Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

1971. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK 8 Ankét szerkesztőségünkben Sokoldalú, pontos tájékoztatást Lapunk ßzerda délelőtt a Hírlapkiadó Vállalat székhá­zában ankétot rendezett, amelyre meghívta a Budai Já­rási Pártbizottság és a budai járási hivatali, kereskedelmi vállalati pártszervezetek kép­viselőit, titkárokat, agitációsés propagandafelelősöket. A beszélgetés célja az volt, hogy a párt budai járási alap- szervezeteinek képviselői és a lap munkatársai kicseréljék véleményüket a Pest megyei Hírlapról s a lap, főleg a bu­dai járással foglalkozó, írásai­ról. Vendégeink közül elmond­tak véleményüket többek kö­zött a járási népfrontbizottság, az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatósága, a Budai Já­rási Tanács, a Statisztikai Hi­vatal Pest megyei Igazgatósá­ga pártszervezeteinek képvise­lői. A lapról szólva, az általános megállapítás az veit, hogy ál­talában jó színvonalon felel meg politikai és tájékoztató te­vékenységének. A színvonalat bírálva, főleg néhány pongyo­la fogalmazásról, esetleg a nem kellő lényeglátásról és a címek, valamint a tartalmak nem minden esetben meglevő összefüggéséről szóltak. El­mondták, hogy lapunkban ál­talában széles körűen tájéko­zódhatnak mindenről, néhá- nyan azonban kérték, hogy a nem megyei jellegű anyagokat rövidebb terjedelemben tálal­juk, és még több elemző me­gyei cikket adjunk, főleg a gazdasági élet problémáiról. Néhányan elmondták, hogy sok esetben a vasárnapi irodalmi melléklet színvonalával sem elégedettek, mert egy-két „klasszikusan” jó alkotás mel­lett egészen gyengék is helyet kapnak. A lap bíráló tevékenységéről szólva, annak adtak hangot, hogy a megalapozott bírála­tokra nagyon szükség van, senki sincs a bírálatok ellen, inkább azt kérik számon, hogy a kritikai cikkek több olda- lúan elemezzék bírálatuk tár­gyát. Azt is megemlítették, hogy a kritika megjelenése után néhány héttel térjen visz- sza a lap a bírált jelenségek­re, és adjon arról számot, mi történt a cikk nyomán. A VÁSÁRLÓK VÉDELMÉBEN Képzőművészet a tévében FOLYTATÓDIK A SOROZAT Színvonalas, jó szórakozást Ígérnek a következő hónapok­ra a TV képzóművészeti mű­sorai. Folytatódik a magyar művészettörténet-sorozat, amely a legnevesebb régi, il­letve jelenkori magyar meste­reket mutatja be. A régebbi korok művészetét Lechner Ödön építész, Vajda Lajos fes­tőművész, valamint Kozma Lajos építész, formatervező képviseli a kortársművészek közül Bortnyik Sándor és Fő­nyi Géza festőművész, illetve Mikus Sándor, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet szobrász alko­tói portréját mutatják be. A mai művészek galériáját egészíti ki a most pergő, szó­rakoztató jellegű összeállítás, a május 29-én véget érő „Tele- groteszk”. Ezt követően olyan .témák kerülnek képernyőre mint a világ leghíresebb szö- kőkútjai, vagy a modern ipari formatervezés — az autóka­rosszériák tükrében. Augusz­tusban mutatják be a Nép- művészeti alkotások — mo­dern nagyvárosi környezet­ben című összeállítást. Műsor készül a színház és a képző­művészet kapcsolatáról, a könyvillusztráció történetéről. A képernyő sajátos eszközei­vel vizsgálják majd a külvá­ros mint téma jelentkezését a múlt és jelen képzőművésze­tében, Nagy Balogh János, Derkovits Gyula, Dési Huber István alkotásaiban, a műsor címe: A város peremén. Néhány további érdekesség a képzőművészeti műsorter­vekről : a rovat munkatársai elkalauzolják a nézőket egy napjainkban keletkezett ma­gángyűjtemény tulajdonosá­hoz; ellátogatnak az új lakóte­lepekre, ahol esztétikai szem­pontok alapján néznek szét. Sor kerül a fiatal Derkovits- ösztöndíjasok megszólaltatásá­ra is egy szociológiai jellegű összeállításban. A második félévtől egyéb­ként — kísérleti jelleggel — a színes adásban is „vendégsze­repei” egy-egy képzőművészeti műsor. A színes adások rend­szeressé válásával — termé­szetesen a színes vételre alkal­mas készülékek terjedésével párhuzamosan — valamennyi képzőművészeti összeállítás fo­kozatosan áttevődik erre a csatornára. Egyelőre ezért nem szerepelnek a kamerák előtt azok a festők, grafikusok, akiknek alkotásai inkább szí­neikben hatnak; ezek mintegy tartalékban vannak a „színes korszakig”. A reklamációk 71 százaléka jogos NÉGY MINISZTÉRIUM A FOGYASZTÁSI CIKKEK MINŐSÉGÉNEK JA VÍTÁSÁÉRT A népgazdaság számára to­vábbra is előtérben levő fel­adat a lakosság egyre jobb el­látása, a közszükségleti cik­kek kínálatának növelése, s nem utolsósorban minőségük javítása. Ennek érdekében a Könnyűipari Minisztérium megbízásából a Faipari Minő­ségellenőrző Intézet rendszere­sen figyelemmel kíséri vala­mennyi hazai bútorgyártó üzem tevékenységét. Az illeté­kes könnyűipari miniszterhe­lyettes öt megyei tanács el­nökhelyettesének figyelmét hívja fel, hogy a területükön működő üze­mek közül, melyek bocsá­tanak ki az átlagosnál jó­val több hibás bútort, és milyen technológiai változ­tatások szükségesek a hibák megszüntetéséhez. A múlt év második felében külön figyelemmel kísérték azt a hat üzemet, melyet legutóbb részesítettek figyelmeztetés­ben. Meg is volt a foganatja: kevesebb lett a hibás és lénye­gében megszűnt a csökkent ér­tékű bútor gyártása. A KGM vizsgálatai szerint a vas-műszaki cikkek minősége az utóbbi két-három évben ál­talában javult. E kedvező vál­tozás azonban egyes termék- csoportoknál viszonylagos, mert csupán arról van szó, hogy az egyébként korszerűtlen cikkeket nagyobb gonddal készítik. Ezért napirendre tűzték a mai igényeknek mindenben megfe­lelő termékek gyártásának gyorsabb ütemű bevezetését. A minisztérium erőteljesen szorgalmazza licencek vásárlá­sát, s ennek költségeit indo­kolt esetben 50—70 százalék­ban vállalja. A MÉM szakfelügyelete alatt működő hatósági jogkörrel rendelkező 12 tanácstagi élel­miszerellenőrző és vegyvizs­gáló intézet tapasztalatai sze­rint az élelmiszerek minősége fokozatosan javul. Ennek elle­nére tavaly a forgalomba hozott, de nem megfelelő termékek gyártói ellen kétezer eset­ben tettek szabálysértési feljelentést. Ezeknek a feljelentéseknek azonban — így vélekednek a minőségellenőrök — nincs elég „visszatartó erejük”, mert a büntetések túlságosan enyhék és általában csak egyetlen esetre vonatkoznak. Az élelmi­szervizsgáló intézetek felszere­lését az idén 12 millió forin­tos költséggel bővítik, korsze­rűsítik, hogy az eddiginél is szakszerűbb véleményt tudja­nak adni az élelmiszerek mi­nőségének alakulásáról. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet a múlt év­ben több mint 51 000 terméket és import árumintát vizsgált meg; szakemberei 2170 keres­kedelmi egységben tartottak ellenőrzést. A hozzájuk beküldött 12 000 vásárlói reklamáció 71 százalékát találták jo­gosnak. UTOLSÓ PERZSELÉS Jobb későn, mint soha — gondolhatták Giczy Gyuláék Vá- mosmikolán, hisz csak most, a múlt hét végén, március 6-án ölték le disznójukat. Képünkön: a mikolai böllér az idei utolsó perzselés lángjainál. Székely Lajos felvétele Öt „menet" - a börtönig Saját magát ütötte ki a csonttörő exbokszoló Farkas Lajos kedvenc sport­ja a boksz volt. Tanulni nem szeretett, a hetedik osztály után kimaradt az általános is­kolából. Dolgozni sem szere­tett. inkább csavargóit, ivott. Egy évig sportegyesületben ed­zett, aztán ezt is abbahagyta. A bokszolást nem. Főként a ceglédi utcákat tekintette ringnék. Íme, pályafutása — öt „me­netben” elbeszélve. Első menet. Táncmulatság a művelődési házban. Farkas Lajos, szokása szerint, most is ré'zeg. Valami miatt hajbakap egyik ismerősével, A mosdó­ban találkoznak. Az exbokszo­ló nem sokat teketóriázik. Egyetlen ökölcsapással leteríti ellenfelét. Áldozata állcsont­törést szenved. Második menet. Farkas La­jos a ceglédi Szabadság téren barátaival .diskurál. Megérke­zik motorján ismerősük, Sz. Mátyás. Farkas elhatározza, megtréfálja barátját, kiveszi és elrejti a motor slusszkul­csát. Sz. Mátyás egyre mérge­sebben követeli v;-«za a kul­csot. Vitatkozna!- dákodnak. Farkas véget akar vetni a ve­szekedésnek. Pörölyként lendí­ti előre öklét. Sz. Mátyás arc- csonttöréssel zuhan a földre. Testvére, Sz. Miklós, bátyja védelmére kel. A bokszoló most a testvér ellen fordul, üt, Sz. Miklós orrcsonttöréssel bu­kik bátyja mellé. Harmadik menet. Jókedvű társaság, férfiak, nők tartanak hazafelé egy esti órán a ceg­lédi utcán. Három fiú jön ve­lük szembe. Amikor egymás mellé érnek, az egyik fiatal­ember társát nekilöki egy hölgynek. Röpke szóváltás után mindenki megy a maga útján. A három fiú percek múlva találKozik Farkas La­jossal, akinek elmesélik az esetet. Farkas a társaság nyo­mába ered, hamarosan utoléri őket. Szó nélkül megfogja az egyik férfi vállát és arcul csapja. A férfinak kiesik egy foga. Negyedik menet. Három li­ter bor elfogyasztása után Farkas Lajos és barátja, K Károly ellátogat nőismerősük lakására. Ott a két barát va­lami miatt veszekedni kezd, K. Károly mérgében az ágyra lö­ki Farkast. A bokszoló felpat­tan, egy ütéssel padlóra kül­di barátját, aki állcsonttörés­sel, eszméletét vesztve esik össze. ötödik menet. Farkas a Zöldfa étteremben szórakozik, sört, röviditalt iszik, majd ké­ső este hazafelé indul. Az ut- I cán szembejövő társaság egyik férfitagja úgy löki meg, hogy leesik a kalapja. Dühös szó­csata után elválnak. Farkas bosszút forral. Hamarosan új­ra találkozik a társasággal. A bokszoló szó nélkül támad. T. Lászlóra hatalmas csapást mér, a férfi áll- és arccsonttö­réssel terül el a földön. Far­kas újabb ellenfelet keres. G. Ferenc arcába csapódik ökle. Áldozatát állcsonttöréssel, 42 nanig kezelik az orvosok. Az ötödik menet után el­hangzott a „gong”. A brutális fiatalembert a rendőrség le­tartóztatta, bíróság elé állítot­ták. A súlyos testi sértéseken kívül garázdaságban, s egy lo­pott utazási bérlet megvásár­lásáért orgazdaságban is bű­nösnek mondták ki. A bíró ki­hirdette az ítéletet: Farkas Lajost 2 év 8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Az exbok­szoló roggyant térdekkel, le­hajtott fejjel hallgatta az íté­letet. Ügy érezte magát, mint akit kiütöttek. (Szitnyai) A KERMI országosan 18 féle cikk értékesítését tiltotta meg; helyi jelleggel több száz ter­mék forgalmazását nem enge­délyezték valamilyen minőségi hiányosság miatt. Büntetések kenyér-henemcsomagolásért Tizenegy megye és a fővá­ros hétszáz üzletében ellen­őrizte az Országos Kereskedel­mi B’őfelügyelőség a kenyér csomagolását. Mint ismeretes, mind az egész, mind a vágott kenyeret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér teljes felületét beborítsa. Az ellenőrzések 25 százalé­kánál azt tapasztalták, hogy az előírtnál kisebb méretű papírt használtak, vagy a kenyeret csomagolás nélkül szolgálták ki. A vizsgálat alapján a ke­reskedelmi felügyelőségek 126 szabálysértési eljárást indítot­tak, 82 dolgozóra több mint huszonkét ezer forint pénzbír­ságot szabtak ki. Péntektől új MÉK Pénteken a budapesti Sza­badság Szállóban tartja év­záró közgyűlését a Szövetke­zetek Pest megyei Értékesí­tési Központja. Ünnepélyes al­kalom lesz éz, hiszen nemcsak az elmúlt gazdasági év ered­ményeit vitatják itt meg, ha­nem az újjáalakult szervezet igazgató tanácsának első ülé­sét is ekkor tartják. A terme­lőszövetkezeti érdekeltségű vállalatnak az új neve: Pest megyei Mezőgazdasági Ter- mékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Örkényben volt az eltűnt kisfiú Március 4-én fényképes kö­rözés jelent meg a napilapok­ban Mihalis István 13 éves is­kolai tanulóról, aki azzal ment el szülei budapesti lakásáról, hogy az iskolában hagyott el­lenőrző könyvét elhozza és az­óta nem tért haza. A fénykép alapján Örkényben felismer­ték a kisfiút. A rossz tanulmá­nyi jegye miatt elcsavargott — egyébként egészséges — gyer­mek ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság fiatal­korú és gyermekvédelmi osz­tálya a szükséges intézkedést megtette. Végéhez közeledik nyolc tsz szanálása Felelősségre vonják a veszteség okozóit A múlt évet veszteséggel és alaphiánnyal záró nyolc me­gyei termelőszövetkezetben kettő kivételével (ráckevei Ár­pád és a kosdi Naszályhegy- alja) befejezték munkájukat a szanálási bizottságok. Huszon­három közös gazdaság és őt szakszövetkezet, 64 millió fo­rintos hiánnyal zárta az elmúlt esztendőt. A veszteség azonban csak nyolcban volt ekkora, hogy szanálni kellett. A szanálási bizottságok most a szakvéleményeket és az ösz- saefoglaló jelentéseket készítik. Ezzel egyidőben tart a pénz­ügyi rendezés megbeszélése is a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi, valamint a Pénzügymi­nisztériummal. Hamarosan a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé kerül a szanálási bizottságok jelentése, melyben feltárják a veszteség okait, ja­vaslatot tesznek az eredmé­nyes gazdálkodás feltételeinek kialakítására, az esetleges díja­zások módosítására, a terme­lési kör bővítésére, a termelés­szerkezeti változtatások lehe­tőségeire. Javasolják egyes he­lyeken azoknak a gazdasági vezetőknek felelősségre voná­sát is, akiktől a veszteséges gazdálkodás függött. A szanálási bizottságok ta­pasztalatai szerint a vesztesé­gek és alaphiányok nagy ré­sze nem a termőhelyi és köz- gazdasági adottságok miatt ke­letkezett. Nem is a rossz idő­járás miatt. Zömmel vezetési és szakvezetési problémák okozták a nagyobb hiányokat. Ezt tetézi az is, hogy egyes szövetkezeti vezetők a tagság nélkül próbáltak gazdálkodni, megfeledkeztek arról, hogy a tulajdonosok véleményét ki­kérjék. Egy-két helyen sajnos — erről is be kell számolnunk —, hogy lábbal tiporták a szö­vetkezeti demokráciát, figyel­men kívül hagyták az erre vo­natkozó törvényeket is. Mininadrág, maximcllény Tavaszra változatosan Az OKISZ-labor és a buda­pesti ruházati szövetkezetek tavaszi-nyári kollekcióját nemrég mutatták be a Hotel Duna Intercontinentalban. Több mint 70 modellt láthat­tak a bemutatón megjelent új­ságírók, s tegyük rögtön hoz­zá: rendkívül változatos ösz- szeállításban. i A midi és a maxi uralta a mezőnyt; miniből csupán nad­rágokat láthattunk. („Valami­kor ilyenben fociztam” — mondta egy férfinéző.) Az egy­re rövidülő nadrágokhoz vi­szont fokozatosan hosszabbodó mellény társul. A modellek hossza többnyire a térd és a boka között „ingadozik”. Hogy kényelmesek-e ezek a viseletek — Liánt férfinéző —, nem tudhattam meg. Az vi­szont bizonyos: szemnek tet­sző, dekoratív ruhák, s leg­többjét utcán is lehet hordani Csupán az a kérdés: milyen áron kerülnek az üzletekbe? A tavasz divatszínei: fehér, bordó, lila, kék. Sok kockás, csíkos és nagy vonalakkal raj­zolt, mintás nyomott anyagot láthattunk. A győri műbőrök és a hódmezővásárhelyi hím­zett kelmék változatos formái ugyancsak nagy tetszést arat­tak. Külön kellene szólni a ha­talmas, nagy karimájú kala-‘ pókról, a csizmák ezernyi vál­tozatáról. Röviden csak any­nyit: a tervezők merész, szi­porkázó fantáziájáról tanús­kodnak ezek is. Sima aszfal­ton sétálva elegáns benyomást kelthetnek. Nem egy darabról nem egy nőkolléga jelentette ki nyom­ban: ezt nem lehet felvenni! Ahogy én a női nemet isme­rem, a „felvehetetlen” model­leket nemsokára az utcán lát­hatjuk. (—di) * • PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspár Pest megyei Bizottsága is a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettest SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em Levélcím: Bp. ;o. Postafiók l. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—1D0, 142—320, Gépírószobák: 343—100,280. illetve 343—100/280 Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 441—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő- illethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., v., József nádor tér 1. s/..). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom