Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

8 1971. FEBRUAR 17., SZERDA TÁBLAGYÁR íme. egy kis gyűjtemény a leg­újabb típusú KRESZ-jelzők­ből, amelyek egye­lőre csak a Köz­tisztasági Hivatal táblagyárában lát­hatók, ám hama­rosan megjelen­nek az országuta­kon is. A táblakészités hosszú és igényes munkafolyamat: minden jelző egyedi darab. A szorgos asszony­kezek az előre ki­metszett fényvisz- szaverő fóliákat egyenként helye­zik a táblák alu­mínium alapjára. A kézi munka után a gépeké a fő szerep. Alsó képünk az NSZK-bóI importált egyik berendezést mutatja: a táblákra infralámpás fóliaégető rögzíti a különféle jelzéseket. A táblák minősége kitűnő, ezért a gyártó cég 2 évi garanciával is felel. Foto: Gábor A KÖZGÉP 2. SZ. GYÁREGYSÉGE (a volt ÚTGÉP) FELVESZ ESZTERGÁLYOSOKAT, LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, GÉPKOCSIVEZETŐKET, ÉRETTSÉGIZETT BÉRELSZÁMOLÓKAT ÉS ÉRETTSÉGIZETT ANYAGKÖNYVELŐT. Jelentkezni lehet: Cegléd XIV., Külső Kátai út 33/a. VIDÉKEN FELVILÁGOSÍTÁST AD: Ceglédbercelen: Csorna Lajos, Ságvári Endre u, 24. Albertirsán: Dunai Károly, Temesvári u. 40. Törteién: Tóth Sándor, Szt. István u. 20. Abonyban: Somogyi Géza, Beloiannisz u. 1. Tápiószentmártonban: Kovács Ferenc, Rákóczi u. 6. Tápiószőllősön: Soós Dezső, VII. kér. 783. sz. SZÉPÜLŐ KÖZSÉGEK Csatorna és földgáz flidsdoii BUDAKESZI SOKKAL FÉNYESEBB LESZ Gyarapodott minden község a múlt évben, a községfejlesz­tési alap járdává, vízvezeték­ké „változott át”. S már ter­vezik mindenütt: mit végez­zenek el az idén, mi a leg­sürgősebb? Két községet ra­gadtunk ki példaként, hogy bemutassuk: mit végeztek, mit terveznek? Damény Jámos, a Diósdi Községi Tanács vb-eLnöke: — Űj kultúrteözpontot épí­tettünk tavaly, itt kapott he­lyet a könyvtár, a posta, a nyugdíjasok klubja stb. Két utcába bevezettük a villanyt, 3 kilométeres vízvezetéket' építettünk, s egy 100 köbmé­teres víztárolót. A legfontosabb talán, hogy már az ötödik házat épít­jük az OTP-lakótelepen. Négyszáz lakással gyarapodik a község. — Elkészült már a földgáz bevezetésének tanulmányter­ve, 1972-ben kezdődik a munka. Kész a terv a csator­názásra is, tavasszal látunk hozzá. Megkezdtük az új or­vosi rendelő alapozását, az idén Dexejezzük építését. Több mint 12 millió forintot köl­tünk ez évben a község fej­lesztésére, ennek nagy része saját forrásból származik. Körülbelül 300 hétvégi telket adtunk el tavaly s a telkek árából sokat lehet építeni. Egyed Irén Pest megye leg­fiatalabb községi vb-elnöke: két hete, február elsején lé­pett hivatalba, a budakeszi tanács vezetője lett. — A tervekről beszélnék inkább. Ismeretes, hogy 70 új lakás épült az egykori bar­langlakások helyett. Az új la­kótelepen az idén utat, jár­dát kell építenünk — víz már van —, 800 ezer forintos költ­séggel. Befejezéshez közeledik az élelmiszerbolt építése is. I — Másik telepünkön, a most épülő Lenin-l ak ó telepen ez év végére befejezzük az út- és csatornaépítést, a víz beveze­tését. Közel 6 milliót költünk erre. Szeretnénk hétvégi tel­keket parcellázni; rengeteg budapesti igénylőnk van. Az állami gazdaságtól átvettünk 75 holdat, az idén megkezd­jük a „feldarabolást”. Ám a parcellázási terv elkészítésé­re is rámegy 100 ezer forin­tunk. — A vadászati világkiállí­tásra a KPM megjavítja a községen átvezető főutat. Mi járdát szeretnénk mellé épí­teni, s ostornyeles neonlám­pákkal javítani a közvilágí­tást. Furcsa, de nem elhanya­golható kérdés a szemétszállí­tás. Vettünk egy teherautót, kijelöltünk egy lerakodó­helyet, s április elsején megkezdődik az elhordás, — Tulajdonképpen nagyon sok pénz kellene, hogy a köz­ség olyan legyen, mint ami­lyennek elképzeljük. Ám a pénztárcánk kicsi, ezért szá­mítunk a társadalmi munká­ra. Eddig is, ezután is, a la­kosság segítségével végzünk el sok fontos munkát. (-di) LAKÁSFÓRUM Több olvasónk fordult hoz­zánk ismételten ugyanazzal a kérdéssel: a háztulajdonos mikor és hogyan mondhat fel a bérlőjének. Ezt kérdezte egyik váci olvasónk, valamint j F. J.-né Kiskunlacházáról. (Itt1 kell megjegyeznünk, hogy F. ! J.-né kérésének nem tudunk! eleget tenni, mert külön levél- j ben senkinek nem tudunk vá- j laszolni.) Mindazoknak, akik I hasonló kérdésekre kémek választ, vagy tervezik, hogy a jövőben majd ilyen kérdéssel KÖLTÖZŐ ÜZEMEK Óbuda helyett Solymár Földgáztüzelésű alagút kemencéből: 24 millió tégla Két elavult üzeme van a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalatnak Óbudán, a Bécsi úton. Mindkettő szerepel a ki­telepítési programban. Sobor Ede, a Téglaipari Egyesülés beruházási osztály- vezetője elmondta: az óbudai matuzsálemek helyett Solymá­ron építenek új, korszerű gyá­rat. Hitelt is kapnak az építés­hez, ez megkönnyíti a kitele­pítést. Valójában már 1969 végén megkezdődött az építkezés, de eddig nem sokra jutot­tak. Most a terveket még át akar­ják dolgozni, s meggyorsítani a beruházás ütemét. Lehetsé­ges, hogy 1972 október-novem­berében már a próbaüzemelés­re is sor kerül, bár némi csú­szással számolni kell. Az új solymári gyárban évente 33 millió tetőfedő cse­repet és 24 millió téglát készí­tenek. Nagyobb lesz a telje­sítmény, mint a két régi üzem­ben volt, jóllehet fele annyi munkásra sem lesz szükség. A legmodernebb gépek dolgoz­nak "majd itt — olasz automa- tikák —, s földgáztüzelésű alagútkemencékben égetik a téglát és cserepet. A régi gé­peket mind kiselejtezik. Solymáron sok évtizedre va­ló agyag található a legjobb minőségben. Szaknyelven „kiscellinek” nevezik ezt az agyagfajtát, amelyet egész Európában is csak kevés he­lyen lehet találni. (A régi óbu­dai bányákban hegycsuszam- lás nehezíti a munkát, ezért is örülnek a könnyen hozzá­férhető solymári agyagnak. Természetesen a bányászat is korszerű lesz, gépek, fu­tószalagok helyettesítik a munkáskezeket. Tudvalevő: tetőfedő anya­gokból országosan nagy a hiány. Ha elkészül az új gyár, valamelyest enyhül a? égető gond. (paládi) GÖDÖLLŐ Híd az egyetemre Két terv Levél — minisztertől Öt és fél hónap! Kisorolt sorompó (Tudósítónktól) Az idei vadászati világkiál­lítás ismét vendéglátó felada­tot ró Gödöllőre. Az Agrár­Segítséget a dolgozó nőknek (Folytatás az 1. oldalról.) A küldöttek a szakmai gon­dok mellett nem feledkeztek meg a legfontosabbról, az em­berről sem. Közismert, hogy az élelmiszeriparban sok nő dolgozik, a küldöttértekezlet résztvevőinek fele asszony volt. Beszámoltak a különbö­ző intézkedési tervekről, ame­lyek a nők helyzetének meg­könnyítését szolgálják. Elmondták, hogy a váci sütőipari vállalatnál pél­dául olyan kezdeménye­zés született, hogy éjszakai műszakra a családos anyá­kat nem osztják be. Több javaslat hangzott el a második műszak segítésére; például: a szolgáltató háza­kat a termelőüzemek közelé­be telepítsék. Ma még a dol­gozó asszonyok harminc órát töltenek a háztartással. Ezt az időt lehetne rövidíteni, ha egy helyen tudnának vásárolni, ruhát tisztíttatni, s nem kel­lene kilométereket gyalogol­ni, esetleg gyerekkel a kar­jukon. Az élelmiszeripar sokat te­het azért, hogy az asszonyok­nak maradjon idejük tanu­lásra, pihenésre, elsősorban a félkész- és készételek válasz­tékának bővítésével. Elmon­dották azt is, hogV a konzer- vek ma még drágák és egy nagy családnak nem fizetőd­nek ki. Sokszor hiányzik a I használati utasítás, a félkész­ételek „receptje”. Bár a sör nem alapvető élelmiszer, a söripar képvise­lője joggal tette szóvá, hogy noha a megyebizottsághoz tartoznak, gondjaikkal .sem az írásos jelentés, sem a szóbeli beszámoló , nem foglalkozott. Kérte, hogy utólag egészítsék ki az anyagot. A küldöttek felvetették a határozati javas­lat módosítását is: tartalmazzon konkrét fel­adatokat a nők és az ifjú­ság helyzetének megköny- nyítésére. A résztvevők tizenöt tagú megyebizottságot választot­tak, amelynek elnöke Franyó János, titkára Csipái György lett. Az ÉDOSZ 43. kongresz- szusára huszonkettő, az szmt küldöttértekezletére tizenöt képviselőt delegáltak, s. L egyetem kollégiumai — a szó- kasnak megfelelően — szállo­dáikká változnak. A korábbi ta­pasztalatok alapján azonban sürgősen meg kell javítani az egyetem közlekedését: az el­ágazásnál eltüntetendő a köz­úti forgalmat akadályozó MÁV-sorompó. Dupla terv készült: 1. Jakab Sándor, a Város­építési Tudományos és Terve­ző Intézet főmérnöke a hár­mas utat a Valkó felé vezető úttal kötötte össze, közúti fe­lüljáró híddal ívelve át a vas­útvonalat: biztosítva a zavar­talan behajtást az egyetem te­rületére. t 2. Az UVATERV elgondolá­sa: sorompó felett suhanó 600 méteres, közúti hidas bekötő út a hármas útról az egyetem­re. A két variáns közül az első 30, a második csupán 8 millió forintba kerül, s ez olcsóbbik elkészülhet augusztusra, a va­dászati világkiállítás vendégei­nek érkezéséig. Az építési ka­pacitást dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi mi­niszter biztosította. A minisz­ternek a Gödöllői Városi Ta­nácshoz most érkezett levele szerint a kivitelező, a Pest me­gyei Közút Építő Vállalat 4-es számú építésvezetősége már­cius elején lát munkához, s a hidas utat augusztus 20-ra át­adja a forgalomnak. A sorompó a mélybe vész... Csiba József Nyáriludak Megjöttek a nyáriludak, a tavasz első hírnökei, a bihar- ugrai „vadvízországba”. \ sztyeppék kiveszőben levő ma­daraiból mintegy 250 érkezett Biharugrára a szokásosnál két héttel korábban. fordulnak hozzánk, szeretném a figyelmét felhívni lapunk február 13-án megjelent lakás­fórum rbvatának a felmondási jog című részére. Ebben pon­tosan megírtuk, sőt idéztük a vonatkozó rendeletrészeket is, amelyek ezt a kérdést, vagyis a felmondást pontosan szabá­lyozzák. Most azoknak szeretnék vá­laszolni, akik már eddig is gyűjtötték a pénzt, hogy há­zat, illetőleg lakást építselek .maguknak. Az építési kölcsönök mértékét, visszafizetésének módját a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 5/1971. (II. 8.) PM—EVM számú együttes rendeleti szabályozza. A ren­delet szerint az Országos Ta­karékpénztár építési kölcsönt nyújthat lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására; a lakóházzal (lakással) Összefüg­gő egyéb építési munkákra. Ezek közé tartozik a nem la­kás céljára szolgáló helyisé­gek lakássá történő átalakítá­sa, valamint a lakások bővíté­se, toldalékrész építése. Ugyancsak kölcsön igényelhe­tő a lakások korszerűsítésére és közművesítésére. A lakásfenntartó szövetke­zeti lakóház felújítása esetén a Lakástulajdonosoknak az. aláb- bj feltételekkel nyújtható köl­csön: a felújítási költség 75 százaléka erejéig, legfeljebb azonban 45 ezer forintig. Eb­ben az esetben a törlesztési idő 15 év, évi kétszázalékos kamattal. Telepszerűen, többszintes és egyedi többszintes 1 lakóház felújítása esetén ugyancsak 45 ezer forint a megkapható köl­csön felső határa, ám a kamat mértéke itt ‘ változik, mert 30 ezer forint összeghatárig évi két százalék, 30 ezer felett pe­dig már évi 6 százalék. A tör­lesztési idő ebben az esetben is tizenöt év. Családi házak felújítása ese­tén a lakástulaj donoisnaik a felújítási költség 75 százaléka erejéig, legfeljebb 45 ezer fo­rintig nyújtható kölcsön. A kamatláb nagysága húszezer forintig évi két százalék, ezen összeg felett évi hat százalék. A törlesztési idő 15 év. Az állampolgárok tulajdo­nában álló lakások műszaki megosztására, bővítésére és nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek lakássá történő átala­kítására a tulajdonosnak vagy bérlőnek is nyújtható 45 ezer forintig kölcsön. Külön fel szeretnénk hívni olvasóink figyelmét a rende­let 4. §. (3) bekezdésére, amely a közművesítéssel kapcsolat­ban felmerülő költségek álla­mi támogatásáról intézkedik. A rendelet kimondja, hogy az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosai és bérlői részére — ha a köz-4 területen létesítendő közműve­zetékek költségét vállalják — kölcsönt kérhetnek, az építési költség 90 százaléka erejéig, legfeljebb azonban 5 ezer fo­rint összeghatárig. A törlesz­tési idő ebben az esetben há­rom év és a kölcsön kapott összeg után évi két százalék- kamatot kell fizetni. A rendelet 6. §. pedig továb­bi kedvezményeket, biztosít mert kimondja, hogy a ked­vezményes két százalék kama­tozású kölcsöntartozásnak a vállalt határidő előtt történő önkéntes visszafizetése esetén az adósnak a mindenkor fenn­álló tartozásából annyiszor egy százalék engedmény adha­tó, ahány évvel korábban fi­zeti meg tartozását. Meghalt a helyszínen Ugrón György 71 éves üllői lakost, aki kerékpárral sza­bályosan közlekedett, tegnap reggel 7.10 perckor Üllő lakott területén a szabálytalanul elő­ző Molnár József 45 éves gép­kocsivezető teherautójával ha­lálra gázolta. A szabálytalanul előző gépkocsivezetőt a rend­őrség őrizetbe vette. Az építési kölcsönökrői

Next

/
Oldalképek
Tartalom