Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

4 '“kJCúíop 1971. FEBRUAR 8, SZOMBAT Száz éves a magyar Kalevala Száz évvel ezelőtt, 1871-ben jelent meg először magyarul a íinnek világhírű nagy éposza, a Kalevala, az egyetemes vi­lágirodalom egyik legnagyobb kincse. Hunfalvy Pál és Gyu­lai Pál buzdítására Barna Ferdinand fordította le az egész Kalevalát, s fordítását a Magyar Tudományos Akadé­mia jelentette meg 1871-ben. Szinészarcok EMBERT TANULNI... (Pályafutása: Nem akart színész lenni. Érettségi előtt — képzőművészeti gimná­ziumba járt — eszébe jutott — két főiskolára jelentkezik: a színi és az iparművészetire. Bemutatták Helsinkiben, a Finn Nemzeti Színházban, Szakonyi Károly: Adáshiba című vígjátékát. Képünkön: Arvi Kivimna színházigazgató (jobbra) a darabról cikket közlő magazint nyújtja át a szerzőnek. „••• csaknem egyedül élvezzük,...99 Hogyan került Kossuth Lajos Esztergom vármegye adózó polgárainak sorába? A Komárom megyei levél­tárban több olyan dokumen­tumot őriznek, amely arról szól, hogy Kossuth Lajos sa­ját példájával is igyekezett rábírni nemes társait arra: mondjanak le kiváltságos előjogaikról. „Vdvardi Kos­suth Lajos unyi közbirtokos­nak” a tekintetes nemes vár­megyéhez” intézett levele azt bizonyítja, hogyan akart az adózók sorába lépve a közte­herviselés igazságosabb elosz­tásával könnyíteni a nép gondjain. A beadványban többek kö­zött így írt Kossuth Lajos: .. meg vagyok lelkiismere­temben győződve, hogy mos­tani adórendszerünk, misze­rint t. i. mi nemesek, akik a hazánk legfőbb javait az al­kotmány jóvoltából pedig csaknem egyedül élvezzük, a közterheket mégis nemcsak főképpen, vagy egyedül visel­jük, de sőt azoknak viselésé­ben. még csak legkisebb részt sem veszünk, az igazsággal egyáltalán meg nem egyezik. Legforróbb óhajtásom volt volna tehát, hogy a közterhek- ben személyem és birtokom utáni részesülésre, minden nemes társaimmal egyetemben törvény kötelezzen, s ezáltal honunk kifejlődésének alap­köve letétessék. Miután azon­ban ez meg nem történt, a ne■ mesi adómentességet lelki­nyugalommal tovább nem él­vezhetem, mert én azt igaz­ságtalanságnak hiszem.. Ezért Uny helységben levő csekély nemesi birtoka adó- mentességi kiváltságáról le mondott: „Amíg élek, ezen­nel ünnepélyesen szabad aján­latképpen önként lemondok, s alázatosan esedezem a tekin­tetes nemes vármegyének, méltóztassék engem ezen ne­mes megye adózói sorába ik­tatni ... Nem is kételkedem tehát, hogy amit már nemes Pest vármegye, az azon nemes megyében fekvő vagyonomra nézve tett, hasonló kötelezett­ségemet elfogadná, úgy a te­kintetes karok és rendek is, ösmeretes igazságérzetüknél fogva, azt kegyesen fogadni méltóztatnak.” Tahi Tóth László „Hatszázan jelentkeztünk, cse­kély esélyem volt...”, felvet­ték. Pedig a gimnáziumban sahasem szavalt, s csak hecc­ből ment el egyszer-egyszer stúdiófoglalkozásra. Tizen­hármán végeztek, közülük hét játszik fővárosi színházban. Tahi Tóth László a Vígszínház tagja.) BICIKLISTÁK — Mi a színész feladata? — Játszahi. Hogy az embe­rek értsenek belőle. Amikor megírja a szerző a drámát, nem a színészre gondol, aki azt eljátssza. Olyan szerep nincs, amit rám írtak. Csak bele próbálok helyezkedni — ezért utálom a bizonytalan dolgokat, a bizonytalan szere­peket. Mikor ilyet kiéli ját­szanom, kitalálok valamit. — Hiszel a kritikákban? — Legjobban magamban hi­szek. Őszinte vagyok ma­gamhoz. A rendezőnek jó, ő lentről (látja, mit csinálnak rosszul, a színész magárautalt. — A filmnél nem így van. — Először a Szerelmes bi­ciklistában játszottam. És volt, mikor a vászon előtt nem tetszettél magad­nak? — Rengetegszer. Utoljára a televízióban egy vígoperában. Becsuktam a szemem, hogy ne lássam. TANULÁS — Hogyan tanulsz szöveget? — Nem tanulok: csak em­bert. A szövegben megkere­sem a legideálisabb valamit, amiben az embert kifejezhe­tem. Egyik színész sem tanul szöveget. Csak a rádióbemon­dók. — A népszerűség? — Van amikor jó, van ami­kor zavar. Egyszer megállí­tott egy ember, igazolványt mutatott, tűzoltó a rádióban: ismer valahonnan, mondjam meg, honnan. Mondtam, kol­légák vagyunk. Azt mondta szerencse, azt hitte már, hogy valamelyik hülye színész... — Mai magyar színház? — Kicsit konzervatív, de jó. A múltkoriban negyven nyu­gati újságíró nézte végig az Adáshibát, azt mondták, sokért nem adnák, ha ennyi jó színészük lenne. Rende­zők? Várkonyi, Vámos — őket szeretem a legjobban. — Hány darabot mulat be' a Víg évente? — A Pesti Színházzal együtt tizet — ez tíz- hófiap próbát jelent. Egy színész maximá­lisan öt darabban játszhat, ez havonta átlag 28 előadást jelent. Volt olyan nap, ami­kor hat embert játszottam el: rádióban, televízióban, színházban, szinkronstúdió­ban. Kikészül a színész, ha nem tud koncentrálni. FIZETÉS — Mennyit keresel? — Most emeltek: kétezer­hatot. Ezért egy évben körül­belül háromszázszor játszom színpadon. ötödik éve va­gyok a színháznál. Persze egy színésznek is van „maszekja”, úgy összejön a pénz, de bi­zony dolgozni kell. — Mennyi a maximális havi fizetés a színháznál? — Kiemelt Páger Antalé, Ruttkay Éváé, meg még né- hányé — hatezer forint. Iparművész akart lenni. Most színész. Olyan, aki át­lát az embereken és megraj­zolja őket. Ha kell szénnel, ha kell tussal, ha kell — szín­padon. * Tamás Ervin Peregnek a felvevők Ki mit forgat Böszörményi Géza elsőfil­mes rendező megkezdte a „Madárkák” című játékfilmje forgatásának előkészületeit. Hősei, vidéki fiatal lányok, akik budapesti üzembe jön­nek dolgozni. Folynak a MA­FILM stúdiójában Somló Ta­más „Halhatatlan légió”-jónak trükkfelvételei is, a „Kapasz­kodj a fellegekbe” című Szász Péter filmnek már a zenefel­vételeit készítik Moszkvában. Kaposvárott besorozták a Csordás-fiúkat. A katonai stú­dió stábja Borsodi Ervin ve­zetésével filmre vette ezt az eseményt is, a „Kvartett” cí­mű új filmjükhöz, amely a Csordás-ikrek katonai pálya­futását kívánja megörökíte- nd. Lestár János elkezdte „Együtt” című filrrtújdonsá- gának forgatását — Szakonyi Károly forgatókönyvéből. Nóg­rádi Sándorról készít emlék- filmet Glósz Róbert rendező. Korompai Márton filmet forgat, Szeberényi Lehel „Egy katona emlékezései az egyen­ruháról” című novellájából. Tímár István befejezte „Merre tartasz, ember?” című művét, amely az oszakai vi­lágkiállítás tükrében vizsgálja az ember építő és pusztító ter­mészetét, az emberiség kilátá­sait. Czigány Tamás Sarkadre- metén készíti az idei vadásza­ti világikiállításra tervezett há­rom filmjének: az „<3z”-nek,a „Szarvas”-nak és a „Dámvad”- nak téli felvételeit. Kétszáz fajta madártojás Gazdag madártojás-gyűjte­ményt őriz lakásán Povázsai László békéscsabai lakos. Kerek negyven esztendeje jár­ja az erdőt, mezőt, s gyűjti a madártojásokat. Mintegy két­száz féle madár több ezer to­jását preparálta és helyezte külön rekeszekbe, vattából készült mesterséges fészekbe. A legkisebb a „királyka” to­jása, barnássárga, közepes babszem nagyságú, a legna­gyobb pedig a túzoktojás, 11 centiméter átmérőjű. auaD omBaT MAGNÓSKLUB DEAKVÁRON DOROTTYA-BÁL KISPLASZTIKA! KIÁLLÍTÁS Miután még mindig farsang 1 van, adjuk meg az elsőbbséget a táncotoknak. Mind több hírt olvashatunk arról, hogy hol, ki, milyen mulatságra készül, tírre a hétvégére a következő bálokra küldtek meghívót Farsangi bált rendez szom­baton a törteli Déryné Műve­lődési Házban az ifjúsági klub. A bálon a már ismert és ked­velt Jeger-együttes játszik. A törteitek szívesen látják ezen az estén is a környékbeli fiata­lokat — elsősorban a köröste- tétlenieket —, akik gyakran lá­togatnak át a törtedi összejö­vetelekre. Nagy érdeklődés előzte meg a mai jogászbált Vácott, amelynek színhelye a járásbí­róság épülete. Mulatnak majd az üllői ÁFÉSZ dolgozói is Ve- csésen, a volt gazdakör helyi­ségében, a mostam Pokolcsár­dában. A pomázi művelődési házban a nőbizottság Dorottya- báljára kerül sor. Csak nem Csokonai Vitéz Mihály nyo­mán? Tápiógyörgyén csupán táncmulatság lesz az ifjúság­nak a művelődési házban „Randevú Apostolékkal” cí­men. A Csepel Autógyár klub­jában a Gomba-együ ttes ad műsort, míg Tápiószecsőn a Damjanrih Művelődési Házban beatparádé lesz, majd utána a fővárosi Orkán-együttes szol­gáltatja a báli zenét. Van egy régi mondás. Aki legény volt az éjjel, legyen az nappal is. Aki bálozott, ne aludja át a vasárnapot — tar­tották az öregek. Például te­gyen egy szép kirándulást, sé­tát, esetleg túrát. Javaslatunk: várják őket a budai hegyek. Tehetnek nem megerőltető gyalogtúrát a Széchenyi-hegy Normafa—Makkosmária—Ság- vári-liget útvonalán, ahol a XIII. kerületi Tanács sportkö­re a vendéglátó. Reggel nyolc órakor találkoznak a fogaske­rekű vasút városmajori alsó állomásán. Jelentkezhetnek még szombaton is az IBUSZ országjáró kirándulására Bu­dapesten, a Lenin körút 96. alatt (telefon: 119—467). Jó program a vasárnapi, száz fo­rintért ebéddel a tassi halász- csárdában, a Budapest—Érd— Dunaújváros—Dunai öldvár— Solt—Tass—Kiskunlacháza— Budapest útvonalon, autóbusz- szal. • De folytassuk még a sort a szombat esti programokkal, hi­szen nem mindenki jár el tán­colni. így a DCM deákvári klubkönyvtárában szombaton délután öt órakor tartja össze­jövetelét a magnósok klubja. Hajdó Sándor klubvezető az érdeklődőket szívesen látja. Budapesten, a Zeneakadémia kistermében régi magyar zene­szerzőre, Mosonyi Mihályra emlékeznek este fél nyolc órai kezdettel, a Múzeum utca 7. szám alatti Kossuth-kJubban délután négy órakor Beetho- ven-est lesz. Előadást tart Várnai Péter zeneesztéta hang­lemez-illusztrációval. A Ba­lázs Béla-filmklubban — XI„ Bocskai u. 3tt. — a filmművé­szetről lesz szó; Makk Károly­ival, a Szerelem című film ren­dezőjével beszélgetnek el a ve­títés után. Most pedig térjünk át a va­sárnap kulturális eseményeire, amin a ráérők, a művelődésre vágyók részt vehetnek. Sziget- szentmiklóson vasárnap dél­előtt 11 órakor az MSZMP he­lyi székházában Lisztes István szobrászművész érmeit és kis­plasztikáit állítják ki. Megnyi­tóbeszédet mond dr. Losonczi Miklós műtörténész. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartja követ­kező összejövetelét a dunake­szi oózsef Attila Művelődési Központ ifjúsági bélyeggyűjtő szakköre. Múzeumlátogatásra is fel­hívjuk a figyelmüket. Délelőtt 11 órakor a Városligetben, a Mezőgazdasági Múzeumiban a Szőlő- és bortermelés a közép­kori Magyarországon címmel Miklós Zsuzsa tart érdekes előadást. A Magyar Nemzeti Galériában, a Kossuth Lajos téren, XIX. századi festésze­tünkről és Munkácsy Mihály művészetéről lesz tárlatveze­tés. Hová mehetnek színházba? Például Törteién délután hat órai kezdettel az Állami Dé­ryné Színház társulata Verne: Sándor Mátyás című regényé­nek ifjúsági változatát mutatja be. Az előadás azért kezdődik a szokottnál korábban, hogy a darabot az általános iskolások is megnézhessék. Hangversenyprogramot Is adunk vasárnap estére. A Ze- neakadémián a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekart Fe- rencsik János vezényli, közre- mí ódik a Budapesti Kórus. Műsorra kerül Beethoven I. és és IX. szimfóniája. Az Állatkertben a parkot még hó fedi, de bent a Pál­maházban és a, fűtött ketre­cekben rengeteg a látnivaló. Az oroczlánbarlangban például egy ketrecbe került össze a négy hím ofoszlánkölyök, a kutyával nevelt két nőstény- kölyök és tejtestvérük, Bonzó kiskutya. Nagy a hancúrozás, a játék egész nap. De az sem utolsó program, ha az ember jól befűt ezeken a hideg napokon, papucsba bú­jik, s pohár szódás bor mel­lett hallgatja a rádiót, élvezi a televíziót. Lapozgat az újsá­gokban vagy kézbe vesz egy jó könyvet. Komáromi Magda valamit, amitől fél, vagy félne valamitől, amit remél. Nagy őzikeszemének tekintete mint­ha azt mondta volna ilyenkor: „Ne tessék hát haragudni, hogy én is a világon vagyok, sőt éppen itt vagyok, és magát olthatatlan rajongással bámu­lom.” A fiatal miniszteri tiszt­viselő és kezdő író már hódí­tásnak könyvelte el Beyer Gi­ziké tekintetét. De aztán: „Ott­hon diszkréten hallgattam hó­dításaimról, testvérbátyám azonban hasonló tapasztalato­kat közölt velem Gizikére vo­natkozólag, alig egy-két nap múlva pedig ebéd közben ki­derült, hogy a kislány nem­csak minket, fiatalembereket tüntetett ki áhítatos bámula­tával, hanem korra és nemre való tekintet nélkül, családunk minden tagját egyformán.. Vajon szerepjátszás volt már ez a tekintet is? Ez a szere- tetet kunyeráló, hiúságot me­lengető, öreget-fiatalt egy­aránt meghipnotizáló nézés? S mi volt benne több? A kí­váncsiság vagy a számítás? Az őszinteség vagy a rokon- szemv kiharcolásának erősza­kos igénye? Az apa mindenesetre kezdett büszke lenni a lányára. Csak még nem tudta, miért? (Folytatjuk.) emeleti lakás és a kávéház közötti de mindig úgy lépett be az ajtón, mintha sohasem járt volna itt, s most szülei tilalmát megszegve, kíváncsi­ságból surrant volna a helyi­ségbe. Reggel, amikor megje­lent, illően köszönt a korai vendégeknek, majd a terem végében fenntartott, családi asztalnál fölhajtotta a reggeli­jét; aztán tanítás végéig nem mutatkozott; de délben már újra ott volt, táskáját levágta egy székre, kedvessége min­denkire rászállt, kivénhedt kártyakibicek, az utcán lor- nyonozó, kávéházi satrafák, a szeretettől elszokott agglegé­nyek hiúságát melengette: de nemsokára el is tűnt; hogy félóra múlva, valami ürügyet találva, megint benyisson az ajtón, és úgy nézzen körül, oly csodálkozón és riadtan ... Csathó Kálmán legtöbbször a lépcsőházban futott össze vele. „Ka szembe találkoztunk, a fordulónál mindig udvariasan behúzódott a sarokba, hogy szerényen és alázatosan utat engedjen: ha pedig mögötte mentem, aszerint lassított, vagy gyorsította tempóját, hogy tartsa a négy-öt lépésnyi távolságot, s közben, fejét hát­rafordítva, bámuljon az em­berre, szorongva, meghatottan és lelkesen, mintha remélne kirakat, amelybe némelyek csak belépnek, míg mások egy ültőnelyükben, a széken szá­radnak el. Mennyi alkalom a megfigyelésre! Különösen a Báthoriban, itt, a Belváros és a „vidék” érintkezési pontján, ahol egyaránt otthon érezte magát a npmzetes úr, a polgár s a fél roli. A gyermeklány számára, akinek az emberi adatgyűjtés májú művészi kö­telessége les?, keresve sem ta­lálhatnánk jobb környezetet. Gizi már tízvalahány éves ko­rában annyi társaságot, em­bertípust ismert meg, mint más polgárlányok — akiket az illem kiutasított ebből a nyil­vánosságból — asszonykoruk­ban sem. Persze, az apa nem nézte örömmel Gizi kávéházi szerep­léseit. Honnan is tudhatta vol­na, hogy minden nap egy-egy lecke, amelynek mint színész­nő látja majd hasznát? Beyer Marcell legszíveseb­ben kitiltotta volna lányát a kávéházból. De a körülmények kényszerével szemben tehetet­len volt. S aztán a kislány elgyöngítő nézésed! Az öregúr bajúsza cincogni, muzsikálni kezdett, ha ezt a tekintetet látta, Giziké naponta hússzor is megjárta vagy inkább meg­szaladta az utat a harmadik régi Pest és a mai Budapest a lerombolt Városkapu helyén érintkezett a falusias alvéggel, a vidékkel. A Báthori-kávéház teraszán La Valliere-nyakken- dős öltők ültek világvárosias pózban, s hallgatták, két vers­sor közt elrévedve, a tér kö­zepén hencegő márványkút csobogását. De a Soroksári út felől behömpölygött a falusi idill is: csizmás, túrisöveges, szűrös-tarisznyás parasztok bo- tozták fel a gulyát a vágóhíd­ra. Az ökrök nagyokat lefe­tyeltek a kút márványmeden­céjéből, amelyen oly ábrándo­sán függtek a poétatekintetek. Amikor Beyer Marcell meg­vásárolta a kávéházat, Gizi ti7 zenhárom éves volt. Ez a környezet lett második otthona, s a gyermekkori sám­lidobogó után az első színpada is. A kávéház, amely a század- eleji Budapesten a lázongok tanyája, a tunyaság fészke, közéleti csari. )k, tereferefó- rum és pletykaközpont is; ez a mindennapos, sűrű nyilvános­ság, ahol nagy elhatározások és olcsó szóviccek születnek; ez az éjjel-nappal kivilágított V. 1905 májusában a Kálvin tér S a Kecskeméti utca sarkán bóbiskoló hordárok és pará­déskocsisok hatalmas, csöröm­pölő zajra riadtak. Egy anar­chista társaság betörte a Bá­thori-kávéház tükörablakait. Morvái Ferenc urat, a tu­lajdonost, akinek termetes adóssága s négy neveletlen gyermeke volt, egészen letag­lózta a veszteség. Idegössze­roppanással szállították a „Napoleon-gyárba”, azaz a Schwartzerba. Az asszony megkérte jóbarátjukat, Beyer Marcelit, hn«y amíg a férje föl nem épül, vegye át az üzlet vezetését. A férj betegsége hosszan tartott. így a -tán Gi -i édesapja egy­évi kisegítő munka után meg­vásárolta a Báthorí-kávéhá­zat. Át Is költöztek az Erzsé­bet kőrútról t: Kecskeméti ut­ca 1.-be, a kávéház épületé­ben lévő háromszobás lakásba A Kálvin tér, áz egykori Szénás piac. a század elején még a város alvége vol*. A GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom