Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

A tavaszi ünnepségre készül a KISZ Legutóbbi ülésén a KISZ ceglédi járási bizottsága a töb­bi között azokról a feladatok­ról is tárgyalt, melydket a márciusi, immár hagyományos forradalmi ifjúsági napok állí­tanak a fiatalok elé. Március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét méltó módon szeretnék megünnepelni. A programok összeállítása természetesen kapcsolódik a KISZ követke­ző, VIII. kongresszusa előké­születeihez. A KISZ ceglédi városi bi­zottságának kulturális osztá­lya kedden, február 23-án délután ülésezik. Napirendjé­nek egyik pontja a márciusi ünnepségsorozat előkészítése. ÉVZÁRÓ EPITOK Pénteken, február 26-én délután három órai kezdettel tartja az ÁFÉSZ Alföldi Ét­termében mérlegmegállapító közgyűlését a ceglédi Építő­ipari Ktsz. A vezetőség be­számolója után ismertetik a mérleget, eredményeket és a nyereséget, megválasztják a szövetkezeti küldötteket, is­mertetik az ez évi beruházá­sokat. PEST MEGYEI «{»LAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1971. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP Vágott birka — Líbiába Mennyi hús fogy Cegléden? A KORSZERŰSÍTÉS HASZNA - FÜSTÖLT ÁRU HÚSVÉTRA A PENOMAH ceglédi hús­üzemét az utóbbi időben több millió forintos költséggel kor­szerűsítették. A változás az el­látásban máris észrevehető. A gyár igazgatójától, Kiskórényi Jánostól, a vállalat export­vállalásáról, a város húsellá­tásáról kértünk tájékoztatást INNEN - ONNAN Nevelőszülők és gyerekek A városi tanács gyámügyi hivatala Cegléden 64 nevelő­szülőt tart nyilván. Ezek nagy része évek óta neveli az állami gondozottakat. Jelenleg 91 gyermek él a nevelőszülőknél. Jelentkezőket várnak Az idén is kevesebb fiatal Jelentkezett ipari tanulónak a KlOSZ-nál, mint ahányra szá­mítottak a városbeli kisiparo­sok. Jelentkezőket várnak még lakatos, autószerelő, ács, ko­vács, szobafestő- és mázoló szakmákra. Új ruhát öltött Festik a Szabadság téri autóbuszvárót. A váróhe­lyiség eddig seszínű falai most új köntöst öltöttek: gyászruhát. Vagy a fantázia hiányzott, vagy nem volt másfajta f,esték, csak fe­kete ... Kevesebb baleset Az elmúlt évben jelentősen csökkent a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban alkalmazott vontató- és trak­torvezetők által okozott közle­kedési balesetek száma. A vá­ros és a járás területén össze­sen 12 balesetet okoztak. — A város boltjaiba he­tenként mintegy 100 má­zsa húst és 50 n '.zsányi töltelékárut szállítunk. A töltelékárunak több mint fele olcsóbb minőségű. Negy­venféle töltelékáru készül itt, kilónként 20—40 forintos ár­ban, tehát a vásárlók — minő­ségben és mennyiségben — bő választékot találhatnak a bol­tokban. Naponta 1700 sertést és 350 szarvasmarhát vágunk, illetve dolgozunk fel üze­münkben. — A hazai ellátás mellett eleget teszünk külföldi megrendelőinknek is. A TV körkérdése: Mi fán terem a tekintély? MÁRCIUSBAN BEMUTATJÁK A kanyargós albertirsai fő­utcán egy autóbusz lassított a minap. Nem afféle menetrend szerinti járat volt, „Magyar Televízió” — hirdette rajta a felirat. Néhány tv-s fürgén kiszállt, és érdeklődni kezdett a járó­kelőktől. Ez még nem volt furcsa, hiszen kérdezhették volna, melyik utca merre van, ki hol lakik stb. E helyett ar- ró' faggatták az alkalmi ri­portalanyokat: mi fán terem a tekintély, hogy lehet azt megszerezni, fiatalnak vagy öregnek könnyebb? Nem elégedtek meg az ut­cával, bementek a presszóba, a kocsmába, ott is afelől kér­dezősködtek, kinek van te­kintélye? El is hangzott egy-két mag­vas válasz. Az egyik megkér­dezett szerint annak, akinek sok a pénze. A másik — nyil­ván sokat tapasztalt — kocs­mai látogató szerint az asz- szonynak... Addig-addig gyűjtögették a televíziósok a véleményeket, amíg eljutottak a Szabadság Tsz-be. Érdeklődtek Valent Mihály elnöknél is, aki Gyovai Pált említette, a fiatal főagro- nómust, aki szorgalmával, nagy szakmai tudásával és jó vezetőkészségével rövid idő alatt tekintélyt szerzett ma­gának. Ezután már az ifjú főagro- nómusról kérték ki a tagság véleményét. Hogy mi minden hangzott még el, az maradjon egyelőre titok. Az érdekeltek már látták az albertirsaiak- ról készített riportfilmet a te­levízió házi vetítőjében. Már­ciusban tűzik műsorra, akkor mindenki megnézheti. (tamasi) Az elmúlt héten több minit egymillió forint értékben mar­hahúst exportáltunk a nyu­gati államokba. A jövő héten hasonló mennyiséget szállí­tunk Líbiába. Líbiából emel­lett még 400 darab vágott bir­kára is kaptunk megrendelést. Az áru repülőgépen teszi meg az utat, előhűtött csomagolásban, alkalmi jégszekrényekben. — Időben fölkészülünk hús­úéira is. Négy és fél vagon sonka és egyéb füstölt áru ke­rül ki üzemünkből. A helyi el­látás mellett ebből Pest megye üzleteibe és a fővárosi boltok­ba is szállítunk. (cs.) Pénteken a ceglédi zeneis­kolában ülésezik a városi ta­nács. Az ülésen a tanács és a tanácsi szervek múlt évi mun­kájáról hangzik el ismertetés. Melyiket válasszuk? A ceglédi RAVILL-boItban nagyszabású csillárvásárt tar­tanak a hónap végén. A szép lámpák — és az árengedmény — sok érdeklődőt megállít a kirakat előtt. Foto: Apáti-Tóth Sándor ÜJ AJÁNDÉK: Vásárlási utalvány A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat hétfőtől, február 22-től visszatérítéses vásárlási utal­ványokat hoz forgalomba, né­hány kijelölt boltjában. Az utalványokat — hason­lóan a már bevált könywá- sárlási utalványokhoz — el­sősorban ajándékozásra szán­ják. Az ajándék sokszor okoz gondot annak, aki kedves meglepetésnek szánja és nem tudja, hogy az, akit meglep vele, öriü-e neki, vagy mást szívesebben fogadott volna. Nyílt kérdés, hogy az öt hetes- ség vagy az érték az, ami job­ban megörvendezteti az aján­dékozottat. Ez az utalvány- akció mindenesetre igen hasznos. Aki kapja, 1971-ben a vállalat bármelyik boltjá­ban beválthatja arra, amire akarja. Ráadásul a vásárló­szelvényeket összefogó fő­lappal részt vehet a későbbi ajándéksorsolásban, amelyen szintén értékes ajándékokat kapnak a kihúzott szelvény- számok tulajdonosai. (—es) AZ OSSZELOPOTT ÖTVENEZER Leleplezett üzemi tolvajok „Maszek" akart lenni Üzemi tolvajokat leplezett le a rendőrség. Gyöngyösi Jó­zsef 19 éves fiatalember az ÉVIG ceglédi gyáregységének, a 22 éves Borsos Tibor a Ta­lajjavító Vállalatnak a szak­munkása. Munkahelyükről fo­lyamatosan lopkodták az elekt­romos motorokat, fúrógépeket, különböző alkatrészeket , és szerszámokat. A lopott dolgok egy részét tovább adták, na­gyobb részét lakásukon rejte­gették. Már több mint 50 ezer forint értékben károsították meg a társadalmi tulajdont, amikor rajtavesztettek és rendőrkézre kerültek. A ház­kutatások során lefoglalt tár­gyak visszakerültek a vállala­tokhoz. Miért loptak? Erre a kérdésre még az el­követők sem tudtak elfogad­ható magyarázatot adni. Bor­sos Tibor is csak azt tudta vá­laszolni, hogy „maszek akar­tam lenni, és ahhoz gyűjtöget­tem”. Elgondolkoztató, hogy mindkét fiú szülei becsületes dolgozó emberek, elég jó sor­ban élnek. A fiúk érettségizett, jól kereső szakmunkások. Hogy mégis ide jutottak, an­nak alapvető okát talán gon­dolkodásmódjukban, kapzsisá­gukban és könnyelműségükben I találhatjuk meg. Hogyan jutottak idáig? Ahogy ez általában lenni szokott, ők is apró, csekély ér­tékű lopásokkal kezdték. So­rozatos sikereiken felbátorod­va, mindjobban belemerültek a lopkodásba. Ahhoz, hogy a két fiatalem­ber viszonylag hosszú időn ke­resztül rendszeresen dézsmál­hatta a köztulajdont, nagy­mértékben hozzájárult a laza ellenőrzés. Tíz-tizenöt ember vásárolt a lopott tárgyakból, annak ellenére, hogy tudták, honnan származnak, nem tö­rődve azzal sem, hogy ma­guk is bűnrészessé válnak és az orgazdaság bűntettét kö­vetik el. (s.) A lopott tárgyak egy része FÚJJA Á SZEL A KARAI HATARBAN.. Megszólal az okarina A jó öreg kalendárium meg­írta már: ha tél végén meg­szólal a cinke, a kis nyitnikék, akkor hamarosan jön a ta­vasz. Hiszek is, nem is ezek­nek a népi bölcselkedéseknek. Jászkarajenőn már cinkeda­los a határ. Legalább is úgy vélem, olyan hangokat hallok. De ez a cinke igen csak cif­rázza. Dicsérem a karaiak is­kolázott hangú cinkéjét. Ki­nevetnek. — Nem cinke az, nem ma­dár! János bácsi okarinázik az alsókarai tanyán. Ha a szabadban fújja, jó messzire elhallatszik, még akkor is, ha a közeli gépállomáson a szerelők mozog tátják a zetoro- kat. Cserépbe zárt hangulat Békaparadicsom is lehetne ez a belvizes határdarab. Az úttól téglával kirakott ös­vény visz a kis tanyáig, azon lehet befelé indulni. Azaz: lehetne, ha nem állna a ka­puban egy beatfrizurás, han­goskodó kutya. Szerencsére nem mozdul, csak saját hang­jával Van elfoglalva. Nyílik a zárt tornác üveges ajtaja, egyenes termetű, idősebb fér­fi lép ki rajta. Rendre inti a csaholót, befelé invitálja a vendéget. Mit akarunk? No, persze, az újságtól... — Az állattenyésztésben dolgozom — mondja Vágó Já­nos bácsi. — A tsz tagja va­gyok. Szeretek állatokkal baj­lódni. — Nem is a munkájáról kérdezősködnék, hanem a hangszeréről: az okarináról. A művelődési házban mondták, hogy a nemrég alakult ci- terazenekarban citerázik is, okarinázik is. — Az okarinám? — Vidul fel az ember arca. — Itt van az, velem, mindig a közelem­ben! Már indul is, hogy hozza. Pelyhes csibét nem foghatna féltőbb szeretettel csontos ke­ze, mint ezt a törékeny, vö­rös cserépből készült, öklöm­nyi hangszert. íme, ez az. Itt az okarina. •• Orömzcne a határban Vágó néni éppen süt. A konyha asztalán langymeleg- ben kel a tészta, ő meg itt, a zárt tornácon a kemencéket eteti. Pattognak a fahasábok — pattog a néni hangja is. — Ennek a Jánosnak min­dene az okarina! Ha csak te­heti, fújja, újat tanul, ahogy hallja meg játssza a régi nó­tákat. Néha versenyt okari­názik a bekapcsolt rádióval. Olyankor menekülök ám, ki­felé a lakásból. Mert vagy rádió, vagy hangszer! De hát beszélhetek én neki! Munkától cserzett, csontos ujjak között lyukakkal át­fúrt, megnyújtott cserépszarv. János bácsi a szájához eme­li, hangonként próbálgatja, azután felcsendül a dal: Ti­zenhárom fodor van a szok­nyámon ... Által mennék én a Tiszán, ladikon... A hang kristálytiszta, a dallamot itt- ott kedvére meg is cifrázza. Sok-sok dalt tud. Sokszor még a munkába is magával viszi az okarinát. — Nagyon szereti a hang­szert, János bácsi? Elhallgat a trillázó muzsika, mosolyog a szeme az öreg­nek. Két tenyerébe zárja a kis okarinát, mint valami da­los madárkát, hogy meg ne. szökjön. j Esőhozó nóta — Tudja, nyáron néha, ami­kor olyan nagy melegek van­nak, hogy szinte fehéret iz­zadnak a repedések a szán­tón, a földön, boldogság tölt el, ha a látóhatár fölött eső­felhőt látok. Kezembe ve­szem az okarinát és örömöm­ben muzsikálok. Kint, a sza­badban van ám csodálatosan szép hangja! A szomszédos ta­nyákon meg a falu szélén nyílnak az ablakok, engem hallgatnak az emberek. Ve­lem együtt örülnek. Azután megered az ég csatornája... (eszes) FEBRUAR 24-TÖL 26-IG ANTIKVÁR KÖNYVEK VÁSÁRA a ceglédi könyvesboltban. Könyvek vétele és eladása. Szabad válogatás. Keresse feli Böngésszenl Nyitva: a bolt nyitva tartása szerint. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Ipart tanulót felvesz és központifűtés-sze- relést vállal olaj-, gőz- és széntüzelésű kazánok beépítésével március 10-től, Kár­páti László, központi­fűtés-szerelő mester. Cegléd, Szőlő utca 36. Eladó egy Danuvla motorkerékpár és nyúlházak. Szücstelep, Posta dűlő 304. szám. 330 n.-öllel családi ház — három szoba és konyha, éléskamra, üvegezett folyósó, melléképületekkel — beköltözhetően el­adó. IX. kér. Zrínyi utca 27. szám alatt. Pest megyei Viz és Csatornamű Vállalat Cegléd] Kirendeltsége, Cegléd, Pesti út 65. vízvezetékszerelő szakmunkásokat és csőszerelésben jártas betanított munkásokat vesz fel. Fizetést teljesítménybér. 162 n.-öl porta alap­pal, lábazattal és 12ö- ös Csepel eladó. Ceg­léd, Gyep utca 22. Eladnánk vagy elcse­rélnénk Monoron, Ság- váry Endre utca 10. szánt alatti különálló fél házat, két szoba, oldalszoba, konyha, pince és mellékhelyi­ségekkel, ceglédi két­szobásra. Érdeklődés a helyszínen. Üj sisakmentes kis Simson motorkerék­pár Igényesnek eladó. Cegléd, Urbán Pál ut­ca 13. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom