedékeket összefűző szálak erősítése, az azonos korúak közötti kapcsolatok gazdagítása. Bevallom, politikai cél tehát, s nem is lehet más, hiszen ezzel, a politizáló ifjúság formálásával emlékezhetünk legméltóbban az elődökre, azokra, akik szavakkal és tettekkel egyaránt politizáltak. Akárcsak utódaik, örököseik. Mert ki vonhatná kétségbe, hogy az ifjú örökösök ebben is, szavak és tettek közösségében is elődeik nyomába lépnek? Az ifjúság megítélésében sok az ellentmondás, sűrű a végletesség, a nem megalapozott általánosítás. * Vannak, akik minden szavukban, tettükben csak újabb elmarasztalásra lelnek okot, mások viszont egy-egy látványosabb megnyilvánulás alapján minden hibától mentes eszményi nemzedékké avatnák őket. Az igazság a kettő között helyezkedik el. Nem kell röstellnie a szocialista Magyarországnak az ifjú nemzedéket, de nevelésének, formálásának gondjait, akadályait sem feledheti el. A józan ítélet, a sokoldalú segítőkészség az, ami utat épít nemzedékek, korosztályok között, ami összefogja szándékaikat és törekvéseiket. Az ezerféle különbség ellenére ugyanis az a döntő, ami közös: a szocialista haza szeretete, gyarapítása, s a világ dolgaiban való internacionalista részvétel. Erről, a nemzedékeket, korosztályokat összekötő azonos alapról életünk ezer dolga tanúskodik. Nemcsak az a természetes tény, hogy a nemzedékek éles összetűzések nélkül együtt élnek, hanem például az is, ahogyan munkában, társadalmi tevékenységben azt keresik, ami előrevisz, ami gyarapít. A szándékok közös volta fejezi ki leginkább társadalmunk s benne nemzedékek egységét. Aligha kell különösebben indokolni, hogy tipikusan szocialista vonás ez, amelynek eredői 1945, 1919 tavaszáig, de 1848 márciusáig is visszavezethetők. Elődeink ugyanis ösztönösen ráérez- tek, s tudatosan rájöttek arra, hogy a nemzet jelene és jövője a nemzet egységére épül, a szándékok és, tettek egyezőségére, apák és fiúk önként követett közös útjára. A forradalmi ifjúsági napokat mindezek megnyilvánulásaként foghatjuk fel, ám úgy, hogy túl ezeken az ünnepi eseményeken, az év minden napján az ifjú örökösöket nemcsak a múlt, hanem a jelen, a maguk örököseinek is tartjuk, s akként is bánunk velük; fiainkkal, leányainkkal. Sümegi Endre, a UPI budapesti tudósítója, valamint Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. WEST MEGYEI VRÄC PROLETÁRJAI, KYESÜURffi AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAC.S LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM AHA 80 FILLER 1971. MÁRCIUS 13., SZOMBAT ELISMERÉSRE MÉLTÓ OKTATÁSI ÉS MŰVÉSZETI PROGRAM Négy megye kulturális együttműködési megállapodása Négy megye — Pest, Heves, Komárom és Nógrád — tanácsának elnökhelyettesei, művelődésügyi osztályvezetői s a Pedagógus Szakszervezeti megyei titkárai pénteken Salgótarjánban kulturális együttműködési megállapodást kötöttek oktatásügyi, közművelődési feladataik jobb ellátása érdekében. Az együttműködésá szerződés értelmében — amely voltaképpen a Pest, Komárom és Heves megye között még 1969- ben kialakult közös munka továbbfejlesztése — elhatározták, hogy a többi között megvizsgálják az általános iskolai irányítás kérdéseit a tanácsok átszervezésének vetületében, együttműködnek a szakmunkásképzés, az ifjúság- és gyermekvédelem problémáinak megoldásában, tudományos konferenciát rendeznek a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében és a felnőttoktatásban szerzett módszertani tapasztalatokról. Figyelemre méltó a szerződés közművelődésügyi, művészeti programja is. Egyebek között felmérik, majd egyeztetik tapasztalataikat a közös irányítású közművelődési intézmények működéséről, valamint a termelőszövetkezetek és a közművelődési intézmények kapcsolatairól. A nyáron Salgótarjánban tanácskozást rendeznek a nemzetiségi községek kulturális életének problémáiról, amelyre Besztercebányáról is meghívnak kulturális küldöttséget, a tanácskozás után pedig a négy megye legjobb nemzetiségi népi táncegyüttesei és 1 kórusai lépnek fel. A Pest megyei Tanács székházának díszudvarában augusztus 20-án bemutat(Folytatás a 2. oldalon.) Tyiíov nagykövet li ii <*Mií látogatásai Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúlátogatáson fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik hazánkból. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke ugyancsak búcsúlátogatáson fogadta a szovjet nagykövetet. Péter János külügyminiszter ebédet adott F. J. Tyitov tiszteletére Az ebéden részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, valamint az MSZMP KB és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, továbbá a szovjet nagykövetség számos diplomatája. Utolsó zárszámadás — első küldöttértekezlet Megalakult a korszerűsített MÉR Tegnap tartotta a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja zárszámadó közgyűlését, s egyben megalakították a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek az új közös vállalatát, a Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalatot. Az új közös vállalatot 105 termelőszövetkezet és 36 ÁFÉSZ alakította. A közös vállalatnak 90 millió forint oszthatatlan induló vagyona van, amely a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek tulajdonába került. Az alakuló gyűlésen a küldöttek megválasztották az új MÉK igazgatóságát és az ellenőrző bizottságot. Az igazgatóság elnökéül Rakusz Józsefet, a toki tsz elnökét nevezték ki. Az ellenőrző bizottság vezetője pedig Balogh Ferenc, a ceglédi ÁFÉSZ elnöke lett. A vállalat igazgatói tisztét ezentúl Horváth Mihály tölti be. Az 1970-es évek első felében — hiteles adatokkal pontosan meg nem határozható időpontban — esedékes Dózsa György születésének 500. évfordulója. A megemlékezéssorozat fő rendezvényeire 1972-ben kerül sor. Tegnap megalakult az ünnepséget előkészítő bizottság. Képünkön a bizottság elnöke, Kállai Gyula, Klaniczay Tibor irodalomtörténésszel, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművésszel és Pach Zsigmond Pál akadémikussal. Európában a legkorszerűbb OLTÁSOKKAL AZ EGÉSZSÉGES ÁLLATOKÉRT Az ország állategészségügyi helyzetéről és az állategészségügy fontos feladatairól tar- -tott sajtótájékoztatót tegnap a Mezőgazdasági és ÉlelmeÉvek — alkotásokban Még nincs egészen két éve, hogy az új szentendrei hiűvésztelopet átadták 12 lakójának. Az egyenként 600 ezer forintos beruházással épült műteremlakásokban az új lakók megalapozzák a város régi hírnevét. Sőt — Szentendre most már nemcsak a festők, hanem a szobrászok városa is. Foto: Urbán zésügyi Minisztériumban dr. Kádár Tibor főosztályvezető. Elmondotta, hogy a száj- és körömfájás ellen 1969 óta megelőző oltásokkal védekeznek, ezzel akadályozzák meg a járványt. A sertéspestis és a baromfipestis évek óta elkerüli hazánkat, annak ellenére, hogy mindkét betegség terjed Európa egyes országaiban. A sertéspestist nem oltásokkal előzik meg, hiszen ez sokkal drágább lenne, mint maga a kár. Leölik a megbetegedett állatot s csak a környező gazdaságok sertésállományát oltják be védőszérummai. A baromfipestis ellen a nagyüzemi állományt rendszeres oltással védik. 1964-ben kezdték el az ország szarvasmarha-állományának gümőkórtól való mentesítését. Most már a nagyüzemek állományának 70, a háztáji áltatok 92 százaléka gümőkórmentes. Hogy a gümőkór mennyi kárt okoz, arra egy összehasonlító adat: országosan 1 milliárd forintos'az éves veszteség akkor, amikor az állattenyésztés évi bruttó termelése 30—> 31 milliárd. Szívás munka folyik a tartási és takarmányozási betegségek felszámolása érde(Folytatás a 2. oldalon.) ? Dózsa-cmlékbizottság
