Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
ffJT MEGYEI kJChlap 1971. FEBRUÁR 12., PÉNTEK ITT SZÜLETETT TESSEDIK Falu jegenyékkel Kedves falu Albertirsa. Idáig nyújtózik az Alföld, Juhász Gyula szomorú fűzeivel, panaszos jegenyékkel. Hátát a fa- . lu már a Tápió felé veti. Ahol hajdan Damjanich ágyúi dörögtek, most „szelíd béke terem”. Az országút finom hajlattal szeli a falut, s ettől kecses formát kap Irsa, Hagyományokban is gazdag Albertirsa. Itt született Tessedik Sámuel, a világ első mezőgazdasági iskolájának alapítója, itt született Politzer Ádám, a világhírű fülorvos, a bécsi egyetem első fülorvos tanára. Itt tanított Czabán Samu, a nagy demokrata tanító és újságíró. Az irsai ifjúság méltó elődeihez. Az általános iskolai tanulók jelentős része például zenét is tanul, az Abonyból kihelyezett zeneiskolában. A . zenei-jrodalmi műveltség fokozására az Országos Filharmónia nemrég Albertirsán 40 tagú művészcsoport -l Bartók-estet rendezett. Világjáró művészek tolmácsolták a „szigorú, szilaj, agresszív, nagy zenész” műveit. Zongorám űvész, zenetörténész, operaénekes vallotta, hogy az irsai ifjúság az előadáson példamutatóan viselkedett. Ez műízlésre vall. Jó hagyományai vannak itt a nevelésnek. A tanárok ezúttal is ott ültek gyerekeik között Nem frázis: jómodorról, színházi-nézőtéri vetélkedőt nyerhetnek ezek a kisdiákok. A falu szellemi mozgásáról az ízlést, igényességet tükröző könyvtárban tudok meg többet. A két szabadpolcos terem közül az egyik az ifjúság mesés, kalandregényes birodalma, a másik a felnőttek hajléka. A polcokon utcanevek: vers, regény, tudomány... A könyvtárat Szántó József- né vezeti. Munkatársa Megyeri Erzsi, aki éppen a betűre éhes kisdiákok rohamát állta. Ez a könyvtár, kétezer olvasójával, valóban a műveltség erővonalait sugározza. A vetélkedők bölcsője. Olykor munkás vagy mérnök jegyzetel* kérdez, kutat. A könyvtárosra az eligazító, felvilágosító szerep hárul. Nemrég mezőgazdasági vetélkedőt is rendeztek. A helyi tsz-tagok vetélkedtek a cegléd- benceliekkel. A bírálók vezetője dr. Varga János egyetemi tanár volt. A vetélkedő fokozta a mezőgazdasági dolgozók önbizalmát; őszinte emberi kapcsolatok keletkeztek az által is, hogy a helybéli patikus oktatta a kémiát a tsz tagjai-; nak az előkészítés idején. A tsz vezetői hallják a kor parancsát, ezért a tudat és IRSAI JEGYZET szakismeretek fejlesztése végett a jövőben egy mezőgazdasági otthont akarnak létesíteni. Egy kertészbrigád (a homoki részen) mér felvette a Tessedik nevet. Ilyen otthonban majd a nagy névadó életművét is bővebben tanulmányozhatják. Sajnálom, hogy egy szál virággal nem viszonozhatom Szántó Józsefné információit. De mit tesz a sors: Rédey Imre, kedves olvasója, kétméteres fikusszal lepte meg, hadd díszítse a könyvtárat. Szántóné az „egyéniekkel” is avatottén foglalkozik. Mindenkinek jó társat, szép élményt akar szerezni. A könyvtáros olykor tanácsadó és műsorszerkesztő is. Bizonnyal az a véleménye annak a fiatal fogorvosnőnek is,1 aki ösztöndíjjal tanult és most visszajött Irsára, s kinek a rendelés után második otthona a könyvtár. .Végezetül támadt egy gondolatom. Akár disszertációként feldolgozhatná valamelyik irsai tanárjelölt Tessedik és Czabán Samu nevelési elveit. Tudniillik mindkettő tankönyvet is szerkesztett Ilyen tanulmánnyal sokat nyerne közművelődésünk is. Galgóczy Imre Adóívek Isztambulból A helyi tanács felkérésére Kőhegyi Mihály, a bajai múzeum tudományos munkatársa megírja Nagybaracska bronzkorig visszanyúló történetét. Egyre szaporodnak a nagy múltú bácskai falura vonatkozó írásos.és tárgyi dokumentumok. A helytörténetíró az ELTE töröknyelv-tanszé- kének közreműködésével Isztambulból megkapta a vidékre vonatkozó 1573-as török adó- összeírási dokumentumok másolatát. A névsorban egyetlen magyar nyelvű adózó sincs, valamennyien délszlávok. • A mohácsi vész előestjén, 1522- ben viszont kizárólag magyarok éltek a faluban, akiket elsöpört a törökdúlás. Az isztambuli dokumentum jelentős a mohácsi vész körüli időszak magyar történetírása szempontjából is. JÚLIUSBAN HÁROMSZOR Ecserí lakottalms Szegeden A szegedi ünnepi hetek 1971. évi július és augusztusi műT veszeti és szórakoztató programjának fő bázisa továbbra is a szabadtéri játékok. A Dóm téri színpadon július 17. és augusztus 21. között 16 előadást tartanak. Július 17-én és 18-án a Magyar Állami Operaház balettegyüttese a Spartacust mutatja be. A fennállásának huszadik évfordulóját, idén ünneplő Magyar Állami Népi Együttes az elmúlt két évtized legsikeresebb összeállítását, az E cseri Lakodalmas-t Rábay Miklós irányításával július 23-án, 25-én és 31-én mutatja be a játékokon. Az 1971-as év legnagyobb vállalkozása Muszorgszkij Borisz Godimor-jának színreál- lítása lesz. Ezt a produkciót július 24-én, 30-án, augusztus 1-én és 7-én tekinthetik meg az érdeklődők Szegeden. Farkas Ferenc Csínom Pal- kó-ját augusztus 6-án, 8-án, FEBRUAR 12-TÖL ENGEDMÉNYES MOTORVÁSÁR szaküzleteinkben és vegyesiparcikk-boltjainkban BALKÁN KISMOTOR 4800 Ft helyett 4300 Ft CZ 175 cm3-ES JAWA MOTORKERÉKPÁR 13 100 Ft helyett 12 700 Ft Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 14-én és 20-án láthatja a közönség. Új bélyegsorozat Költöző színházak Üjabb költözködés, átalakítás előtt áll néhány fővárosi színház. A báhszínház körülbelül 36 millió forintos, teljes felújításának munkálatai már megkezdődtek. Áprilisban nyitja meg kapuit a mintegy négymillió forintos költséggel megfiatalított operettszínház. Ez év őszén a Thália Színházban'talál otthonra a Bartók Gyermekszínház. A Thália művészei pedig a több éves munkával kibővített, korszerűsített volt Petőfi Színházba költöznek át Negyvcnfillérestől ötforintosig terjedő címletekben új festménysorozatot bocsátott ki a posta, ez alkalommal az esztergomi Keresztény Múzeum képanyagából válogatott alkotásokból. A hét képből és az egy blokkból álló sorozatból egy vásárlónak egyszerre csak egyet adnak ki. A blokk árusítását 1971. április 30-án, a bélyegsorozatét 1971. december 31-én szüntetik meg. Hatvan hangverseny A Borso4 megyei Tanács művelődésügyi osztálya a komoly zene népszerűsítésére az Országos Filharmóniával együttműködve a nagy ipari településeken: Özdon, Kazincbarcikán és Leninvá- rosban a tavaszi hónapokban négy és hat sorozatból álló koncertet rendez. A fiatalok részére tizenhat helyen hatvan hangversenyt tartanak és azokra bérletet adtak ki. A megye hat zeneiskolájának lelkes pedagógusai akis falvakat keresik fel, és az idei Bartók-évforduló jegyében a nagy magyar zeneszerző műveit szólaltatják meg. A miskolci szimfonikus zenekar szólistáiból alakult fúvósötös is járja majd a megyét. Bortörténet 407 oldalon A mezőgazdasági könyvhő- nap egyik érdekes újdonsága a magyar bor történetét feldolgozó munka. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Feyér Piroska Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai című könyve, amely 407 oldalon foglalja össze a szőlőtermesztés és a borgazdaság magyarországi történetének irodalmi és statisztikai adatait. Különösen érdekes szakmai és kortörténeti képet fest ez a mű a XIX. és a XX. századról. Felvételi kivételes tehetségeknek Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kivételes zenei tehetségű zongora-, hegedű- és gordonka szakos 8—14 éves fiatalok részére felvételt hirdet az 1971—72-es tanévre. A jelentkezési határidő: 1971* május 2. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a főiskola tanulmányi osztályán (Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 8.). mimikái jellemzésére törekszik. Beyer Gizi az első részben „egy légy” szerepét játssza. A másikban „egy katonát”. 1912 őszén — legyünk pontosak: október 12-én — aztán sor kerül a vizsgadarabra is: Csíky Gergely A nagymama című el- érzékenyült vígjátékára. A leányneveidében játszódó darab, amelynek „milleneumi” társadaiomkritikáját, szívderítő s -szomorító típusait és dramaturgiai kecsességeit később az operettszínpadok devalválták, mintha egyenesen tanintézeti célokra készült volna. Gizi az egyik intézeti növendéket, Keresztúri Katicát játssza. A szerep hüvelyknyi, kétmondatos, említést sem érdemelne. Fontossá csak az életrajzi pillanat teszi. Aztán mint akadémiai nö- vendég többször is szerepel az Urániában. Jakab Ödön: A pásztói pap című protestáns iránydrámá- jában Turóczi Pál lelkész leányát játssza (ez élete első főszerepe); Herczeg. A do lovai nábob leónyá-ban Jób' Vilmácskát, a címszereplőt; és Beaumarchais: Figaró házasságában Cherubint, a gróf ap- ródját. Cherubin indítja el a Gábor főangyalok, Kimanók, Marionok s más fiúszerepek sorát, amelyeket alkati adottságai miatt ráosztottak. A számottevő siker azonban késik. Pedig neve ekkor már a Nemzeti színlapjain is megjelenik. Igaz, egyelőre csak a névsor legalján. Szomory Dezső: Mária Antonia című sokszereplős történelmi színművében az egyik udvarhölgyet, De Makau grófnőt alakítja; ő a legvékonyabb fuvolahang Szomory fortisszi- mókban írt, nagyzenekari szókompozíciójában. Vajda Ernő: Mr. Bobby című, bukásra termett, frivol kis darabjában pedig Pierette-nek öltözve futkos a színpadon. Mindenki, már az irigyei is rendkívüli tehetségnek tartják. De abban bizakodnak, hogy vékonyka színpadi jelenléte, halvány hangocskája a nagy, látványos térban nem fog érvényesülni. (Folytatjuk) GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI telművé s ezáltal izgalmassá tesz; aki a még század végi, szentimentális közízlést képviseli, de iróniájával meg is hökkenti a közönséget; s akinek egyelőre még nem tudtak nevet adni. A nagy egyéniségek jelentkezését hiányérzet előzi meg. Az ország első színpadán már kész volt a hely Bajor Gizi számára. A hely betöltésére azonban várnunk kell. Hősnőnk egyelőre még szi- ninövendék; nem is _ rendes, akadémiai, csak előkészítős. Beszélni és mozogni tanul, mondattól, mondatig és széktől székig. Hogy már a művészet gyermekszobájában kiválik társai közül? Igen, de nem mindenben. Csillag Teréz el van ragadtatva a hangjától, ahogy a szavak érzelmi-hangulati tartalmát a puszta artikulációval is ki tudja fejezni. Bár ez a „szótári” tartalom nem mindig felel meg a fogalom éppen aktuális szerepének. Gál Gyula kedvenc növendékét a maga mulatságára is játszatja Főleg abban gyönyörködik, ahogy ugyanazt a szöveget, parodisztikus túlzások nélkül, különböző karakterek „hangszerelésében” mondja el. De Fodor Károly vívótanár testileg fejletlennék, sőt egyenesen sutának tartja ^ Beyer kisasszonyt. És év végére csak közepes osztályzatot ígér neki. Mégis e nem szeretem tantárgyból kell először a nyilvánosság elé lépnie. Az akadémia a Rákóczi úti Urániában (ma Uránia Filmszínház) tartja vizsgaelőadásait. Ez a mór stílű helyiség korábban rossz hírű orfeum volt. majd az akadémia házi színpada, s csak legutóbb moziterem. De képe félszáz év alatt mitsem változott: akkor is, most is úgy fest tükrökkel : megsokszorozott aranyfalaival, akár egy cári ikon belseje. Az 1911—12-es* előkészítő tanfolyam 1912. május 31-én vizsgázik táncból és vívásból. A műsor csoportos „vitőrvívás- sal” kezdődik. Majd a Gedeon mester kalandjai című táncos némajátékot mutatják be. É látványos iskolarevü különféle foglalkozások és állatfajták összes lány- és asszonykorosztályok hősnőit egyforma- hűséggel alakítani. Az ötvenéves Márkust tehát sebzetten érték a Nagyasszony intrikái. S a ráháramló irigységet továbblökte a fiatalokra. De indulatát oly sok személyre — kevéssé méltókra és méltatlanokra — szórta szét, hogy hatását vesztette Jászai magába merevített, hallgatag sértettségével szemben Márkus Emília féltékenysége nőies volt és szertelen: képtelenségeket vegyített nagyon komolynak látszó érvekkel. Ebben az évben szerződött a Nemzetihez a biharugrai református pap lánya: Kiss Irén. S Márkus, noha csak néhány napig, még őt is szűk szemmel nézte. Éppen Kiss Irént! Igaz, vagy tíz évvel fiatalabb volt nála, s igen tehetséges is — viszont az ország egyik legelőnytelenebb külsejű színésznője. Vetélytársa legfeljebb Vízvári Mariska lehetett, aki a Pathelin mester előadásain épp ez idő tájt vált unalmas drámai hősnőből kitűnő vígjáték-színésznővé. És a fiatalok? Paulay Erzsi, a nagy emlékezetű Paulay Ede leánya szép is volt, ifjú is, de nem átütő tehetség: inkább a szükség s az apja iránti kegyelet osztotta rá a főszerepeket. D. Ligeti Juliskát főleg a népszínművekből kipattant, falusi menyecskék eljátszására használhatták. Somló Emma, Lövik Károly (ró felesége nagy ígéretnek indult, de néhány éve elpártolt a színpadtól... A Nemzeti Színháznak tehál szüksége volt egy fiatal művészegyéniségre, aki Márkus Emília megüresedett szerepkörét foglalná el, s ugyanakkor . valami modem, nagyvárosi, csillogó színt jelentene; egy feltűnő és érdekes tehetségre, akiből a drámai szendék konzervált infantilizmusa éppoly kevéssé hiányzik, mint a kurtizán hősnők pajkossága, amely mindenfajta naivságot kétérx. Azon a tavaszon, amikor hősnőnk már látogatta a próbákat — Jászai Mari, Blaha Lujza, Rákosi Szidi, P. Márkus Emília, Kiss Irén, Vízvári Mariska, Cs. Aczél Ilona, a férfiak közül meg Újházi, Ga- bányi, Pethes, Ödry, Rózsahe- gyi a színház vezető művészei. E névsort Európa bármelyik társulata megirigyelhetné. De Jászai és Blaha ekkor már 62 éves volt, Rákosi Szidi 60, s Márkus Emíliát is csak hize- legve mondhatták fiatalnak. Jászai, a nemzet tragikája, még játszhatta nagy szerepeit: Medeát, Elektrát, Stuart Máriát, Margit királynét; hiszen ezekből a fenséges szüzekből és démoni nőstényekből — lévén nagyságuk szinte kortalan — nehéz kiöregedni. De a klasszikus tragédiák mindjobban leszorultak a Nemzeti színpadáról. S a Nagyasszony ritkán jutott szóhoz. Mégis mintha éjjel-nappal ott állt volna a színpadon a kulisszák szűk közében, a pillanatra várva, amikor a drámába léphet; így érezte mindenki; mintha örökké ott állna, súlyosan és mosolytalanul, a jogos sértettség és jogtalan rosszindulat fenségében. Mert kisszerű emberi indulatait is majesztéti- sen viselte. Emelkedetten volt rosszmájú és gyanakvó. Hogy irigyelte például Márkus Emíliát! „Mennyivel könnyebb lett volna az életem — mondta néhány nappal a halála előtt —, ha nem irigyeltem volna ezt az asszonyt olyan elkeséredet- ten...” Pedig Márkus Emília 1912- ben túlélte második fiatalságát: ősszel lesz 52 éves. Széles arca a piszécske orral és sötét udvarú világos szemekkel még megfelelt a koreszménynek, haját a háború után is reklámozták a P. Márkus Emília- féle szépségápoló szer címkéi, s változatlanul a század legsokoldalúbb színésznője volt — de hiába, már nem tudta az
