Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

MOHOMnrin Pf ST ME GY f I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM 1971. FEBRUAR 9., KEDD Sok volt a jövés-menés Az iparban dolgozók negyven százaléka szakmunkás A tanulóképzés sokat segítene A monori járás ipari üze­meiben a múlt év végén 3 ezer 400-an, az építőiparban 700- mál valamivel többen, a ke­reskedelmi vállalatoknál más­fél ezren dolgoztak. Az építő­iparnak ugyan az volt az óvatosan megfogalmazott el­képzelése, hogy a dolgozók létszáma év végére eléri a 800- at, ez azonban elengedő je­lentkező híján csak elképze­lés maradt. Jó pár építkezés­re nem volt munkaerőhiány miatt „kapacitás”. Más volt ezzel szemben a helyzet a kereskedelmi válla­latoknál, főleg a fogyasztási szövetkezeteknél. Eredeti lét­számtervük közel 900 volt, közben lehetővé vált számuk­ra melléküzemek létesítése, így emelkedett a létszám. Legjobban az üllői és a pilisi ÁFÉSZ-nél. A nagymérvű létszámnö­vekedésben kétségtelenül része volt — bár kisebb része — annak is, hogy a múlt évben közel 20 új üz­letet nyitottak. De minden munJtára jelent­kezőnek tudtak állást adni. Mi a helyzet jelenleg? A monori járásban hétezer mun­kás dolgozik, s ezenkívül még mintegy kétezer a termelő­szövetkezeti melléküzemek­ben. Az összes munkások mintegy 40 százaléka szak­munkás. Ez nagyon jó ered­mény, vélemények szerint a budapesti nagyüzemekben sem lehet sokkal jobb az arány. A járási tanács munkaügyi megbízottjának tájékoztatása szerint az üzemek, vállala­tok jelenleg 474 munkaválla­lót keresnek. Nyilvántartanak munkahelyeket ezenkívül a nagyközségi tanácsok is.' Leg­több munkáit idén is az épí­tőipar keres, 300-nál többet. Száz szakmunkás kellene, 16 ács, állványozó, 30 beíonelem- gyártó, sok kőműves, betaní­tott munkás, számtalan segéd­munkás. A Mendei Téglagyár is felvenne munkásokat. An­nak ellenére, hogy ide az el­múlt hetekben sikerült né­hányat kiközvetíteni... Harminchét szakmunkást keresnek az ÁFÉSZ-mellék- üzietmek, lakatost, esztergá­lyost, karosszérialakatost, se­gédmunkást a különböző vas­ipari vállalatok, szinte min­den ágazatban. Nem tudjuk, hogy a szak- munkásvárás helyett nem lenne-e célszerűbb az ed­digieknél fokozottabb mértékben törődni saját fiatal gárda nevelésével, nem kellene-e nagyobb, vonzóbb propagandát ki­fejteni a fiatalok meg­nyerésére? A szövetkezetek, ktsz-ek ta­valy már ezt tették, 95 ipari tanulót szerződtettek, s ezzel megelőzték a mintegy 400- zal több munkást foglalkoz­tató állami vállalatokat. Már­pedig ez utóbbiak között olya­nok vannak, mint a Maglódi Vasipari Vállalat, a Monori Kefegyár, a Siófoki Kőolajve­zeték Vállalat vecsési üzeme, a Péteri Gumigyár, a VIZÉP, a monori gépjavító. Igaz, a ta­valyi 68 ipari tanulójuk az előző évinek szinte a kétsze­rese, a tempót azonban — a jelek szerint — lehet még fo­kozni .., Különösen, ha eh­hez még hozzátesszük, hogy az ÁFÉSZ-eknek 52 szerződ­tetett tanulójuk van. Magas volt tavaly a cik­künkben tárgyalt munkate­rületeken a vándorlás, a jö­vés-menés. Munkahelyükről mintegy 690-en léptek ki s közel 930 volt a belépő. Az idén. január 1-én élet­be léptetett kötelező mun­kaközvetítés óta alig telt el több egy hónapnál, de a jelek szerint a rendel­kezésnek van visszatartó hatása! A járási tanácsnál mindössze hatan jelentkeztek „kilépett’ munkakönyvi bejegyzéssel, ötöt a Mendei Téglagyárba irányítottak, tekintve, hogy a nagykátai vasútvonal menti községekben laknak. A hato­dik egyéni igénye egybeesett a népgazdasági érdekkel, a pécsi ércbányában kívánt dol­gozni. Készséggel közvetítet­ték. Deregán Gábor A TAVASZ HÍRNÖKE Monoron, a fő­téri háztartási bolt kirakatában új felirat jelent meg: „Petit borsó kapható.” Ez már a tavasz hírnöke. Még néha hópely­heket kerget a februári szél, de a bolt már felké­szülten várja a vevőket. A jó gaz­da, a gondos házi­asszony kedvére válogathat vető­magvakban. Mag van, ha az idő en­gedi, lehet ültetni hónapos retket, tököt, dinnyét... Próbáltam olyant kérni, ami „nincs”, hát ebben a boltban ilyesmit nem találtam. Elém rakták a szebbnél szebb vi­rágok magvait, a violáét, az árvács­káéi, a nefelej­csét, kerti pipacsét, és ahogy ott vá­logattam, el is fe­lejtettem, hogy odakinn még tél van. De ez a fel­készülés is biztos ígéret, hogy már nem tarthat soká. t. g. A múlt év tavaszán szerve­ződött újjá Gyomron a sakk­szakosztály. Az eltelt néhány hónap mérlege rendkívül pozi­tív. A sakkozók megfeleltek a várakozásnak: több versenyt rendeztek, melyeken felmér­hették saját erőiket, szimul­tánt szerveztek, barátságos csapatmérkőzésen vettek részt, s közben 1970. november 7-én a Mendén megrendezett körze­ti ifjúsági találkozó sakkverse­nyének első három helyét is megszerezték. A versenyszerű sakkozás biz­tosítását szolgálták a minősítő versenyek. Hárman: Fábián Béla, Mészáros Lajos és Viczi- na István megszerezték a III. osztályú minősítést, további 14 játékos rendelkezik IV. osztá­lyú minősítéssel. Az idős sak­kozók társaságában erősödnek a fiatalok is, ifjú Balogh Jó­zsef, a 2. számú általános is­kola 6. osztályos tanulója is teljesítette a íVl osztály nor­máját. A sakkozókat meglátogatta Hoschek László, a Pest megyei Sakkszövetség elnöke, aki ezt írta a gyömrőiekről: „Öröm­mel tettem eleget meghívásuk­nak, és megelégedéssel tapasz­taltam lelkes és áldozatkész te­vékenységüket. Javaslom a megyei sakkcsapatbajnokságba való bekapcsolódásukat." A sorsolást a napokban tartották a mégyei TSB épületében. Gyömrő a megyei I. osztályban indul, s első mérkőzését feb­ruár 21-én vívja Vác csapata ellen. A sportkör 12 ezer forintot biztosított a sakkszakosztály működésére a folyó naptári évben. Tehát minden lehetőség adva van, hogy a gyömrői sak­kozók újabb sikereket érhesse­nek el: De ahhoz, hogy ez a következő év ne legyen törés, fokozni kell a szakosztály szer­vezettségét. P. S. Külföldre utazik a csuka Vízen a halászok A tokaji Tiszavirág Halásza­ti Szövetkezet tagjai az elmúlt esztendőben kétszázhetven mázsa csukát fogtak ki a Bod­rogból és a Tiszából, valamint e folyók holtágaiból. Az ízle­tes húsú hal egyrészét a kör­nyéken értékesítették, többsé­gét pedig csárdáikban szolgál­ták fel. A szövetkezet vezetősége az idén új vállalkozásba kezd. El­határozták, hogy a TERIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat közvetítésével élő csukát exportálnak. A lebonyolításhoz segítséget kapnak a Halászati Termelőszövetkezetek Szövet­sz ától, amely különleges, tar­tályai felszerelt gépkocsiján szállítja el a zsákmányt. A ha­lászbrigádok Sárospatak, Zal- kod, Sárazsadány, Bodrogke- reszttúr és Tiszaluc térségé­ben már vízre szálltak, a Bod­rog elöntött árterében pedig több száz varsát helyeztek ki. Kibővített titkári V értekezlet A járási pártbizottság ki­bővített titkári munkaértekez­letet tart ma délelőtt fél 9 órai kezdettel Monoron. Napiren­den a vb ez évi, január 28-i határozatának (az ifjúság helyzetével kapcsolatos intéz­kedési terv) feldolgozása és az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározása szerepel. VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órakor Süly­sápon, ahol a február 19-i ta­nácsülés anyagát tárgyalják meg. . HÍREK Részközgyűléseik kezdődtek tegnap a sülyi ÁFÉSZ terüle­tén. ★ 23 holdon termed dinnyét az üllői Kossuth* Tsz az idén. ★ 250 darab, 18 kilós átlagsú- lyű pecsenyebárányt rakott vagonba és szállított Olaszor­szágba a múlt héten az Egye­sült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz. ★ Tegnap .tartotta évi közgyű­lését a gyömrői tűzoltótestü­let. ★ 216 kiskereskedelmi és ven­déglátó egysógben tartottak tavaly ellenőrzést a járási szervek. Hétszer állapítottak meg sútycsonkítást és árdrágí­tást. A pályaválasztás mindig nagy gonidot okozott szülőnek és pedagógusnak egyaránt, s különösen foglalkoztatja a végzős tanulókat. Minden tár­sadalom számára létfontossá­gú, hogy a felnövekvő ifjúság megtalálja helyét a „termelő szférában", de különösen áll ez a mi társadalmunkra, mely­nek elsőrendű célja, hogy mindenki alkatóhoz, egyéni­ségéhez. képességeihez leg­megfelelőbb helyre kerüljön. Csak így tudja tehetségét megfelelően gyümölcsöztetni — önmaga és a társadalom ja­vára egyaránt. A monori járás iskoláiban az elmúlt évekhez hasonlóan, szülői értekezleteken, anké- toikon ismertették a szülőkkel a társadalmi igényeket és le­hetőségeket, és felhívták a figyelmet: döntő fontosságú, hogy a gyermekek ne szülői kényszerből vagy rábeszélés­ből döntsenek egy-egy pálya, szakma mellett, hanem — megismerve a választott szak­ma lehetőségeit és körülmé­nyeit — önként, hivatásszerű­en. • A rendszeres felvilágosító munka évek alatt hozott is eredményt, sikerült elérni, hogy a végzős tanulók szá­mos szakmát és foglalkozási ágat megismerhessenek. Van­nak azonban olyan megfigye­lések — s erről az osztályfő­nöki munkaközösség járási tanácskozásán elég egyöntetű összkép alakult ki —, hogy igen eluralkodott az anyagias­ság a tanulók körében. Töb­ben nem azért választották például az orvosi hivatást, hogy gyógyítsanak, hanem „mert sokat kereshetnek". De — sajnos — ugyanezért akar­nak egyesek gépkocsivezetők, mások kereskedők lenni. Van­nak persze pozitív példák is. Altadnak tanulók, akik azért választották a megjelölt szak­mát, mert szeretik — akkor is ha nehéz, mert hivatásuk­nak érzik, akkor is, ha sokat kell tanulni és nincs eléggé megfizetve. Mint minden téren, a pá­lyaválasztás tekintetében is rendkívül nagy feladat há­rul a családra. Szükséges, hogy a ne csak a jó kereseti lehetőséget villantsák fel a gyermek előtt, hanem a mun­ka szépségét is. A szülők és idősebb testvérek szakmájuk hivatásszerű betöltésével meghatározó vonzóerőt gyako­rolhatnak. El kell oszlatni a gyermekekben azokat az illú­ziókat, amelyek hatására haj­lamosak bizonyos foglalkozá­si ágaknak csak a napos olda­lát, az előnyeit látni. Rá kell nevelni a tanulókat a reális lehetőségekre a pályaválasz­tás tekintetében is. Ha ezen a téren sikerül eredményeinket fokozni, ke­vesebb lesz a lemorzsolódás a középiskolákban, s csökkenni fog az ipari tanulók szerző­désbontása és a pályatévesz­tettek száma. Palotai Sándor TAVALY, AMIKOR a mo­nori József Attila Gimnázium ajándékát, a televíziókészülé­ket kis ünnepség keretében át­adták a vasadi iskolásoknak — mi is jelen voltunk. Azóta per­sze jó néhány hónap eltelt, most már mérni lehet az ered­ményt: mennyit segít az okta­tásban az ajándék televízió, mennyire volt hasznos a „te­levíziót minden iskolának!”- akció? Az igazgatói irodában táblázat, színes kartonlapok­kal: mikor van adás az Isko­latévében. Papírlapok: száza­lékos arányban kifejezve, hogy melyik osztályban hányszor nézték ezeket az adásokat, s milyen tantárgyak keretén be­lül. És az is: mennyit nőtt a tanulmányi átlag, amióta a „tévés órákat" bevezették. Szé­pek a számok. Az ötödikesek például a tíz, televízió által su­gárzott magyar órából hatot végignéztek, aztán összegezték, megvitatták a látottakat. A ta­pasztalatok szerint az ötödik osztály a legnehezebb, átme­net az alsó tagozatból a maga­sabb követelményeket támasz­tó felsőbe. Jórészt a televíziós óráknak köszönhető, hogy az ötödik osztályok átlaga sem­mit . sem csökkent, félévkor ugyanazt az eredményt érték el. amit tavaly az iskolaév vé­gén. AZ IGAZGATÓI IRODÁ­BAN beszélgettünk. Rosszul időzítettem a látogatást, a te­levíziós történelem órának ép­Igényes vevők Két fiú vásárol a monori húsboltban. — Mit kérsz? — Égy kiló karajt, meg egy kiló csontot. — És te? — Én egy kiló combot és én is csontot, egy kilót. — Csak hosszúkaraj van. — Nem baj, ami van az van, tessék adni! — Te mit kértél? — fordul a hentes a másik fiúhoz, aki közben beszélget a barátjá­val. — Én lapockát. — Az előbb mintha combot kértél volna. — Az mindegy! Egy kilót ezt, vagy azt. — És tovább ne­vetgél a barátjával, oda se neki. hogy mit tesznek a mér­legre. A hentes most a csontládá­hoz megy és úgy ahogy jön, csak rakja a mérlegre a cson­tokat. De erre már felfigyel a két vevő. — Azt a csontot he tessék, azt inkább, meg azt a mási­kat. Ha több az se baj. — Az enyémből Is ezt a ke­ményet tessék levenni, azt, azt kérem... — Na csak, hogy válogat­nak — néz csodálkozva a hen­tes. — Ja igen, a hús nekünk lesz, a csont meg a blökinek. Fekete Gizella I télkedőt rendeztek az iskolá­ban. A tanyai összevon' osztó- | lyok és a vasad! központi is­kola tanulói versenyeztek. Vé­gighallgattam — 'érdemes er­ről bővebben beszámolni. Tény az, hogy a vasadi iskola pedagógusai-valóban szívvel és teljes energiával végzik mun­kájukat. A legjobb bizonyíték erre az a sok okos felelet, amit ezen a délutánon, a közös i vetélkedőn hallottam. (koblencz) Gesztenyések a lankákon Zala megye nehezen, vagy egyáltalán nem művelhető domboldalainak hasznosításá­ra 5 éves gesztenyetelepítési programot dolgoztak ki. A tervezet összesen 8600 holdra szól, a termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően. A csemetenevelés már megkez­dődött: csaknem egymillió alanyt oltanak be ez év ápri­lisában. ____________ V m \ i mCsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Monor, nők akadémiája. Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat, fél 4 óra: A bőrápolás, előadó: dr. Lonkay László. Közlekedési ismeretterjesztő előadássorozat, Tápiósáp 3 óra, Péteri 5 óra: A gépjár­művezetői igazolványok ki­adásának és bevonásának fel­tételei, Mende 2 óra, Pilis, Hu­nyadi Tsz 4 óra: A közleke­dési szabálysértések és. bűn­tettek, Gomba 9 óra: Vezetés- technikai és műszáki bizton­sági tájékoztató, Üllő 5 óra: Az orvostudomány a baleset­megelőzés szolgálatában. Első­segélynyújtás a baleset szín­helyén. Mozik Gyömrő: Vörös berkenye. Maglód: A kiskatona és a fe­hér ló. Mende: Vadászjelene­tek Alsó-Bajorországban. Mo­nor: Erotissimó. Pilis: Jég­királynő. Üllő: Vágta a völgy­ben. Vecsés: Néma barátok. „Tanár bácsi, ma tévés óra lesz!“ A. vasadi kisiskolások — és a te i pen akkor lett vége, amikor beléptem a kapun. De amit I hallok, így is önmagáért be- i szél. r— A gyerekek nagyon sze- I rétik a televíziót. Egyetlen I egyszer fordult elő, hogy meg­feledkeztem róla: ma „tévés történelmet” tartunk. Az osz­tály tanulói — hatodikosok — rögtön reklamáltak: „Tanár bácsi, hát ma nem kapcsoljuk be?”. Az adások 35 percesek, tehát még arra is marad idő, h, gy megbeszéljük a látotta­kat. AZ EMBERBEN óhatatlanul i fölmerül a kérdés: talán azért szeretik, mert a képernyő fé­nyében nem lát el mindenhová a nevelő Szeme, lehet „lazíta­ni”, esetleg kicsit viháncolni is ... Ragula Róbert (a törté­nelmet tanítja) megcáfolja a kérdésemet: — Erről szó sincs! Nagyon figyelnek, jegyzetelnek, és még azt is könnyebben megjegyzik így, ami esetleg — ha csak hallják és nem látják — el­sikkadt volna. Az Iskolatévé'adásainál leg­sikeresebb a számtan. A gon- dolkodtatósnál nagy hasznát veszik — a példák végén min­den gyereknek magasban a keze. Versenyeznek. Szeretik a földrajzot, a magyart... A va­sadi iskolának az audió-vizuá- lis oktatásra ez az egyetlen le­hetősége. Jól kihasználják. És még egy: — A megyei moziü&mi vál­lalattal szerződést kötöttünk. ■ Olyan filmeket kanunk tőlük, amelyek a kötelező olvasmá­nyok anyagát dolgozták fel. Kéthetenként minden szerdán van vetítés, a Kőszívű ember fiai-t, a Pál utcai fiúk-at, a Légy jó mindhalálig-ot hogyne várnák szívesen? Hasznosak a kisérőfilmek is, amiket a nagyfilmek mellé kapunk: „Virágok és rovarok”, „Szibé­ria varázsa”, „Szudánban lát­tuk", „A tundra szélén” ... Bő­vülnek ismereteik a világról — tulajdonképpen szórakozás közben tanulnak. Szalai László, az iskola igazgatójá szépnek látja -az eredményeket. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az iskolá­ban alig van „szakos” nevelő, nagyon sok a képesítés nélküli — valóban szépek az eredmé­nyek. A BESZÉLGETÉSÜNK UTÁ­NI délutánon tanulmányi ve­FOCIAIKOZÁSUNK CÍMERE... Tervek és gondok — pályaválasztás előtt EGY ÉV MÉRLEGE A gyömrői sakkozók megfeleltek a várakozásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom