Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

\ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 27., SZOMBAT JAVASLATOK A munkakörüimények javítására Az indokolatlan áremelkedések megszűntetésére A túlórák csökkentésére a kormány és a SZOT vezetőinek tegnapi tanácskozásán Kohl—Bahr Bonnban Schütz válasza Stophnak — Scheel fenntartásai PEST MEGYEI ¥ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Célba ért a lüílus-expedíció Csütörtökön Kairóba ér­kezett a Magyar Ifjúság Ní­lus expedíciója, amely február 3-án szállt víz­re Asszuánban. A két mű­anyag kenu utasai — Ved­res László, a KISZ KB munkatársa, Fodor Sán­dor, a ÉLTE adjunk­tusa, Magyar György középiskolai tanár és Ah­med Farid, a kairói eve­zős klub elnöke — 1100 ki­lométert hajóztak a Nílu­son, s útközben megismer­kedtek a folyó mellé tele­pült nép mindennapi életé­vel, munkájával, szokásai­val, dalaival, táncaival. Az egyiptomi fővárosban ünne­pélyesen fogadták a célba érkező expedíciót, Mufid Sehab, az Arab Szocialista Unió ifjúsági szervezetének első titkára ebédet adott a magyar fiatalok tiszteleté­re. A vízi út utolsó szaka­szán Béni Szuef kormány­zója emlékéremmel tüntet­te ki az expedíció tagjait és egyiptomi kísérőjüket [ A kormány és a SZOT veze­tőinek tegnapi tárgyalásán a szakszervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970- ben az előző évekhez viszo­nyítva volt némi javulás —- a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kul­turális intézmények fejleszté­se. Ennek okát abban látják, bogy t az üzemek vezetői meg mindig nem fordítanak elég gondot a munkakö­rülmények, a szociális és kulturális viszonyok ja- , vitására. Á kormány vezetői az észre­vételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető megol­dásokat. A IV. ötéves tervvel össz­hangban a SZOT vezetői is­mertették elképzeléseiket, ja­vaslataikat az 1971-es évben végrehajtandó életszínvonal­emelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövedelem 5—5,5 szá­zalékkal növekedjék. A megbeszélésen az a véle­mény alakult ki, hogy a leg­sürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intézkedés az alsó- és kö­zépfokú iskolában tanító pedagógusok, egyes or- * vos-egészségügyi terüle­ten dolgozók, gyógyszeré­szek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejtették azit a meggyőződésüket, hogy az életszínvonal további emelésé­vel kapcsolatos elképzelése­ket akkor lehét megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a ter­vezettnek megfelelően alakul­nak. Egyetértenek azzal a gya­korlattal, hogy a kormány ál­tal e-iatározott és engedélye- árváltoztatások esetén más árak csökkentek, a jövedelmek növeked- Más a helyzet egyes zett vagy vagy tek. iparágak és üzemek által el­határozott, szabad áras kate­góriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében in­dokolatlan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek ál­talában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések vol­tak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes tex­(Folytatás a 2. oldalon.) 50 EZER LITERES TEJÜZEM ÉPÜL VÁCOTT Lesz-e elég zöldségféle? Húsz év alatt megkétszere­ződött az ország zöldségtermő területe, ennek ellenére: köze­pes a zöldségellátás — mondta dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója az Agrártudományi Egyesület tegnapi tanácskozásán. A zöldségtermesztés színvo­nalával és az ellátással ko­rántsem lehetünk elégedettek. Egyenetlen a kínálat, a nagy pénzen épült konzervgyárak sincsenek mindig kihasználva: a múlt évben 700 millió forin­tos termeléskiesésük volt. Tavaly 18 százalékkal emelkedtek a zöldségárak. A következő öt évben a nagyüzemek csaknem megkét­szerezik szántóföldi zöldségte­rületüket, s gépesítéssel, kor­szerű eljárások alkalmazásával kifizetődőbbé teszik a termesz­tést. 1975-ben a tavalyinál 30 (Folytatás a 2. oldalon.) Bonnban tegnap megtartották a 7. Kohl—Bahr-találkozót. Képünkön: Michael Kohl NDK-államtitkár a két német ál­lam közötti megbeszélések folytatására Bonnba érkezik. Abban a válaszban, amelyet Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester Willi Stophnak, az NDK Miniszter- tanácsa elnökének levelére még csütörtökön elküldött, ál­lítólag kifejezi hajlandóságát az NDK illetékes kormány- megbízottaival való tárgyalá­sokra, de Erdey Grúz Tibor előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikai akadémiájá­nak előadássorozatában pénte­ken Erdey-Grúz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást „A tu­dományos-technikai forrada­lom és a társadalmi haladás” címmel. Az építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában megtartott előadást Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára vezette be. Részt vett az előadáson a Központi Bizottság és az El­nöki Tanács több tagja, a po­litikai és a társadalmi élet sok ismert személyisége. ELSŐKÉNT A MEGYÉBEN Három havi nyereség 84 millió — szolgáltatásokra örvendetes tény: az el­múlt öt esztendőben jelen­tősen nőtt a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma. 1979- ben két és félszer annyi bú­tort, háromszor annyi sze­mélyautót, négyszer annyi hűtőgépet és kilencszer annyi magnetofont vásárolt a megye lakossága, mint öt esztendővel korábban. Ez szükségszerűen megköveteli a szolgáltatóipar, . elsősor­ban az állami és szövetke­zeti szolgáltatásoknak az eddiginél nagyobb ütemű fejlesztését. Ma még gyakran megtör­ténik, hogy egy elromlott televízió vagy hűtőgép meg­javítására hetekig kell vár­ni. Ha elromlik a vízcsap, vagy ha festetni akar vala­ki, ugyanez a helyzet. Gép­kocsiszerviz pedig allg-alig akad a megyében. Mind­ezen kíván könnyíteni a megye akkor, amikor a szolgáltatások fejlesztésére nyolcvannégy millió forint központi támogatást nyújt az elkövetkező öt esztendő­ben. Mi mindenre nyílik le­hetőség ebből az összegből? A textiltisztítás fejlesztésé­re például tizennyolcmilliót irányoztak elő. A támogatás eredmények * it mosoda épül Nagykőrösön, Gödöllőn és Érden, valamint mosoda és vegytisztító szalon Szent­endrén és Vácott. A lakáskarbantartó rész­legek fejlesztésének támo­gatására négymilliót költe­nek. Ez elsősorban a száz­halom battaiak, az abonyiak, a gödöllőiek, a szentend­reiek és az érdiek ilyen irányú igényeinek ki eh él­tesét segíti majd elő. A legnagyobb támogatást •— harmincötmilliót —, a gépkocsiszervizek létesíté­sére fordítják. A program keretében új szerviz épül Gödöllőn, Budaörsön, Nagy- kátán, Monoron, Alsónéme- dln. Bővül a szerviz Szent­endrén és Kiskunlaeházan. tlj AFIT szerviz létesül Cegléden és Vácott, Interág szerviz pedig Visegrádon. Jó hír a háztartási kis­gépek tulajdonosainak is: új szervizt építenek Vácott, Érden, Szentendrén, Nagy­kőrösön, Monoron, Visegrá­don, Foton, Alsógödön és Túrán, valamint bővül a jelenlegi ceglédi szerviz is. S ami talán a legnagyobb öröm: szoigáltatóházak egész sora épül fel Pest me­gyében az elkövetkező öt esztendő alatt, Gödöllőn, Cegléden, Abonyban, Daba- son, Nagykátán, Érden, Aszódon, Dunakeszin, Bu­daörsön, Kiskunlacházán, Szigetszentmiklóson, Soly­máron és Pilisvörösvároít. Az említett tizenhárom szolgáltatóház felépítési költsége mintegy ötvenkét- millió forint, amelyhez a megye tizenötmilliós álla­mi támogatást ad. P- P­Tegnap reggel a Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalat pénztárosa bement a bankba, elhozott 1,2 millió forintot, s estére szétosztotta 200 dolgozó között A budaörsi telepen kezdte, majd a XI. kerületben, a Bocskai úti központban vé­gezte. Átlagosan 7678 forintot kaptak: egy negyedévi ke­resetet. Persze, volt aki 15'ezer forin­tot tett á tárcájába: volt, aki csak ötöt. Egy igazolatlan hiányzás például kétezer forin­tos mínuszt jelentett most. Honnét a nyereség? Péter György igazgató és Nagy Fe­renc főkönyvelő együttes vála­sza: kemény munkából nőtt a termelékenység. íme, egy példa: Az ipari üze­mek erőátviteli berendezései­hez kapcsolódó táblákat készí­tenek. Törték a fejüket, ho­gyan lehetne meggyorsítani a munkát. S tavaly létrehoztak Budaörsön egy 35 fős elősze­relő műhelyt, a helyszínen már alig volt dolguk. A szerelést megkétszerez­ték, miközben a létszám csak 35 százalékkal nőtt Kevesebb volt a baleset, csökkent a ki­esett munkanapok száma. A kongresszusi versenybe 113-an kapcsolód talc be, s több mint 10 millió értékű pluszmunkát végeztek. A bérek 10 százalékkal emelkedtek tavaly, a nyereség pedig kétszerese lett az 1969- esnek. „Hiába, az érdekeltség megteremtése jobb munkával jár”. Harminc százalékkal növel­ték termelésüket, így 61 millió forint lett a múlt évi árbevé­telük, ebből több, mint 15 mil­lió a nyereség. — di. Nyújtózó palánták azok konkrét megkezdd- sét a négyhatalmi megbe­(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött Péter János dániai látogatása Az utolsó napon: kirándulás a múltba Pénteken délelőtt dániai lá­togatásának utolsó napján Pé­ter János körutazást tett Sjaelland szigeten. Helsingőrbe érkezése előtt a külügyminisz­tert magánvillájában fogadta A. C. Normann, a halászat és Grönland ügyeinek minisztere: Rövid baráti beszélgetés után a külügyminiszter folytatta útját Krónborg kastély felé. Ez a dupla várfalakkal körül­vett hatalmas várkastély két évszázadon keresztül volt a dán királyi család lakóhelye. „Hamlet várának” is szokták nevezni, de a vármúzeum ve­zetői elmondották, hogy a vár­nak tulajdonképpen semmi kö­ze sincs a dán királyfihoz, s csupán annak köszönheti ezt ,a hírnevét, hogy Shakespeare annak idején Helsingőr városát (Folytatás a 2. oldalon.) ÉPÍTŐK Még nem csökkent a munkaerővándorlá: 48 ÓRA HELYETT TÚLÓRA? Tegnap tartották az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezete Pest me­gyei bizottságának küldöttér­tekezletét a MÉMOSZ székház­ban. A meghívottak között ott volt és felszólalt Kovács Ist­ván SZMT-titkár. Az írásos jelentés és a szó­beli beszámoló egyaránt fog­lalkozott az építőipar nagy gondjával, a munkaerővándor- lással. A fluktuációt nem tud­ják csökkenteni, pedig egyes helyeken — mint például a A pilisi termelőszövetkezetben tavaszt teremtet tek februárban. Mégpedig kiadós tavaszt — ha fű, ha esik, a palánták már a nyárra készülnek, s kinyújtóznak a cserepekből... Foto: Urbán Dunai Cementr és Mészműnél — aggasztó méreteket ölt. A kötelező munkaközvetí­téstől várják a létszám- hiány enyhülését. Felvetődött az építőipar má­sik problémája is, a munkafe­gyelem. A szakszervezet vé­leménye szerint a lazaságnak egyes középvezetők erélytelen- sége az oka. Az igazsághoz tartozik, hogy a művezetők, csoportvezetők sokszor azért nem mernek szigorúbban fel­lépni a rend megsértőivel szemben, mert mindenáron meg akarják tartani a munká­sokat. A munkaerőhiány és a rövi­dített munkaidőre való áttérés egyaránt hozzájárult a túl­órák szántának emelkedéséhez. A szakszervezet nem ért egyet a mértéktelen túlórákkal, fel­lép ellene, de — mint őszin­tén hangsúlyozták — az érdek- védelmi szerv is hibát köve­tett el, amikor nem nézte meg alaposabban, hogy megvan­nak-e a munkaidő-csökkentés feltételei. Sürgősen változtatni keil, ha nem akarnak vissza­térni ismét 48 órára. Szakmai jellegzetesség, hogy a betegállományban levők szá­ma egy százalékkal magasabb az országos átlagnál. A kiesett termelési érték (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom