Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

1971. FEBRUAR 26., PßNTEK J\~/üiriap PÉNZT ADOTT A TSZ A kultúra kockakövei MIÉRT CSAK 6 JELENET? KOSSUTH LAJOS BUDAI FOGSÁGÁBAN A MACBETH FORDÍTÁSÁRA KÉSZÜLT Püspökhatvanban a közmű­velődés több pénzhez jut az idén, mint eddig. Azért jut több pénzhez, mert az Uj Ba­rázda Tsz ezentúl közösen irányítja a falu népművelését a tanáccsal. Eddig a községi tanács szűkös anyagi lehetősé­gei határozták meg a kultú­rára szánt összegeket. Egy 1300 lakosú község közigazga­tásának nem állhat rendelke­zésére annyi pénz, hogy akár a kis művelődési házat is „üzemben tartsa”. A téeszben „termelik a pénzt”, a téeszben dolgozik a lakosság egy ré­sze, a téesznek sokféle módon gondoskodnia is kell dolgozói­ról, hiszen ők termelik azt az értéket is, ami a kulturális, szociális alapba téve, vissza­kerülhet hozzájuk, a művelő­dés csatornáin át. Egyszóval az „idők szava” Püspökhatvanban is érvényre jutott: a gazdálkodás helyi üzeme adja a pénzt a kultúra helyi szomjának oltására. Mezőgazdász a művelődési ház helyi irányítója, Juhász László. Már az agráregyete- men az irodalmi színpad, a színjátszók vezetője, rendező­je, színésze volt. Elszerződött a téeszhez — művelődési ház igazgatónak. Fizetését a közös gazdaság biztosítja, évi 25 ezer forintot. Szolgálati lakást ka­pott, felesége a téeszben je­lenleg üzemgazdasági gyakor­nok. A művelődési ház igazgatója tehát minden szállal a mező­gazdasághoz kötődik, ugyan­úgy, ahogy Püspökhatvan. A falu és ő megfelelhetnek egy­másnak. A művelődési ház igazgatója a téesz státuszában irányítja a község kulturális életét. A téesz 30 ezret szán a köz­ségi művelődésre ebben az évben — a tanács kilencezerrel járul hozzá, és a községfejlesz­tésből még 10 ezerrel. Már az elmúlt évben is adott pénzt a téesz a művelődésre — há­romezret. A püspökhatvani művelődés tehát anyagilag gyarapodott. A tagság megszavazta a hoz­zájárulást a kultúrához. Aki valamiért pénzt ad, az magáé­nak érzi azt, amiért adott — jelen esetben a kultúrát. A községben a többség érezheti magáénak ezentúl a kultúrát, hiszen a többség a téeszben dolgozik. A püspökhatvani mű­velődés tehát erkölcsileg is lé­pett előre, azokra alapozhat, akik megdolgoztak azért a pénzért, ami a művelődésre jut. sen, hasznosan, érdekesen tölt­hessék eL Vonzódjanak a fa­luhoz. — Persze, a községben nem­csak fiatalok varrnak, sőt nem ők vannak többségben... — Ez igaz, de sajnos, a nép­művelés még nem találta meg azt a formát, amellyel min­den rétegre egyformán hathat Aki megnősül, annak megvál­tozik az életritmusa, a falusi értelmiség pedig máshol és másképpen keresi szónakozá­1 sát — Es a rétegklubok? — Ehhez megfelelő tárgyi feltételek kellenének, például az, hogy az ilyen klubokban legalább olyan otthonosan érezzék magukat az emberek, mint otthon, s ez bizony nem olyan egyszerű, mivel a lakás- kultúra kifinomodott. Ezzel legfeljebb a vendéglátóipar tarthat lépést. — Tehát még több pénz kel­lene? — Azt hiszem, igen... Az Uj Barázda Tsz tanfo­lyamai ezentúl a művelődési ház keretei közé kerülnek: téesz-ataadémia, KRESZ-aka- démia... A Corvina Kiadó a Világvá­rosok Múzeumai sorozat har­madik köteteként jelentette meg a Stockholm múzeumai című kiadványát, amely az Editions Leipzig és a Corvina közös vállalkozása. Stockholm nagyszerű művé­szeti gyűjteményei sokkal ke­vésbé közismertek, mint a vi­lág más nagyvárosaié. A most megjelent kötet, amely bemu­tatásukra vállalkozott, ismer­teti a gyűjtemények történetét és a legszebb tárgyakat elsőren­dű minőségű, színes, illetőleg fekete-fehér reprodukciókban mutatja be. A kötetben helyet kapott az Állami Tengerészeti Múzeum, amely a svéd hajózás hőskorának tárgyi emlékeit őr­zi, a többi között az 1628-ban elsüllyedt és 1961-ben felszín­re hozott Vasa hadihajót. A Kelet-Ázsiai Múzeum kínai ke­rámiagyűjteménye nagyon gazdag, és korai kínai bronz­gyűjteménye, Ázsión kívül, A községi KISZ-szervezet klubja a művelődési házban működik majd, ha rendbehoz­ták a klubteremnek szánt he­lyiséget. Újjáalakult a szlovák népi együttes — tánckar, aztán majd az énekkar. Szerveződik a beatzenekar. Szeretnének beleszólni a mozi műsorpolitikájába, hogy ne hárman-négyen üljenek a nézőtéren... öregek klubjának létrehozá­sát tervezik... Mindehhez persze rendbe kellene hozni a tíz évvel ez­előtt épült művelődési házat, amely már elavult. Mert ol­csón akarták tető alá hozni. Ehhez még kapnak 44 ezer fo­rintos beruházási keretet. Persze, a pezsgő kulturális élet feltétele nemcsak a pénz és egy korszerű művelődési ház, hanem az igények, a lég­kör megteremtése, amely kí­vánja a kultúrát. Szeretnének ezért nyolc-tíz társadalmi ak­tívát bevonni tevékenységük­be, akik személyre szóló agi- tációt folytatnának. A kezdet egészséges, a mun­ka nagysága azonban még be­láthatatlan. (berkovits) egyedülálló. 1958-bam alapítot­ták meg a Modem Művészeti Múzeumot, amelyet tervszerű vásárlásokkal gyarapítanak. Rövid fennállása ellenére mél­tán képviseli a legfontosabb modem művészeti áramlato­kat. A kötet bemutatja még a királyi fegyvertár, az Állami Történeti Múzeum és az Érem­tár, a Nemzeti Múzeum és a Thiel-Galéria legszebb darab­jait. A másik kötet Az építészet világa sorozat második darab­jaként jelent meg és Görög­ország építészetével foglalko­zik. Cs. Tompos Erzsébet ta­nulmánya felöleli Kréta és Mükéné, a görög építészet kez­deti korát, hellasi és bizánci császárkori fejlődését, ugyan­akkor gazdag illusztrációs anyag mutatja be a kötetben szereplő épületeket, illetőleg épületromokat. — K — Érdekes irodalomtörténeti emléket őríz a Magyar Nem­zeti Múzeum Kossuth iratai között. Két ív folió nagyságú papíroson Shakespeare Mac­beth cimű drámájának fordí­tását kezdte meg Kossuth La­jos budai fogságában. A fordí­tást azonban nem fejezte be. Milyen érdekes irodalomtörté­neti különlegesség lett volna, ha a világ legnagyobb dráma­írójának egyik remekművét éppen Kossuth Lajos fordítot­ta volna le magyarra. De kü­lönlegesség ez a néhány oldal is, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai az egy­kori Vörös Antal-iéle gyűjte­mény darabjai között találtak meg a harmincas években. A gyűjtemény egyik részének ez az összefoglaló címe: „Kossuth Lajos töredékes jegyzetei bu­dai fogságában”, — egyúttal írásos bizonyítéka annak is, hogy Kossuth a budai fogsá­gát: an tanult meg angolul. A Macbeth fordítástöredék azért is érdekes, mert a néhány ol­dalon is jól megfigyelhető Kossuth verselőkészsége. Csak az első felvonás hat jelenetét fordította le, ennyi Olvasható a papíroson, amely­re saját kezűleg írta szép gyöngybetűivel a fordítás első részleteit. De vajon miért nem fejezte be a fordítást? Erre maga adott választ, a fordítás- törelék végéhez fűzött jegyze­tében, amiből megállapíthat­juk a fordítás keletkezésének idejét is. Jegyzetében Kossuth ugyanis ezt írta: „Eddig ha­ladtam a fordításban, midőn Heckenast Árvízkönyve első kötetét megkapám, s benne lajstromát az általa kiadott magyar könyveknek. Onnan láttam, hogy a Macbeth már le van fordítva magyarra Döbrentei által. Pirulva teszek vallomást, miképpen erről semmit sem tudtam. Igazat mondott, aki mondd, hogy kik a politikai vesződségekbe bo­nyolódnak, az életre nézve el­vesztek. Annyi magyar könyv jött ki azon negyedfél év alatt, amelyet az 1836. országgyű­lésen töltöttem, amikről sem­mit sem tudánk, nemhogy olvastuk volna. Köztük Döb­rentei Macbethje is. — Most azonban, miután, megtudám, hogy ez már van, haszontafan- ság volna fordításomat foly­tatnom, mert habár még a Döbrenteiét nem olvastam, meg vagyok mégis győződve, hogy ő százszorta jobban dol­gozott, mint én tehetném”. Eddig Kossuth zárójegyzete. A Heckenast kiadásában meg­jelent Árvízkönyv — az 1838. évi nagy pesti árvíz után — 1839-ben jelent meg Eötvös József szerkesztésében, tehát 1839-ben lehetett, amikor meg­tudván, hogy Döbrentei Gábor már lefordította a Macbethet, abbahagyta a magáét. Kossuth Lajos budai fogsága alatt ol­vasott könyveinek jegyzéké­ben mindjárt az ötödik helyen ott található az Árvízkönyv a felsorolásban. Négyéves külföldi utazásáról hazatérve, háromszázötven éve jelentette meg Szepsi Csom­bor Márton Kassán „Europica Varietas” címmel az első ma­gyar nyelvű útleírást. Szepsi Csombor Márton az 1610-es években a Borsod me­gye abaújá részén lévő híres gönci iskolában tanult, majd két évig a szomszédos Telki­bányán mint iskolamester ta­nított 1616-ban kelt át a Beszkideken, s négy évig jár­197] DÜRER-ÉV Dürer-éwé nyilvánították az 1971-es esztendőt Gyulán a művész születésének 500. év­fordulója alkalmából. A Dürer család a Gyulához tartozó kö­zépkori faluból — Ajtósfalvá- ról — vándorolt ki Nürnberg- be. Az évfordulóra a városi tanács — a Magyar Nemzeti Galériával közösen — országos grafikai emlékpályázatot hir­detett — a pályázat anyagából Budapesten és Gyulán is ki­állítást rendeznek. Augusztus­ban újabb nagyszabású kiállí­tás nyílik Gyulán a Szépművé­szeti Múzeumban őrzött Dü- rer-alkotásokból. Elhatározták azt is: a gyulai kiállítócsarnok Dürer nevét veszi fel. A név­adóünnepség alkalmából Dü- rer-dombormüvet lepleznek le az épület falán. Elkészítésével Kiss Nagy Antal szobrászmű­vészt bízták meg. ta Európa országait Megfor­dult Galíciáiban, Friziában, el­került Hollandiába és Párizs­ba is. Hazatérve írta meg tapasz­talatairól latin címmel, de ízes magyar nyelven könyvét, amelybe beleszőtte néhány versét is. Művében ismerteti az egyes országok földrajzát, történelmi adatait s közli nép­életi és néprajzi megfigyelé­seit is. KÖNYVESPOLC Stockholm múzeumai, Görögország építészete TOU 0 HALÁLA A 25. Színház holnap bemutatja Huan Han-csing „Tou O igaztalan halála” című drámáját. A képen: Szendrő Iván és a címszereplő Jobba Gabt 350 ÉVE Az első magyar nyelvű útleírás GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI — Mi a fő célja? — kér­deztük a művelődési ház igaz­gatójától. — A téesz fiataljai számára a megfelelő kulturális lehető­ségeket megteremteni. Ezért programjaink fiatalságcentri- kusak. — Ez a program egybeesik a téesz érdekeivel? — Feltétlenül, hiszen a téesz érdeke, hogy minél több fiatal tagja legyen és a fiatalokat ma már a faluhoz kötni nem lehet csupán egy valamivel, mondjuk a pénzzel, hanem gondoskodnunk kell arról is, hogy szabad idejüket kelleme­KSműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest­Vili., Aurára u. 23. sz. alatt XXI. Bajor Gizinek sohasem volt érzéke se az akadémikus szó­lamokhoz, se a pátoszhoz; ezt már tudjuk róla. Most mégis valami nehezen titkolható megilletődötlséget érez. Hogy ő: a fiatal színésznő, a Baross utcai lakos, egy tönkrement kévés lánya s eladósodott ügy­véd menyasszonya itt lehet a „nemzet elitjében”. Ez az „elit” pedig a nyilvánosság előtt mindig a pátoszt gyakorolja. A harsányság nemzeti etiket­té vált. S az etikett szabályait — éppen mert hatalomvágy­ból, erőszakból, kegyetlenség­ből születnek — el kell fogad­ni. Az irodalmi ülés után a He­likon ünnepek hagyományos művelete, a faültetés követke­zik. Itt, a parkban — mint hajdan volt Festetics György gróf korában — huszonegy gödröcskében megannyi növen­dékfajta várja, hogy beföldel­jék. Az első kapavonást maga a kormányzó teszi meg. Ö Zrí­nyinek ültet emléket. Bajor a saját szemével látja, mint a Legfelsőbb Hadúr kézbe veszi a kapát A szerszám nyelén piros rózsa s nemzetiszín sza­lag. A pillanat több mint ün­nepélyes, meg kell örökíteni. Környül, masinájukat az ese­ményre fogva, ügybuzgón ta­szigálják egymást a fotóripor­terek. De a művelet csak né­hány másodpercig tart A kor- mányzóné, aki jól akar vizs­gázni közvetlenségből, meg is jegyzi: „Miklós! Én azt hit­tem, hogy maga itt komolyabb fizikai munkát fog végezni...” Délben a társaság a Hungá­ria szállóba vonul. Itt tartják a díszebédet Ez az egyetlen alkalom, hogy a herceg teljes létszámban vendégül látja — saját vendégeit Az előételek után ünneplő tósztok következnek. Reischl városbíró felköszöntőjére a kormányzó válaszol. A magyar nyelv szépségéről beszél — de valójában csak töri a magyar nyelvet; majd Festetics Taszi- lőra üríti poharát —, de a her­ceg nincs is jelen az ebéden. A koronás házigazda méltó­ságán alulinak tartaná, hogy részt vegyen ezen a nyilvános „közétkeztetésen” A Festetics-családot ezúttal György gróf képviseli. Este díszelőadás a keszthelyi Uránia moziban. Herczeg Ferencnek a Kisfa­ludy Társaság pályzatára írt, nyájas színpadi művét adják elő: A holicsi Cupido-t A da­rab 1821-ben játszódik, Holi- cson. Főhőse Miklós, a Párizs- járt festő kis Cupido-figurát rajzol egy porcelántányérra. De a pingált istenke megele­venedik, majd suszterinassá is átvedlik, hogy szerelmi cselt szőjön alkotója és egy Zsófi nevű szépözvegy között. Mik­lóst Ódry Árpád alakítja, Zsó­fit Cs. Aczél Ilona, Cupidot Bajor Gizi. E míves, pedáns darab igazi játék lesz az ő alakításától. Hol istent játszik, hol suszterinast; fejére rokokó parókát ragaszt, majd haját suhancosan szétborzolja. Ami­lyen elfogódott előadás előtt, olyan felszabadult a színpadon. Játéka csupa pogány jókedv, szemtelenség. Ahogy felköti magára a suszterkötényt, vagy nyelvet ölt urára, vagy leveti cipőjét és kiütögeü belőle a A holicsi Cupido homokot. Illetlen kedvében még pök is egyet. A kétnapos Helikon-ünnepséget Bajor Gi­zi játéka rázza ki, habár csak másfél órára, az akadémikus feszességből. Másnap aratóünnep a Ba­laton szálló előtti téren. Utána Horthy és kísérete, úgymond, „elvegyül a nép kö­zött”. A Főméltóságú Herczeg Ferenccel s a Nemzeti Szín­ház tagjaival: Bajor Gizivel, Aczél Ilonával, Ódry Árpád­dal, Csathó Kálmánnal be­szélget. A távolabb állók, e közvet­lenség láttán, magas méltósá­gokat gyanítanak a színészek­ben. Egy pesti újságíró följegyzi két keszthelyi kislány párbe­szédét. „— Te, ki az, akivel a kor­mányzó beszélget? — kérdezi a fiatalabbik. — Egy hercegkisasszony. Többször láttam már Keszt­helyen. — Hát az a magas, kékszemű férfi? — int Ódry felé. — A hercegnő vőlegénye. Egy herceg. — És a másik? A fekete baj­szos? Ha Csathó Kálmán sejtené, hogy minek nézik: — Az meg egy gróf So- mogyból.” A színésznők magánélete is többé-kevésbé nyílt színen zaj­lik; a politikailag éppen idő­szerű nyilvánosságban, amely­nek jellegét az uralkodó rend szabja meg: óhatatlan tehát, hogy kontaktusba kerüljenek a hatalommal. Művészetüket az a szerep is legalizálja, amelyet a közélet reklám- megvilágításában betöltenek, Bernhardt, Garbo. Duse, még a kérlelhetetlen Marlene Diet- rich sem tudta elkerülni, hogy beálljon abba a társasági kép­be, amely utóbb tán a törté­nelem papírkosarába került. Egy főherceg, nagykövet, vagy politikai méltóság mellé még a protokolláris rezon is a szí­nésznőt szokta odaültetni, al­kalmi dekorációul. Ha másért ngm. hát e személyek népsze­rűsítése miatt, az őket körül­vevő, hűvösebb légkör fölme­legítésére. Az államférfiak nem mindig barátságos arca mellé rendszerint jól elkél egy színésznői mosoly. A legsike­resebb színésznők tehát leg­alább is könyökérintkezésbe kerültek a hatalommal. Ez tör­ténik most Bajor Gizivel is. S méghozzá egy vadonatúj szerep: a „legmagasabb körök­ben” mozgó társasági dáma eljátszásának lehetőségével. A keszthelyi kirándulás csillogó játékalkalmat ígér. Hát szük­séges-e bizonyítanunk: mennyi ítéletalkotó biztonság, emberi és erkölcsi komolyság, sőt a személyes érdeken való felül­emelkedés kellene ahhoz, hogy a fiatal színésznő a hatalom közeledését ellenszenvvel fo­gadja. Horthyék pedig nemsokára hintóba ülnek. Festetics herceg és a kor­mányzó délután Fenékbe ko- csikázik, ez illetlen hangzású község lótenyésztésének meg­tekintésére. (Folytatjuk1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom