Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

Leltár egy napon A múlt hét csütörtökjén meglepetés érte azokat a vá­sárlókat, akik a monori, főté­ri nagy önkiszolgáló boltban akartak vásárolni. A bolt zár­va volt, leltároztak. Persze leltároznak, ez természetes, néha leltározni is kell, tulaj (ionképpen ez nem okozott kü­lönösebb gondot a monoriak- nak. Ott van néhány lépésre a szép delikátbolt, átmennek oda vásárolni, gondolták. Ta­lán még egy kis büszkeség is dagasztotta keblüket: tám­lám, ilyen jól állunk üzletek dolgában, lehet válogatni kő zöttük, az egyik jobb, mint a másik. Bő választék mindket­tőben, ha netán itt nincs vala­mi, van ott. Ha az egyik egy­két napra becsuk, sebaj, nyit­va a másik. Az igazi meglepetés a má­sik, a delikátbolt előtt érte a vásárlókat. Az is zárva volt, leltár miatt. Ha a két üzlet egyazon vál­lalat tulajdonában lenne, ak­kor most elmondhatnánk: az eset a szervezetlenség szép példája. De nem így van. Az önkiszolgáló a Cegléd és Kör­nyéke Elelmiszerkiskereske- delmi Vállalat, a delikát az ül­lői ÁFÉSZ boltja, tehát min­den valószínűség szerint a lel­tárok találkozásában a vélet­len játszott szerepet. Hiba, hogy így történt. Hiba mindenekelőtt a vásárló szem­szögéből, s hiba a vállalatok szemszögéből is. Ha legalább az egyik qyitva lett volna, a másik vásárlóköre is ott vásá­rolt volna, s egy másik napon fordítva. így azpnban a vevők elvitték a pénzüket egy távo­labb levő, harmadik boltba. Az eset tanulságul szolgál­hat a jövőben. El lehet kerül­ni a hasonló véletleneket. Csak egy telefonon, vagy egy ötperces udvariassági látogatá­son múlik, a szomszédban. Ma én, holnap te ... (d. g.) Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Gomba, ifjúsági jogi sorozat, általános iskola, fél 6 órakor: Jog és erkölcs, Monor, nők akadémiája, mezőgazdasági gépjavító vállalat, fél 4 órakor: Időjárás és öltözködés, előadó: dr. Szemő Sándorné, Csévha- raszt, ifjúsági jogi sorozat, ál­talános iskola, 6 órakor: Ál­lampolgárok jogai és köteles­ségei. Közlekedési ismeretter­jesztő előadássorozat. Tápió- sáp, 3 óra: A közlekedési sza­bálysértések és bűntettek. Mo­nor, Űj Élet Tsz, 2 óra: Veze­téstechnikai és műszaki biz­tonsági tájékoztató, Pilis, Hu­nyadi Tsz, 4 óra: Az orvostu­domány a baleset-megelőzés szolgálatában. Elsősegélynyúj­tás a baleset színhelyén. Gom­ba, 9 óra, Tápiósüly. 4 óra: Közlekedési szabályokból ve­télkedő. Műsor Gyömrő: A halott gyanús. Maglód: Dél csillaga. Mende: gzerelmi álmok I—II. Manor: Szerelem. Pilis: Heint je. till«: Mérsékelt égöv. Vecsés: Spar­tacus I—II. MONOB'V AP EST -MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KI A D A S'Á XIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1971. FEBRUAR 16., KEDD Húszéves az úri termelőszövetkezet Egy tagra: 25 400 forint — Egy napi munkadíj: 95 forint XJriban húsz éve alakult meg a termelőszövetkezet 16 tag­gal, 157 holdon. Nem volt egy gépük, jószáguk sem. Ma a ta­gok száma 138 fő, 3610 hold földjük van, 19 traktoruk, 6 gépkocsijuk, jó néhány pótko­csi, eke, vetőgép, magtisztító, szárító és 3 saját kombájn. A szántást, vetést teljes egészé­ben gépek végzik, a gabona- és aprómagvak betakarítását 90 százalékban, a takarmányt 90 százalékban, a kukorica és a burgonya betakarítását 50 százalékban. A Béke Tsz-nek jelenleg 470 szarvasmarhája van, van egy telepe negatív ál­lománnyal, van 340 juh és egy komoly halastó. Ebből tavaly 650 mázsa halat ha­lásztak ki, adtak el. No, és van 24 ló, de az idén el­adnak belőle. Minek ennyi, Horinka József tsz-elnök a zárszámadó közgyűlésen he­lyesen és pontosan fogalmazta meg: „...a jövőben jobban kell figyelni a gépek % kihasz- válására, a gépesítés fejleszté­sére, mert enélkül a mezőgaz­daságban már mozdulni sem, lehet.” Ez így van. Éfdemes aj gépekre pénzt költeni, bizo­nyítja ezt az elmúlt év is. Ta- j valy több mint 1 millió 200 ezer forintot fordítottak erre a célra, s nyilván ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a rendkívül rossz időjárá­sú évet megnyugtató ered­ménnyel zárhatták. Nem­csak az év közben felvett rövid lejáratú hitelt .fizet­ték pontosan, határidőre vissza, hanem még a hosz- szúlejáratúból is megadtak közel egy milliót. A közös vagyon egy év alatt több mint 3 millióval nőtt. Biztonsági alapjukhoz vala­melyest kénytelenek voltak hozzányúlni, az új gazdasági éveit azonban még így is több mint 2 millió forinttal kezdik. Tavaly ilyenkor a felosztható pénz nem érte el a 2 milliót, az idén meghaladja a 3 mil­liót. Szociális és kulturális alapra a tavalyinál 130 ezer­rel többet terveznek, s itt el­sősorban a szövetkezet öreg­jeire gondolnak. Elégedetlen a vezetőség azzal a támogatás­sal, amit .tavaly nyújthatott nekik, az idén ezen változtat­ni akarnak. Megvan rá a Lehetőségük. A tsz a nehézségek eile- ’ nére tervét teljesítette, il­letve némileg túlteljesí­tette, s ez meglátszott a borítékokon is. Egy dolgozó tagra átlagban ta­valy évi 23 ezer 400 forint ju­tott, az idén ez pontosan ezer forinttal több. A napi munkadíj a tavalyi 82,60 fo­rintról 95,30 forintra emelke^ dett. d. g. MA Négy községben lesz vb-ülés Ecseren ma délután 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Megtár­gyalják a február 26-i tanács­ülés anyagát és a március 19 —26-a között tartandó tüdő- szűrésit. Gombán délelőtt 9 órakor lesz vb-ülés. Itt a házikertek növényvédelméről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről hangzik el jelentés. Üllőn 2 órakor ülésezik a vb. Beszámolnak a tsz dolgo­zóinak egészségügyi, szociális és kulturális igényeiről, az 1970. évi adóterv teljesítéséről és a pénzügyi csoport munká­járól. Vecsésen. a fél 9-kor kez­dődő vb-ülésen megtárgyalják a február 26-i tanácsülés anva- gát. A FALU SZAJA HAJNALODOTT. A lako­dalmi vendégsereg jókedve a tetőfokra emelkedett. Azok a vendégek, akik fáradhatatla­nul kitartottak reggelig, most hatalmas kört alkottak, átfog­ták egymás vállát és vidá­man járták a csárdást. Jutna is beállt a körbe. Mindenkivel forgott már a lakodalmi sá­tor, a zenészek minden ere­jükkel igyekeztek kifáraszta­ni a vendégsereget. Aztán hirtelen abbamaradt a tánc, lefékeződött a lendület, mert — Jutka összeesett. Nagy lett riadalom, a kapkodás. Töb­ben orvosért rohantak, körül­állták, találgatták, vajon mi lehet a baj, alkalmi elsőse­gélynyújtók próbálkoztak, eredménytelent". Aztán meg­érkezett az orvos, injekciót adott, hazavitette, tanácsokat adott a szülőknek. Ők rémül­ten álltak, hiszen még soha nem fordult elő ilyen a kis­lányukkal. AZ ORVOS szerdára beren­delte Jutka' Monorra, kivizs­gálásra. Jutka azonban nem ment, arra gonao.it, iíuuü a laisaoagoeii uiuí ivozui va­lamelyik treiaooi Déieteu va­lamit aooa a jel ponar oorua, s attól lett oiyan hirtelen rosszul. Hamuit egy hónap.. Névna­pot tartottak aboan az üz­letben, ahol Jutka dolgozott. Minaemunék jutott nárom cent konyak, összecsendúltek a poharak, köszöntötték az ünnepeitet. Ott még csak vil­lanásnyi ideig tartó szédülést érzett... Nem szólt senkinek. Az autóbuszon — hazafelé — ■már rosszul érezte magát. Űjabb szédülés fogta el, most már sokkal erősebb. Még va­lahogyan le’ tudott szállni a buszról, de két lépés után már csak azt érezte, hogy zuhan hogy nagyon mélyre zuhan —' összeesett, öten vitték haza. o'“mn tért magához. A faluban pedig beszélni kezdtek az emberek. Egyik is hallott valamit, a másik is hozzátett valamit. Szájára vet­te a falu, s olyan történeteket kerekített ki, hogy... Jutka megdöbbenve hallotta vissza ezeket, aztán elkeseredett, sír­va panaszkodott szüleinek. De. mit tegyen, nem állhat ki a falu közepére, hogy „idefigyel­jenek emberek, ez mind alap­talan -ágalom, mind, mind, amit összevissza beszélnek!” EGYEDÜL CSAK annyit tehetett, hogy — saját maga megnyugtatására — elment az orvoshoz, aki megállapította a rosszullétek valószínűleg ideges eredetűek és kivizsgá­lásra kórházba utalta. ENNYI A TÖRTÉNET. A kór­házi kivizsgálás eredményen nem ismerem, egy azonoan bizonyos: nem a mértéktelen italozás miatt jöttek a rosz- szullélek, hiszen Jutka lel pohár bort, három cent ko­nyakot fogyasztott. És másért sem... A faluban azonban még mindig beszélnek az em­berek. Azzal nem törődik sen­ki hogy a 19 éves lányt lelki­leg milyen károsan érintheti, érinti a rosszindulatú találga­tás. De mit lehet itt tenni!? Ifj. Haár László Búcsú és bemutatkozás A sülyi Virágzó Tsz zár­számadó közgyűlésén Benkó József tsz-elnök bejelentette: Solti Sándor főkönyvelő feb­ruár 15-ével eltávozik a ter­melőszövetkezettől. A főköny­velő felállt, s a következő sza­vakkal búcsúzott a tagságtól: — Kilenc évig dolgoztam itt. Ha netán a munka hevében valakit is megbántottam vol­na, attól most elnézést kérek. Nem szeretnék úgy elmenni innen, hogy akaratomon kívül valaki is haragudjon rám. A tagság hosszú tapssal bú,- csúztatta Solti Sándort. Ezután az új főkönyvelő, Csaba János emelkedett szó­lásra. — Igaz, van egy olyan köz­mondás, hogy senki sem pró­féta saját hazájában, de én, bár a falu szülöttje vagyok, mégis a jövőben minden erőm­mel szeretnék rácáfolni erre a közmondásra. Ezzel, hogy Csaba János is „hazatért” a nagykátai járás­ból, most rnár háromra emel­kedett a tsz azon vezetőinek a száma, akik helyiek, és saját községük közös gazdaságát irányítják. Csaba Jánoson kí­vül sülyi az elnök és a fő- mezőgazdász is. K. L. Egészen szokatlan, valószí-, nűleg példa nélkül álló brigád alakult a közelmúltban a Cég- _ léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalói! nál, A brigád tagjai mind más­más községben, városban él­nek, dolgoznak. A brigádveze­tő, Ungvári Lászlóné ceglédi, egyébként a szakszervezet kulturális felelőse, Bene Juli­anna nagykőrösi, Vladár La- josné monori, Németh Józs sí­né dunaharaszti és Sze.rem.eth 'Éva vecsési. Egy vállalatnál dolgoznak, s a munkájuk is azonos, vagy hasonló, de leg­főképpen mégis azért szerve­ződtek brigádba, mert van egy közös szenvedélyük, közös érdeklődési körük, s ez a mű­vészet, az irodalom, a zene. Ezt a brigád névválasztásával is kifejezésre akarták juttat­ni, ezért vették fel József At­tila nevét. Nem könnyű feladatra vál­lalkoztak. Sajnos, még eléggé elterjedt az a vélemény, amely elítéli azokat a nőket, dolgozó anyákat, akik amúgy is szűk­re szabott szabad idejükből még olvasásra, tárlat- és szín­házlátogatásra, író—olvasó ta­lálkozókra is eljárnak. Már­pedig a József Attila brigád tagjai ezt programszerűen, határozottan, és emelt fejjel ŰJ GÉP, TELJESÍTMÉNY A Maglódi Vas­ipari Ktsz forgá­csoló részlege új gépeket kapott, univerzális maró­gépet, s három esztergapadot. Ezeken a gépeken jóval könnyebb a munka, s nagyobb a teljesítmény is. Szilágyi Endre — többiekkel'’ együtt —‘ Örül. és elégedett. Péterffy felvétele Mi biztonságosabb: Vecsésről Pestre utazni, vagy fordítva!? A minap kipróbáltam az új vecsési autóbuszjáratot. A jókedvű brigád A 30—40 centi vastagon te­rített szalma alatt nem fa­gyott meg, könnyen munkál­ható a porhanyó homok, s ahogy Brozsek Feri a tasia dinnyéskapót végighúzza, már látható is az új módszerrel tárolt, mosolygó sárgarépasor. A régimódi, föld felett ma­gasodó prizmában ugyanis be­tűit az „érzékeny” portéka, a melegben szárat hajtott, az rothadni kezdett, majd szep­lőssé, foltossá, ragyássá vált a répa aranyszínű húsa is. Ilyen áru pedig nemcsak szépségét, de értékét is vesztette. Az új módszer szerint a traktor vonta széles barázdát répával töltötték meg, a követ­kező fordulónál az eke 10—15 centi vastagon földdel temet­te a sort. a keletkezett baráz­dába újra répa került. S így folytatódott, amíg volt porté­ka. Erre került aztán a 30—40 centi vastag szalmafedél Ugyanígy történt a gyökér tárolása is. A tárolásnak ez a módja a káposztaféléknél már évtizedek óta bevált Ezt a módszert alkalmazták a sárga­répa tárolásánál a MÉK üllői telepén. Hogy ez is bevált, ar­ról most meg is győződhettünk amikor megkezdték a répa felszedéséi. A kapások nyomában Csorba Jóska, Kiss Imre gombos vil­lája emeli ki a barázdából (és teríti szét a száradó homokra a hibátlan, szép színű répát. Oláhné mindig jókedvű bri­gádja pedig szedi ládákba, re­keszekbe, s rakják, tetézik Sza­bó István kocsiját, hogy indul­hasson, mert igen visszájára áll már a lovak fényesedé szőre... — Sárgarépából naponta százmázsányit szed fel a bri­gád — tájékoztat Nagy György brigádvezető. — Vagonba rak­juk s megy a konzervgyárba. Gyökérből a „heti szükséglet” 25 mázsa, a hófehér, kemé..y fejű káposztából pedig 40 má­zsa. Burgonyából már nagyobb az igény. 130 mázsát is felpa­kol a MÉK 1 gyönyörű giilbabából. amelyet Üllőn és Káváit ter­meltek. Ugyanaz a megállapí­tó. érvényes a fehérfajtákra is. A felszedett mennyiséget bol­tokba szállítják. A különös gonddal végzett tárolási m inkáért a MÉK má­zsánkén' 30 forintot fizet. Te­hertételként jelentkezik a tá­rolási veszteség is. Bizony, ha mindent összevetünk, nem ol­csó mulatság a tárolás! Amikor a nap hunyorogni, pislákolni kezd. a szalmataka­rót eondosan eligazítja a ha­zafelé készülő brigád, a hideg mellett ólálkod^ fagy nehogy a takaró alá osonjon, mert ak­kor reggel már csákány kell... S tetemes kárt okozhat az ér­tékes portékában is. K. S. Nem különösebben érdekes az útvonala, de megjárva Pestet, majd hazatérve akadt, ami érdekes. Egy új fajta próbálkozás, vagy ki tudja mi! A vecsési Marti­novics téren szálltam fel, s utaztam Pestre a Béke tér­re. A kalauztól egy sza­kaszjegyei kaptam (ára 2.70 forint), s a jegy hátulján ezt olvastam: „A menet­jegy tulajdonosa ... utazási baleset esetén az Állami Biztosítónál 50 ezer forint erejéig biztosítva van”. Visszafelé utazva egy vo­natjegyet kaptam, (ára 2.70 forint), s a jegy hátán ezt olvastam: „A menetjegy tu­lajdonosa ... utazási bal­eset esetén az Állami Biz­tosítónál 100 ezer forint erejéig biztosítva van". Tehát ha Pestre utazik az ember, 50 ezer forint, ha Vecsésre utazik, 100 ezer forint! Mi ebből a tanul­ság? Biztonságosabb Ve­csésre utazni mint Buda­pestre. S még 50 ezret nyerhet is az ember, illet­ve a hozzátartozója, bár er­re ne kerüljön sor. U. i. A jegyek a monori szerkesz'oségben megte­kinthetők. (pápay) Könyvtárak és olvasók Jelenleg egy járási könyv­tár, három klubkönyvtár és 39 kihelyezett könyvtár áll a mo­nori járásban az olvasók ren­delkezésére. Az olvasók száma mérsékelten nő, az év végén. 14 ezer 521 olvasó volt, közel 2Ó0-zal több, mint egy évvel előbb. Fogadóóra Sima István, a járási tanács vb-elnöikihelyettese ma dél- j előtt 9-től 11 óráig tartja fo­gadóóráit a gyömrői nagyköz­ségi tanácsnál. A lakosság bár­milyen ügyben felkeresheti. Több baromfihús és hal Tavaly az előző évihez ké­pest 20 százalékkal több élő és vágott baromfit, valamint halat árultak a járás boltjai­ban, s így a baromfiellátás lé­nyegében kielégítő volt. An­nak ellenére, hogy a központi készletből 7,5 százalékkal több tőkehús került az üzletekbe, az ellátás mégsem elegendő. Fő­leg sertéshúsból nem, tavaly a kínálat az igényeknek csak mintegy 60—70 százalékát elé­gítette ki. Kivétel az üllői ÁFÉSZ körzete. Az ÁFÉSZ sajáit sertéshízlalásával elérte, hogy községeiben, főleg Üllőn, az ellátás jobb, mint más kör­zetekben. A SZÉP SZŐ' HIRDETÉSE Nem divatból: József Attila . tűzték ki1 célul maguk elé. \ Mint mondják, ez az igényük j valóságos „létszükségletük’. , Hogy mennyire céltudato­sak, azt jól mutatják terve­ik. Az első már meg is való­sult, a megyei szakszervezeti könyvtár segítségével meg­hívták magúik közé a fiatal, tehetséges Ba,ri Károly köl­tőt. További felajánlásaik:ha­vonta mindegyikük elolvas _ legalább egy könyveit Mind- ’ egyikük — ha még nem len­ne tagja — belép rendszeres olvasónak egy könyvtárba. Múzeumokat, tárlatokat lá­togatnak meg, bekapcsolód­nak az Olvasó Népért moz­galomba, fejenként öt-öt fia­talt nyernek meg az olvasás szép szenvedélyének. Felkér­nek egy fiatal grafikusmű­vészt, hogy készítsen számuk­ra egy kifejező ex librist, hogy a brigád tagjai saját könyvállományukat ezzel a jelzéssel díszíthessék. És sze­repel még sok más terv, el­képzelés, köztük az egyik leg­fontosabb, a szocialista cím el­nyerése. Még annyit mindehhez, hogy a brigád hasonló érdek­lődésű dolgozókat szívesen befogad maga .közé. (maczelka)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom