Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

ÁFÉSZ-évkönyv A sülysápi ÁFÉSZ vezető­sége a részközgyűlések előtt egy — a monori járásban ed­dig még ismeretlen — figyel­mességgel lepte meg tagjait. Megjelentették ugyanis a szö­vetkezet 20 éves fejlődését be­mutató évkönyvet, s ezt a vá­lasztott vezetőség tagjai és a központ dolgozói személyesen vitték ki a szövetkezet tagjai­nak. Az évkönyv röviden be­mutatja a szövetkezet felsza­badulás előtti helyzetét, elem­zi a felszabadulást követő vál­tozást. Ismerteti a szövetkezet politikai, társadalmi feladatait, tagjai elé tárja a vezetőség el­következő esztendőkre vonat­kozó terveit. A könyvet az alapítótagok nyilatkozatai te­szik színesebbé. — 310 ezer kiló szőlő ter­mett tavaly a gombai Üj Élet Tsz szőlészetében; 200 ezer ki­lóval kevesebb, mint amennyit vártak. , MONOMIDfn A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1971. FEBRUAR 26., PÉNTEK Eredményes évzárás a gyömrői vasasoknál A nyereség: kéthavi fizetés - Öltözőépület befejezés előtt Eredményes évet hagyott maga mögött a 21. éve működő Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz. A termelési érték kerek egymillióval több a terve­£gy apróhirdetés nyomán Eladó maglódi telkek Nemrégiben olvastam az Esti Hírlapban a következő hirdetést: „Olcsó, részben köz­művesített házhelyek OTP- részletre is eladók a Buda­pesttel határos Maglód köz­ségben. Erdieklődni lehet az OTP gyömrői fiókjában.” Meglepődtem a hirdetésen, hiszen köztudott, hogy a fő­város környéki községek egyik legégetőbb gondja éppen a telekhiány. Elindultam a hir­detés nyomán. A gyömrői OTP-fiókban a következő választ kaptam: — Múlt év májusában a maglódi községi taináos meg­bízásából kezdtük el árusíta­ni a telkeket. Ez év január­jáig a 104 házhelyből 47 kelt el, pedig a feltételek nem is olyan rosszak. Egy 250 négy­szögöles telek 20 ezer forintba kerül, de ezt az összeget nem kell készpénzben letenni. Csu­pán 30 százalékát kell a vá­sárláskor kifizetni, a fennma­radó részt pedig 24, hónapra kamatmentesen hitelezi az OTP. A telekkölcsön a vevőket egyébként nem akadályozza abban, hogy egyidejűleg ház­építési kölcsönt is kapjanak. — Elnök elvtárs, mi az oka annak, hogy a maglódi telke­ket az Esti Hírlapban kell hirdetni? — kérdeztem Ko­vács Józseftől, a nagyközségi tanács vb-elnökétől. — Ha most a televízióban kellene szólnom — kezdte a válaszát kissé tréfásan —, ak­kor azt mondanám, hogy nem is olyan egyszerű a kérdés. Ugyanis ahhoz, hogy a már eladott- telkeken elvégezzük a közművesítést, a közöttük és a község beépült része között levő telkeket is el kell ad­nunk, különben a közművak a villany, a járda a lakatlan részén kihasználatlan lenne. — Hol vannak ezek az el­adó telkek, milyen messze es­nek a vasúttól? A vasúttól ez a rész mintegy negyed órára esik. Megjegyzem, az itt lakók jobb helyzetben, lesznek majd, mint akik az „öreg faluból” járnak az állomáshoz, három­öt kilométer hosszú úton. A telkek valószínűleg hirdetés nélkül is elkelték volna. Még­is, miért hirdették? — Lassan mi is kezdünk olyanná válni, mint egy nagy család, pénz nélkül. Tudja, valamit értékesítenünk kell ahhoz, hogy a lehető legrövi­debb időn belül pénzt lássunk. Nem tartogatjuk a befolyt ösz- szeget. Ahogy befizették, úgy vissza is kapják azt a telek- tulajdonosok. Megmagyará­zom. A község óvodáiba há­romszoros a túljelentkezés. A fiatal telepesek is jó helyen szeretnék tudni napközben gyerekeiket. Ezért a lehető leg­rövidebb időn belül szeretnénk egy óvodát építeni 50 gyerek részére. S ez csak egy terv a sok közül... Hamar Mária zettnél, a teljes nyereség pedig 400 ezer forinttal haladja meg a múlt évit. Tavaly közel 200 ezer forintot fordítottak béremelésre, még soha ennyit egyik évben sem. Eredményesen zárult a jubi­leumi és-a kongresszusi mun­kaverseny, jutalmul több mint 70 ezer forintot osztottak ki a dolgozók között. Tavaly öttel kevesebben dolgoztak a szö­vetkezetben, mint előző év­ben. s ez a tény az eredmé­nyeket még értékesebbé teszi. Jelentős összeget fizethet­nek nyereségrészesedés­ként. minden dolgozó évi fizetésének 15,2 százalékát, MAI VI fSOH Tudományos ismeretterjesztő előadások Gyömrő, ülnöki akadémia, 1. sz. általános iskola, 3 órakor: Az MSZMP X. kongresszusá­nak határozatából az igazság­szolgáltatásra háruló felada­tok, előadó: dr. Zalka Károly. Közlekedési ismeretterjesztő előadássorozat. Péteri, 5 óra: Közlekedési szabályokból ve­télkedő. Mozik Monor: Rachel, Rachel. Nyáregyháza: Rómeó és Júlia I—II. Pills: Modesty Blaise. Veesés: A skarlátruhás nő.' körülbelül kéthavi fizeté­sét kapja. Fő termékük volt tavaly — s lesz az idén is — a kormány­kerék és az úgynevezett von- tatvány csatlakozó. A közelmúltban megtartott márlegzáró közgyűlésen Simon József elnök örömmel említet­te: a Nagykátai Építőipari Szövetkezet dolgozói jó ütemben építik a korszerű, minden igényt kielégítő szociális épületet. Ebben a többi között fürdő, mosdó és öltöző lesz. Az épí­tők a tervek szerint március 15-re végeznek. Gér József ÜNNEPI TANÁCSÜLÉSEK A választások előtti utolsó — ünnepi — tanácsülést tar­tanak ma délelőtt 8 órakor Monoron, délután 3 órakor Gyömrőn, 4 órakor Ecseren és Vecsésen. Mind a négy köz­ségben értékelik a tanács, a vb, az állandó bizottságok és tanácstagok tevékenységét, a tanács tömegkapcsolatát, a III. ötéves tervben elért ered­ményeket, az 1967. évi válasz­tásokat megelőző jelölőgyűlé­seken elhangzott közérdeke bejelentések intézését, vala­mint a IV. ötéves terv főbt / célkitűzéseit. Ecseren meg­hallgatják még az Ecseri Ivó- víztársulat beszámolóját az 1970. évben végzett munká­ról, az 1971. évi feladatokról és előterjesztést tesznek az 1971. évi fejlesztési tervfelada­tokra és társadalmi munka szervezésére. A vecsési tanács­ülést a művelődési házban tartják. A fentieken kívül itt szó lesz még az 1970. évi költ­ségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról, valamint a községi szabálysértési bizottsá­gok működéséről. Pillanatkép Téves kapcsolás A csévharaszti sertéstelepen Mendei Ismerősöm ingerül­ten mondja a hajnali 4 órás munkásvonaton: — Képzeld, megyek Pesten, a Jászberényi úton, szembe jön velem egy Voileswagen, megáll mellettem .,. — Na és! — Hogy-hogy na és!? Ki­Bényei ci tér ások Néhány évvel ezelőtt a ta­vaszi járási kulturális szemlén citerazenekarral, citeraszóval lepték meg halgatóikat a csév­haraszti úttörők. Kár, hogy az­óta sem hallunk róluk. Most Bénye felől hozza a szél en­nek a régi magyar népi hang­szernek a hangját. PIKIROZÁS Nagy Sándorné, az Országos Vetőmag-felügyelőség monori kijtamegállapító telepén pikíroz, azaz apró salátapalántákat ültet a táptalajba. A növények, ha majd az idő engedi, kike­rülnek az üvegházból a szabadba. Péterffy felvétele száll az ürge, gyufát kér, hogy rágyújthasson. — Még ingerül­tebben folytatja. — Látod, ko­csija van, de gyufára már nem telik neki. Mit gyufára — ön­gyújtóra! Megértőén bólintok, bár té­ves a következtetés. Aztán ar­ra gondolok: éppen 6 mondja ezt nekem, aki számtalanszor kárt már tőlem tüzet, meg ci­garettát is!? Pedig még kocsija sincsen. (jandó) Ügy mondják, hogy az önte­vékeny „művészek” munkál­kodásának ideje lejárt, a tele­vízió háttérbe szorítja ezt a régi hagyományt. Ugyan ki­nek van ma kedve énekelni, táncolni, zenélni, színjátszani, saját, vagy mások szórakozta­tására — lehet hallani úton, útfélen a kényelmesektől és talán a megalkuvóktól. Nem így vélekednek azok, akik is­merik az élő előadás varázsát Nos, ilyen „varázsló” Bényén Orosz Lajos tanár, aki maga faragja a citeráit, s a zeneked­velő gyerekek kezébe adja, ta­nítja őket Orosz Lajost nemcsak a gye­rekek, a felnőttek is körülve­szik. Zenekart alakítottak, énekkart kísérnek, most kér­ték fel őket a tánccsoport kí­sérésére is. Daluk is van, mely egyre több bényei házban megszólal: „A bényei templomtorony jaj de messzire látszik, Az én kedves kisangyalom velem már nem cicázik. Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret, így hát kedves kisangyalom nem lehetek a tied." A monori járás zenei élete évek óta egyre szegényebb Annál örvendetesebb a bényei „ébredésről”, a citerásokról hallani, írni. Valcnisik István A csodálatos ka lu esni Március elején a járásban vendégszerepei az Állami Báb­színház. A csodálatos kalucsni című mesejátékot adják elő 4-én Gyomron és Gombán, egy későbbi időpontban pedig Ve­csésen. A csévharaszti sertéstelep körülbelül 38 milliós beru­házása a Monori Állami Gazdaságnak. Az épületeket szakaszonként telepítették be állatokkal. A kanszálláson 15 tenyész­kan és 4 „tenyészkansüldő” van most már — angol la­pály, angol nagyfehér, észt lapály és svéd nagyfehér faj­ták. Húsállatok. A húsiparnak legmegfelelőbb fajtákat te­nyésztik. önitató szolgálja kényelmüket, teremventillá­tor biztosítja a fűtést, szel­lőztetést, levegőcserét. A telep területén két koca­szálló van, egy szálló 180 férőhelyes. Hatszor harmin­cas kutricákban tápon él­nek a kocák a vemhességi idő alatt, számuk 339. (Teljes üzemelésnél 400 körül kell lennie a létszámnak.) A ne­gyedik hónapban innen ke­rülnek a fiaztatóba ... Végigjártuk a telep vala­mennyi épületét — technikai­lag jó megoldású mind: bi­tumenpadlózat, termoventillá- tor, a fiaztatóban külön me­legítőlap a kismalacoknak. Hallottunk azonban egy ér­dekes kijelentést: mire egy ilyen telep felépül, részben elavulttá is válik. Oj techni­kai megoldások születnek, amelyek még tökéletesebbé teszik a tenyésztést. A kismalacoknak is van „anyakönyve”: a kutrica ol­dalára függesztett adatlap mutatja „szüleik” nevét, az ö születésük időpontját, számu­kat. Az első napon — „teto­vált fülűek” lesznek. (k. zs.—p. i.) HÍREK — Háromezer forint értékű könyvet ajándékozott a közel­múltban a járási könyvtár a péteri klubkönyvtárnak. — A járás 38 ezer bejáró dolgozójából megközelítően pontos adatok szerint mintegy 20 ezer, munkahelyén törzsgár- úatag. —102 milliós forgalmat bo­nyolított le tavaly a pilisi ÁFÉSZ nyolc községben levő 49 üzlete. A forgalom közel 10' millióval több mint az előző évben. — Közel 4 millió 200 ezer forint volt a stilyi ÁFÉSZ múlt évi nyeresége, három­szor több mint 1968-ban, az 1989. évinek pedig szinte a kétszerese. Ezzel az eredmény­nyel a járás négy fogyasztási szövetkezete között a 3. helyet foglalják el. Üllő és Pilis meg­előzi őket, Maglód mögöttük van. ' — Május 1-re befejezik — a tervek szerint — Gyomron a 60 férőhelyes járási szociális otthon építését. — A borsónak készítették elő a talajt az elmúlt napok­ban a Monori Állami Gazda­ságban. A péceli területen 150 holdon, a dánosi területen 130 holdon vetnek borsót, mihelyt az idő engedi. — 79 forint értékű társadal­mi munka jutott egy főre Sülysápon 19G9-ben. tavaly 89 forint. Az egyesült község la­kói 1969-ben összesen 522 ezer. tavak’ 628 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. — 35 tonna vegyes műtrá­gyát használt fel tavaly a mendei Lenin Tsz a növény­termesztésben. Több mint két mázsa jutott átlagban egy holdra. Az idén a jobb'termés érdekében tovább szeretnék növelni a mennyiséget. Milyen a sportélet az isko­lában, hogyan, hol sportolnak a gyerekek? — sajnos, al'n van tornaterem az iskolákban, jobb ezt a kérdést nem fesze­getni. És mi újság e téren Vecsésen ? Szeidl József, a felsőte'.epi általános iskola Igazgatóhe­lyettese azt mondja: — A kérdés éppen jókor hangzott el, itt jön Tóth Jó­zsef, a tornatanárunk mellett működő sportköri edző. Majd ő... — A felsőtelepi iskolában egy nagyon szép tornaterem van — mondja Tóth József —, van is itt sportélet. Én a Jóska kincsei kézilabda leánycsapatot ed­zeni. A kézilabdasportnak m Vecsésen jövője. Ha kikerül­nek ezek a gyerekek az isko­lából, akár községi szinten is össze lehetne fogni őket ütő­képes csapattá. Állítom, ve­lük még' bajnokságot te lehet­ne nyerni. Az iskola kézilabda-szak­osztályának 18 olyan sportoló­ja van. aki rendszeresen eljár az edzésekre. Többségük 7.-es, 8.-os. — Télen heti egy tornater­mi edzést tartunk, a jó idő be­álltával heti kettőt, a szabad­ban. A nyári szünidőben sem ál'unk le, csak augusztusban pihenünk. A gyerekek lelke- &?k, csupasziv játékosak mind, Jugovits Rózsa, Kolozsvári Jutka és a többiek. Vagy a kivételes tehetségű Dem jen Ilona, aki ha kell kapus, ha kell mezőnyjátékos. A felsőtelepi csapat két éve a ^ járási úttörő-bajnokságon második helyezett lett holtver­senyben. Tavaly megnyerték a községek közötti úttörő-baj­nokságot. Mögöttük a szintén vecsési Martinovics téri és a falusi á'.talános iskola, majd az üllői iskola leánycsapata végzett. _ — Tervek, vágyak ? Merész álom, de arra gondolunk, hogy az idén megnyerjük a járási úttörő-bajnokságot. A tornát előreláthatólag áprilisban ren­dezik meg. Nagy szorgalommal készülünk rá. Miért ne nyer­hetnénk, hisz a labda gömbö­lyű!? F. G. SPORT AZ ISKOLÁBAN? A labda gömbölyű Nagy kincs az, ami a ve­csési Tó utca egyik házá­nak udvarán áll. Nem autó, nem motor, az bizony egy szánkó. Nem is akármi­lyen kis szánkócska. Lova­kat lehet elé fogni. Az öreg löcsöskocsi kerekeit szán­talpakkal cserélték fel és nagyon büszke rá a kis gazda, Wiszt Jóska. Az idén télen, a nagy hóeséskor lát­tuk a csodaszánt közle­kedni. Laci és Zsuzsi hor­kanva állt meg, amikor Jóska nagyot rántott a gyeplőszáron. — Az enyém, én kap­tam. Vasárnaponként, ha ráértek a lovak is apa magengedte, hogy be­fogjak, akkor aztán uzsgyi... Azt szeretném, ha egész télen hó lenne. Legalább vasárnap. Hát az idei tél nem kedvezett Jóskának. Meg a barátainak, Juhász Feri­kének és Breitenbekk Laci­nak. Pedig de élvezték a szánkózást, Jóska kijjebb húzódott az ülésen, hogy jól elférjenek mellette. Kö­rüljárták Vecsés minden részét, nagyokat kiáltottak és messze csengett a kaca­gásuk. Nincs hó, kicsit búsulnak a fiúk. Még bíznak abban, hogy hátha lesz. Fél szem­mel azonban már a hor­gászbotra, a csónakra is kacsintanak. Fekete Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom