Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

Pf« MJg1/1 1971. FEBRUAR 24., SZERDA Két Robur — munkások nélkül A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat 1965-ben kezdte meg a „költözködést”: ekkor «került a raktár Buda­örsre. A szállítók és a gépmű­hely jmmkáeai 1967-ben köl­töztek ide. Tavaly készült el az - irodaház — kétemeletes, modern épület — és az eddig a Kékgolyó utcában található központ székhelye most már Budaörs. Tavaly, az év végén a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat két Robur mikrobuszt vásárolt, hogy a budapesti dolgozókat reggelente Buda­örsre szállítsa és délután, műnk-végeztével vissza. A két busz csak az irodistákat hozza a modern, kétemeletes épület­be. Munkások nem járnak a Roburokon. „Kaptunk egy papírt..." Szentgyörgyi János 11 éve dolgozik a vállalatnál: — Először kaptunk egy pa­pírt ... Fölírták rá: ki akar hétikor és ki akar fél hétkor kezdeni? Persze, mindenki a hetet választotta, hiszen fái óra reggel többet számít, mint délután. Az mindegy már ne­künk, hogy negyed négykor vagy háromnegyed négykor szabadulunk... Azt sem mondták, miért a papír, ké­sőbb tudtuk meg,.. Bisi Béla is 11 éve, hogy itt dolgozik: — .Mikor 67-ben ideköltöz­tünk, egy ideig fizették a bér­letünket, most már nem ... Hatkor esetleg kezdtünk volna. Egy óra már munkavégzéskor is számat... De erről szó sem esett... A papíron csak két időpont szerepelt. A buszról én akkor már hallottam, de csak amolyan „fülesként” ... „Ha nem, hát nem” volt a vá­lasz, mikor maradtunk a hét­órás kezd,és mellett. Ezért megy most csak az irodistá­kért a busz. Fél nyolcra, mert Ők nyolckor kezdenek. Miért nem kezdenek ők fél kilenc­kor? Nekik egyszerűbb lett volna! Haza sem mehetünk a Roburokkal. Négy óra előtt öt perccel indulnák — mi még akkor fürdőnk. Egy fuvarral nem lehet meg­oldani a szállítást, csak kettő­vel : a két Robur összesen negyvenszemélyes. A gépmű­Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS FAPADLÓZO ÉS MÜANYAGBURKOLÖ KÖZPONTIFÜTÉS-SZERELÖ * VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ, ÜVEGÉZŐ ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok) MÜKŐKÉSZITÖ, VASBETONSZERELŐ VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. lelentkezés levélben vagy személyesen a következő címen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19-21. Alkati gazdaságok, termelősző vetkezetek! Az 1971-re szükséges, bármilyen mennyiségű SZERVESTRÁGYÁT (fekáltrágyát, dúsított komposztot) garantált minőségben, natáridöre szállítunk az alábbi egységáron: helyesek és '& szállítók kiten­nének egy buszra valót, és az irodaiak a másikban nem fér­nének el. így, ha a munkáso­kat is be akarnák hozni, a bu­szoknak mindenképpen két fordulóit kéne megtenniük. „Az irodisták ne bumlizzanak..." Az egyik busz háromnegyed hatkor Solyi.iárról viszi a munkásokat Kistarcsára, ahol i hatvanmillió forint beruházás­sal épül a vízmű. Kistarcsára fél hétkor ér és visszafelé fél nyolctól szedi fel az embere­ket. A másik busz rögtön Bu­dapestre megy. Radovics József, a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgatója: — Kérem, mi 1965-ben húszmi Ili ás, tavaly meg már százmilliós termelési értékkel dolgoztunk, összes vidéki te­lepünk ügyes-bajos dolga itt fut össze. A két busz vásárlá­sakor mindenkinek tudtára adtuk: a két Robur arra kell, hogy a Budapesten lakó irodai dolgozókat Budaörsre szállít­sa... Természetesen szerettük volna jobban kihasználni a két buszt, hogy a fizikai dolgozó­kat is behozhassa, de ők nem j fogadták el a fél órával ko- | rabbi munkakezdést. Nyilván, ’ mert a helyben lakók nem akarták ... Azonban ismétlem: a két busz azért van, hogy az ; irodaiakat szállítsa. Különben | lemorzsolódnának, itthagynák I a vállalatot olyan emberek akikre szükségünk van. Veze­tőgárdánkat feltétlenül szeret nénk megtartani, hiszen ez a további fejlődés záloga. Az irodisták ne bumlizzanak ugye kora reggel... Nyárra tervez­zük, hogy a két buszon kirán­dulásra visszük munkásainkat, természetesen anyagi ellen­szolgáltatás fejében, hiszen aki nem megy kirándulni, an­nak nem szabad, hogy a ki­rándulóik miatt csökkenjen : nyereségrészesedése.., , Kérdések ' Hogyan lehet, hogy a mű helyekben dolgozók nem tud­ták a „mindenki tudtára adott határozatot? A vezetők maga­tartása mikrobuszokon múlik? És a munkások . Nem lehe­tett megoldani, hogy az iro­daiak kezdjenek fél órával ké­sőbb? A munkások bumlizza­nak? Az rieim számít? Tamás Ervin Zárszámadás volt Pilisvörösváron A napokban, a kora dél­előtti napsütésben elindultam Pilisvörösvár — a Pilis völgye Tsz felé. Meghívtak a zár­számadási közgyűlésükre. Ez a hegyekkel körülvett fa­lucska gyakran volt kirándulá­saink utolsó állomása. Tiszta, nyugalmas fészek. Itt még a disznóólakat is hófehérre me­szelték. Egyszer vagy tíz évvel ezelőtt az autóbuszra várva, el­beszélgettem egy idősebb bá­csival. — Jó, jó, szorgalmas a nép — mondogatta. (Tízezer-négy­száz az itt lakók száma.) Csak éppen eljárnál-: a falujukból. Eljárnak Dorogra a bányába, Solymárra a PEMÜ-be, Pilis- szentávánra, a bőrdíszmű rész­legbe. — És a tsz? — kíváncsiskod­tam — nem ad kenyeret? — Ad-ad, csak nem eleget. Amit most tudok Vörösvár tsz-éről: az egyesülés óta első évük eredményei kerülnek mérlegelésre. 1970-ben három falu tsz-e egyesült: Solymár— Filisszenitiván—Pilisvörösvár. Ezen a napon mintha az egész fiaiu megmozdult volna. Kerestem a tsz-elnököt, MannJvertz Mártont, de igen nagy elfoglaltsága volt. Éppen a tsz asszonyait táncoltatta vé­gig. Két keringő szünetében aztán sikerült a ház egy csen­des zugában a tsz vezetőit dol­gaik felől kérdezni. — Hogyan érték el eredmé­nyeiket? — Háromezer-ötszáz kataszt- rális holdhoz mindössze há- romszázötvenketten vagyunk. Ha ehhez hozzávetjük a fővá­ros közelségénél: erős munka­erő-elszívó hatását, hát utólag bevallva: sok fejtő-, rés, álmatlan éjszaka bú­jik meg a számok mögött. A beszélgetéshez meghívtuk a „családhoz” tartozó Peller Já­nos vb-aínököt. Szerinte sok műit az „ötösíogaton”.. Az „ötösfögat”' ”á " szakmai vezetés nívóját igyekszik állan­dóan emelni. Kikből áll? El­nök: a kertészmérnök Mann- hertz Márton, helyettese: az agrármérnök és közgazdász Stangl József, főa-gronómus: Szűcs Pál agrármérnök, fő­könyvelő: Gaál Ödön okleve­les könyvszakértő, főüzemág- vezető: Altbecker István gé­pésztechnikus. Ilyen felkészült­ségű vezetőségnek előbb-utóbb kell hogy sikerüljön a nagy­üzemi gazdálkodás kialakítása. — Elsősorban állattenyész­tők vagyunk. A háromezer-öt­száz holdon, leszámítva a ke­nyérgabonát, takarmánynövé­nyeket termesztünk: őszáárpát, b'altacint, kukoricát és így nagyjából saját termésből lát­jut el az egyre fejlődő állat- tenyésztést. 1300 a sertésünk és 250-es a marhaállományunik. Következzék néhány adat, aiAaly minden ékes szónál job­ban bizonyít. Az 1970-es esz­tendőre 563 ezier forintos beru­házást terveztek. Ehhez állami támogatást 432 ezer forintot kaptak. Ezzel szemben három- miUió-százhuszonkllencezer fo­rintot ruháztak be. A fúzió után a tsz tiszta vagyona gyarapodott cgy- millió-háromszáznegyven- ezer forinttal. És a tagság, vajon me'gelé- gédett-e? 1970-re 119,30 forin­tot terveztek a tízórás átlagra. Fizettek: 123,40 forintot. Az igaz, ha kellitt, ha szük­ség megívánta, szombat—va­sárnap vagy ünnepnapon is | dolgoztaik. Olykor tizennyolc ! órát. Nem sokallták, mert sa- ! játjuknak érzik a földet, az I állatokat, a tsz-t. Gondok persze Pilisvörösvá- |ron is adódnak. Soroljam? I Hogy nem azt a géptípust kap- | jók, amire szükségük van. ' Hogy az úgynevezett szakmun­kás-utánpótlás a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben kevés. Pe­dig a fiatalok sok segítséget j kapnak: ha kérik, a házépítés- j hez anyagot vagy forintot. A | maiak szívesebben ülnek fel a traktorra, vagy dolgoznak I az építőbrigádokban. Búcsúzóul még elmondták, hogy 1971. évre — a tavalyi 42,3 millió termelési értékkel szemben — 60,5 millió forin­tot terveztek. G. Molnár Edit NAGYKOROS 150 állami házban 501 lakás Március 31-ig felmérik a lakásokat ' — Nagykőrösön — mondot­ta érdeklődésünkre Kovács Ambrus, a városgazdálkodási. vállalat igazgatója — 150 új1 és régi ház van állami tu-: lajdonban, amelyek, a múlt évben történt értékelés sze­rint, 90 milliót képviselnek. Az' állarrii házakban, az 1970-ben! épült új házakat is beleszámít-: Va, 501 lakás Van. Gondozásuk j és karbantartásuk évi 2 millió forintot emészt fel. — A régi állami házakból többet eladtunk és eladunk. A több lakásos házakból társas- házakat alakítunk. Eladásra j kerülnek azok. a házak is.: amelyek részben állami, rész- j . bon magántulajdonban van- ( j nák. I — Az állami házakban levőj I lakások bérét is vállalatunk j szedi be. j Az alacsony bérek ellené* i re. főleg a kis lakásoknál, sok a lakbérhátralék. j Vannak notórius nem fizetők, I akik ha tudnának, se fizetnek, I és bíróság útján kell a bért : behajtani. — Az 501 állami lakás után ! évente 400 ezer forint körüli I lakbér folyik be, ami az új la­kásrendelet értelmében július I elseje után többszörösére Megnevezés Szervesanyag- •tartalom %-a Feladóállomáson vasúti kocsiba rakva Fekáltrágya I. oszt. 22,1% felett 8,50 Ft/q II. oszt. 18,1-22% 6 Ft/q Dúsított komposzt I. oszt. 20,1% felett 9,50 Ft/q II. oszt. 17,1-20% ^ Ft/q Csak a 3-4 hónapig tárolt, jó minőségű istállótrágya ér el szervesanyag-tattalomban 22%-ot! Részletes felvilágosítás a 112-492-es telefonon, vagy levélben a következő címen: /"U,\ Fővárosi ^ Taia}erőgcxdálkodd;i *nn%v W és Értékesítési Validat Budapest V., Alpári Gyula utca 11. A megfoghatatlan pillanat Kedves doktor úr, legyen szíves pszichoanalizáljon ki engem, mitől lettem őrült, il­letőleg őrült vagyok-e, vagy sem, illetőleg a rémképeim rémképek-e, vagy sem. Látja, doktor úr, még le sem ültem, s máris mennyi kérdésem van önhöz, de bízom benne, ha mindent elmondok önnek, dok­tor úr és ön úiinden kérdé­semre válaszol nekem, illető­leg minden kérdésére vála­szolok önnek én, akkor a tu­datalattim ismét tiszta lesz. • Arról van szó ugyanis, dok­tor úr, hogy állatokat látok. Pontosabban embereket, amint átváltoznak a legkülönbözőbb állatokká. Nem, kérem, doktor úr, nem fehér egerekrpl, nem is pincsikutyákról, vagy pat­kányokról van szó... Nemt doktor úr, denevérekről sincs szó. Inni ugyan megiszom a magamé*, doktor úr, de tu­dom, hogy mi a mérték és így delirium tremensről sző sem lehet nálam. Szóval, úgy szok­tak történni a dolgok, hogy látok jönni az utcán egy őszü­lő halántékú, megnyerő moso- lyú férfit. Jönn lassan, körül­tekintően és gondosan oldalt is lép, ha valaki vele szemben igyekszik, nyugodt, higgadt, derű és mély humánum árad az arcából, tekintetéből meg a jóság és a megértés. Ez az ember előhúz a zse­béből egy kulcsot, kinyitja egy autónak az ajtaját... és most figyeljen, doktor úr... most tessék nagyon figyelni, mert itt kezdődik az az izé, amitől azt hiszem, hogy őrült vagyok, doktor úr, meg fantáziátok, doktor úr, meg hasadó tuda­tom van, doktor úr. ' Szóval, elő egy kulcs a zseb­ből, az ember, itt még ember, kinyitja az autó ajtaját és beül a volán mögé. S akit most látok az autó üvegén át, az, dáktor úr, egy tigris. Bizony­isten tigrist láttam éppen most, negyedórával ezelőtt. Azt hi­szem, indiai tigris lehetett, de mindenesetre félelmetes volt a tekintete, csattogtatja a fogait, doktor úr, s mintha vér csör­gött volna le a pofáján. Ügy láttam negyedórával ezelőtt a tigrist, doktor úr, ahogyan ma­gát látom én itt és möst. ... és tudja mi a borzasztó, doktor úr? Az, hogy nem tu­dom megfigyelni, mikor, me­lyik pillanatban és hogyan lesz bölény a nőből. Ja, igen, szóval, tegnap egy nő, csinos, karcsú kis nő jött, ugyanúgy, elő a kulcs, kecses libbenés a volán mögé és lehuppant az ülésre — már egy vad, öklelni készülő bölény huppant le, doktor. És nem tudom észre­venni, hogyan és mikor válto­zik át egy unokáját vezető nagyapa egyik tizedpillanairól a másik századpillanatra csat­togó fogú krokodílussá ... Igen, kérem, a krokodilust teg­napelőtt láttam... és már hcsszú napok óta látom ezeket az állatokat. Doktor úr, én már Brehm mind a nyolc kötetét láttam a volán mögött és én már stafilakokkuszt is láttam, meg vírust is láttam. Még cá­pát is, tarantellapókot is lát­tam a volán mögött. Nem, dok­tor úr, galambot nem láttam, csak héját láttam, doktor úr, és az a borzasztó, doktor úr, hogy nem látom, soha nem látom,\hogyan lesz az ember­ből ennyifajta állat... Pedig figyelek, doktor úr, én tényleg rettenetesen■ figyelek,1 hogy elkapjam azt a hallatla­nul érdekes és egyedülálló pil­lanatot, amikor ... Igen, dok­tor úr, ezért is vagyok itt. He­lyesen tetszik látni, engem nem is az állatok látása ide­gesít, doktor úr, hanem az, doktor úr. hogy nekem is van autóm és az a rögeszmém, at­tól félek, doktor úr, hogy egy­szer belepillantok a visszate­kintő tükrömbe és énhelyet- tem egy' berberoroszlán néz vissza majd rám. ... hogy megijedek én majd akkor, doktor úr! Gyurkó Géza emelkedik. Jelentősen emelke­dik az üzlethelyiségek bére is. — Vállalatunk adminisztrá­torai most végzik az. állami házak lakásainak . felmérését, amivel március 31-ig kell el­készülni. — Az új lakbérrendezés je­lentősen emeli az állami házak bérbevételeit. Hozzájárul^ eh­hez az is. hogy július 1-től a lakásban szükséges belső javítások költségének fele a bérlőt terheli. — Az. állami házak bérlőivel egyébként igyekezünk a leg­jobb viszonyt fenntartani. Jo­gos panaszaikat a lehetőség szerint orvosoljuk, de vannak, akik túlzott kérésekkel jelent­keznek. Nemrégiben az egyik bérlő egy állami ~ház padkásán egész sereg nyulat tartott, me­lyek átáztatták és összeturkál­ták a padlást. — A mi állami házaink la­kásainak nagy részére nem vo­natkozik a lakbérrendezés, mi­után sokban nincs komfortot jelentő központi fűtés, vízve­zeték, fürdőszoba és belső WC. — Rendelet jelent meg ar­ról,’ hogy a kezelt állami há­zak összértéke után vállalat- fejlesztési alapot lehet képez­ni. Ebből mi a karbantartási munkákhoz egy teherautót szándékozunk vásárolni, 1971, 1972 és 1973-ban pe-iíg meggyorsítjuk a gázbeszerelést körülbelül 250 állami lakásba — mondotta az igazgató. (kopa) TIHANY Őzek a strandon Mostanában meglepő kép szemtanúi lehetnek a Tihanyi­félszigetre látogató kirándulók. *Az autósstrandot gyakran ke­resi fel egy őzcsapat, és sok­szor órákig tanyázik a gépjár­műveknek kijelölt parkírozó­hely gyepszőnyegén. j A PEST-NÓGRÁD MEGYEI j ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT ceglédi gyára or 1971/1972-es tanévre felvesz húsipori szakmunkástanulókat lelentkezés ’ az általános iskolákban illetve a ceglédi gyár munkaügyi irodájában: Cegléd, IV., Dohány utco 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom