Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
1971. FEBRUAR 21. VASÄRNAP ^x^Cfrtap 3 A mondat Ahányban került jegyzetfüzetembe. így hangzik: „A tanács rengeteg tanácsot leap a lakosságtól, hogy mit csináljon, s jaj neki, ha nem fogadja meg, ám ne adja a sors, hogy valamennyit megfogadja.” Jó mondat, mert találó. Kifejezi a tanácsok tevékenységének sokoldalúságát, felelősségét, s azt, hogy nem lehet mindenki kedvére határozni, cselekedni, közösséget vezetni. Épül például Abonyban egy 75 gyermeket befogadó óvoda. Nagy szükség van rá. Ám mégis, parázs vita előzte meg, ezt, vagy mást kellene építeni? A csoportérdekek —■ s az azokat képviselő tanácstagok álláspontja — nem mindenkor és nem automatikusan egyeztethetők a nagyabb érdekkel, ebben az esetben az egész nagyközség szükségletével. Igények — lehetőségek Abonynál maradva: a község új üzeme, a Mechanikai Művek telepe a munkaerőgondokon enyhít, mert itt, ellentétben más helyekkel, még a munkaerő foglalkoztatása a gond. Néhány éve hasonló megfontolásokiból létesítettek egy másik nagyközségben, Tá- piósaelén üzemet, a Kohászati Gyárépítő Vállalat egységét. Ma már ott kevés a munkaerő. Tehát ami először jó volt, az kedvezőtlenbe fordult? Így járnak majd Abonyban is? Szándékosan fogalmaztuk meg így a kérdést A folyamatot kívántuk vele érzékeltetni. Azt, hogy a tanácsok számára nincs megállás, ami ma elég volt, az holnapra kevés lesz, tehát lényegében semmi nem elég. Példa sok-sok tucait van, mi mindent tettek a négy esztendeje megválasztott tanácsok. ÁBC-áruházak sokasága nyílt meg. A monori járásban 84 ezer négyzetméter járdát építettek. A múlt esztendőben, Cegléd lakosságát a tanács1 ötmillió forint értékű társadalmi munkához tudta megnyerni. Üllő és Gyömrő tanácsának összefogása nyomán közös vízmű épül, mindkét község súlyos gondját megoldva, amit csakis az erők egyesítése tesz lehetővé. Nagykőrösön egyetlen munka, a Kossuth Lajos utca korszerűsítése 24 millió forintot emészt fel. Vácott a negyedik ötéves tervben minden, tervértelműen valósult meg ez az alsóbb pártszervezetek munkájában. Előfordul például, hogy a titkár „önállósítja” magát a vezetőségtől és úgy végzi munkáját. Ez elsősorban ott történik meg, ahol gyengébb a vezetőség ösz- szetétele. 0 Tanulságként elmondana néliany gyakorlati példát? — Kezdeném talán a Gépjavító és Faipari Ktsz párt- alapszervezetének munkájá- \ al. Arra lettünk figyelmesek, hogy már évek óta egyetlen párttagot sem vettek fel. Amikor az okokat vizsgáltuk, kiderült, hogy ebben az alapszervezetben a titkár mindent egymaga végez, ennek következtében sok feladatra — például a tagfelvételi munkára — már sem ideje, sem energiája nincs. Egy esztendeje új titkár került az alapszervezet élére. Azóta majd megkétszereződött a párttagok száma. Az új titkár nemcsak a vezetőség munkáját igényli, hanem bátran támaszkodik a pártcsoportok és minden kommunista aktív közreműködésére. A Más példa? — A Dózsa Termelőszövetkezet vezetőinek ügyét nemrég lapjukban is megírták, A gazdaságban a kollektív vezetés — úgy a gazdasági, mint a pártirányításban — ismeretlen fogalom volt. Petőfi Sándor, a termelőszövetkezet volt elnöke, az esetek többségében a maga elképzelései alapján döntött fontos kérdésekben. A pártvezetés gyengeségét bizonyítja: annak időszak legtöbb állami lakását kívánják tető alá hozni, szám szerint 1050-et... Folytathatjuk. A tervezettnek többszöröse épült fel tantermekből a megye településein. Űj orvosi, fogorvosi, gyermekgyógyászati körzeteket alakítottak ki, szakrendelők nyíltak meg... A megye egy lakosára a tanácsi költségvetésből 300 forint jutott 1968-ban szociális és egészségügyi ellátásra, most majd’ 30 forinttal több. Szorozzuk be csak ezt a 30 forintnyi emelkedést a megye léLekszá- mával, a néhány ezer híján kilencszázezerrel... Annyi minden történt, annyi minden épült, bővült, s mégis, semmi nem elég? A tanácsi munka bonyolult sűrítője mindazoknak az ellentmondásoknak, amelyek hazánkban igények és lehetőségek, kívánságok és azok reális teljesíthetősége között teremtődnek. A tanácsoknak adott tanácsok az érem egyik oldalát alkotják. A másik oldalon van az, arait nem lát a maga környezetét a nagy egésszel azonosító állampolgár: a fontossági- sorrend, az ésszerűség, az anyagi források meghatározottsága, gzért, hogy a jó tanácsi testület nemcsak igent tud mondani Növekedés — folyamatosság A megyei tanács, s a megyében levő különböző rangú települések tanácsainak tevékenységét az elmúlt esztendőikben a haladás folyamatossága, a kiegyensúlyozottság jellemezte. Nem a nagy ugrások — ritka kivételtől eltekintve — akarása, hanem a megalapozottság, a mérlegelésen alapuló döntések és azok végrehajtása volt a fő vonása a tanácsi testületek tevékenységének, s ennek köszönhető, hogy a sokféle igény, kívánalom sokszor zűrzavaros keveredéséből végül érnélték iá a tanácsok, ami le^ljl#bft..;.niégfeleif a többség érdekének. A többség érdekének, s ezen van a hangsúly. Mindenki érdekét ugyanis nemcsak képtelenség szolgálni, elvtelenség is lenne. Mert vannak szűk csoportok, amelyek úgy vélik: csakis az ő érdekeik fontosak. Náluk legyein járda, vízvezeték, a nappali fénnyel vetekedő világítás, bolt minden sarkon ... Túloznánk? Talán. A lényeget illetően azonban nem. ellenére, hogy kommunista vezetőről volt szó, nem tudtak hatni rá. A következmény: veszteség, az elnök és a pártvezetés cseréje. 41 Ezek szerint továbbra is megoldásra váró feladat, hogy tanait, közéleti tapasztalatokkal felvértezett munkásokat, dolgozó parasztokat, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe? — Feltétlenül. Ennek bizonyítására még két példát mondok. Az egyik a Petőfi Termelőszövetkezet csúcstitkárának az esete, aki semmibe vette az alapszervezetek vezetőségének a tevékenységét és a maga elképzeléseit oktrojálta rá az alapszervezetekre. A következmény: leváltás. A másik példám pozitív kicsengésű és a kollektív vezetés érvényesülésének meggyőző példája. A Nagykőrösi Konzervgyár évről évre növekvő gazdasági eredményei nem véletlenek. Egyik alapvető oka, hogy ebben a gyárban a párt- és a gazdasági vezetés minden lényeges kérdésben kikéri a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók véleményét és csak azután hozzák meg érdemi döntéseiket. Csak ilyen egészséges légkörben képzelhető el, hogy a gyári pártbizottság megváltoztassa a végrehajtó bizottság jelentését, illetve a jelentés átdolgozására kötelezze. A tanulság: akkor beszélhetünk a szó igaz értelmében kollektív vezetésről, amikor nem csupán a testületek véleményét veszik figyelembe, hanem az egész közösség álláspontjára építenek. Prukner Pál A tanácsok testületi szerepének fontossága ugyanis éppen abban van, hogy képesek a többség érdekének képviseletére, akaratának érvényre juttatására, arra, hogy megértessék: a fejlődés nem azonosítható a követelődzéssel, az életkörülmények javítása nem ugyanaz, mint az irreális óhajok dédelgetése. Érdemes néhány szám erejéig elidőzni: mennyit sikerült előre jutni? 1966-ban a megye egy lakosára 406 forint értékű kommunális beruházás jutott, 1969-ben ez az összeg már 792 forint volt. Az egy lakosra jutó összes beruházás értéke ugyanez idő alatt 3387 forintról 5698 forintra emelkedett Egy év alatt a tanácsok egy lakosra számított költségvetési kiadásai 122 forinttal nőttek, s 1270 forintot tettek ki.... Számok, ám bennük és mögöttük települések megváltozott képe, a mindennapi élet könnyebbsége rejlik. Az, amit így is megfogalmazhatunk: a tanácsok a nekik szánt tanácsok nagyrészét nemcsak meghallgatták, hanem a gyakorlatban is megvalósították. Még akkor is, ha sok a gond, rengeteg a teendő. Mert nem lehet csak az a mérce, mi kellene. Mérce az is, hogy — mi volt! S tették mindezt annak közepette a tanácsok, hogy közben jelentős átszervezések mentek végbe — a körzeti tanácsok rendszere mellett létrejöttek a közös tanácsú községek, s a nagyközségek — saját területükön, s hatalmas horderejű változások indultak meg a gazdaság egész szerkezetében, a reform bevezetésével. Tették mindezt annak közepette, hogy sűrűn az igények szinte fenyegető súllyal nehezedtek vállukra, s míg minden nap hallhattak arról, hogy mi kell, csak jóval ritkábban arról, hogy miből. Tervek — tettek Az életmódváltás, amely a kisebb vidéki városokban, s még inkább “a községekben, falviakban végbemegy, a kommunális ellátásban szinte robbanásszerű gyorsasággal megsokszorozta az igényeket Ma természetesnek fogható fel, hogy a falusi ember is palackos gázzal akar főzni, olajjal fűteni, bővebb áruválasztékot követel a helyi boltban — mert látta a városban, a járási székhelyen, mit kínálnak ott az üzletek —, vízvezetéket kíván, mert látta a televízióban, hogy ebben meg abban a községben ... Az életmódváltás, s vele az igények megtöbbszöröződése gyorsabban megy végbe, mint amilyen mértékben a nemzeti jövedelem, tehát annak ilyen célokra fordítható hányada is, növekszik. Tapasztalható hajlam arra, a lakosság eléggé széles körében, hogy minden igényét azonnal és halaszthatatlanul szeretné elfogadtatni, kielégíttetni. Villany, víz, csatorna, bölcsőde, bolthálózat, kiépített utak, több lakás, korszerű orvosi rendelő, tágas művelődési ház, klubtermekkel, könyvtárral... Nem könnyű helyben, végső fórumként a tanácsülésen azt kimondani, hogy mit lehet és mit nem, de elengedhetetlen. A terveknek csak akkor van értelme, ha elválaszthatatlanok a tettektől, ha nem tervek maradnak, hanem tények lesznek. Szembeszállni a realitást fölrúgó elégedetlenkedéssel, a „semmi nem elég” vélekedéssel legeredményesebben úgy lehet, hogy a tanácsok nemcsak a döntéseket tudatják a lakossággal, hanem az indokokat is, amelyek a döntést kialakították, Kívánságlistákat mindenki tud készíteni, a tanácsoknak nem ez volt, s a jövőben sem ez lesz a dolga. Felelős emberek alkotta testületként azon kell munkálkodniuk, hogy a holnapi több necsak a tervekben szerepeljen, hanem a való életben is meglegyen. Ezt pedig tiszta szívvel akkor vállalhatják, s teljesíthetik, ha kívánságok és követelések, gondok és teendők halmazából mindig azt választják ki, ami a közvélemény igazságérzetének, tehát a többség érdekének megfelel. Mészáros Ottó Április 25-én: választások (Folytatás az 1. oldalról.) gámak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. A választók névjegyzékének összeállítása összeírólapok alapján történik, amelyeket a kijelölt összeíróbiztosok 1971. február 23—27 között osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek az összeírólapokat 1971. március 5-ig kötelesek kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, azt helyette- hozzátartozója, szomszédja, vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. Az össze- íróbiztos a kitöltött összeíró- lapakat legkésőbb 1971. március 26-án szedi be és a végrehajtó bizottságnak átadja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megállapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegyzékét legkésőbb március 20-ig elkészítik és azt március 22— 30-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszik. A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó a névjegyzékbe történő felvételéről írásban értesítést kap. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást a tanács végrehajtó bizottságánál március 22—április 3. között lehet írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a választók névjegyzékéből történő kihagyás törvény- ellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végrehajtó bizottság az általa alaptalannak tartott kifogásokat elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely a beérkezéstől számított 3 napon belül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az. ér- , dekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járásbíróság határozata alapján és hivatalból módosított névjegyzéket — a pótnévjegyzékkel együtt — 1971. április 10— 14 között ismét közszemlére teszi. Ha a választójogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakóhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. A választási szervek A választásokat különböző, társadalmi jellegű választási szervek: választási elnökségek, országgyűlési választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az Országos Választási Elnökség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt tesznek esküt. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényessége felett; feladata a többi között a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkájának irányítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az ország- gyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. 1971. március 8-án a fővárosban, valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben választási elnökségek alakulnak. A helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölik ki. A helyi választási elnökségek tagjai az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényessége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Minden országgyűlési választókerületben ugyancsak 1971. március 8-án a választások levezetésére választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választó- kerületi bizottságok tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. A választókerületi bizottság látja el az országgyűlési képviselő választásával kapcsolatos teendőket. A kormányrendelet intézkedik a szavazókörök kialakításáról és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront helyi bizottsága javaslata alapján a választási elnökség 1971. április 14-én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat, ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek. A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról, megállapítja továbbá a szavazókörökben a választókerületek szavazási eredményét. A jelölés A kormányrendelet a következőkben a jelöléssel kapcsolatos feladatokat szabályozza. A választásokat a képviselőjelölt, illetőleg a h^lyi (községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi) tanácstagjelölt jelölése előzi meg, ez választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képjelöltek jelölési jogát a választópolgároknak a lakókerületekben, továbbá az üzemekben, a vállalatoknál, termelő- szövetkezetekbe«, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél március 15—31. között tartott jelölőgyűlései gyakorolják. A jelölőgyűléseken a jelöltekre a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár javaslatot tehet A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A szavazás A kormányrendelet a továbbiakban a szavazással, a szavazatok összeszámlálásával és a választás eredményének megállapításával foglalkozik. A választási elnökségek 1971. április 15-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazni fogja a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szava-; zókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás április 25-én 6 órától 18 óráig tart. Abban az esetben, ha a névjegyzékbe féLvett választók valameny- nyien szavaztak, a szavazati szedő bizottság 18 óra előtt is lezárhatja a szavazást A kormányrendelet részletesen tartalmazza a szavazatok összeszá miálásának rendjét szól a választás eredményének megállapításáról és úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízó- levelet) április 28-ig beli átHétfőtől: csak két A Belkereskedelmi Minisztérium néhány intézkedést hozott az új személygépkocsik értékesítésénél előforduló spekuláció megszüntetésére, illetve korlátozására. A miniszter utasítást adott ki, amely szerint hétfőtől a MERKUR Személygépkocsit Értékesítő Vállalat — a minisztérium által meghatározott típusokból — személygépkocsi eladására nem köthet szerződést azzal, aki az előző két évben a vállalattól autót rendelt vagy vásárolt. Az Országos Takarékpénztárnál kapható megrendelőlapokon már ez a feltétel szerepel. A megrendelőlapon felhívják a vásárlók figyelmét arra Is, hogy az új gépkocsi ára maximált. — 1951 volt akkor, öt lóval, meg három kocsival mentünk a határba — mesélte Hegedűs Béláné, aki nyugdíjasként vett részt a jubiláló al- bertirsai Dimitrov Tsz zárszámadó közgyűlésén. Bánki Sándor hozzáteszi: — Akkor még azt sem tudta az a 16 család, hogy miből fog megélni. De azért csináltuk. Ha összehasonlítjuk a mai és az akkori technikai színvonalat, szinte hihetetlennek tűnik a fejlődés. Arra kérem a fiatalokat, tanuljanak, szívják magukba a tudást. Legyen még több szakemberünk. A Rozmaring brigád vezetője mondta: — Hallottuk, a tanyán öltőúj kocsi év után Ezért az, aki az előírtnál magasabb áron adja el a gépkocsit, bűncselekményt követhet el. Aki ily módon nyerészkedik, ügyészi indítványra bírósági eljárással kötelezhető arra, hogy a jogosulatlan összeget az államnak visszafizesse. Egyelőre valamennyi kapható típusra érvényes a szigorítás. A minisztérium szükségmegoldásként adta ki a korlátozó intézkedést. Az intézkedések átmeneti jellegűek, s addig maradnak érvényben, amíg a belkereskedelemnek nem áll rendelkezésére elegendő személyautó. A számítások szerint a gépkocsikínálat már a jövő évtől javul, s az ellátás problémái ebben a tervidőszakban megoldódnak. zőt, mosdót építenek. Minél előbb legyen kész... ★ A több mint 5 ezer holdas gazdaságban majdnem 600-an dolgoznak azért a fejlettebb jövőért, melynek szükségességéről a megyei tanács elnök- helyettese, dr. Pénzes János beszélt a tagságnak. Már eddig is megteremtették az alapokat, hiszen a zárszámadáskor kiderült, hogy egy tagra 21 ezer forint jut évente a jövedelemből. De emellett kis híján 12 millió forintot költöttek különböző beruházásokra is. Az elkövetkezendő évektől pedig azt várják — joggal —, hogy egyre több fiatal is megtalálja helyét a szövetkezetükben. — mka — viselő jelöltek - és a tanácstag- adni. (MTI) fortzf9 3 kocsival1 JUBILEUMI ZÁRSZÁMADÁS ALBERTIRSÁN TANÁCSOK A TANÁCSNAK Semmi nem elég
