Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

Farsangi bál Törteién Farsangi bált rendez szom­baton a törteli Déryné Mű­velődési Házban az ifjúsági klub. A bálon a már ismert és kedvelt Jeger-együttes ját­szik. A törteliek szívesen lát­ják báljukon a környékbeli fiatalokat — elsősorban a kő- röstetétleníeket, akik gyak­ran látogatnak át a törteli összejövetelekre. PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI .. ' XV . ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1911. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK A nemzetközi dzsesszran- devú holnap este 7 órakor kez­dődik Cegléden, a Kossuth-ét- teremben. Az est műsorát a magyar rádió helyszíni köz­vetítésként tűzte műsorára. HUSZONKÉT Több mint félmillió visszatérítés Részközgyűlések az ÁFÉSZ-nél , Lakberendezési áruházat építenek TRAKTORVEZETŐ Bentlakásos traktorvezető - tanfolyamon vett részt a Ceg­lédi Állami -angazdaság 22 dolgozója a Cifrakertben. A tanfolyam ideje alatt szállá­sukról, teljes ellátásukról a tangazdaság gondoskodott, fi­zetésként pedig munkabérük átlagát kapták erre az időre. A tavaszi munkák kezdetekor az újonnan képzett traktorve­zetők is gépre kerülnek. A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága az el­múlt hónapban részközgyűlé­seken ismertette a tagokkal a szövetkezet 1970. évi munkál­kodását, eredményeit és 1971. évi célkitűzéseit. A szövetkezet 1970-ben 196 millió forint forgalmat bonyo­lított le az előző évi 169 mil­lióval szemben. Igen jelentős rész esik ebből az áruházra, amely tervét 116 százalékra teljesítette. Ábonyi gyűrűgyártók A tagság megelégedéssel nyilatkozott a gyűléseken ar­ról, hogy az áruellátás javult, az ol­csóbb ruházati cikkek vá­lasztéka nagyobb, mint az előző esztendőkben. Megelégedéssel beszéltek a tagok a szövetkezeti bútorbolt bőséges választékáról, amelyet a hazai bútorok mellett im­portbútorokkal növeltek. Nagy gondot fordított a szö­vetkezet a termelő tagok jó­szágainak ellátására is. Több mint 5 ezer mázsa takarmányt adtak el, ami nagyban elősegí­tette, hogy a termelők az előző évinél igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. A küldöttközgyűlés elé ja­vaslatot terjesztenek a szövet­kezeti hálózat fejlesztésére, amely szerint még ebben az évben megkezdik a Marx Ká­roly utcában a bútor- és lak- berendezési áruház építését, a Szövetség utcában csemege- áruházát létesítenek, Törteién ABC-áruház épül és Csemöben korszerűsítik a kereskedelmi egységeket. K. L. TALPIG MAXIBAN KEDVCSINÁLÓ FRISS SZÉL Igaz, még javában tart a tél, de az elmúlt hetekben kegyes volt hozzánk az időjárás: ta­vaszt csempészett a télbe. A minap másfajta pezsdülést is tapasztalhattak azok, akik ér­deklődéssel figyelik a város kulturális életét. Alig né­hány nappal a Szerelmesfilm ankétja után irodalombarátok gyülekeztek a Kossuth Műve­lődési Ház klubszobájában. A Hazafias Népfront, az Európa Kiadó, a megyei és a helybeli könyvtár közösen szárnyra bocsátott műsora ta­lálóan kapta a Friss szél cí­met. Nagyszerű volt a soro­zat első előadása. Gyarmati Teréz városi nép­művelési felügyelő bevezető szavaiban arról beszélt, amit Ajtmatov fogalmazott meg, a nemrég nálunk járt kirgiz író: egy népet leginkább iro­dalmán keresztül lehet meg­ismerni. Nekünk pedig fontos ismernünk a körülöttünk élő baráti népeket A januártól júniusig tartó sorozat előadá­sai ezt a célt szolgálják. Elsőként a mai lengyel iro­dalomról hallottunk rövid ösz- szefoglalót. Bojtár Endre iro­dalomtörténész bevezetőjét — távollétében — Bodor Tibor előadóművész olvasta fel, majd Halda Alizzal felváltva adtak elő a kortárs lengyel irodalom prózájából részlete­ket. Megcsillantották a len­gyel líra gyöngyszemeit, fa­nyar aforizmákkal fűszerez­ték gondosan összeállított műsorukat. A kisszámú közönség lel­kesen tapsolt. Igazán érde­mes volt eljönniök, és ők biz­tosan itt lesznek a következő előadásokon is, amikor majd a bolgár, a csehszlovák, a ju­goszláv, a keletnémet és a ro­mán írók, költők alkotásaiból hallhatnak ízelítőt. Mert valójában a Friss szél csak amolyan kedvcsináló. A könyvtárosok aztán gondos­kodnak arról, hogy az érdek­lődők a megfelelő olvasmá­nyokhoz jussanak. A kikül­dött meghívókon ajánló könyvjegyzék sorolja fel az említett népek hazánkban is megjelent új irodalmi alko­tásait. A helyszínen rögtön­zött könyvkiállitást tekint­hettek meg azok, akik a len­gyel irodalom iránt érdek­lődtek. Jó ez a Friss szél, csak ne lankadjon, inkább erősödjön. Kapja szárnyra és repítse hozzánk a legszebb elbeszélé­seket, verseket! (tamasi) SPORT TORZSCARDATAGOK LEHETNEK Nem ékszereket, kezek dí­szét készítik az abonyl gyű­rűgyártók: ezek a gyűrűk a befőttes, konzerves üvegeken „ékeskednek” —, helyesebben azoknak a légmentes elzárását biztosítják. Hihetetlenül sokra van szükség ebből a fémko­rongból és karikából egy-egy szezonban. Az abonyi gyűrű­gyártók, akik a Nagykőrösi Konzervgyár előkészítő tele­pén serénykednek, tavaly 45 millió zárógyűrüt készítettek. Az előrejelzések szerint a konzervipar ebben az évben még többet igényel ebből a nélkülözhetetlen üvegzáróból. Abonyban erre a munkára szí­vesen alkalmaznak még lá­nyokat, asszonyokat. A gyűrű­gyártók alap-órabére 6 forint 50 fillér —, de mint az ott dolgozóik mondták, ezen felül is vannak kategóriák. Kinek- kinek ügyességétől függ a ke­resete. Az előkészítő telepen az új munkások jelentkezésé­vel a törzsgárdát akarják gya­rapítani. több baromfit neveltek és több sertést hizlaltak köz- fogyasztásra. A tagok száma jelentősen emelkedett. Visszatérítés cí­mén több mint félmillió forin­tot fizetnek ki a vásárlóköny- vekre. A részközgyűléseken több hasznos javaslat hangzott el, amelyeket a szövetkezet továb­bi üzletpolitikájának kialakí­tásánál figyelembe vesznek. A küldöttközgyűlést feb­ruár közepén tartják meg, amelyen újraválasztják az A KÖVÉR EMBEREK VAROSA Disznótoros vacsorán Nem vetjük meg a finom falatokat TEKE - CEGLÉDI ÉPÍTŐK GYAKORI ESET most vá­rosunkban, hogy kisebb-na- gyobb társaság hétvégén disz­nótoros vacsora címén össze­jön, mert még ma is családi ünnep a tor. Ilyen meghívás alapján ülünk most mi is a feldíszí­tett asztal mellett. A beszél­getés természetesen a két nap­pal előbb leölt állat súlya, fajtája, minősége, ára és az általa elfogyasztott takar­mány mennyisége körül zaj­lik. Az asszonyok azt tárgyal­ják, hogy mennyi kolbász, mennyi szalámi készült, hány liter zsírt szűrtek és mennyi sonka, szalonna kerül végül á szögre. Statisztikusok felmérése sze­rint Magyarországon a ser­téshúsfogyasztás évenként és fejenként 27—28 kiló, ami kétszerese a baromfi- és ke­reken háromszorosa a marha­húsfogyasztásnak. Az állatszámlálások adatai szerint sertésállományunk 66 százaléka hússertés. Vágóser­tés-termelésünknek jelenleg is 50 százalékát a háztáji gaz­daságok adják. Az országban egymillió sertést olyan ház­táji gazdaságok tartanak, amelyeknek földterületük nincs. Mire az asztalra kerül a töl­tött káposzta, már azt is tudjuk, hogy hazánkban a zsiradékfogyasztás évi átlaga 23 kiló. Minden gramm zsír 9,3 kalóriát ad. Zsírosán főz­nek a háziasszonyok. Ceglé­den különösen. A közelmúlt­ban egynapos itt-tartózkodás, nézelődés után valaki azt a megjegyzést tette, hogy Cegléd a kövér emberek városa. Szóba kerül az is, hogy az Idén a vágási idény elég későn indult. Ezt észrevet­ték a maszek húsfüstöldék tu­lajdonosai is. December 18— 20 volt a fordulat ideje. Az­óta több helyen „kapacitás hiánya” miatt egyik-másik füstölde napokon át‘nem tud fogadni portékát. Cegléden általában minden második- harmadik háztartásban az idén is vágnak. Legalább há­romezer sertés kerül kés alá — házi szükségletre. A TOROS KÁPOSZTA fo­gyasztása és dicsérgetése köz­ben a társaság a böllér mun­káját is értékeli. A tanyavi­lágban ' rendszerint rokoni, baráti segítséggel vágnak. A jó kezű, kellő gyakorlattal rendelkező atyafinak a ro­konság körében nagy a be-, csülete. A városiak a szakmát üzletszerűen gyakorló, de iparengedéllyel nem rendel­kező bölléreket szokták hív­ni. Egy-egy böllér a három téli hónapban 150—180 ser­tést is levág és feldolgoz. A munkadíj általában annyi fo­rint, ahány kilós a vágásra került állat. És természetesen némi kóstoló. A töltött káposzta elfogyasz­tása után a bor feloldja a kedélyeket és fürgébbé teszi a nyelveket. Derül a társaság azon az eseten, ami a közel­múltban történt egy közismert családnál, ahol a konyhaszek­rényből elővett papírzacskót a háziasszony azzal adta a böllér kezébe, hogy abban van a bors, A böllér pergette a zacskó tartalmát a teknőben gőzölgő húsos, rizses hurká­nak valóra, jócskán kiszórta a tasak tartalmát, amikor ész­revette, hogy petrezselyem­magot szitál bors helyett. Egy másik helyen a tréfás ro­kon a sajtba csempészte a kaszakövet. Mikor felvágták, a | szeletelő kés majdnem ki­csorbult és a háziasszony ha­ja az égnek állt. Jó eset volt az is, ahol a kocaböllér rosz- szul szúrta meg az állatot. Mi­kor sütötte a gázláng az ál­lat hátát, kínjában felugrott, elinalt a pyitott szín alá és ott a tyúkülőnek használt öreg vetőgép csövei mögött keresett menedéket. Onnan vonszolták elő szegényt, hogy még egyszer leszúrva újra kezdődhessen a disznóvágás. Persze az efféle ribillió külön is ok a pálinkázásra. Ahol a férfiak jól bepálin­káztak, ott az is előfordul, hogy a kolbászból kimarad a fokhagyma. A csemői részen olyan zsibbasztó volt a szil- Vórium, hogy a böllér a disz­nó helyett a saját térdébe döfte a kést, csak azt nem értette, hogy nem döglött meg az állat s valami meleg cuppogott a csizmaszárban. Megtörtént, hogy rosszul varrták be a sajtot és annak tartalma szétúszott az aba- lében, MINDEN TÖRTÉNET új esetet, új emléket , juttat a társaság tagjai eszébe. Már a fánk is az asztalra került. Az étvágy csillapodik, de a sze­mek egyre csillogóbbak. -Az üres palack helyébe teli ke­rül. Nem rest a háziasszony, nem késik a házigazda. Ami­kor kifogy a társaság az étel­ital, a levágott állat dicsére­téből, elhangzik az asztalfőn a vacsorazáró jókívánság: Kedves háziasszony, kedves házigazda, ami jóval foglal­koztak, fogyasszák egészség­gel. Erre újra koccintani kell, s ekkor derül ki, hogy nóta van a borban. Sz. I. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi üzemében rögtönzött di­vatbemutatót tartott fotósunk kedvéért az egyik alkalmi ma­nöken. A ruhagyár divatos luibátjait a külföld is szívesen vásárolja. Foto: Apáti-Tóth Legalább három, 250—300 vagonos hűtőtároló felépíté­sét tervezik a következő öt évben a ceglédi járásban. A tárolóra nagy szükség lesz, mivel több gazdaság, tsz gyü­mölcsöse termőre fordul. A lucernaliszt-előállításra és más mezőgazd|sági termékek szá­rítására két szárítóüzem fel­állítását tartják indokoltnak. A Ceglédi Építők férfi teke­csapata az NB I-et is meg­járta. Az elmúlt évben vi­szont a kiesés ellen küzdöttek az NB II-ben. A küzdelmes évről Tőrei Pál edzővel be­szélgettünk. — Milyen tervekkel vágtak neki a bajnoki idénynek? — Fiatalítottunk, és célunk a középmezőny egyiik helyé­nek megszerzése volt. Beteg­ség, sérülés, munkahelyi elfog­laltság zavarta munkánkat, nem sikerült teljesíteni ter­vünket — A rajt rosszul sikerült az első három mérkőzésen sú­lyos vereséget szenvedtünk, ez az egész évi szereplésünkre rányomta a bélyegét Hiába igyekeztek a játékosok, végig a kiesés ellen küzdöttünk. A lelkesedés végül meghozta az eredményt a „sírból” kellett visszahozni a bennmaradást A szerencsével is hadilábon- áll­tunk, egy-két fával keveseb­bet ütöttünk, mint az ellenfe­lünk, és ez bizony pontokba került Az őszi idény már fi­gyelemre méltó eredményeket BIRKÓZÁS Abonyban II. és III. osztá­lyú országos felnőtt birkózó­versenyt rendeztek, szabadfo­is hozott például a későbbi bajnok, az MGM Debrecen 6:2-re kikapott Cegléden. — S az egyéni teljesítmé­nyek? — Sajnos a biztos, pontszer­ző emberek — az idegfeszítő csatában — nem mindig tün­dököltek. Az NB II-ben sze­repelt játékosok átlageredmé­nyei: Raffai (24 mérkőzés) 429 fa (átlag), Szűcs (24) 428,2 fa, Nyíri (9) 426 fa, Nagy (26) 424,3 fa, Molnár (25), 424,1 fa, Pákozdi R. (13) 423,8 fa, Ki­rály (18) 420,4 fa, Gál (2) 413 fa, Pákozdi S. (9) 406,7 fa, — Ebbben az évben? — Kijelöltük a keretet To­vább fiatalítottunk, mindigaz játszik, aki többre képes. Az első öt hely egyikére, feltétle­nül jónak tartom csapatomat ♦ — Az NB Il-es keret a kö­vetkező: Raffai, Molnár, Pá­kozdi S., Pákozdi R., Róna­széki, Nyíri, Király, Gál, Zsámbéki. Tartalékként min­dig rendelkezésünkre áll a két „örök ifjú” Nagy és Szűcs. (—reán) gásban. Sok induló volt, még a DVTK és a DVSC is kép­viseltette magút. Megkezdő­dött a minősítések megszerzé­séért a küzdelem. 52 kg-ban Nagy Miklós ezüstérmes lett, csakúgy, mint H erűig Antal 63 kg-ban. He­ring két év kihagyás után az idén másodszor lépett sző­nyegre, most az eredmény sem maradt el. Kellemetlen meg­lepetés az 1970-ben magyar ifjúsági bajnok és válogatott Sápi szereplése 62 kg-ban. Nem tudta a súlyát „hozni”, azért indult a neki erős súly­csoportban, ahol két forduló után kieseit. Ugyanakkor Kecskeméten, szintén szabadfogásban, or­szágos ifjúsági versenyt ren­deztek. Itt is népes mezőny gyűlt össze. A Ceglédi VSE öt fiatallal képviseltette ma­gát. 75 kg-ban Nagy Ferenc, 87 kg-ban Szűcs István az első helyen végzett. Szűcs egy évig a Budapesti Honvédban versenyzett. Tanulmányai be­fejeztével hazatért Ceglédre. Jól és tetszetősen birkózott. (—reán) Nagy szőnyegvásár - amíg a készlet tart! Importból származó szőnyegek. 200x300-as: 4480 Ft helyett 3140 Ft 170x235-ös: 2980 Ft helyett 2090 Ft 145x200-as: 2170 Ft helyett 1520 Ft BŐSÉGES VÁLASZTÉK Cegléd, Kossuth Lajos utca 1. szám alatti szaküzletünkben. Két első és két második hely /

Next

/
Oldalképek
Tartalom