Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
4 ““kMÍTÍOP 1971. FEBRUÄR 25., CSÜTÖRTÖK Tanulók - hátrányban Ösztöndíj é Valkói vallomások Új házak sorában Pályázat középiskolai ösztöndíjra. Kérelmező a bagi Csintoványi út 19-ben lakó Deme Erzsébet, az aszódi Petőfi Sándor gimnázium és szakközépiskola elsős tanulója. Az ösztöndíj-kérelem különleges oka: „Bár édesanyám nem fizikai munkás, de 12 éve meghalt az édesapám és ezért ő a családfenntartó." Vajon milyen beosztása van Deme Erzsébet édesanyjának? Portás a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet gödöllői részlegében, özvegy Deme Pálné havi 1470, azaz egyezer- négyszázhetven forintot keres. Ketten élnek ebből a fizetésből. Deme Erzsébet tanulmányi átlaga: 5. Kérelmét így támogatta 1970. szeptember 14-én Üjváry István, a bagi általános iskola igazgatója: „Szorgalma átlagon felüli, iskolai biológia, történelem és orosz versenyt nyert, járási biológiai versenyen első lett. Tanulmányai folytatásához minden támogatást megérdemel, mert munkáját lelkiismeret, pontosság, nagyfokú igényesség jellemzi" Az 1969 augusztusi felmérés szerint a megye középiskoláiban a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya valamivel jobb az országos átlagnál. Szám szerint: a gimnáziumi tanulók 50, a szakközépiskolai diákok 65, az általános iskolások 80—82 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ha a számsort visszafelé nézzük, meghökkentő a csökkenés: 82, 65, 50. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvettek kb. 80 százaléka a gimnáziumi tanulók közül kerül ki, akkor egyértelmű a felismerés: nagyszámú tehetség kallódik el! Ez megengedhetetlen folyamat, tehát megállítandó! 1970 tavaszán a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága 600 ezer forintos ösztöndíjalapot szavazott meg, ezzel is segítve a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. (Annyira sokrétű a kérdés, hogy akkor a vb két és fél órán át tárgyalta ezt a XX. / A Nemzeti Színház a Horthy- korszak elején főként történelmi drámákat mutat be. A magyar, Az árva korona, Danton, Clémenceau, 1516, Mohács — ilyen darabcímeket olvasunk a színésznő kétéves szereplistáján. A közönség a múlt szimbólumainak vállán akarja kisírni magát, vagy megvígasz- talódni. De Bajor játéka miatt mindig kétes eredményű ez a vígasztalódás. Itt, a Pannónia-béli társaságban különösen nagy keletje van a történelmi műfajnak. Bajor Gizi egymásután két Pékár- és három Herczeg- drámában is fellép. Pékár A magyar című színművében — amely, úgymond: „az idők orkánjába sodródott fajtánk önsanyargató tépelődéseinek ad hangot” — az önérzetes Múlt és a kishitű Jelen mellett a szépséges Jövőt játssza. Her- czeg Az árva koroná-jában pedig az országcímert tartó angyalok egyikét: a pajzs jobb felén térdeplőt. Bajor azonban ezekben a hazafias szerepklisékben is életet teremt a színpadon. A Pannóniában megforduló írók már az ő számára írják darabjaikat. Csathó Kálmán elhatározza, hogy első színművének hősnőjét egyenesen Bajor Gizi egyéniségére szabja. S hasonló terveket forgat Zilahy Lajos is. ★ Magyarország urai, miután Prónayék elvégezték véres mesterművüket, s inget cseréltek, érettnek találják az időt, napirendet) A 600 ezer forintból mintegy 200 tanuló ösztöndíjazása, illetve szociális támogatása valósítható meg. Hatszázezer forint nagy pénz, kétszáz tanuló — kis szám. A megyei állami és társadalmi vezetés felhívással fordult a megye intézményeihez, gazdálkodó egységeihez: „Felhívjuk ezért a társadalmi szerveket, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, hogy nyújtsanak ösztöndíjakat és szociális támogatást középiskolai tanulók részére...” A felhívás dátuma: 1970. február 4. Pályázat középiskolai ösztöndíjra. A kérelmező: Szomorú Miklós. Állandó lakhelye: Cegléd XIV. 201/A tanya. Iskolája: ceglédi Kossuth Lajos gimnázium. Évfolyam: IV. Legutóbbi tanulmányi átlag: 4,2. Az ösztöndíj-kérelem különleges oka: „özvegy édesanyám kevés keresetéből csak szűkösen tudunk megélni. Anyám rokkantsága miatt sokat betegeskedik, gerincműtétes.” özvegy Szomorú Miklós- né mosónő, havi átlagkeresete (6 hónap alapján): 1010 forint. Ketten élnek ebből a fizetésből. Osztályfőnöke így ír: „A hátrányt, amellyel indult, sike- . rült behoznia, évről évre egyenletesen fejlődött, s ma már az osztály legjobbjai közé tartozik. Erős hivatástudat él benne a pedagóguspálya iránt. Legfőbb vágya, hogy abban a külterületi iskolában taníthasson, ahonnan ő is elindult.” A megye tizenkét állami tanácsi, társadalmi szerve, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalata, szövetkezete határozta él a fizikai dolgozók gyermekeinek anyagi támogatását, összesen 81 800 forintot utaltak át a megyei letéti, számlára. Harminc cég meghatározott megyei középiskolák megnevezett tanulóit részesítette anyagi támogatásban, 75 és fél ezer forint erejéig. A megyei ösztöndíjbizottság tehát 681 800 forinttal gazdálkodhatott Ebből az összegből hogy a szellemi életbe is bevonuljanak. Méghozzá egy idilli ceremóniával. 1921. júliusában Festetics Tasziló herceg, a keszthelyi fiók-fejedelem, s kilencvenezer holdas hitbizomány ura, felújítja a Helikon-ünnepségeket. A Helikon-ünnep száz év előtt, néhai Festetics György gróf korában még a múzsák és deákok, Dunántúl „nemesb érzületekért hevülő dalnokainak” s a Georgikon tudós mí- veltségű ifjúságának találkozója volt. I De hová tűnt a helikoni nap! Aganippé és Hipokrené. A nimfák. A megelevenedett klasszicitás. Az antik idillből csak a keszthelyi park maradt meg. S benne a kastély kertje, akár egy halott rezervátum: körülkerítve a főúri gőg három méter magas, vad-sárgára mázolt, áthatolhatatlan kőfalával. Tasziló herceg, a dédunoka a kor legellenszenvesebb főura volt. Sötét és hideg vénember. Talán az utolsó oligarcha Magyarországon. Aki úgy élt keszthelyi birodalmában, mint a mandarinokkal körülvett kínai császár a Tiltott Városban. Kezet évtizedekig talán csak két emberrel fogott: Edward walesi herceggel és Rudolf trónörökössel, akiket kastélyában vendégül látott. Színe elől még a városbírónak is hátrálva kellett eltávoznia. Mielőtt zárt, fekete hintója kigurult a főkapun, a hajdúk az utca népét bezavarták az üzletekbe és lehuzatták a redőnyöket, hogy a kocsi néma uta692 pályázó kért részt. 130 kérelmező nem felelt meg a pályázati feltételeknek, pl. nem fizikai dolgozók gyermekei, a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a havi 1100 forintot stb. Az ösztöndíj- alapot nem lehetett fillérekre osztani, 218 tanuló kapott havi 100—450 forintos támogatást. Remélhetőleg a legrászorultabbak! A megyei tanács a következő tanévre előreláthatóan megduplázza az ösztöndíjalapot, egymillió 200 ezer forint elosztását teszik lehetővé. Az ösztöndíjbizottság tagjai pedig már fogalmazzák az új felhívást: a megyei intézmények csatlakozzanak az akcióhoz, forintjaikkal segítsék a nemes cél megvalósítását Egyedi Dániel nagykőrösi negyedikes gimnazista, édesapja — a helyi állami gazdaság műhelyvezetője — havi 2496 forintot keres, hattagú családot tart el ebből a fizetésből. Egyedi Dániel kiváló matematikai képességekkel rendelkezik, az elmúlt évben bejutott a tanulmányi verseny megyei döntőjébe... Ebben az írásban csak arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk az olvasónak a lehetőség és a szükségesség feszítő ellentmondását. Talán már a leírtakban körvonalazódott e téma sok-sok izgalmas kérdése. Ilyenek például: miért szükséges a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozott segítése? Miért kerültek hátrányba ezek a fiatalok társaikkal szemben? Melyek az összetevői ennek a fogalomnak: hátrány? Kire mondhatjuk azt, hogy tehetséges? Hogyan lehet felfedezni a tehetséget? Melyek a hátrányos helyzet megszüntetésének lehetőségei? És sorolhatnánk tovább a sok megválaszolandó kérdést. E kérdések nyomába szegődünk további cikkeinkkel. Fóti Péter sát senki meg ne bámulhassa. Persze, Festetics Tasziló mit sem örökölt dédapja művészetpártoló buzgalmából. A helikoni ünnepségeket is saját dicsőségére újította fel. A herceg kilenc méter magas, nyolc oszlopon nyugvó, kupolás csarnokot emeltetett a park közepén. A stilizált „szentélyben” levő emléktáblába pedig a nagyhírű ös és a maga nevét vésette. Ezt a malter-halhatatlanságot kellett most — megünnepelni. Másrészt a herceg arra gondolt: nem árt, ha halála előtt leereszkedik a „köznéphez”. így talán barátságosabbá teheti emlékét. A „köznép” fejét pedig az ő szemében egy lebecsült parve- nű: vitéz nagybányai Horthy Miklós jelentette. Micsoda idült rögeszme! A gőgös aggastyán úgy képzelte, ha a kormányzóval a Himnusz hangjai mellett lekezel, az ország minden lakója, még saját cselédei is kitüntetve érzik magukat. Horthyt is meghívta tehát az ünnepségekre. Ez volt az első alkalom, hogy Festetics Tasziló herceg a palota főkapuját — amely eddig csak a walesi herceg és a trónörökös érkezésekor nyikordult szét — kitárta a Legfelsőbb Hadúrrá föl- szemtelenkedett lovastengerész előtt. De Horthyék a palota egyik szárnyát zárva találták. Herceg Festetics Taszilóné, született Douglas Hamilton Mária Viktória hercegnő, Károly bádeni nagyherceg unokája, a volt monacói fejedelem hitvese nem vett részt férje alpári passziójában. Beteget jelentett. Az írók, művészek, tudósok vasúti szerelvénye este nyolckor — két órával a kormányzó „Túrán” nevű különvonata után — érkezik a keszthelyi állomásra. — Valóban igaz, hogy nagy verseny folyik a szomszédok között: kinek van szebb háza. Ez természetes. Valkó községre nem jellemző a nyomor, az emberek, ahogy pénzük van, építkeznek. Molnár Antal tanácselnök szűkszavú, de hangjában enyhe büszkeség érződik. — Nagyobb, tágasabb, korszerűbb házakat építenek. Fürdőszobával, pincével, kamrával. A szobák padlósak, a vizet bevezetik. Ha mégis elégedetlenek egy kicsit, azazért van, mert az összegyűjtött pénzből nem futotta dísztéglára, csak közönségesre. A házak építésekor ugyanis döntő szempont a nagyságon kívül a szépség. Az, hogyan néz ki a többihez viszonyítva. AKIK „FELVERGŐDTEK" Gréber Lajosék háza kívülről még nincs bepucolva, a felvezető lépcső mentén még nincs korlát, a szobákban esetlenül hat a régi bútor, elveszetten; a függöny hiányzik az ablakról, semmi sem zavarja a A küldöttséget Apponyi Albert gróf vezeti. Az egyik kocsiból Bajor Gizi száll ki elsőnek; utána Cs. Aczél Ilona, Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Zilahy Lajos, Balassa Imre, a Pannónia-asztaltársaság ismert tagjai. A színésznő ezt a vonatjele-- netet — ahogy mosolyogva megjelenik az ajtóban, majd egy ünnepélyes kar lesegíti a lépcsőkről — bizonyára napfényben képzelte el. Nagyszélű kalapját is napfényre csináltatta. De a jelenet már villanyvilágításban történik. S igen gyér publikum előtt. Délután hatalmas jégeső vert végig az országon, a vonat útközben elakadt, s este lett, mire befutott Keszthelyre. A hercegi fogadó bizottságnak akkor már nyoma sincs. Az állomásépület teraszán csak néhány civil várakozik. De az ablakokban még lógnak az ázott szőnyegek. S a sínek közt fénylő tócsákban virágok úszkálnak. Az érkezőket a helybéli magyarság nevében Kolbenschlag Béla alispán és Reischl Imre városbíró fogadja. Bajor Gizi a szónoklatok végén megkérdezi Balassa Imrétől: „Ugye, mi most a herceghez megyünk vacsorázni?” Festetics udvari titkára ugyanis még Pesten, indulás előtt levizitelt a vasúti kocsikban, és bejelentette: „Önök ettől a pillanattól kezdve a herceg őkegyelmessége vendégei”. A meghívást azonban képletesen kellett érteni. Nemsokára kiderül, hogy Festetics a művészek pótkülönítményéből csak Apponyi grófnak és Herczeg Ferencnek, mint törvényhozónak bontatott ágyat a kastélyban. A többieket magánházaknál szállásolkilátást az országúira, végig a falu főutcájára. Az új háznagyon jó helyen, központi helyen fekszik, szemben a presz- szóval, Gréberéket ezért sokan irigylik. A ház eddig 180 ezer forintba került, a telek szerencsére már megvolt. Sok pénzt felemésztett az építése, mert nagyon magas alapot kellett csinálni, a mélyen fekvő telek gyűjti a vizet. Gréber Lajosné 30 éves, a Gödöllői Árammérőgyárban dolgozik, 7 forint 90 fillér az órabére, Gréber Lajos a nagyiccéi ÉMG műszerésze, 14 forintos órabérrel. 1957-ben házasodtak össze, két fiuk van, az egyik 12 éves, a másik hat. Korábban Gréber Lajosné szüleinél laktak, amikor két évvel ezelőtt az új ház építéséhez kezdtek, eladták a régit 53 ezer forintért. Az építkezéshez OTP-kölcsönt vettek fel. A régi házban egy szoba, konyha, kamra volt, itt három szoba, kamra, konyha, fürdőszoba, s az egész ház alatt pince. A műszaki tervet rokon készítette, akinek ez a foglalkozása, az építkezésben segített mindják el. A művésznő és barátai este egy kisvendéglőben, halgulyást vacsoráznak. Az ünnepség másnap délelőtt, a Kisfaludy Társaság közgyűlésével kezdődik. Néhány perccel tíz után megszólalnak a fanfárok: most érkezik Horthy és kísérete. Mindenki feláll. Horthyné még egészen fiatalos arca fölött parókafehér hajat visel. Süt a nap. A főszereplők bevonulnak a szabadtéri színpadra. A kormányzói pár után a herceg következik, két gyermekével: Ella grófnővel és György gróffal. Majd a premontrei papok csoportja, patyolat reverendában, égszínkék " cingulussal, akár egy stílusosan felöltöztetett színpadi kórus. Ügy látszik, hogy vége a háborúnak, béke van, nyár van, s ez már a végső szereposztás. A Helikon-emlékmű előtt felállított díszemelvényre sorra föllépdelnek a Kisfaludy Társaság tagjai. Csupa gaiam- ősz fej, babérötvözte homlok: Szász Károly, Sajó Sándor, Kozma Andor, Jakab Ödön. 1921-et írunk a Nyugat fénykorában vagyunk: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Móricz, Krúdy most alkotják legjobb remekeiket — de a magyar irodalmat itt hétnyolc kiérdemesült öregúr képviseli. Köztük még Herczeg Ferenc a legfiatalabb, s legkülönb. Mindössze ötvennyolc éves. Az elnöki megnyitó után Né- gyessy László és Kéky Lajos olvassa fel tanulmányait, majd Kozma Andor szavalja el A magyarokhoz című irredenta ódáját: „Magyarok, magyarok, büszke szenvedők, Emelt fővel állunk a világ előtt...” (Folytatjuk) két részről az egész család és a jó ismerősök. Most, hogy a ház már elkészült, nagyon boldogok, a rokonság velük örüL Gréber Lajosné szerint a jobb módúak inkább irigylik őket, item nézik jó szemmel, hogy a magukfajta szegényebbek is felvergődtek ilyen sorra. Ázelőtt megálltak beszélgetni, most pedig „elforognak”, kitérnék a köszönés elől. — Nekünk nem volt földünk azelőtt. Hiába, akiknek régen megvolt az alapjuk, azok könnyebben boldogultak. Már tíz évvel ezelőtt ilyen házuk volt. Mi még most sem jutottunk volna ide, ha az állam nem segít a kölcsönneL AKIK MEGKOPLALTÁK Tóth Jánosék házában csak a nagymama, Tóth Miklósáé van otthon, vacsorát főz a régi tűzhelyen. Gáztűzhely is van a konyhában, de még nincs bekötve. Ha már be lesz kötve, Tóth Miklósné akkor is a régi tűzhelyen főz majd, mert az újtól fél. A konyha még földes, a szobák ugyancsak, a vizet még nem vezették be, de a kád már benn áll a fürdőszobában. A házaspár dolgozik, a férj Mátyásföldön, az Ikarusban, már 15 éve, 37 éves, lemezlakatos, a feleség a kistarcsai fésűsfonóban. Hatéves kisfiúk iskolában van. — Örülök, hogy megértem az új ház felépítését. A régi helyére építettük, azt el kellett bontani. Vizes volt és kicsi, egy szoba, konyha. Nem tudom, a ház mennyibe került, én ahhoz nem értek. De tudom, hogy nagyon sok pénz kellett hozzá... A fiamék évek óta nem csináltak mást, csak dolgoztak, gyűjtöttek. Ruhát azt nem tudtak venni. Élelem is szűkén volt. Már öt vagy hat évvel ezelőtt kezdték vásárolni, ami szükséges, ablaktokot, ajtókereteket, padlódeszkát, téglát, gerendavasakat. Ott álltak a fészerben. De még most is mennyi van hátra! Nem is tudom, mikor lehet ezt befejezni. Pedig sokan segítettek építeni is meg kölcsönneL De azt is vissza kell fizetni. Ha az ember akar valamit, ma is csak szükséget lát. Nincs az másként. AKIK ELÉGEDETTEK Pető Vilmosék háza 1963- ban készült el, ma is vadonatújnak hat. Nagy, dísztéglás és otthonos, a szobában olajkályha, az ablakokon csipkefüggöny, az asztalon csipketerítő. Pető Vilmos villanyszerelőként dolgozott a tsz-ben, estin elvégezte a felsőfokú gépészeti technikumot, most műhelyvezető, fizetése 3100 forint. Felesége az árammérő- gyárban 1460 forintot keres. 17 éves fiuk Vácon tamü, kollégiumban lakik Az új ház a régi épület felújításával és átépítésével készült, 120 ezer forintba került. A szükséges pénzt, mivel fizetésükből nem futotta volna, állattartásból fedezték. Disznót és tinókat neveltek, ez kifizetődő volt, és az erdő mellett fekvő földek részesművelését vállalták. Rájuk senki nem irigykedik, mert látták, hogy éjjel-nappal dolgoznak, gondolhatják, hogy ennyi munkából születik valami eredmény. Különben is az elkészült ház mintája lett sok későbbinek. Az, hogy a fürdőszobát azóta sem fejezték be, nem látszik. Petőék elégedettek. Valkón, a két leghosszabb utcán, a Szabadság és a Dá- nyi úton egymást követik hosszú sorban, mind a két oldalon a szebbnél szebb új házak. „Megváltozott a falu képe” — szoktuk mondani. Valóban. De a falu képével együtt megváltoztak-e az emberek is? Varga Vera Rómeó és Júlia A Nemzeti Színház holnap mutatja be Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját. Rendező: Major Tamás. A képen a két címszereplő: Sztankay István és Törőcsik Maxi. GALS AI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI
