Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
6 MST hegyei '&Cirlap 1971. FEBRUAR 6., SZOMBAT háromezer A székesfehérvári Videoton elektroakusztikai üzemében hangszórókat, a kis és a szte- reorádiókhoz speciális fülhallgatókat, valamint hangdobozokat is gyártanak. Műszakonként háromezer hangszóró kerül le a két üzemi szalagról. A termékek jelentős mennyisége exportra készül. A fiatalok is vitatkoznak... Beszámolók a marxista középiskolában AZ ELŐADÓK IS JÓL VIZSGÁZTAK AZ ALAGI NYERGEK TITKA Balczúéké is itt készült. A vet, hét elején izgatott, köny- jegyzetet szorongató felnőttekkel találkoztunk a váci pártházban. Vizsgáztak a marxizmus—leninizmus esti egyetemének városi és járásbeli hallgatói. A politikai iskolák többi tagozatán is lezárták az első félévet. A városi párt-vb dicséretben részesítette a marxista középiskola előadói karát eredményes munkájáért. Ezt követően beszélgetünk Still Ferenccel, a DCM pártbizottságának titkárával, a marxista középiskola igazgatójával. — Nyolc osztályban 150 fiatal ás idősebb hallgató sajátítja el középfokon a politikai műveltséget. 134 hallgató vizsgázott félévkor, a lemorzsolódás minimális volt, csak a betegek s az igazoltan hiányzók maradtak távol. — Mi az első félév tapasztalata? — A hallgatók jó felkészültségét igazolja, hogy a foglalkozások elevenek, sok a vita. Mindjobban kibontakozik a kollektív munka egy-egy csoportban. És aminek különösen örülünk: a vitakészség a fiatalokra is átragadt. NEM CSÁBIT AZ ERDŐ • Szelíd fácánok • Nyitlak narancsligetben • Eltévedt vaddisznók Büszke tartásű fácánok pá- váskodnak a kazlak körül, három szelidtefcintetű őz nyá- lazza a ropogósra száradt lucernát. A fázó állatokat nem csábítja most a kerítésen túl terpeszkedő erdő. Itt, ebben az udvarban nőttek fel, sze- lidebbek, mint a házat őrző kuvasz. A Bubik vadásztanya kotyogós kotlód keltettek 1236 darab fácánt, ólálkodnak is Múlt már a móri mült Eltüntették a csetlédmútt utolsó maradványait is a móri állalmi gazdaságiban: átépítették a tárnokpusztai hajdani zsellérlakásokat. Huszonhárom házat — a gazdaság baromfi- és juhtenyésztőinék otthonait —^alakították át. A hajdani tömegszállások helyett minden családnak kétszobás, parkettás, közművesített otthont építettek, s így az állami gazdaság minden dolgozója korszerű, napfényes otthonban lakik már., Az állami gazdaság egyébként is nagy gondot fordít dolgozói lakáshelyzetének javítására. Eddig 20 családnak adott kamatmentes kölcsönt házépítésre. A családi házak zöme már el is készült, s Móron új utcát alkotnak az állami gazdaság dolgozóinak otthonai. A fiatal házasok, s az építkezni kívánó dolgozók részére még az idén újabb harminc telket vásárol a borvidék legnagyobb állami gazdasága. Versenyre kcsziil a kecskeméti négycsíogat Az ország legfiatalabb versenylótenyésztő gazdaságában, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben idomítják, versenyre készítik a lovakat. A nemzetközi versenyeken már tavaly is jól szereplő lovasokat az idén több külföldi szereplésre hívták meg. Részt vesznek Angliában a négyesfogatok vetélkedőjén, rajthoz állnak az európai fogatversenyen, melyet az ősszel Magyarországon rendeznek meg. A hírnév fellendítette a gazdaság versenyló-értékesítését is. PREMEK VASARA A királyi vadászok utódai A Bakonyban néhány embernek még manapság is nagy esemény a havazás. Amikor friss hó hull a hegység erdőségeire, kiváló vadászati lehetőség kínálkozik a nyestezők- nek. Évszázadokkal ezelőtt elterjedt foglalkozási ág volt ezen a vidéken a nyestezés. A királyi szabad vadászok Mátyás idejében még javarészben nyersbőrrel rótták le az adót. Az erdei állat értékes préme rendkívül keresett volt a veszprémi piacon, ajnely mondák szerint a prémvásárról nyerte nevét is. A nyest- és nyusztvadászok száma napjainkban már elenyésző. A vadászat ma már jobbára sportnak számít és hívei szívesen ' foglalkoznak a rendkívül nagy türelmet és hosszas utánjárást igénylő nyestvadászattal. Tíznél alig több azoknak a száma, akik a Bakonyban időt áldoznak az értékes prémű , állatok elejtésére. A nyest és a nyuszt hollétét egyébként Is csak tapasztalt vadász képes felfedezni. Évszázadok óta öröklött módszerekkel ejtik el az általában faodvakban lakó prémes állatokat. A nyest és a nyuszt, hogy nyomait fel ne fedjék, gyakran szakítja meg útját a hóban ős a fák ágain ugrálva halad tovább. Csak a legtapasztaltabb vadászok képesék rátalálni a nyomok folytatására és az állatok tartózkodási helyére. A jobbára mókusfészekben tanyázó nyesteket még ma is a régi módszerekkel: füstölés után szigonnyal ejtik el. f atkástul a kerítés mellett ilyenkor. Bár a 41 tagot számláló mendei Lenin vadásztársaság felkészült a nehéz napokra: amikor havat hullat a tél és fákat repeszt a hideg. A szorgalmas vadászok 45 mázsa lucernát és ugyanannyi illatos szénát gyűjtöttek össze, szemes takarmányból pedig 200 mázsa a készlet. A társaság 17 ezer holdján —, amelyet Monor, Üllő, Pé- cel és Sülysáp szegélyez — 124 náddal fedett fácánetető van, s az ide járó madarak nem is nagyon ijednek meg, nem rebbem.ek szét, amikor megérkezik áz újabb élelmet szállító szán. Nagy úr az éhség, és a két vadőr is ismerős; Mázás István és Ulrik Ferenc, • gyakori vendégek ezen a tájon, bőven adagolják a keveréktakarmányt. A 12 zsúppal fedett őzetető már lakályosabb, padlással készítették, amelyet szálas takarmánnyal tömtek meg. A fáradhatatlan vadőrök tele- porciózzák az etetőrácsokat, csoportokban lakmároznak itt az őzek. Még a félénk tapsifüles regiment is idemerészke- dík, nem rágják éles fogakkal a fagyoskodó fák héját. 300 közülük azóta már Dél-Olaszország narancs- ligetei közölt futkároz. Hálóval fogta össze a társaság, bár a MAVAD-dal kötött szerződésben csak 220 nyúl befogását vállalták. Egy-két eltévedt vaddisznó is elcsörtet néha errefelé, aztán, ahogy rokonra nem lelnek, loholnak tovább. A fák között már sűrű köd kúszik, amikor az üres szán visszafordul, holnap reggel azonban újra megrakják, mert éhes az értékes állomány. . S. — Az üzemek segítik a munkát? — Ma már mindenütt tapasztaljuk, hogy az oktatáshoz megtererritik a megfelelő feltételeket. Több vezető fizetett szabadságot biztosított a vizsgák előtt a hallgatóknak. A féléves beszámolót ünnepélyessé tették. A Fortében például gazdasági és pártvezetők is jelen voltak a vizsgán; ez jó hatással volt előadókra, hallgatókra egyaránt. — Az előadói kar? — Itt is kiálakult a törzsgárda. Módszertanilag, tartalmilag évről évre emelik az esti középiskolás politikai oktatás színvonalát, S ha a tanulmányi átlag munkájuk« fokmérője, akkor elmondhatom, hogy az előadók is jól vizsgáztak. (papp) A világhírű alagi lovakat és a lovaspályát előbb ismerték a világ minden táján, mint a nyergeket. Érthető. Az Alag és Vidéke Bőripari Ktsz«1949 óta működik. Itt készítették az első nyergeket külföldre — 1955-ben —, és sokáig egyedül az országban. Az első nyerget a ma már nyugdíjas Miklec Mihály bácsi készítette, ő lett a tanítómester. Akkor még senki sem gondolta, hogy tizenhat év után a szövetkezet legkeresettebb cikke lesz a nyereg. Miklec bácsi utódai: Brarit Ferenc és Wittmann Endre, öt tanulóval dolgoznak a szűk műhelyben. Tőlük kérdeztük: — Hányféle nyereg készül itt? — Mintegy tizenöt fajtáról beszélhetünk — mondotta Wittmann Endre. — Ezeket három nagy csoportra oszthatjuk: konkur, ugró és versenynyergek. — Hogyan készül a nyereg, s mennyi a súlya? IM — A váz fából és acélból épül, az újpesti Tölgyesi Bálint készíti. Erre a vázra kerül a nyeregszárny és a párna — ami a ló hátára kerül. Nehéz, pontos kézi munka ez. Az ugrók nyerge 4 kilónál súlyosabb, a versenynyergek súlya 1 és 4 kiló között van. — Hová szállítanak? — Mi készítettük például az öttusaválogatott nyergeit. A legtöbbet Hollandiába, Ausztráliába, Svájcba, Ausztriába, Nyugat-Németországba, Amerikába és Svédországba küldjük. — Mennyi idő alatt készül el egy nyereg, s mennyi idő alatt lehet megtanulni a mesterséget? — Egy nyereg elkészítése — általában egy hét. Évente mintegy 400 nyerget készítünk, Feri 1958 óta, én 1952 óta dolgozom a szakmában, de még ma is tanuljuk a titkait. S. U Hátraarc, egy pillanatra A konténer gyermekágyától kamaszkoráig Talán az apai érzés erős — Tizennyolc éveit mutatna az a pillanat, ha most, nyugdíj előtt négy hónappal számításba venném: mi kötött engem a Hajógyárhoz eddig. Négy üzemrészlegben voltam művezető, ezernyolccal kezdtem, decemberben vettem Trabantot, garzonlakásom van. Ezt elmondhatom a hentesnél vagy a szomszédasszonynak, de vállalatomról kérdezett, s így egy mondatban ez a „házasság” története kevés. Házasságnak neveztem azt a kapcsolatot, mely összeköt a közel ezerfős váci Hajógyárral. Tóth Ferenc, a konténerrészleg vezetője mutatja az utat, s jólesik a zárt csarnok festék- szagú, kalapácszajos klímája. — A gyárban Feri bácsinak szólítanak, most 54 emberem van, három műszakban készítjük a különféle országok „szállítódoboz”-rendeléseit. Tavaly 700 darabot gyártottunk, az idén csak a MAHART 350 darabot rendelt. Hollandiától, az NSZK-ig van vásárlónk Európában. Néhány évvel ezelőtt az MHD vezetősége nyugatnémet licenc alapján kezdte gyártatni Vácott a camionkocsik szállítás z eíkrényét, a konténereket. Úgy kellett ötvenöt készíteni, hogy ... szóval, azonnal. Most, jó néhányszor változtatott technológia utón, majdnefn szalagszerű a gyártás. Majdnem. Állunk a csarnok közepén, villan a hegesztőív, s a levegőben láthatatlanul terjeng a benzin- és festákszag. A hatalmas konténeralapak és szekrények között óvatosan lépkedünk. Hamar orra bukhat az ember, annyira zsúfolt a tér. — Egyre nagyobb tételű megrendelést kapunk, s ezen a kis területen készül a valuta. Revétlenítéstől festésig. Mert valutát jelent ez, ugyanúgy, mint az oldalfcoesigyír- tás. Drága importgépekkel dolgozunk, s mondhatom: a konténerek szalaggyártása csak helyhiány miatt nem teljes. Drága a munkaerő is. Lakatosaink, festőink jól keresnek, majd fent, az irodában megnézheti a bérlistát. Mégis kifizetődő a konténergyártás, az évek alatt kialakult technológia a helyi adottságok figyelembevételével született meg. Az üvegkaldtkasze’-ű irodából látom a verejtékező heV alantikor, a huszonszázadok egyikében teljesen megoldották a szívátültetés problémáját. A szervezet kitűnően befogadta az idegen testet és az ragyogóan ellátta új beosztását. Nem volt hát szenzációs esemény, amikor K. Polgár Pál számítógép-pszichológus szív- átültetésre jelentkezett. A diagnózis készítésekor lepődtek meg az orvosok. — Doktor urak — kezdte a beteg —, szervezetem kiveti a saját szívemet. Életet mentenek, ha új szívet adnák nekem. Az orvosok hozzáláttak a számítógép-pszichológus vizsgálatához. És ekkor döbbentek meg igazán: előrehaladott saját szívkivetéssel álltak szembep. A szervezet immunológiai egyensúlya megbomlott, az antigén hatás erősödött, a szív körüli toxieitás halálos koncentráltságához már nem sok hiányzott. Gyors konzíliumot hívtak egybe. Záporoztak K. Polgárra a kérdések és a i háttérből csendesen villogott a színes tévé kamerája. — Talán fél éve kezdődött — így K. Polgár —, végre kezdett helyrebillenni életem egyensúlya. Lépegettem e.őre az elismerésben, megkedveltek a főnökök és lassan ösz- szeállt boldogulásom további menetrendje is. A menetrend szerinti első eseményen kezdődött. — Meghívtam a főnököt a családhoz. Kedvesen fogadtam, az asztalhoz tessékeltem, ki- mondtam az első hízelgő szavakat — és ösz- szefacsarodott a szívem. Az arcomra kiült a fájdalom, s mit'ér a bók luciferi képpel? A főnök meglepődött... « — Aztán az ital feledtette vele kudarcoFINTOR szív mat. Előadásba kezdett a komputerek lelki életének differenciáltságáról. Én mondtam: mily’ okos! Újra összefacsarodott a szívem, nyögtem, úgy, mintha az elismerést nehezen nyögném ki. A főnök haraggal távozott. — Nem szaporítom a szót, ezután a szívem minden fontosabb eseménynél cserbenhagyott. Ha vendégek jöttek a klinikára, ha én mentem vendégségbe, ha mosolyogtam, ha kedveskedtem, egyszóval, ha boldogultam. Kérem, a szívem elidegenedett az életemtől... — Nem lépegettem előre az elismerésbén. Napról napra éreztem: a szívem a hibás, mert szívfacsaróan érzelgős Nem engedi, hogy bárkihez szíves legyek, összegezve: ilyen egy szív, ha szívtelen. — Gyűlölöm a szívem, utálom. Nem gondoltam, hogy minden porcikám ilyen egységes velem. Ök a sarkukra a’utak, tessék, kivetették a saját szívemet. Pillanatok alatt készült el a műtő. A késedelem most a halállal egyenlő. K. Polgárt felfektették a műtőasztalra. Mielőtt még lézerrel elaltatták volna, a számítógép-pszichológus az orvos szemébe nézett: — Kérem, jó szívet válasszon nekem... Fóti Péter geszteket. A bérlista 2500— 3000 forint közötti keresetet mutat, s egy másik oszlopban születési dátumok. A műhely dolgozói hetven százalékban huszonévesek. — Szeretem a fiatalokat, nemcsak társadalmi pozíciómból adódó kötelességem miatt. 1957-től vágyóik munkásőr. Talán pártvezetőségi beosztásom, talán az apai érzés dominál nálam a KISZ-mozgalom pátvonulásakor. Szeretek fiatalokkal dolgozni, csak egy a baj náluk: sokat akarnak, néha alaptalanul — túl igényesek. Hatvanéves koromban vettem kocsit. Kérdezze meg a műhelyben: hány fiatalnak van már lakása, kocsija vagy mindkettő. Jó fizikumú ■ és univerzális ember kell ide, mostanában nem is jön negyvennél idősebb. Vannak vándormadaraink is. Fizetéskor nézi a szalagot: kétezer. Legközelebb már háromszázzal többet szeretne látni a zsebében. De hogyan ? Kevesebb munkával, több pénzt. Szép elv és hasznos is. De nem a vállalatnak. Ha ilyen elvű melós megy el tőlem, szívesen adom a munkakönyvét a kezébe. Feri bácsi brigádnaplókat vesz kézbe. Leüti fedelükről a port. Fellapozom az egyiiket Tettek leírása, fényképek a brigádról. Kitüntetések bejegyzése. Szocialista üzem vagyunk három szocialista brigáddal. Papíron három a brigádok száma. Valójában együtt dolgoznak, közösen néznek meg filmet, egyszerre koccintanak a sörözőben valameny- nyien. Tavaly nem neveztünk be a következő fokozatra. Tudja, mit kaptam én ezért a társadalmi szervektől? A konténergyártás minden percünket lekötötte, helytelennek láttam a naiplóvezetést valamirevaló tett nélkül. Miért versenyezzen a három brigád, amikor egy szocialista címmel rendelkező üzemet alkotnak? Van már utódom, de még nem mentem el. — A százezredik oldalkoc-rit kisorsolták dolgozóink között. Szívesen nyernek egy konténert. Jó lenne otthon garázsnak. Kamaszkorát éli a konténergyártás nálunk, s hamarosan érétt felnőtt lesz belőle. Soha nem felejtem el, hogy ott voltam a gyerekágyárnál. Besze Imre /
