Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

SZERDAI MOZAIK Nagy farsangi szövetkezeti bált tartanak az üllői ÁFÉSZ dolgozói 6-án, szombaton Ve­csésen, a volt Gazdakör helyi­ségében, a mostani Polkacsár- dában. ★ 3001 darab hízott sertést vág­tak le tavaly az üllői ÁFÉSZ- nél. 450-et feldolgoztak, a töb­bit tőkehúsként értékesítették a körzetükhöz tartozó közsé­gekben. ★ 45 veszettséggyanus megbe­tegedést jelentettek tavaly a járásban az egészségügyi szer­veknek. A vizsgálat után ki­derült, hogy egyik ssimélyt sem veszett állat harapta, marta meg. Az óvatosság azonban nem árt. Megkezdik a tsz-bekötőút építését a tavasszal Péteriben. Az út a tsz központi majorját a monori úttal köti össze. 4361 lakos költözött egy év alatt a monori járásba, 3735 lakos pedig elköltözött. 35 ezer bejáró dolgozó van a monori járásban, egy járási kimutatás szerint. Bejáró a munkaképes lakosság 60 szá­zaléka. Fff/y százalék kivételé­vel budapesti munkahelyre utaznak naponta. ★ Mendén újjáalakult a Ha­zafias Népfront helyi vezető­sége. Az új elnök Németh Ist­ván, a titkár Fejes Ferenc lett. 470 TIT-előadást tartottak tavaly a monori járásban. 431 előadás a különböző témájú sorozatok keretében hangzott el. ★ Hat cigánytelep van a mo­nori járás területién, ezek kö­zül a legnagyobb a monori, mintegy 360 lakossal. A pilisi telepen becsléseik szerint 130- an, a tápiósápin 45-en élnek. EGY MONORI TANÁCSKOZÁS Össztársadalmi ügy a nők helyzetének javítása Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Gyömrő, szülők akadémiája, 2. sz. általános iskola, 6 óra­kor: Az MSZMP X. kongresz- szusa, előadó: Klein Zoltánná. Monor, szülők akadémiája, Kossuth iskola, 6 órakor: Ho­gyan szervezzük meg gyerme­keink otthoni tevékenységét? Hogyan előzzük meg gyerme­keink unatkozását? Monor, filmklub-előadássorozat, járási művelődési ház, 6 órakor: Pa- tyomkin páncélos, előadás: Eizenstein, a forradalom áb­rázolója, előadó: Miklay Edit. Közlekedési ismeretterjesztő előadássorozat. Péteri, 5 óra: A baleseti helyzet alakulása, értékelése. Tápiósáp, 3 óra: A legfontosabb KRESZ-szábá- lyok ismertetése, gyakorlati alkalmazása a közúti forga­lomban. Maglód, fél 5 óra: A közlekedési szabálysértések és bűntettek. TápiósUly és Vasad, 4 óra: Vezetéstechnikai és mű­(Tudósítónktól) Barátságos fogadtatásban volt részük azoknak az asszo­nyoknak, akik elfogadták a monori népfrontvezetőség meghívását, s részt vettek a közelmúltban megrendezett népfront-nöbizottsági tanács­kozáson. A megbeszélésre el­jött a népfront járási titkára, Neumann Mihály és Monor vb-elnöke, dr. Vecserek bajos is. Az üdvözlő szavak után Várfoki Györgyi, a nőbizott­ság elnöke beszámolt a gödöl­lői háromnapos értekezletről. — Nekünk, nőknek, is se­gíteni kell megteremteni annak feltételét, hogy sa­ját helyzetünk javítása va­lóban össztársadalmi ügy- gyé váljék — mondotta a többi között. — Ebben a munkában a nőbizott­ságoknak igen fontos feladata van. Beszámolója után élénk vi­ta alakult ki. A különböző munkaterületen dolgozó nők beszéltek munkakörülmé­nyeikről, a nők bérezésével kapcsolatos észrevételeikről. Nemcsak saját egyéni gond­jaikról esett szó. szóltak sző­kébb hazájuk, a községben megoldásra váró feladatokról is. Az asszonyok hangsúlyoz­ták, minden ember feladatává kell tenni a község rendezését, szépítését és a meglevő érté* kék megőrzését. Többen szóvá tették, hogy a szolgáltatások terén Mo- noron még mindig nagyon sok a tennivaló. lalhat a népfront nőbizottsága. Dr. Vecserek Lajos, Monor vb-elnöke hozzászólásában el­mondotta: szeretnék a követ­kező tanácsválasztásokon nö­velni a nők arányát a tanács­ban. — A nők eddigi munkájáról csak elismeréssel lehet szólni — mondotta —, megjelennek a különböző üléseken, és ak­tívan segítik a község vezetőit. Munkájukra a jövőben is szá­mítunk. Neumann Mihály, a nép­front járási titkára arról szólt, hogy hogyan lehet és hogyan kell a népfront-nőbizottságok­nak együttműködni az üzemek nőbizottságaival. Bár a nemzetközi nőnapig néhány hét még hátravan, de — közeleg az ünnep! Itt ugyan majd a férfiaknak lesz dolguk, de elkel majd az asszonyok se­gítő keze is. Mint az élet min- deji területén. Gálné PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1971. FEBRUÁR 3., SZERDA Van már tejtermék Szclosnyaralón is Szőlősnyaraló tejtermékel­látása megoldódott. Szomba­ton délelőtt megállt az élelmi­szerbolt előtt a Gyöngyösi Tej­ipari Vállalat gépkocsija. Egy­hónapi huzavona után végre bőségesen szállítottak tejter­méket. A vállalat udvarias, jókedvű szállítómunkásai el­mondották: jól megjegyezték a Szőlősnyaraló felé vezető utat. Mint mondták, ezentúl hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelentkeznek friss áruval. Szalagavató A monori József Attila Gim­názium IV. osztályos tanulói 6-án, szombaton délután 5 órai kezdettel tartják szalagavató ünnepségüket. 84 SZÁZALÉK A monori járásiban 7 nagy­község van. Ebből a szempont­ból a megye járásai közül csak a budai van előttünk, 10 nagy­községgel. Két községi közös tanács működik, Vasadon és Gombán. A járás 101 ezer la­kosából 85 ezer 410, a lakos­ság 84 százaléka él nagy-, il­letve közös tanácsú községben. Íratlan szabály, hogy a riportokból kihagyja az em­ber személyes érzelmeit. Mégis, még kell mondanom, hogy valahányszor ilyen ügyek nyomába elindulok, tehetetlen elkeseredést ér- . zek. talra teszik a hivatalos papí­rokat, nézzem át, van belőlük ilyen is, olyan is. Határozat a bíróságtól és FOGLALÁSI JEGYZŐKÖNYV. Ebből az egész; ügyből va­lahogy kimaradt az emberség. Csak a paragrafusok vannak a helyükön. Az öregek pedig fizetnek, és Bagó bácsi azzal ébred, hogy ez nem lehet igaz. Hogy még abból a 340 forint­ból is... ZÁRSZÁMADÁSOK A nyáregyházi Béke Tsz 5-én, pénteken délelőtt fél 10 órakor a művelődési otthon­ban, a sülyi Virágzó Tsz 6-án, szombaton délelőtt 10 árakor Fő utcai kuitúrteremiben tartja zárszámadó közgyűlé­sét. SAKK VILLÁMTORNA GYOMRON Két fordulóban, 15 résztve­vővel bonyolították le Gyom­ron a község 1970. évi villám­bajnokságát. A győzelmet Fő­szaki biztonsági tájékoztató. Az előadások nyilvánosak, azo­kon bárki részt vehet. Mozik Maglód: Dr. Holst fantaszti­kus esete. Monor: Szerelmi ál­mok I—II. Nyáregyháza: Ada- lein 31. Tápiósüly: Két úr esernyő nélkül. Űri: Fekete- szakáll szelleme. FARSANGI Vecsésen népi hagyomány a farsangi lakodalom. Régi szép szokás, hogy a nevezetes na­pon egy asztalhoz ül minden­ki, aki rokon nagyapóról, nagyanyóról, unokatestvér, sógor, koma... No meg a szomszéd! A jobb meg a bal oldali szomszéd. Ügy tartják, legközelebb áll a házhoz, s ha ráadásul jó, akkor a csa­ládhoz. Ott van a bajban, ha kell, kijár néki a jóból is a rokonok sorában... Mikor a családok meghatá­rozzák az esküvő időpontját, elindul az ifjú jegyespár hí­vogatni, szombaton, vasárnap, hétköznap esténként. Eltart ez három hétig is. A lakodalom előtti hét már nagyon mozalmas. Egymásnak adják a kilincset a rokonok, mindenki magrakodva ér­kezik. Ez is népi hagyo­mány. Egy pár tyúk a kézben, tojás, vaj a kosárban. S már ural mindenkit a készülődés láza, a nagy találkozás örö­me. A legközelebbálló asszo­nyok munkához látnak, sü­tik a tortát, a süteményt, tisz­títják a baromfit, a férfiak a disznóölés, a borfejtés mun­káját végzik, óramű pontos­sággal. Elkésni semmivel sem lehet. És elérkezett a nagy nap. A hétköznapi utcakép egyszer­re ünnepélyessé válik. A ta­Elmondották: hatékonyabb munkát kell végezni a gyer­mek- és ifjúságvédelem terü­letén, többet kell törődni a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamákkal, nagyobb jelentőséget kell tu­lajdonítani az iskolák . szülői munkaközösségeinek, segíteni kell maguknak a szülőknek a nevelésében is, s ezekben a munkákban jelentős részt vál­LAKODALOM nácsházán a házasságkötő te­remben halk zene szól, virá­gokkal szegélyezett szőnyege­ken lép fel az anyakönyvve­zető elé a boldog ifjú pár. S a házasság megkötöttnek nyil- váníttatik és Abonyi Mária e perctől Tamási Ferenc hites felesége. De ezen a napon a népszokás szerint anyja-lánya még leány és apja-fia még le­gény, és bizony elmennek még haza-haza a szülői házhoz ... A boldog napot követi a má­sik. Alig van tíz óra, s a ve- csési fúvószenekar réztrom­bitáinak hangja messzeszó- lóan bejárja a vecsési utcákat. A vendégeket kísérik a ven­dégfogadó lakodalmas házhoz. A násznagy a legrangosabb, értük mennek elsőnek a ko­szorúslányokkal, s mikor már együtt a nagy család, a vő­legénnyel indulnak a menyasz- szonyért és déli harangszó köszönti a lakodalmas mene­tet ... A lakodalmas menet írat­lan törvények szerint sorako­zik fel, elöl az apró koszo­rúslányok és fiúk, utánuk az ifjú pár, majd a rózsaszínű ruhába öltözött koszorúslá­nyok. A rend az, hogy ez­után fiatal házaspárok jön­nek, utánuk az idősebbek, az öregek és végül a szülők. A lakodalmas menet gyönyörű Gomba, Rózsa Ferenc utca 15. Itt lakik Bagó Bálint és fe­lesége rozzant, nádtetős kis vá­lyogházban. A kapu tárva- nyitva, az eresz alatt agyagba ragad a csizmám. Az utcán betonlapokon járnak az embe­rek. Bemutatkozom, s a 82 éves Bagó bácsi azt mondja: „— Igen, az vagyok, az a vén csirkefogó.” Keserű tréfa ez. Viaszos vászonnal borított asz­VECSÉSEN sora csodálatos látvány. A két­száznál több rozmaringszálat minden vendégnőnek és fér­finek kitűzik, ma is úgy, mint száz évvel ezelőtt. A téli ég felhői mögül ki-kibújik a na­pocska, az utcákon sok-sok ember, mert az is népszo­kás : lagzit nézni. A vendégfogadó háznál is van ültetési rend. A menyasz- szony a vőlegény oldalán, az­tán a násznagyok, körülöttük a koszorúslányok. Az ő rózsa­színű csokraik az ünnepi asz­tal legszebb díszei. És elkez­dődik a vigalom. Az ünnepi étkeknek, a vecsési lakodal­mas 1 húslevesnek épp úgy titka van, mint a savanyú ká­posztának. Mind a kettőből kerül az asztalra. De van ott minden, mit a szokás testa­mentuma előír. És zeng a ze­ne, táncol öreg, fiatal, kerin- gőt, polkát. Ahogy már őseik­től örökölték. Két napig, há­romig tart a vecsési lakoda­lom. a hagyományt őrző szép pagy családi találkozó. Jön­nek a verses köszöntők, tré­fák, ellopják a menyasszony cipőjét, aztán az veszi meg aki akarja ... Játék, régi já­ték. S az ifjú párnak búcsú­zóul hagyomány szerint ezüst hajat, aranylakodalmat kí­vánnak. Fekete Gizella A foglalási jegyzőkönyvet né­zem, nem hiszek a szememnek. Mit lehet itt foglalni? — ... úgy volt, hogy vállal­tunk a nyáron egy hold szá­zalékos kukoricát. Ki voltak téve a karók, a miénk az öt- venötös, az ötvenhatos Erdélyi Istváné. Kapáltunk egész nyá­ron, le is törtünk, és akkor azt mondták, hogy az ötvenhatos a miénk, nem a másik. Hogy összekevertük a táblát! Mert a miénken két mázsával több létt. Hogyne, hát kétszer is ka­páltunk ... És Erdélyiék pert indítottak ellenük. A két mázsa kukori­cáért. Őket illeti, az a tábla az övék. össze lett keverve... Bagó bácsi azt mondja, ötször járt a bíróságon. Tárgyaláso­kon — ... az asztalra támaszkod­tam, amikor beszéltem. Mond­tam én olyanokat... Hát mit mondjon az ember keserűségé­ben? Kétszáz forintra büntet­tek. Rendzavarásért. És Bagó bá­csi elvesztette a pert. 130 forint perköltség megfize­tésére kötelezték és 572 forint törlesztésére. A kukoricáért. — Nem fellebbeztünk ... Azt mondták nekünk, hogy ilyen öreg emberekkel nem történ­het olyasmi, hogy oktalanul büntetést kelben fizetni... És jött a foglalási jegyző­könyv. Az öregek nem voltak otthon. Amikor a nyugdíjból levonták az első részletet, a 69 forintot. Bagó bácsi azzal éb­redt, hogy ez nem lehet igaz. ő ezt nem bírja tovább. Mert kettőjük összes havi jövedel­me az a nyugdíj: 340 forint! És alig várták, hogy megnőjön az a kis összeg a nyugdíjeme­léssel. De csak kevesebb lett. Jóval kevesebb. Bagó néni sír. Hogyne sírna?! Izmán János, a gombai tsz párttitkára jól ismeri az ügyet: széttárja a kezét. Tényleg, most már mit lehet tenni? Azon gondolkodom, mi lett volna, ha a feljelentőit — is­merve az öregek anyagi hely­zetét — elállnak a feljelentés­től? Hát olyan sok lenne az a két mázsa kukorica, hogy fog­gal-körömmel követelni kell ? De tegyük fel, hogy a feljelen­tőknek sokat jelent. Nem tu­dott volna ez esetben a tsz se­gíteni? Bagó Bálintnak, aki a segítségükre szorul. Okvetle­nül szükséges volt paragrafu­sokra hagyni az elintézést? Nem. Valakiben fel kellett vol­na, hogy vetődjön: ne hagyják magukra az öregeket.,. Ez lett volna az embersé­ges. Még van rá lehetőség, a mulasztást pótolni! A vecsésiak kitűnő edzője annak idején az NB II-be ve­zette csapatát, s aztán — már ahogy ez a magyar sportban szokás — a felfelé ívelő útnak, a sikersorozatnak vége sza­kadt, az edző távozott... Van azonban ennek az ügynek egy, a szokástól — nagyon helye­sen — eltérő része is. Szotyori Pál maradt a Vecsési VIZÉP labdarúgócsapatánál. — Milyen minőségben? — Nem lehet elszakadni a közös nagy sikerektől és a csa­lódásoktól. Jelenleg a csapat szaktanácsadója vagyok. Azt a munkát végzem, amit a veze­tőség rámbízott. Szotyori Pál 1933-ban Buda­pesten kezdett futballozni. — Életem nagy élményei közé tartozik, hogy a magyar ifjúsági válogatott keretben együtt lehettem Puskás öcsivel. 1946—47-ben a Győri ETO NB I-es csapatában játszottam Baráti Lajossal együtt S éle­tem nagy sikerei közé tartozik, bián Béla szerezte meg Tóth Lajos I. és Erifőközi László előtt. A vigaszdíjas csoport­ban Kindernai András szerez­te meg az elsőséget. — RATNA, NEPÁLI KI­RÁLYNÉT vadászszerencsét­lenség érte. Férjével, Ma- hendra királlyal vasárnap a kanchanpuri erdőségekben va­dászott, amikor egy eltévedt golyó megsebesítette. Azonnal Katmanduba szállították, és műtétet hajtottak rajta végre. A golyót — mint később kö­zölték — sikerült eltávolítani, s a királynő állapota most „ki­elégítő”. hogy a vecsési együttes beke­rült az NB II-be. A közelmúltban a magyar ifjúsági válogatott szakvezető­jének kijelölésénél Szotyori Pálra is gondoltak. — Nagy megtiszteltetésnek vettem, de hivatali elfoglaltsá­gaim miatt nem vállalhattam el. — Nagy csalódásai? — Azok is voltak. Jobban bíztam néhány emberben, mint ahogy kellett volna. Né­ha sokan gátolták a munká­mat. — A csapat esélyei? — Bent lehet maradni. őszintén szurkolok Vasas Mi­hály edzőnek. Ami tőlem telik, azt most is megteszem a csa­patért. Szotyori Pált úgy ismerik Vecsésen. mint aki őszinte, sportszerű ember. Az elmúlt évtized legsportszerűbb, leg­emberibb vecsési sportvezető­je. Szalontai Attila (koblencz) VILLÁMINTERJÚ Szotyori Pállal Bagó Bálint két má^sa kukoricái a , lagokat. Néhány szám: búzá­ból 14,1 mázsa, rozsból 9,9, borsóból 12,1, kukoricából 32,8 termett átlagban holdanként. Az egy tagra eső jövede­lem nem volt rosszabb az előző évinél, ez 30 ezer forinton felüli összeg egy tag részére. Az elmúlt év tevékenységét értékelő beszámolót az ellen­őrző bizottság beszámolója kö­vette, majd kitüntetéseket ad­tak át. A maglódi Micsurin Tsz-ben fejlett a szocialista brigádmozgalom. A brigádok­ban dolgozók tevékenysége —• mint ez az értékelésből ki­tűnt — jobb volt a többieké­nél. Csaknem minden szocia­lista brigád kitüntetést, pénz­jutalmat kapott. A közgyűlés után az ÁFÉSZ vendéglőjében fehér asztal mellett látta vendégül tagjait ■ a termelőszövetkezet. —zs.— Megtartották a maglódi Mi­csurin Tsz-ben a monori já­rás első termelőszövetkezeti zárszámadását. A közgyűlés határozatképes volt, sőt — bizonyítékául annak, hogy a tagokat érdekli saját „házuk tája” — nemcsak a kötelező kétharmad jelent meg, hanem a tsz-nek csaknem valameny- nyi dolgozója. A 'ermelőszövetkezet há­rom éven át egymillió fo­rintos támogatást kapott az államtól, 1970-ben az utol­só részletet. A pénzt jól használták fel, a jelenlegi vezetők munkája a gaz­dálkodást stabillá tette. A legszembetűnőbb fejlődés az állattenyésztés területén mutatkozik. Több milliós be­ruházással épült pulykaistálló­juk első „hajóját” már bené­pesítették növendékállatokikal, 1971-ben a farm már teljes egészében termelni fog. Elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységei fejlesztik, ehhez megfelelő gazdasági alapot biztosít a melléküze­mek munkája. A növényter­mesztés eredményei jól ala­kultak, elérték a tervezett át­30ezer forint évi jövedelem Jól alakult a gazdasági év Maglódon Az első tsz-zárszámadás a monori járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom