Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

8 PEST megyei '&Círlap 1971. FEBRUÁR 13., SZOMBAT 8000? - 13 000? Mennyi lesz a Zsiguli? A napokban mutatta be a MERKUR — mint közöltük — a hazai közönségnek az új szovjet gépkocsi, a Zsiguli első példányait! A sajtóban külön­böző adatok jelentek meg ar­ról, hogy az idén hány kocsi érkezik hazánkba. Az opti­misták 13 ezret írtak, a pesz- szimisták 7—8 ezret. Vajon melyik az igazi? Mindkettő, azaz egyik sem.. 13 ezret szeretnének behozni, de valószínűleg csak 8—9 ezer gépkocsit kapunk, hiszen a szovjet gyár egyelőre nem tud minden igényt kielégíteni, s számolni kell az indulás sok apróbb-nagyobb akadályával Budapest 2000-ben „Zöld többlet” és mini belvárosok Regionéis vízműrendszer Pest megyében — Korszerűsítik az agglomeréziós gyűrű közlekedését A jövő Budapestjének ar­culata rajzolódott ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen — a Minisztertanács ülését kö­vetően Heincz Mihály, a Fő­városi Tanács városrendezési és építészeti főosztályának vezetője továbbá Ujjalusi Ferenc, a Pest megyei Tanács építési osztályának vezetője részletesen ismertette a kor­mány elé terjesztett, a követ­kező 30 esztendőre szóló ál­talános városrendezési ter­vet. Az 1960-ban jóváhagyott Szentendrén készítik SZARVASÜLLŐ, SATUPAD Szikramentes szerszámok Csütörtökön a kerttulajdo­nosok panaszáról írtunk: nem lehet ásót, kapát és egyéb ker­ti szerszámokat kapni. A Szentendrei Kéziszerszámgyár­ban Rózsa István párttitkár el­mondta, hogy kerti szerszámokat, sajnos, nem készítenek. Van viszont néhány más ér­dekesség az üzemben, amiről érdemes beszámolni. A Szentendrei Kéziszer- ízámgyárban többek között er­dészeti szerszámokat, kőmű­veskalapácsokat és harapófo­gót is készítenek. A favágók közül is kevesen tudják, hogy fontos szerszámukat, a fejszét is itt állítják elő. Ezek azok a gyártmányok, amelyek rend­szeresen, szünet nélkül készül­nek az üzemben. Időszakonként gyártanak speciális termékeket is. Ilyen például az a vonókés, amely a kádárok egyik fontos munka­eszköze a hoi*dókészítésnél. A bádogosok nem nélkülözhetik a szarvasüllőt, ez is Szentend­rei Kéziszerszámgyár terméke. A sok egyéb cikk mellett sa­tupadot is gyártanak. Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest Vili., Aurára u. 23. sz. alatt Külön kell szólni egy nem mindennapi újdonságról is: a Csepel Vas- és Fémmű­vekkel kooperációban úgy­nevezett szikrai-ientes szerszámokat állítanak elő. Szikrát egyáltalán nem vet, tűzveszélyes helyeken ezért nélkülözhetetlen. Ezek közé tartozik például az olajbányá­szati szerszám, s ilyeneket kell használni sok helyütt a száz­halombattai olajvárosfoan is. nagyvonalú program azért került ismét a Miniszterta­nács napirendjére, mert az elmúlt évtized, ha nem is alapvető, de sok fontos és feltétlenül figyelembe veen­dő változást hozott Budapest fejlődésében. Az 1960 óta eltelt idő azt is bebizonyította, hogy szakítani kell a sokáig élt belváros centrikus szemlélettel: Budapest e hagyományos fő bevásárlási üzletközpontja menett egész sor mini belvá­rost kell kialakítani. Ezek sorában Észak-Pesten Új­pest körzetében, Közép-Pes­ten az Örs vezér téren (a földalatti végállomásának környékén), Dél-Pesten Kis­pest térségében, Dél-Budán a Lágymányos területén, Kö- zép-Budán a Moszkva tér környékén, Észak-Budán pe­dig a III. kerületben épülnek ki a helyi centrumok. Felülvizsgálják a zöldöve­zetekkel, az üdülő- és sport­telepekkel kapcsolatos el­képzeléseket. A cél az, hogy kultúrált, könnyen megkö­zelíthető „zöld többletet” biz­tosítsanak a jövő Budapestje fiatal és idős lakosainak egy­aránt. ítélet a Próféta-ügyben Happeningesek a bíróság előtt A bíróságon őrzött egyik Próféta-ereklye: gesek „alkotásait” tartalmazó 30 kilós biblia. a happenin­Próféta és az E/4-es gyüle­kezet címmel néhány héttel ezelőtt riportban számoltunk be Zámbó István és társainak ügyéről, amely a Szentendrei Járásbíróság dr. Juhász taná­csa elé került. Mint ismeretes, a vádlottak tavaly július 26- án a szentendrei Teátrum színpadán „nalaja happe­ning” játékukkal botrányt okoztak, s ellenálltak a Sürgős belépésre keresünk: ■ gépészmérnököt ■ technológust ■ technikust ■ gyártmányszerkesztőt ■ gyártmányfejlesztőt F 8 ÓVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. velük intézkedő rendőrök­nek. A bíróság a happeningese- ket együttesen elkövetett ga­rázdaságban mondta ki bű­nösnek. Ezért Doór Ferenc gépkocsivezetőt — akit lopás­sal elkövetett tulajdon elleni szabálysértésben is bűnösnek találtak —, valamint Puskás Levente újságírót 10—10 hó­napi szabadságvesztésre, Bar­nabás Sándor alkalmi mun­kást, Balázs Imre grafikust és Nagy Ernő betanított mun­kást 8—8 hónapi, Matyófalvi Gábor segédmunkást 6, V. László tanulót 5, B. Hona el­tartottat pedig 4 hónapi sza­badságvesztésre ítélték. Ez utóbbi büntetését 3 évi pró­baidőre felfüggesztették. Tu- gyi Miklós műszerészt bizo­nyítottság hiányában felmen­tették a vád alól. A büntet­hetőséget kizáró ok miatt ugyancsak felmentette a bíróság a happeningesek vezérét, Zámbó Istvánt Is, ugyan­akkor elrendelték ideggyó­gyászati kényszergyógy­kezelését. Az ítélet kihirdetése után az ügyész háromnapi gondol­kodási időt kért, az elítéltek fellebbezést jelentettek be. A Próféta-ügy másodfokon a Pest megyei Bíróság elé ke­rül. A fővárosi közlekedés fej­lesztésének témája kiemelt fontosságú, ezért a Miniszter- tanács mostani ülésén úgy döntött, hogy Budapest és környékének közlekedési kér­déseit — előreláthatólag a jövő évben — külön meg­tárgyalja. Ami a lakásépítés hosszú­távú tervet illeti, ízelítőül néhány adat a programból: a lakásépítési terv szerint 1970—2000 között a városre­konstrukció keretében 170 000, a lakótelepeken 140 000, ma­gánépítkezés keretében pedig 100 000, összesen tehát 410 000 új otthon kerül tető alá. A fejlesztési tervek össze­állítói túltekintettek Buda­pest közigazgatási határain, a főváros képét az agglomerá­ciós gyűrűhöz tartozó terü­letek igényeit, sajátosságait figyelembe véve formálják. Az agglomerációs gyűrű­be tartozó 44 Pest me­gyei településről mintegy 70 000-en járnak buda­pesti munkahelyekre dol­gozni. A közlekedésfejlesztési ter­vekben tehát nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az ingázók áradatát jelenleg mindössze három HÉV-vona- lon hozzák-viszik a szerelvé­nyek. A távlati tervek egyéb­ként számos más vonatkozás­ban is Pest-környék jelentős fejlődését ígérik. Pest megye agglomerációs övezetében pél­dául valóságos regionális víz­műrendszer épül ki. Előrelát­hatólag 90 000 új lakást emel­nek, s a lehetőségekhez mér­ten gyors ütemben fejlesz­tik a fővároshoz viszonylag közeli üdülőterületeket, a Dunakanyart és a börzsönyi üdülőövezetet. (MTI) LAKÁSFÓRUM A felmondási jog Sok olvasónk fordult hoz­zánk a magántulajdonban lé­vő lakásokra vonatkozó kér­déssel, pontosabban a tulajdo­nos felmondási jogát illetően. Ügy gondoltuk, az egyenkénti válaszok helyett ezt a kérdést átfogó, a megfelelő rendeletek­re hivatkozó válaszban világít­juk meg. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 1/1971. (II. 8.) számú rendeletének 71. §-a szabályozza és meghatá­rozza mindazokat az indoko­kat, amelyek alapján a tulaj­donosnak joga van a saját há­zában lévő bérleményt fel­mondani. A felmondás általános sza­bályai: „A bérbeadó a lakásbér­leti szerződést felmondhat­ja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított idő­pontig nem fizeti meg; ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a szocialis­ta együttélés követelmé­nyeivel ellentétes, botrá­nyos, tűrhetetlen magatar­tást tanúsítanak; ha a bér­lő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyi­ségeket és területet, az épü­let állagát rongálják, illető­leg rendeltetésükkel ellen­tétesen használják; ha a bérlő vagy a vele együtt la­kó személyek az épület kar­bantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakítá­sával, bővítésével vagy kor­szerűsítésével kapcsolatos munkát akadályozzák.” A lakásbérleti szerződés fel­mondását még a rendelet 76. §-a is szabályozza: „Állampolgár tulajdoná­ban álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a következő hó­nap utolsó napjára fel­mondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátar­tozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontásá­ra hatósági engedélyt ka­pott és a bérlő részére egy­idejűleg másik, megfelelő, A száznegyedik sír TEMETŐ A PEZSGŐGYÁRBAN Pécs belvárosában, a Szent István téren, pezsgőgyárat építtet a Mecsekvidéki Pince- gazdaság, s mint annyiszor már az utóbbi időben, most is értékes régészeti emlékek fel­tárásához vezetett a nagy épít­kezés. Hazánk legnagyobb késő római kori temetkezőhelye került napvilágra az elmúlt másfél évben vég­zett földmunkák során. Ez az első eset, hogy egy összefüggő területet tártak fel a régészek. A minap találtak rá a 104. és egyben az utolsó sírra az épít­kezés helyén; befejeződött ugyanis a pezsgőgyár építési területének teljes átkutatása. Ebből a korból, az időszámításunk utáni IV. századból, sehol másutt Magyarországon nem tár­tak fel ilyen nagy temetőt. A sírokban értékes használati és dísztárgyakat találtak, kü­lönösen szépek a halottakkal együtt eltemetett különféle üvegtárgyak. Jellemző, hogy fegyver viszont egyetlen egy sem került elő a temetőből. A leletek a pécsi Janus Panno­nius Múzeum híres római kori gyűjteményét gazdagítják. Az ásatás során előkerültek egy római temetőkápolna marad­ványai is. Emiatt a mérnökök áttervezték a pezsgőgyár alapfalait oly módon, hogy azok kikerül­jék a másfél ezer éves épít­ményt. Ezen a helyen mú­zeumkertet alakítanak majd ki, s így a nagyközönség szá­mára is hozzáférhetővé teszik a kápolnát és környékét. ugyanabban a városban (községben) lévő — beköl­tözhető — lakást ajánl fel. A felmondáshoz csatolni kell: tanácsi bérlakás fel­ajánlása esetén a lakásügyi hatóság határozatát arról, hogy a felajánlott lakás ki­utalását a kiköltöző sze­mély részére biztosítja; nem állami lakás felajánlá­sa esetén pedig a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlott lakást milyen feltételek mellett hajlandó a kiköltöző személy részére bérbeadni.” A rendelet 77. §-a pedig messzemenően szem előtt tart­va mind a bérlő, mind a bér­beadó érdekeit, pontosan sza­bályozza a felajánlott cesrela- kás minőségét, valamint azt is, hogy vita eseten melyik állami szerv dönt. „A felajánlott lakás meg­felelőségének kérdésében — vita esetén — a bíróság dönt. A megfelelőség vizs­gálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás kom­fortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhe­lyiségeinek számát, a tele­pülésen belüli fekvését, to­vábbá azt, hogy a lakásbér­leti jogviszony az egész la­kásra vagy egy részére ter­jed-e ki, valamint a bérlő a lakás épületen belüli fekvé­sére tekintettel egészség- ügyi szempontból nem ke­rül-e hátrányosabb hely­zetbe. A felmondást kapott bérlő olyan szoba számú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban ez a lakás megha­ladja a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény felső határát, a bérlő csak e mértékét meg nem haladó szoba számú lakásra tart­hat igényt. Szabadon álló (kertes) épületben lévő la­kás helyett zárt sorú épü­letben felajánlott lakás is megfelelő, ha az előírt egyéb feltételekkel rendel­kezik. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a la­kások közötti eltérést a fel­ajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.” A rendelet 78. §-a azt is sza­bályozza, hogy a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg részére a lakásvál­toztatással kapcsolatban fel­merült indokolt költségeit, vagy ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb érté­kű, a két lakás közötti érték­különbözetet is. Fácánok a fán VISEGRÁDTOL GÖDÖLLŐIG Az öreg nyug­díjba megy — súgták minap a fülembe. Józsi bá­csi jó sok időt le­húzott az erdőben. A hír meglepett: az öreg nem is öreg, délceg, egye­nes, mint a fák. Szepesvári József Visegrádon szüle­tett — erdészház­ban, ágak-bogak közt bujt bölcső­jébe az első nap­sugár. 1926-ban erdőlegényként kezdte, az eszter­gomi szakiskolá­ból báróbirtokra került — Dömer Gyulához. Sovány kenyér volt — a báró 30 pengője gyakorta elma­radt. Ráckevére vitte az ínség. Vé­gül Kunpeszéren talált először ott­honra tizenhét év­re. Mondja: Rác­keve és Kunpe- szér — az én tör­ténelmem. A peszéri 700 holdon tisztította, gyérítette, telepí­tette az erdőt, hétszáz hold nőtt, öregedett körülöt­te. Hatvan erdő­ápoló embert irá­nyított — ösvé­nyek, tisztások re j tekén. Mikor végül is Galgamá- csára költözött — hívta az erdő, a kunpeszéri va­dásztársaság is búcsúztatta alapí­tóját. A tizenhét évet tizenhat kö­vette a mácsai dombok között — az erdészlakban. Itt köszöntek el tőle társai — feb­ruár elsején. Járta a pohár és a nóta — pitymallatig. Könny szökött szemébe: „ezt a kerek erdőt járom én” s persze, hogy „erdő mellett nem jó lakni” — csak erdőben. Számol­gatta az este a munkás éveket — negyvennégy jött ki, kétszer négy — napjában hu­szonnégy-har- minc kilométer. Mert az erdőt jár­ni kell — vigyáz­ni. Udvarára bejár­tak a szarvasok — vendégségbe, a csörtető vaddisz- nókonda is bele­sett — a kerítésen át De felgallya­zott fácánjaira — a legbüszkébb. Telente — csinál­ja valaki utána, ha tudja — sike­rült a fácánokait felültetnie a fák­ra — az erdészlak köré. Nyugdíjas szállást Gödöllőn ütött — a Sallai utcában. Várja aaz első nyugdíjat — s a tavaszt, melyet 250 rózsatő virág­ba borulása is je­lez majd nyugdí­jas kertjében. Mintha az erdő galagonyabokrai, vadrózsái szelí­dülnének kertjé­nek csendjében, kertészkedő keze alatt. Vitrinbe kerül sztahanovista s három kiváló dol­gozó kitüntetése. Csiba József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom