Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
4 ”“ic/Orlop 1971. FEBRUAR 18., CSÜTÖRTÖK Eötvös-tárlaton: Göröcs Tibor Ideges Golgota — Ideges? — Rettentően... — Miért? — Nekem eddig semmi nem sikerült. Mindenhonnan elutasítottak. Most áll vagy bukik az életem. Göröcs Tibor nagy szavakat használ. Igazságukat kétség- bevoami nem tudom. Nemcsak a keze, az arca is remeg. Kedden este az Eötvös- klubban Passuth Krisztina művészettörténész nyitotta meg Göröcs Tibor életének első tárlatát. Képzőművészeti gimnáziumba nem járt, a főiskolára nem vették fel. Volt: ötvös, segédmunkás a Szépművészeti Múzeumban, most grafikus az OLAJTERV -nél. 24 éves és harcol azért, hogy oda tartozzon, ahová szeretne. — A hovatartozásnak nem anyagi hasznát hiányolom, bár szeretnék abból megélni, amit festek, vagy rajzolok. Az erkölcsi hovatartozás izgat leginkább. Az állandó elutasítás eddig doppingolt és hogy Nagy László révén az Élet és Irodalomban megjelentek munkáim, segített — de így ez soká nem mehet... Erőszakkal akarok „betömi” — addig és annyit dolgozni, míg kénytelenek lesznek elismerni. A művészettörténész elmondta : a grafikák kialakult, önálló világról tanúskodnak. Figuratív elemei nem maradnak a figurális ábrázolás korlátáinál, hanem asszociációs fogalomkörré bővülnek, ami a szürrealizmust idézi. A grafikák azonban szigorú rendben, konstruktív egészet alkotnak. És a sajátos világ ebből fakad: a szürrealizmus fenegyerekének fegyelmezettségéből, az ikonhagyományok, a természet, az ember és az asszociáció keverékéből. Göröcs ezt mondja 26, a tárlaton szereplő grafikájáról: — Imádom a zenét és úgy érzem, hogy minden rajzban a zenét kell megkeresni. Persze én inkább olajjal festek, csak az elhelyezési adottságok miatt lett a kiállítás fekete-fehér. Szeretnék ősszel még egy tárlatot és remélem erre lesz is lehetőségem: akár Pesten, akár vidéken. Göröcs Tibor először úgy kezdte, hogy embereket rajzolt fényképhitelességgel. Aztán a figurák szétfolytak és formákká olvadtak. Ilyenek legjobb grafikái: a „Sziklák”, a „Johanna” és a „Golgota”. Művészete utat keres. És érdemes lenne karon fogni, segíteni neki, hogy ezt az utat mihamarabb megtalálja, mert első tárlata egyéniségről, tehetségről tanúskodik. (tamás) VÁRKONYI-PORTRÉ Pándi-Kiss János szobrászművész Várkonyi István portréját mintázza Százados úti műtermében. A kőbe faragott szobrot Cegléden, a Széchenyi úti új lakótelepen állítják majd fel. Várkonyi István (1852—1919) Cegléd szülötte, a földmunkásmozgalom egyik élharcosa, a szövetkezeti gondolat hirdetője. Politikai tevékenységéért öt ízben ítélték szabadságvesztésre. Lovasszobor (Zsoldos rajza) Félezredik adás Ma félezredik adásához érkezik a rádió népszerű zenei fejtörője, a „Ki nyer ma?”. A közvéleménykutatás legutóbbi adatai szerint ez a legnépszerűbb komolyzenei adás, hallgatósága vetekszik a legkedveltebb tánczenei műsorokéval is: átlagosan több mint egymillió hallgató kapcsolja be készülékét a „Ki nyer ma?” ismert szignáljának felhangzásakor. A „Ki nyer ma?” tízperces műsorideje egyébként az április 4-i ünnepi adás keretében rendhagyó módon több órára bővül: ekkor „Játék és muzsika műsorzárásig” címmel sugároznak többórás összeállítást Budapest, Sopron, Debrecen, Szeged, Pécs, sőt Bécs vetélkedő-kedvű hallgatóinak bevonásával. NDK-hangjátékok szemléje a Magyar Rádióban A Magyar Rádió március 5. és . 17. között rendezi meg az NDK-hangjátékok seregszemléjét. Ennek programjáról tájékoztatta kedden Gábor Viktor, a Magyar Rádió és Peter Gugisch, az NDK Rádió dramaturgiai osztályának vezetője az újságírókat az NDKkul- túrközpontban. GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XIV. Beyer Gizit Nemzeti Szin- ház-i tagságának első két évében sűrűn játszatták, bár kevés érdemes szerepben. Tóth Imre már pályája végén tartott, fáradt volt, kedve- szegett, semmiképp se elég rugalmas a kockázatok vállalásához. Másrészt óvakodott aittól, hogy pártfogoltjának, Ligeti Juliskának saját fölfedezői buzgalmával termelje ki a konkurrenciát. Hevesi Sándort pedig a pedagógiai óvatosság jellemezte. S nem is ok nélkül. Beyer kisasszony izgága tehetségét, gondolta, még rá kell nevelni az elemző szerepformálásra, be kell tömi az együttes munkába! Bajor Gizi később hálás derűvel emlegette, hogy Hevesi a próbákon sokszor megkínozta őt: egy-egy szövegrészt a sírvafakadásig újra és újra megismételtetve. A lelkes törődés gondját Csathó Kálmán vette át Sztrakoniczky Ká- rolytól. A színház vezérkarában leginkább ő szorgalmazta, hogy Beyer Gizi méltó feladatokat kapjon. Hősnőnk részben neki köszönhette fontosabb szerepeit, Gárdonyi Géza: Atmuska (a képen), Csiky Gergely: A nagymama és Hauptmann: Grampton mester című színműveiben. Annuska. Friss színek egy romantikus darab rózsakoszorújába fonva. Néhány nyers levél, amint kikandikál az érintésre is lepergő szirmok közüL Majd Tóth Imre félve kiejtett dicsérete: „Ezt nem csinálta jobban Ligeti Juliska sem!” A nagymama. Három éve, a főiskolán Keresztúri Katicát játszotta. Akkor szólalt meg először a színpadon. Most Márta főszerepét örökli át Csillag Teréztől. A rendező csodálkozik, hogy mennyi játékötlete van! Igaz, nem mind illenek egymáshoz. De még rutinos színésztársainak is adni kell az ötleteket; tőle elvenni. Színi Gyula pedig így ír: „Bavor Gizi finom, törékeny alakja egyre nagyobb biztonsággal és sikerrel helyezkedik el a színház játékrendjében, fejlődő és növekvő sikereit szívesen tartjuk számon ...” Mert ekkor már a „Bayor”- név szerepel a színpadon. A név magvarrá-idomítását Bálint Lajos dramaturg-titkár végzi el: y-nal a szó közepén. Ez az arisztokratikus „y” kopik később a használatban közönséges „j”-vé — s lesz Beyer Gizellából Bajor Gizi. A Grampton mester című drámában már kevésbé találja jól magát. Gertrud, Grampton lányának bakfisszerepét ideges kacagásokkal próbálja Mit tenne, ha most lenne húszéves? A müvelödésiház-igazgató — Valószínűleg ismét a népművelő pályát választanám, de jobban vigyáznék. A lelkesedésem már nem terjedne odáig, hogy anélkül kezdjek dolgozni; az életfeltételeim nincsenek megteremtve! Kálazy László, a visegrádi Mátyás király Művelődési Ház igazgatója hivatásának érzi a népművelést — ezt a szakot végezte az egyetemen, mint most felterjesztett jelentésében írta: sokszor a fizikai teherbíróképesség határáig dolgozott, napi 14—16 órát, mivel egyetlen függetlenített népművelő, s csak társadalmi munkások lehetnek a segítői, s mivel Visegrád, idegenforgalmi jellege miatt, rengeteg feladatot ró a kultúra munkáséra. Huszonnyolc éves, s mégis meg kellett tőle kérdezni, mit tenne, ha most lenne 20 éves, mert hivatásszerete- te és Visegrád-szeretete ellenére LEMOND a művelődési ház igazgatói tisztségéről és új helyet keres. — Mikor idekerültem, fél évig 1100 forint gyakornoki fizetést kaptam, feleségemmel egy szűk szobában laktunk, ahol egy ágyon kívül nem fért el semmi más. Gyerekünk még nem volt, fel sem vettem a gondokat. Sokkal jobban érdekelt az, hogyan lehetne itt megvalósítani, amit az egyetemen tanultam, és ami nekem személyes ügyemmé vált. Talán tói fellengzősen hangzik, de csak azok számára, akik nem gondoltak bele mélyebben, hogy mindig konkrét körülmények és adottságok között, meglevő lehetőségekkel, egy faluban és az ott lakó emberek számára kell megvívni a kulturális forradalmat, megváltoztatni az emberek konzervatív ízlését, szokásait, ismereteket nyújtani, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a gondolkodásukat, igényes szórakozásra nevelni, tanítani, egyszóval, tudatot formálni. — így elmondva nagyon szépen hangzik, megcsinálni sokkal nehezebb, és akkor még azt gondoltam, nem illúzió. Természetes, hogy először a legmegfelelőbb módszert kutatja az ember, amivel az érdeklődést felkeltheti és ébren tarthatja. Visegrádnak hatalmas az idegenforgalma. Nagyszabású adatlapos felmérést készítettem, hogy az igényeket tisztán lássam, tudjam, hogy mire építhetek. En,.modernné” tenni. Nevetésének azonban rossz akusztikája van. Esténként ugyanis, levetvén színpadi ruháját, gyászba öltözik. A családot 1917 télutóján nagy veszteség érte. Mariska férje, Ábray Zoltán tanácsos úr, akinek jellemzésére nem sajnáltuk a sötét színeket, élernedett korában lelkes hegymászó lett. A turisztika állítólag használ az epebajnak. Emellett jó erőnlétet biztosít. A fázékony és gyönge asszony pedig meg- adóan követi férje szögescipőit. Mindaddig, amíg egy téli kiránduláson fölfázik, s a már lappangó tuberkulózis megtámadja a veséjét. Kórházba kell szállítani. A család naponta meglátogatja, s ha Zoltánt is a betegágynál találják, átnéznek rajta. Gizi első színpadi sikereiről beszél nővérének, aki régen, az Er- zsébet-körúti gyermekszínházban a játékmaskaráit varrta. Ezenkívül két emléke marad róla. A homlok. Meg a kéz a paplanon. A homlokán levő foltocska sehogysem akar elmúlni, folyton nagyobb lesz, szemmel láthatóan növekszik; az ujjai meg egyre vékonyodnak, majd egy halvány kéz- legyintésnél a jegygyűrű is lecsúszik róla, végigigurul a szőnyegen, nekikoccan, a falnak és pengve megáll. nek eredménye: a művelődési ház rendezvényei iránt érdeklődök foglalkozás szerint: értelmiségi 48 százalék, érdeklődésük 51 százalékban, a hangversenyekre irányul, ebből tanár 32 százalék, 52 százalékban az irodalmi esteket igénylik. Szakmunkás 10 százalék, művész, önálló, 5 százalék, nyugdíjas 3 százalék, háztartásbeli 2 százalék. Másfajta felosztásban: helyben lakó 59 százalék, itt üdülő vagy turista 41 százalék, az imént felsoroltakon kívül filmvetítés, kiállítások és színházi előadások érdeklik óiét. A felmérés is BEBIZONYÍTOTTA azt, most már adatszerűén, amit több évi kísérletezés, rábeszélés és idegmunka után tudtam csak elfogadtató!: réteg műsorokat kell szervezni, kisebb közönségre szállítva, de magasabb színvonalon. 1965 óta dolgozom Visegrádon, elképzelésemet 1969-ben fogadták ell Igaz, hogy ebbe az akkori művelődési ház állapota — kocsmából átalakított mozihelyiség és egy hivatali szoba, a tárgyi feltételeik csaknem teljes hiánya — is belejátszott. — Miért kell elmennie 28 évesen, öt év munka után, s miért választaná akkor mégis 20 évesen újra ezt a hivatást? — Sikerült végül elfogadtatni az elképzeléseimet s azoknak a műsoroknak, amiket szerveztünk — kiállítások a Salamon-toronyban, képző- művészeti vitával, kamara- hangversenyek, a színjátszó napok, irodalmi estek —, nagy sikerük volt. De most mondjam azt, hogy még egy „köszön öm”-öt sem kaptam? A fizetésem két hónapja 2100 forint, s lakást tavaly nyáron kaptam az átalakított műveli j városközpont épül egyik legfiatalabb városunkban, Sárváréit. A három esztendeje városi rangot kapott ,13 000 lakosú ősi Rába-parti település központjának öreg házai helyébe modern, több szintes épületeket emelnek. Már elkéAztán egy reggel üresen találták az ágyát. Két év alatt ez már a harmadik haláleset a fiatal színésznő életében. De a három közül Mariska elvesztése volt a legfájdalmasabb. „A szobámban van egy éjjeli szekrény — írta a vőlegényének —, annak a felső része üveges szekrényke. Ide beállítottam a mi kis Marisunkat. Onnan, mosolyog rám. Erre én minden este vele vagyok, mesélek neki, s a végén úgy elkeseredek, hogy azt Neked nem írhatom meg...” És másutt: „Te, Duci, én minden este álmodom szegény kis testvéremről. De úgy örülök neki, reggel szeretnék még tovább álmodni róla. Harag- szók, ha felébredek...” Az évad végére aztán Gizi is aggasztóan lesoványodott. Testsúlya ötvenhat kiló volt. Ekkor Ambrus Zoltán, a Nemzeti újonnan kinevezett igazgatója rábeszélte, hogy 'utazzék a Tátrába, hízzon meg, pihenje ki magát. Hiszen szeptembertől nagy feladatokat szán neki. Gizi a kéthónapos .kondíciójavító kúrára” a szüleit is magával vitte. Most már ő volt a család- fenntartó. (Folytatjuk) lődési házban. Am szülte tett egy kisgyermekünk, 11 hónapos, és a lakás, egyetlen szoba, a folyosó végén főzőfuLké- vel, fürdőszoba nélkül, kifűt- hetétlen. A gyereket a nagymamához kellett adni, legalább ő ne fagyjon meg. A cserépkályha rövid idő alatt tönkrement, ebből1 a pénzből nem tudom újrarakatni, ami különben sem oldaná meg a kérdést, mert amíg jó volt, sem sokat használt. Kértem, hogy legalább a negyedik ötéves terv ideje alatt kaphassak másik lakást, ez belátható idő, elutasították. — Ez csak a kérdés első felére válasz. — A második felére NEHEZEBB FELELNI. Inkább konkrét példát mondok. Előadást tartok a művelődési házban a nyerészkedés és kispolgári önzés ellen. Azok az emberek, ákik hallgatnak, saját házzal, telekkel, esetleg kocsival rendelkeznek, és a képembe nevetnék, joggal az ő szempontjukból, hiszen, úgymond, mu magyaráz nekünk ez a senkiházi, ő teheti, hiszen semmije sincs. Ez nem azért probléma, mert nekem nincs, és nekik van, hanerr. azért, mert szavaimnak nincsen hitele a szemükben, tehát nem tudom elérni a célomat. — Tudomásom szerint a megyében éppen ezen a pályán a legnagyobb a fluktuáció. Sok barátom, akikkel együtt végeztem, otthagyta a pályát, pincérnek, rendőrnek, gyári munkásnak ment.. En megint csak ezt választanám, de mivel szeretnék még egy srácot, csak akkor vállalnám, ha legalább a lakást biztosítanák. Nem hiszem, hogy bárki túlzottnak találná ezt orz. igényemet. És meg kell mondanom, hogyha nem sikerül így elhelyezkednem, kénytelen leszek felszolgálóként dolgozni, hogy építkezni tudjak..* Varga Vera szült több, mint 150 lakás emeletes épületekben; új üzletek, irodaház, erdészeti kutatólaboratórium és járási rendelőintézet. A tervek szerint korszerű közlekedési csomópontot alakítanak ki a centrumban, s közelében 9 emeletes ház, piac, autóbuszpályaudvar, szalagház, szolgáltató kombinát és új lakótelep épül. Bővítik a közműhálózatot. A belvárossal együtt fiatalodik a legjelentősebb építmény, a középkori Nádasdy vár, csaknem 50 millió forintos költséggel művelődési otthont, múzeumot, könyvtárat és turista- szállót alakítanak ki benne a helyreállítás után. Külföldről is Hatan a művésztelepen A hódmezővásárhelyi művésztelep Virág utcai alkotóházában nincs téli szünet. Az ország különböző vidékeiről érkezett hat fiatal művészt látnak már jelenleg is vendé-, gül. A mártélyi Tisza-parti alkotóházat, amely tavaly a folyó magas vízállása miatt csak néhány hónapig tartott nyitva, szintén rövidesen megnyitják. így az idén. előreláthatóan mintegy 100 magyar, művészt fogadhatnak majd a nagy hagyományokkal rendelkező művészitelepen. Csere- kapcsolataik alapján Jugoszláviából, a Szovjetunióból és más európai országokból is várnak vendégeket több hetes, vásárhelyi tartózkodásra. A tervek szériát az idén a Virág utcai alkotóházat tovább korszerűsítik. Művelődési otthon a Nádasdy várban
