Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
MTI. FEBRUAR 10., REDD ~'&tírlap Lakatlan liázak Közelebb a Munkahelyhez Nyugdíjas házeásdrlók Nincs talán olyan falu az országban, ahol ne lenne több- kevesebb lakható, mégis lakatlan, üresen tátongó ház. Ezekről a lakatlan házakról beszélgettünk két hegyek közé zárt, vasúttól és várostól meszese eső faluban, N agybörzsönyben és Parőcsényben, a községi tanács elnökével. — Az utolsó előtti népszámláláskor, 1960-ban 1136 lelket olvastak össze községünkben. Hatvanötben ez a szám már 981-re olvadt, jelenleg 950-nél nem több — közli Gere Jó^ asief, Ferőcsény tanácselnöke. A faluban 340 lakóház áll, közülük 12 üresen. Tavaly három új ház épült, tavalyelőtt csak kettő. Három ház cserélt gazdát. Két helybéli, az egyik fiatal házas és eddig a szüleinél lakott, a másik albérletben, 50—50 000 forintért vett egy-egy kétszoba- fconyhás épületet. A harmadikat új tulajdonosa, egy budapesti család nyaralónak vásárolta meg húszezer forintért. Ez a szoba-konyhás ház 300 éles téliken épült. Perőcsény, erdőkoszorúzta hegyek lábánál, kies környéken meghúzódó falu. Autóbusz is csak nemrég köti össze a világgal. Kitűnő levegője miatt nyaranta néhány pesti család üdül benne. A szomszédos Nagybörzsönyt azonos természeti adottságai miatt évente 10—15 nyaraló család keresi fel. Újabb üdülni szándékozók pedig minden évben érdeklődnék a tanácsnál kiadó szobák vagy egy-egy idényre bérelhető egész ház után. Ilyen nyilvántartás hiányában azonban a tanács nem tudott címeket adni. Ez sugallta Balogi István tanácselnökinek azt az ötletet, hogy körülnézzen a faluban, ahol 1435 ember az állandó lakos," legalábbis a bejelentőlap szerint. Mert dolgozni és tanulni vagy százán távolba járnak, nagy részük egész héten át odavan. Az utóbbi években legalább ugyanennyien költöztek munkahelyükhöz közelebb, többen ott felépített vagy vásárait saját házukba. Négyszázötven lakóházból álil a község és eziek közül múlt júliusban a tanácselnök harminckettőt talált lakatlanul. Némelyükben a berendezés részben vagy egészben még ott volt, nem egy azonban egészen üres. Balogi elnököt a számszerű adatok megállapításán félül az is érdekelte, miért lakatlan az összes házaknak csaknem hét százaléka. Kiderült, hogy nyolc ház azóta lakatlan, amióta gazdái elhunytak. Az örökösök, a gyermekek a falutól messze keresik kenyerüket és ott is laknák. Közülük többen megválnának az elárvult szülői háztól, májok viszont ragaszkodnak hozzá. Készülődnek vissza a szülőfalujukba, hogy majdan öreg korukat ott éljék le. Két régi ház tulajdonosa a faluban újat épített, odaköltözött és a más iIcát üresen hagyta. A többi tulajdonosa pedig eltávozott a faluból. Négy idős szülő, áld távolban élő gyermekei után ment és hat, az ingázást uinó fiatalabb ember munkahélyéhiez jóval közelebb. Ez a tíz ház viszont szintén csak időlegesen üres, gazdáik vissza szándékoznak költözni. Nemrég Balogi tanácselnök újra megvizsgálta a 32 ház sorsát. Az első felmérés óta tíz ismét benépesült, ötbe visszaköltözött a háznépe, öt pedig gazdát cserélt. A két- saoba-konyhás házak 60— 70 000 forintért keitek él. Különösen íi^eleniremélí», hogy az új nagybörzsönyi ingatlantulajdonosok között hárman is a dgánysorről hur- colkodtalk be a faluba. Ketten a vételár fele részét havi részletben törlesztik, a harmadik a házvásárláshoz OTP-hitélt kért és kapott. Állandó munkaviszonyban áll hosszú évek óta minden családfő, tehát hitelképes embereik. Különben nem az elsők, akik odahagyták az egykor népes cigánysort, esztendők óta saját házat szerezve a faluba költöznek onnan sokan. Most már tíz putrinál többet nem laknak, igaz, hogy általában nem egy család él egy fedél alatt. Még említésre méltóbb az, hogy a másik két, újonnan megvásárolt nagybörzsönyi ház tulajdonosai — nyugdíjasok. Budapestről jöttek a községbe. Az egyik házba idősebb házaspár költözött. ,Az asszony beteges és orvosa hívta fel figyelmét Nagybörzsöny tiszta hegyi levegőjére. Jobban is érzi magát új lakhelyén. A másik nyugdíjas özvegyasz- szony és lányával együtt lakik házában. A lány Innen jár munkába. Szokoly Endre Szőlőmetsző Foto: Urbán Megkezdődtek a középiskolákban a tanulmányi versenyek Hétfőn megkezdődött az '1970—71-es tanévi országos középiskolai tanulmányi versenyek első (iskolai) fordulója. A résztvevők ezen a napon matematikából írták meg versenydolgozatukat. Kedden biológiából, szerdán fizikából, csütörtökön kémiából, pénteken orosz, szombaton pedig angol nyelvből készítik el a dolgozatot. A közgazdásági szakközép- iskolák ■ tanulói könyvviteli dolgozatukat február 22-én, hétfőn írják meg. Az iskolai forduló legjobbjai indulhatnak majd az áprilisban sorra kerülő ' második (megyei) fordulóbán. Az orosz és angol nyelvi versenyek országos szóbeli döntőjét az idén is a tavaszi szünetben tartják. Emlékezés Comcniusra Comenius Amos János halálának háromszázadik évfordulója alkalmából hétfőn tudományos előadást tartottak Miskolcon a Hazafias Népfront és a budapesti Csehszlovák Kultúra rendezésében. Dr. Sziklai László irodalomtörténész méltatta a nagy cseh— morva nevelő tevékenységét, akinek 1650—1654 közötti sárospataki tevékenysége Észak- Magyarország művelődéstörténetének egyik legjelentősebb fejezete. Öt betű a dobozon A fejlesztési az igények diktálják LEHETETLEN MEGÁLLAPÍTANI, hányán hódolnak hazánkban a fotózás nemes — mert sok mindenre magtaní-. tó, utazásra serkentő, tájat és embert észrevetető — szenvedélyének. Az országban csak a fotoszaikkörök száma megközelíti a három és fél ezret, tagjaiké a 70 ezret. Szakemberek óvatos becslése szerint is az amatőr fotósok száma ennek tízszerese; hétszázezer körül jár azok tábora, akik több-kevesebb al kalommal, de rendszeresen kezükbe veszik a gépet. Ha most e hatalmas táborhoz még azokat is hozzászámítjuk, akik hivatásos fotósként, fényképészként tevékenykednek, valamint a röntgen-orvosokat, akik ugyancsak „filmesek”, hiszen tevékenységükhöz nélkülözhetetlen a röntgen lapfilm, akkor kiderül, hogy hazánk minden tizedik állampolgára valami módon ügyfele, ismerője a váci gyárnak, a Forte Fotokémiai Iparvállalatnak. AZ ÖTBETÜS EMBLÉMÁT viselő, filméit vagy papírt óvó dobozok nemcsak a hazai fotócikk-üzletekben találhatók meg, hanem a világ sok országának boltjaiban is. A gyárról — az erőfeszítések nagyságáról épp úgy, mint az igények hallatlanul gyors emelkedéséről — mindent elmondanak a termelés növekedésének adatai. 1950 és 1970 között, tehát két évtized alatt a filmtermelés a tizenegyszeresére, a papíré több mint a hétszeresére bővült. 1955 és 1970 között az export megnégyszereződött, s a partnerek, között a Német Szövetségi Köztársaság épp úgy ott v^in, mint Olaszország, Hollandia, Svájc, s jó néhány más ország. Márpedig ahol a Kodak, az Agfa „otthon van”, ott nem könnyű eladni. A Forte elad. Nem egy esetben jogosnak tűnik az az érzés: a gyárHa rövid a karod... Szombaton reggel, amikor zárszámadásra gyűltek össze a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet tagjai, bizonyára sokaknak az emlékezetében fel- idéződtek azok a tíz esztendővel ezelőtti zord februári napok, a nagy átszervezés ma már történelminek számító napjai. Kevesen gondolták még akkor, hogy ilyen derűs és megnyugtató ünnepre gyülekeznek majd tíz év után. Mert a zárszámadáson nem volt miért szégyenkezniök a fóti gazdáknak. Több mint negyvenkét millió forint a közös vagyonuk. Az egy tagra jutó átlagjövedelem pedig megközelíti a tizenkilencezer forintot, amihez még a nyereségrészesedés, a törzsgárdatag- ság és a háztáji haszna is hozzászámít. És tarthatnának még előbbre is, ha nem csak 1966- ban rendezik megnyugtatóan soraikat. Mert abban az évben még hatmilliós veszteséggel zártak. Sok mindenről szó került szombaton Foton, a zárszámadó közgyűlésen. Arról az új kezdeményezésről is, aminek a gondolata ez év januárjában a járási pártbizottságon fogalmazódott meg először: az állattenyésztés további korszerű fejlesztése érdekében fogjanak össze egymással a szövetkezetek. Ami; re ma még egy-egy gazdaság erejéből nem telik, bőségesen kifutja kettőnek, háromnak az összefogásából. Az okos szó már akkor, a megbeszélés szünetében partnerekre talált. S a kezdeményezője éppen Kovács Árpád, a fótiak elnöke volt. Azt javasolta az alsógöd—dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezet'és a sződi Haladás elnökének: fogjanak össze és hozzanak létre egyszerű gazdasági együttműködést tehenészetük célszerűbb fejlesztésére. Alsógödön és Dunakeszin kedvező visszhangra talált az együttműködés gondolata. A sződi gazdák viszont nem értettek vele egyet. Nekik más elképzeléseik vannak, a disznótor pedig nem erőszak senki számára sem. Maradtak partnernak az Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet gazdái. Az ő gazdaságuk valamivel előbbre tart már a fótiakénál. Közös vagyonuk meghaladja a hatvanhét milliót, az egy tagja jutó átlagjövedelem pedig a huszonnégyezret. Mégis szívesen vettek részt január végén az EGE (Egyszerű Gazdasági Együttműködés) alakuló megbeszélésén. Ami asztalhoz ültette őket: a szakosítás célszerűsége. Nemcsak intéző bizottságot választottak ezen a megbeszélésen, hanem meghatározták az együttműködés elveit is. A gödieknek korszerű, háromszázhúsz férőhelyes tehenészete és egy százharmincas borjúnevelője van. Logikusan következik ebből, ho’gy itt rendeznék be a tehenészetet. A fótiak százas tehenészettel és egy háromszázhúsz férőhelyes növendökállat-nevelővol rendelkeznek és százötven holdas öntözött legelőjük is van. Megint csak természetszerű, hogy ők rendezkedjenek be a •borjú- és növendékállat-, valamint a tenyészállat-nevelésre, és a hizlalásra. Ebben a két gazdaság vezetése is egyetértett. Az EGE intéző bizottsága a kimondott elvek alapján munkához látott és megkezdte az előzetes költségvetés, valamint az üzemeltetés és hasznosítás módszereinek kidolgozását, sőt javaslatot készített azzal kapcsolatban is: mivel mindk-H gazdaság juhászattal is foglalkozik, azt is bekapcsolhatnák az együttműködésbe. , A bizottság egy hét alatt elkészítette javaslatait, valamint az első év mérlegét. Eszerint a hatmillió-háromszázhatvan- ezer forintos termelési értékre hétmillió-háromszázezer forint költség jutna. Természetesen a két gazdaság vezetői nem fogadták el a költségvétési javaslatot. Alaposan áttanulmányozva a javaslatot, kimunkálták, hogyan gazdálkodhat az EGE már az első évben is veszteség nélkül. Egy észrevétel a sok közül: a bizottság túlméretezte a létszámot, hatvanhat fizikai dolgozóval és tíz vezetővel számolt, ezzel szemben a realitás ötven fizikai dolgozó és három vezető. Már ez az egy módosítás is jelentős költségmegtakarítást eredményez. A másik módosító javaslat: mindkét gazdaság egységes áron bocsássa az EGE rendelkezésére a takarmányt. A harmadik: az EGE-n belül vezessenek be egységes bérezést. A két gazdaság vezetői, valamint a bizottság tagjai azzal váltak el egymástól: nem volt eredménytelen a tárgyalás. A módosító javaslatok reálisak és biztosítékai lehetnek az EGE gazdaságos működésének. Bíznak benne, hogy a következő megbeszélésre már a teljes realitást tükröző tervezettel érkezik meg az EGE intéző bizottsága és akkor már semmi akadálya nem lesz annak, hogy előbb a két gazdaság vezetősége, majd pedig közgyűlése elé kerüljön az EGE megalakításának az állattenyésztést előbbrevivö gondolata Utána pedig, ha egyértelműek lesznek a leadott voksok, március végén megkezdheti »munkáját a közös vállalkozás p. p. nafc külföldörf nagyobb a hí- 1 re, a rangja, mint ideihaza. A hír, a rang az üzleti életben nem adomány, s nem is véglegesen megszerzett valami. Megújításának forrása, megtartásának biztosítóka egyetlen szóban összefoglalható: fejlesztés. Bővítve: a gyártás technikájának és technológiájának állandó korszerűsítése, a gyártmányok fejlesztése, a választék bővítése, azonos alaptípusok sokféle variációjának előállítása. A Forte számára a fejlesztést mindenkor az igények diktálták, ám ez semmit nem von le a gyárvezetés, s az egész kollektíva érdemeiből. Mert másutt is sürgették a fejlesztést az igények, ám mindhiába. A Forte mindemkor meghallotta a vevő, a felhasználó óhaját, s ehhez igazította terveit. Igaz, nem ment könnyen. A szükségesnél, s a gazdaságilag és anyagilag ésszerűen hozható áldozatoknál többet követelt időben, bajban, gondban, pénzben a rekonstrukció. Most már ne bolygassuk, a lényeg, hogy felszereltségét* technológiáját tekintve a gyár Európa élvonalába rukkolt elő. Ez is valami. Ahogy az is: az általános felfordulás, a por, piszok közepette — ami egy fotokémiai üzemnél nem csupán kényelmetlenség, hanem alapvető tényező a termelésiben — a gyár termelt, egyre több terméket adott a hazai és külföldi piacra, s futotta erejéből a fejlesztésre is; új termékek sorát vették gyártásba a legutóbbi időkben. EGYETLEN PÉLDÁT, s ne is a • legmutatósabbat. Az egészségügyi hálózat nagy mennyiségben használta és használja fel a Forte High Speed röntgen lapfilmjét. Fölmerült azonban az igény: szükség lenne magasabb érzékenységű, gyors sorozatfelvételeket lehetővé tevő, s ugyanakkor a vizsgált egyén sugárterhelésének csökkentésére módot adó — aminek külön , in a gyermekgyógyászatban van rendkívüli jelentősége — filmre. Ez volt a „rendelés”. Pontosabban: a kívánság, az óhaj. A jó lenne, ha lenne ilyen. A kutatómunka, a fejlesztés, kísérletezés sok-sok stációja csak a gyáriak számára ügy, a felhasználót egyetlen valami érdekli: a végeredmény. A múlt évben forgalomba került az a rönt- genfitm, amely minden tekintetben megfelel a föntebb említett kívánalmaknak. A Medifort Rapid — ezt a nevet. kapta a gyári keresztelőn — csupán a felét igényli a High Speedhez szükséges sugármennyiS'égnak, s bármelyik világcég hasonló típusú termékével állja a versenyt Az orvosok örülnek, a páciens — az alaposabb, tökéletesebb, sokoldalúbb vizsgálat eredményeként — könnyebben gyógyulhat... az ipar termékfejlesztése ilyen hajszálereken juttatja el eredményeit a mindennapokba. Ahogy a gyárban mondják: amikor elkészül valami, már nem érdekes, hogyan lett, egy a fontos, az, hogy vám A példa valóban csak példa. Mért a Medifort Rapid mellett a fejlesztés olyan termékekben öltött testet, mint a Fortecolor színes papír második és harmadik típusa, a színes negatív film, a Forte- chron színes fordítós film, a fekete-fehér fotópapírok sokféle új változata, közötte a Fortezo B, amely külföldön korábban és gyorsabban csinált karriert, mint idehaza, vagy a gépi úton is feldolgozható Fortex tekercs papír. A MODERN IPARBAN — lassan idehaza is közhely lesz a megállapítás, bár inkább csak szavakban, mint a gyakorlatban — a fejlesztés egyre inkább kollektív munka eredménye. Legtöbbször még a nagy találmányok mögött is kutatók seregének szorgos munkája lelhető fel. A Forte a kollektivitás e döntő voltát nemcsak fölismerte; szabad teret adott érvényesülésének. A kutatási és fejlesztési kapacitás megkétszereződött, a műszerek, berendezések, a kutatási eszközök tára felfrissült. Az emberi energiák és az anyagi eszközök bővítésének harmóniája az, ami magyarázza a fejlesztés eredményeit. Annáit az egyszerű igazságnak a fő elvvé tétele, hogy a termelés sikere, anyagi és gazdasági hatékonysága azon múlik elsősorban, hogy mi történik a kutatásban, a fejlesztésben. Mészáros Ottó PALY AZAT Új határidő: március 31 Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az 1971. évi polgári védelmi előjegyzési naptár 165—167. oldalán megjelent pályázat 1971. október 15-i beküldési határideje technikai okok miatt megváltozott. A Polgári Védelem országos parancsnoksága és a Polgári Védelem című lap szerkesztő bizottsága — változatlan pályázati feltételekkel — 1971. március 31-ig várja olvasóink pályázatait a Polgári Védelem szerkesztősége címére: Budapest HM II« 502. Pf. 25. A később érkező pályázatokat az értékelő bizottság nem veheti figyelembe. Ipari tanulónak felveszünk i 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÓZÖ ÉS MŰ ANYAGBURKOLÓ KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ VÍZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok) MŰKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező címen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19—21.
